Kezdőlap Címkék CureVac

Címke: CureVac

Titkosított szerződéseket kötöttek a gyógyszergyártókkal

Amikor az Európai Parlament tagjai leültek ebben a hónapban, hogy elolvassák az első nyilvánosan elérhető szerződést a koronavírus elleni vakcinák vásárlásáról, észrevettek, hogy valami hiányzik. Valójában sok valami hiányzik.

A kormányok dollármilliárdokat öltek bele az oltások fejlesztésének segítésébe, és további milliárdokat költenek adagok vásárlására. Ezeknek az ügyleteknek a részletei nagyrészt titokban maradnak, a kormányok és a egészségügyi szervezetek beleegyeznek a gyógyszercégek titoktartási igényébe – írja New York Times.

Még alig néhány hete folyik az oltási kampány és kiderült a titoktartás teljesen lehetetlenné teszi az elszámoltathatóságot.

A Pfizer és az AstraZeneca gyógyszergyártók nemrégiben bejelentették, hogy nem tudják teljesíteni az európai szállítási célokat, ami széleskörű aggodalmat okoz a veszélyes vírusvariánsok terjedése miatt. De a szerződéseik feltételei továbbra is szigorúan őrzött titkok maradnak, ami megnehezíti a cégek vagy a kormány tisztviselőinek a felelősség tisztázását.

A rendelkezésre álló dokumentumok azonban azt sugallják, hogy a gyógyszergyártók rugalmas szállítási ütemtervet, szabadalmi oltalmat és mentességet kaptak a minden felelősség alól, ha bármi rosszra fordul.

Az adagonkénti ár? Megváltoztatható. A bevezetési ütemezés? Megváltoztatható. Az előre kifizetett pénzösszeg? Megváltozhat.

A kormányok legalább három típusú oltóanyag-megállapodást kötnek:

  • néhányan közvetlenül gyógyszergyáraktól vásárolnak,
  • mások olyan regionális szerveken keresztül vásárolnak, mint az Európai Unió vagy az Afrikai Unió
  • sokan a nonprofit Covax programhoz fordulnak. Ez a szervezet több mint 190 ország szövetsége, amely a gyógyszergyártóktól vásárol azzal a céllal, hogy az oltóanyagok világszerte elérhetővé váljanak, különösen a szegény országok számára, nekik ingyenesen vagy kedvezményesen.

Néhány kormány megállapodást írt alá a gyártókkal és a Covax-szal egyaránt.

Az Egyesült Államok 400 millió adag Pfizer-BioNTech és Moderna oltást kötött le, amely 200 millió ember számára elegendő. Közel áll további 200 millió további adag megrendeléséhez, de nyárig, akár 500 millió további vásárlási lehetőséggel is rendelkezik. Ezenkívül több mint 1 milliárd adagra szóló elővásárlási megállapodásokat kötött négy másik olyan társasággal, amelyek vakcinája még nem rendelkezik az Egyesült Államok hatósági jóváhagyásával.

Az UNICEF és az Airfinity tudományos elemző társaság által összegyűjtött adatok szerint az Európai Bizottság, az Európai Unió 27 tagállama nevében tárgyaló közel 2,3 milliárd adagra kötött szerződést, és további mintegy 300 millióról tárgyal.

A Covax szerint valamivel több mint 2 milliárd oltóanyag-dózisra van megállapodása, bár ők is titkolják a szerződéseit. A szövetség keretében oltástámogatásra jogosult 92 ország közül csak körülbelül egy tucatnak sikerült külön üzletet kötnie az egyes vállalatokkal, összesen 500 millió adagért.

A titoktartás ellenére a kormányzati és a szabályozási dokumentumok, a nyilvános nyilatkozatok, az interjúk és az alkalmi csúszások feltártak néhány fontos részletet az oltóanyag-megállapodásokról.

A kormányok anyagilag segítették az oltóanyagok kifejlesztését

Az oltások fejlesztése kockázatos vállalkozás. A vállalatok ritkán fektetnek be a gyártásba, amíg meg nem bizonyosodnak meg arról, hogy oltóanyagaik hatékonyak-e, és elnyerhetik-e a kormány jóváhagyását. Ez az oka annak, hogy ezek fejlesztése és bevezetése általában sok időbe telik.

