A többi között erről állapodott meg Andrzej Duda elnökkel Donald Trump. Az amerikai elnök elmondta, hogy 2000 katonát szeretett volna Lengyelországba küldeni, de egyelőre csak ezren mennek.
A Németországban állomásozó 50 ezer amerikai katonából küldik Lengyelországba a csapatokat, melyeknek feladata, hogy védelmezzék Lengyelországot az orosz fenyegetés ellen. Lengyelország 32 F35-ös amerikai vadászgépet vásárol. Tavaly a lengyelek 4,75 milliárd dollárért vettek Patriot rakéta elhárító rendszert az Egyesült Államoktól.
Varsó szeretne egy Trump erődöt is Lengyelországban, de Washingtonban még nem döntöttek erről. Tartanak ugyanis Putyin elnök reakcióitól. Az oroszok nemcsak emiatt kerültek a célkeresztbe Washingtonban, ahol Duda elnököt fogadták a Fehér Házban. Az orosz földgáz is rendkívüli mértékben izgatja mindkét felet, mely csökkenteni akarja az európai függést Moszkvától. Egyúttal pedig amerikai cseppfolyósított földgázt eladni a szövetségeseknek. Lengyelország kikötőt épít az amerikai cseppfolyósított földgáz fogadására.
Mind az amerikai mind pedig a lengyel elnök bírálta az Északi áramlat kettő vezetéket, mely közvetlenül szállít orosz földgázt Németországba a Balti tenger alatt. Ez vörös posztó mind Varsó mind pedig Washington számára. Újságírói kérdésre válaszolva Trump közölte: fontolóra veszi szankciók alkalmazását azokkal a cégekkel szemben, melyek részt vesznek a földgázvezeték építésében. Korábban erre már az USA berlini nagykövete utalt, de akkor a németek határozottan közölték: az ő szuverén döntésük, hogy kitől vásárolnak földgázt.
Paul Manafort Janukovics elnök tanácsadója volt Kijevben, mielőtt Donald Trump kampányfőnöke lett volna az Egyesült Államokban. Manafort pere kedden az esküdtszék tagjainak kiválasztásával kezdődik az Egyesült Államokban.
A vád adócsalás. Az ügyészség szerint Paul Manafort és üzlettársa 75 millió dollárt rejtettek el offshore számlákon – az ügyről korábban itt írtunk részletesen. Janukovics oroszbarát ukrán elnök – Manafort méregdrága tanácsai ellenére – megbukott Kijevben.
Robert Mueller különleges ügyész, aki Trump orosz kapcsolatai után nyomoz, épp ezért érdeklődik különösen Paul Manafort iránt. Ha ugyanis kiderül, hogy Manafort az Egyesült Államok kormányával szemben külföldön egy oroszbarát rendszert támogatott, akkor ez furcsa fényt vethet Trump kampányfőnökére.
Manafort egyébként csak a választási kampány elején volt kampányfőnök, mert
miután a sajtó megírta róla, hogy Janukovics oroszbarát rendszerét támogatta, Trump kénytelen volt őt meneszteni.
A mostani tárgyalás azért lehet kellemetlen az USA elnökének, mert sarokba szólíthatják Paul Manafortot, aki aztán vádalku keretében esetleg Trump ellen vallhat és beszélhet az elnök orosz kapcsolatairól.
Mueller ilyen vádalkut kötött korábban Michael Cohennel, a Trump-család ügyvédjével.
Az FBI megerősítette, hogy felhívták a figyelmüket arra a 19 éves fiatalra, aki a gyanú szerint a floridai Parklandben elkövetett tömeggyilkosságért felel. Nikolas Cruz egy YouTube-videóban arról beszélt, hogy profi iskolai lövöldöző lesz belőle. Az Instagramra is posztolt fegyverekről.
A videóról egy felhasználó szólt a hatóságoknak, és a tanárokat is figyelmeztették – írja a BBC. A 17 halálos áldozatot követelő támadást Cruz volt iskolájában, a Marjory Stoneman középiskolában hajtotta végre. A fiatalt, akit korábban viselkedési problémák miatt kirúgtak, már tavaly sem engedték be az iskola területére hátizsákkal. Az FBI azt közölte, hogy valóban érkezett hozzájuk figyelmeztetés, de
nem tudták teljesen beazonosítani, hogy ki töltötte fel az internetre a videót.
A tanárok mellett több diák is azt nyilatkozta különböző fórumokon, hogy Cruz problémás volt, olyan, akitől tartottak. A rendőrség viszont azt közölte, hogy őket nem figyelmeztette senki Cruzzal kapcsolatban.
A jelentések szerint a támadás előtt, helyi idő szerint fél háromkor, szándékosan indították el az iskola tűzjelzőjét, emiatt a diákok és a tanárok elhagyták az osztálytermeket. Szemtanúk szerint a támadó füstgránátokat is bevetett, ő maga pedig gázmaszkot viselt. A diákok megpróbáltak elbújni, ahogy a lövéseket meghallották, többen elbarikádozták magukat.
