Az ORF operatőrének bántalmazása miatt kollégája azt kérdezte az Európai Bizottság szóvivőjétől: az EB szerint készen áll-e Románia az Európai Unió soros elnökségének átvételére. Az izraeliek pedig feljelentést tesznek.
Az osztrák közszolgálati televízió (ORF) egyik operatőre is megsérült a pénteki, bukaresti kormányellenes demonstráción. „Nem kívánjuk kommentálni Románia belügyeit. Ami az operatőr esetét illeti, kategorikusan állítjuk,
fontos, hogy az újságírók szabadon, akadályok nélkül gyakorolhassák mesterségüket”
– válaszolt egy sajtótájékoztatón Christian Spahr, az Európai Bizottság egyik szóvivője az ORF munkatársának, aki a tüntetés közben megsérült kollégája esete kapcsán azt kérdezte a szóvivőtől, az EB szerint készen áll-e Románia az Európai Unió Tanácsa soros elnökségének átvételére.
Korábban Sebastian Kurz osztrák kancellár két Twitter-üzenetben is elítélte a bukaresti demonstráción történt erőszakos cselekményeket, sajnálatát fejezve ki, hogy a sérültek között újságírók is vannak, köztük egy, az ORF-nél dolgozó operatőr. „A szólásszabadság és a sajtószabadság az Európai Unió alapvető szabadságai, amelyeket feltétel nélkül védeni kell” – fogalmazott Kurz. Július elsejétől hat hónapon át Ausztria tölti be az Európai Unió soros elnökségét.
Négy izraeli turista is a csendőrök brutalitásának áldozatává vált pénteken
– közölte Izrael bukaresti nagykövetsége. „A rendelkezésre álló adatok szerint a turisták péntek este a szállodából egy vendéglőbe tartottak egy taxival, (…) amikor megállították őket, kirángatták az autóból és annak ellenére, hogy felmutatták idegen útlevelüket és mondták, hogy semmi közük sincs az eseményekhez, megverték őket. (…) A turisták feljelentést tesznek a rendfenntartó erők ellen” – írja a nagykövetség közleményében.
Pénteken körülbelül 80 000-en tüntettek a kormány ellen, a csendőrség többször bevetett könnygázt, és bántalmazta a tüntetőket, több, mint 450-en sérültek meg az incidensekben.
A román politikai élet valamennyi megszólaló szereplője elítélte a diaszpóra tegnap esti kormányellenes tüntetésén kirobbant erőszakot, arról azonban pártállásuk szerint eltérő az álláspontjuk, hogy kit terhel a felelősség a több mint 450 ember sebesülését okozó összetűzésekért, illetve arról, hogy helyesen jártak-e el a csendőrök, amikor órákon keresztül dulakodással és könnygázzal válaszoltak a provokációkra, majd késő este, két kollégájuk bántalmazását a több tízezres tüntetés erőszakos feloszlatásával torolták meg. Közben a Victoria-téren már a koradélutáni órákban ismét gyülekezni kezdtek a tüntetők.
A szociálliberális kormánnyal szemben álló Klaus Iohannis államfő elítélte a hatóság brutális fellépését, szerinte a csendőrségnek vannak eszközei a rendbontók elszigetelésére és semmi sem indokolta a békés polgárok veszélyeztetését, emberek ütlegelését. A jobboldali elnök jelentést vár az esetről Carmen Dan belügyminisztertől, és büntetőjogi vizsgálatot kért a legfőbb ügyésztől a vétkesek felelősségre vonása érdekében. Augustin Lazar legfőbb ügyész közölte, hogy a katonai ügyészség már hivatalból bűnvádi eljárás indított a csendőrség erőszakos tömegoszlatásának kivizsgálására.
(MTI/EPA/Bogdan Cristel)
Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök elítélte a „civil megmozdulást eltérítő”, garázdálkodó, a rendfenntartó erőket támadó „szervezett rendbontókat”, akiknek az azonosítását a titkosszolgálattól várja. A kormányfő azokat a politikusokat is bírálta, akik a drámai helyzetből a hatóságok elleni „alaptalan vádaskodással” próbálnak hasznot húzni.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közleményben válaszolt, amelyben elítélt minden olyan „összeesküvés-elméletet”, amellyel a szolgálatot be akarják vonni a politikai csatározásokba.
A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) – amely ellen a külföldről hazatért román vendégmunkásuk pénteki nagyszabású tüntetésüket meghirdették – bocsánatkérést követelt Iohannistól, amiért az államfő vádaskodásával szerinte „aláássa az állami hatóságok tekintélyét” és ezzel úgymond a rendfenntartók elleni támadások folytatását bátorítja.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke külön közleményt adott ki, melyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy „az ellenzék és az államfő által támogatott szervezett csoportok az ország alkotmányos rendje ellen intézzenek támadást” a főváros szívében, a kormány épülete előtt. Párttársai is Iohannisra mutogatnak: Liviu Pop szenátor szerint az államfő tartozik magyarázattal, amiért „a szavazói” csendőröket vernek.
Ludovic Orban, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint a rendfenntartó erők, a futball-huligánokkal összejátszva előre eltervezett módon provokáltak erőszakot a diaszpóra pénteki tüntetésén, hogy lejárassák a nagyszabású kormányellenes megmozdulást.
Bukarest, 2018. augusztus 11. A román kormány székházát védõ rohamrendõrökhöz beszél egy férfi a nyári szabadságuk idején külföldrõl hazatért vendégmunkások, a román diaszpóra tagjainak kormányellenes tüntetésén, Bukarestben 2018. augusztus 10-én. (MTI/EPA/Bogdan Cristel)
Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a demokrácia gyásznapjának nevezte a péntekit, amikor az állampolgárok szolgálatára felesküdött csendőrség a kormánypárt eszközévé silányult. „Ide vezet az, mikor büntetett előéletű alakok kerülnek az ország élére” – sommázta az ellenzéki pártvezér, a korrupcióért egyszer már jogerősen elítélt, és újabb korrupciós perben vádlottként szereplő Liviu Dragnea PSD-elnökre utalva.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egy Facebook-bejegyzésben rámutatott: az RMDSZ elítél mindenféle szélsőséges megnyilvánulást, mert senkinek sincs joga a polgárok szabad véleménynyilvánítását erőszakkal megakadályozni, sem a csendőrségnek, sem az erőszak kiprovokálásának szándékával Bukarestben utcára vonult csoportoknak.
A politikusok – ellenfeleikre mutogatva – valamennyien az erőszak megfékezését, a vétkesek felelősségre vonását sürgetik. Közben a közösségi portálokon ellenzéki csoportok újabb kormányellenes demonstrációt hirdettek szombat estére a kormány székháza elé, a Victoria-téren pedig már a koradélutáni órákban gyülekezni kezdtek a tüntetők.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