Ennek a folyamatnak a felgyorsítása érdekében a kormányok – elsősorban az Egyesült Államok és Európa – és az olyan nonprofit csoportok, mint a CEPI, magukra vállalták e kockázat egy részét vagy egészét.

Az Egyesült Államok például 1,6 milliárd dollár vállalt arra, hogy a Maryland-i székhelyű Novavax vállalatnak segítséget nyújtson a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésére. A CEPI mintegy 400 millió dollár támogatást és kamatmentes hitelt indított el.

Más vállalatok még több segítséget kaptak. A massachusettsi Moderna biotechnológiai vállalat nemcsak a kormány által kifejlesztett technológiát használta oltóanyagának alapjaként, hanem mintegy egymilliárd dollár állami támogatást is kapott a gyógyszer fejlesztésére. Augusztusban a kormány ezt követően kifizette az oltás első megrendelését 1,5 milliárd dollár értékben. A vállalat közölte, hogy a projektet teljes egészében a szövetségi kormány fizette.

Az ilyen típusú megállapodásokat úgy tervezték, hogy segítsék a vállalatokat a gyártás megkezdésében és az olyan költségek fedezésében, mint a klinikai vizsgálatok.

A vállalatok megőrzik tulajdonukként a szabadalmakat

Az óriási adófizetői beruházások ellenére a gyógyszergyártók általában teljes mértékben birtokolják a szabadalmakat. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok eldönthetik, hogyan és hol gyártják az oltóanyagokat, és azok mennyibe kerülnek. Amint azt a CureVac szerződés megmagyarázza, a vállalat „jogosult kizárólagosan minden  tulajdonjoggal élni”.

Ez már hónapok óta vita tárgya. Országok koalíciója India és Dél-Afrika vezetésével kérvényezte a Kereskedelmi Világszervezetet, hogy gyártók mondjanak le a szellemi tulajdonjogokról, hogy a generikus gyógyszergyártók megkezdhessék az oltások gyártását. Az Egészségügyi Világszervezet támogatta ezt az elképzelést, de mindezt az Egyesült Államok és Európa ellenzi, amelyek gyógyszergyártói szerint a szabadalmak és az ezekből származó nyereség az innováció éltető eleme.

„A kormányok mesterséges hiányt okoznak”

– mondta Zain Rizvi, a Public Citizen  csoportból.

„Amikor az állam finanszírozza a járvány megszüntetéséhez szükséges ismereteket, Azokat nem szabad titokban tartani.”

Árak változnak

A vakcinaszerződések egyik kulcsfontosságú feltételét – az egy adagra vonatkozó díjat – gyakran módosítják a kormányzati szerződések nyilvános verzióiban. A vállalatok ezt üzleti titoknak tartják.

Egyes gyógyszergyártók olyan záradékokat vezettek be a szállítási szerződéseikbe, amelyek lehetővé teszik számukra a szállítások felfüggesztését, ha az országok felfedik az árat.

Azzal, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy árazásuk bizalmas maradjon, a gyógyszergyártók elsőbbséget élveznek a kormányzati tárgyalókkal szemben ezért nem tudják, mit fizetnek más országok.

Míg a kormányok elfogadták ezt a rendelkezést, a kiszivárogtatott összegek és néhány hivatalos jelentés megmutatja az eltéréseket. Az Európai Bizottság 2,19 dollárt fizetett az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca Egyetem által kifejlesztett vakcina minden adagjáért, míg Dél-Afrika több mint kétszer annyit, 5,25 dollárt fizetett a médiában megjelent hírek szerint .

A gyógyszergyártók nem válaszoltak arra a kérésre, hogy áttekintsék a meg nem valósult szerződéseiket, vagy elmagyarázzák, miért van szükség a titoktartásra. A Moderna szóvivője csak egy szabályozási dokumentumra mutatott rá, amely szerint

a szerződés „szokásos feltételeket és feltételeket tartalmaz”.

Ezért váltott ki ekkora felháborodást a múlt hónapban, amikor egy belga tisztviselő tévesen árlistát tárt fel, amelyből kiderült, hogy az Egyesült Államok adófizetői adózóként 19,50 dollárt fizettek a Pfizer oltásért, míg az európaiak 14,70 dollárt.