Rendõrségi jármûvek sorakoznak a Marjory Stoneman Douglas középiskola elõtt a floridai Parkland 2018. február 15-én (MTI/EPA/Cristobal Herrera)
Cruzról egyelőre annyit lehet tudni, hogy árva, nevelőszülei meghaltak, és a tanárok és a diákok körében is ismert volt kezelhetetlenségéről. Tavaly állítólag több diáktársát is megfenyegette. A Reuters-nek egy diák azt mondta, hogy
Cruz megőrült a fegyverekért,
és rendre beindította a tűzjelzőt az iskolában, mielőtt végül kirúgták volna. Egy másik korábbi iskolatársa arról számolt be, hogy Cruznak nem nagyon voltak barátai, kívülálló volt.
Mostanra törölt Instagram-fiókjában több kép volt fegyverekről, töltényekről és késekről. A CNN úgy tudja, hogy Cruzt mentális problémák miatt is kezelték több mint egy éve. Állítólag a szomszédai antiszociális viselkedése miatt többször is kihívták rá a rendőröket.
Miután nevelőanyja is meghalt tavaly novemberben, egy iskolai barátjához költözött. A család ügyvédjén keresztül azt közölte, hogy valóban volt a fiúnak fegyvere, de elzárva kellett tartania. Depressziós volt, de erőszakos viselkedést nem vettek észre nála. Február 14-én állítólag azzal az indokkal maradt otthon, hogy Valentin-napon nem megy iskolába.
Az amerikai elnök is megszólalt a lövöldözés kapcsán: Donald Trump arról beszélt a Fehér Házban, hogy tragédiák idején a nemzet összefog, és ez a kötelék erősebb a gyűlöletnél. Bejelentette, hogy felkeresi az áldozatok hozzátartozóit és a sebesülteket, találkozik a helyi hatóságok képviselőivel, valamint vizsgálatot kezdeményez arról, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni az amerikai iskolákat. Arról beszélt, hogy
soha egyetlen diáknak vagy tanárnak sem szabad veszélyben éreznie magát,
és meg kell változtatni az erőszak kultúráját, amely eluralkodott az Egyesült Államokban eluralkodott. Azt is elmondta, hogy a mentális betegségek elleni küzdelem is kiemelt feladat lesz. „Az iskolák biztonsága elsődleges fontosságú lesz számunkra” – tette hozzá az MTI washingtoni tudósítója szerint.
Az amerikai iskolai lövöldözésekről, és az eset kapcsán újra erőre kapott fegyvertartási vitáról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
„Mint minden jó kapcsolat, ez is állandóan nagy figyelmet érdemel!”- mondta Rex Tillerson amerikai külügyminiszter azon a sajtóértekezleten, amelyet Federica Mogherini-vel, az Európai Unió diplomáciai főnökével együtt tartott Brüsszelben.
Az EU „külügyminisztere” fekete ruhában jelent meg, és az arckifejezése olyan volt mintha a fogorvosi székében ülne. Nem véletlenül: az USA és az EU viszonya mélyponton van, mióta Donald Trump van a Fehér Házban. A sajtóértekezleten az is kiderült, hogy Brüsszel és Washington teljesen eltérően vélekedik a nemzetközi helyzetről.
Mogherini leszögezte, hogy
az EU továbbra is támogatja azt, hogy két állam létezzen az egykori Palesztinában: Izrael és egy palesztin állam.
Csakhogy ezt az elképzelést Trump nemcsak elveti, de korábban már nyilvánosan bejelentette, hogy Jeruzsálembe helyezi át az USA nagykövetségét. Kitart a döntése mellett, vállalva ezzel a muzulmán világ dühét és felháborodását. Az európai vezetők élükön Macron francia elnökkel figyelmeztették Donald Trumpot, hogy ezzel a lépésével nagy vihart arathat, de ő nem törődött a figyelmeztetésekkel.
Így volt már ez az Iránnal kötött nagyhatalmi szerződés vagy a párizsi klíma egyezmény ügyében is. Ráadásul az is nyilvánvalóvá vált, hogy Rex Tillerson külügyminiszter szintén tisztában van főnöke diplomáciai korlátaival. Válaszul Washingtonban elterjedt a hír: Tillerson menni fog és a helyét Mike Pompeo, a CIA főnöke veszi át. Ő egy igazi héja, akivel Európának még nehezebb lesz zöld ágra vergődnie. Brüsszelben úgy érzik, hogy
Trump már teljesen leírta a kontinenst.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter szintén ennek a vélekedésének hangot adott, mivel szerint Amerika önmagával van elfoglalva, így a nyugati világban a németek és a franciák által vezetett Európai Uniónak kell átvennie az irányítást.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