Dag Inge Ulstein, norvég nemzetközi fejlesztési miniszter szerint az országoknak és a nemzetközi szervezeteknek többet kell tenniük a szerződések nyilvánosságra hozatala érdekében. Arra is felszólította az országokat, hogy osszák meg az oltástechnológiát, és szerinte a gazdag kormányoknak mielőbb adományozniuk kell vakcinákat a szegény országoknak – még akkor is, ha továbbra is beoltják saját állampolgáraikat, ahogy Norvégia tervezi.

„Átláthatóságnak kell lennie a beszerzési megállapodásokkal kapcsolatban”

– mondta egy interjúban. Ennek érdekében megosztotta a The New York Times-szal országa Covaxszal kötött adásvételi szerződését. Ez a szervezet nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni ügyleteit – sem a gyógyszergyártókkal, sem azokkal az országokkal, amelyeknek értékesíti.

Az országokkal kötött Covax-szerződések 10,55 USD / adag költséget feltételeznek, de figyelmeztetnek arra, hogy a végső költség magasabb lehet, miután belefoglalták a „hozzáférési/ sebességi prémiumot”, amelyet a Covax szerint arra használnak, hogy a vállalatok elősegítsék oltóanyagaik piaci bevezetését.

Az adományok és a viszonteladások erősen korlátozottak

A közegészségügy szószólói arra hívták fel a gazdag országokat figyelmét – amelyek a korai dózisok kivételével mind a sarkokba szorították a piacot – adományozzanak vagy adják tovább az oltóanyagokat a szegény országoknak. De a szerződések korlátozhatják a vásárlók lehetőségét  a vakcinak továbbértékesítésére, mert ezzel ronthatnák a gyógyszergyártók értékesítési lehetőségét.

A CureVac szerződés például megtiltja az európai országoknak, hogy a vállalat engedélye nélkül továbbadják, exportálják vagy adományozzák az oltóanyagot – beleértve a Covaxot is. Egyes szerződések az Egyesült Államokban hasonló korlátozásokkal rendelkeznek.

Az Európai Bizottság szóvivője elmondta, hogy a vállalatok belefoglalták a szerződésekbe azt a rendelkezést, hogy garantálják bárhol is használják a vakcinájukat, ugyanazon jogi védelem vonatkozik rájuk.

A kormányok pedig más módszereket próbálnak találni az export korlátozására.

Kedden Németország lobbizta az Európai Bizottságot, hogy engedélyezze tagállamainak, hogy blokkolják az oltóanyagok kivitelét az unión kívüli országokba, miután az oltóanyag-forgalmazás akadozva elkezdődött Európában.

Az oltások megérkeznek amikor  odaérnek

A kézbesítési idők belső információnak minősülnek, ezért nincsenek nyilvános referenciaértékek, amelyek alapján számonkérhetnék a vállalatot.

Sehol sem egyértelműbb ez, mint az Európai Uniónak az AstraZenecával folytatott harcában a vállalat bejelentése miatt, miszerint az idei első negyedévben nem szállítja le  beígért és várt adagot. Az európai tisztviselők szerint konkrét, szerződéses biztosítékokat kaptak az ilyen szállításokért. A vállalat szerint csak azt ígérte, hogy mindent megtesz ezen célok elérése érdekében.

Az európai tisztviselők, akik eredetileg beleegyeztek a szerződés titkosításába, most arra kérték a céget, hogy hozza azt nyilvánosságra. Hacsak nem történik meg, nincs mód annak felmérésére, hogy ki a felelős.

De nem kérdés, hogy a gyógyszergyártók rengeteg mozgásteret építettek be maguknak a szerződésekbe.

A CureVac szerződés szerint becsléseknek kell tekinteni a szállítási határidőket.

– ez áll a szerződésben. Hasonló rendelkezések vannak más szerződésekben is.

Szinte minden oltóanyaggyártó hasonlóan mondta a befektetőknek, hogy esetleg nem tudják teljesíteni az előzetesen jelzett mennyiséget.

„Lehet, hogy nem tudjuk időben létrehozni vagy növelni a gyártási kapacitást”

– figyelmeztetett Pfizer tavaly augusztusban egy vállalati beadványban.

Ez a bizonytalanság elkeserítette az egészségügyi tisztviselőket. Amikor a Pfizer nemrég azt mondta Olaszországnak, hogy átmenetileg 29 százalékkal csökkenti a szállításokat, a kormány közölte, hogy fontolgatja a cég bíróság elé állítását. ha ez a per, ha megvalósul, nyilvánosságra hozhatja az Európai Unió a Pfizerrel kötött szerződésének néhány részletét, amely jelenleg egészében titkos.

„Több oltást és gyorsabb szállítást ígértek” – mondta Steven Van Gucht, a belga kormány legfőbb virológusa. – Végül nem tudtak szállítani.

Néhány kormány profitál

A világjárvány elején az Európai Beruházási Bank, az Európai Unió hitelnyújtó szervezete 100 millió dolláros hitelt nyújtott a BioNTech német cégnek, amely a Pfizerrel együttműködve oltóanyagot gyártott.

A kölcsön kamatain felül az európai bank akár 25 millió dollár oltásnyereséget is kap, a szerződés átdolgozott változata szerint, amelyet a BioNTech nyújtott be az értékpapír-szabályozókhoz.

A bank szerint a profitmegosztási megállapodások tükrözik a korai finanszírozás kockázatát. Rizvi azzal érvelt, hogy ez a kormányokat egy oldalra állítja a gyógyszergyártókkal, és csökkenti a vakcinák olcsó és széles körben elérhetővé tételének ösztönzőit.

A vállalatok felelősségvédelmet kapnak

Az Egyesült Államokban a gyógyszergyártókat szinte minden felelősség alól védik, ha oltóanyaguk nem működik, vagy súlyos mellékhatásokat okoz. A kormány a Covid-19 gyógyszergyártókat biztosította a PREP törvény alapján, amely egy 2005-ös törvény célja, hogy felgyorsítsa az orvosi felhasználást az egészségügyi vészhelyzetek idején.

Ez azt jelenti, hogy az emberek gondatlanság vagy hanyagság esetén sem indíthatnak pert a cégek ellen. Az egyetlen kivétel ha bizonyítani lehet a „szándékos kötelességszegést”.

A gyógyszergyártók hasonló felelősség alóli mentességeket kötnek ki minden más országgal folytatott tárgyalás során is. Az európai tárgyalók ezt nem akarják elfogadni. A Covax mégis ragaszkodik ahhoz, hogy az országok minden felelősséget átvállaljanak a gyártótól.

A CureVac-EU szerződés is néhány kivételtől eltekintve megvédi a gyógyszergyártót a felelősségtől. Ezeket a kivételeket most most nyilvánossá teszik.

Trump le akarja nyúlni a németek koronavírus elleni gyógyszerét

A Németországban működő CureVac gyógyszer cég jól halad egy ellenszer kifejlesztésében a korona vírus ellen. Hírt kapott erről Trump elnök is, aki személyesen adott utasítást embereinek: szerezzék meg a korona vírus elleni gyógyszert Németországból ha másképp nem megy, akkor vásárolják fel a céget!

Az akció nem sikerült – számolt be erről a Welt am Sonntag. Hiába ajánlottak egy nagy zsák pénzt / konkrét összeget az újság nem közölt/, nem fogadták el az amerikai ajánlatot mégpedig azért nem, mert az USA elnöke ragaszkodott az exkluzív jogokhoz!

Csakis amerikaiak juthassanak hozzá a vakcinához!

Ez volt Trump kikötése, és ezért dobta vissza az ajánlatot mind az igazgató tanács mind pedig a német részvényesek. Az egyik főrészvényes elmondta a Mannheimer Morgen című helyi lapnak, hogy cégük az egész világ számára akar gyógyszert adni a korona vírus ellen. Szó sem lehet arról, hogy ezt a gyógyszert kizárólag az USA területén árusíthassák majd!

A CureVac vezérigazgatója március elején a Fehér Házban tárgyalt Trumppal és az amerikai válságstábbal. Ezt követően a cég németországi központjában bejelentették: a vezérigazgatót leváltják! Az igazgató tanács elnöke veszi át a helyét.

Jens Spahn egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy szó sem lehet a cég eladásáról. Horst Seehofer belügyminiszter elmondta a közmédiának, hogy hétfőn a válságstáb megvitatja Trump ajánlatát. Peter Altmaier gazdasági miniszter röviden csak annyit mondott: Németország nem eladó!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!