Kezdőlap Címkék Budapesti atlétikai vb

Címke: budapesti atlétikai vb

Főváros-kormány: részmegállapodás

Az atlétikai vb és a diákváros nagyjából kipipálva, a Városliget ügye maradt, ahol eddig, a szuperkórház és a hidak helye bizonytalan. Karácsony Gergely optimista.

Szinte az összes folyó ügyet megtárgyalta a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a Városházát és a kormányt is népes delegáció képviselte. Karácsony Gergely főpolgármester és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elmondása alapján nagyjából fele-fele az eredmény. Mindenesetre Karácsony Gergely optimista.

A legjobban a 2023-as atlétikai vb és a ferencvárosi diákváros ügyében állnak. A verseny kapcsán

a kormány még idén rendeletbe foglalja a főváros feltételeit,

ahogyan azt a közgyűlés kikötötte. Teljesítik a budapesti járóbeteg-ellátás fejlesztését 50 milliárdért. Atlétikai centrumot építenek, ami a vb után a tömegsportot szolgálja. Ezeken túl Csepelen zöld fejlesztést hajtanak végre.

Szintén túl vannak a nagyján

a Déli Városkapu – Budapest Diákváros, Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark fejlesztésének ügyében. A nyolcezer férőhelyes kollégium megépülhet tehát, ami a vb után diákalbérleti célokat szolgálhat.

Abban egyetértés van, hogy kell új szuperkórház, de a helye változatlanul bizonytalan. Az M7-M1 autópályák találkozásánál

kiszemelt területet a főváros változatlanul rossznak tartja, mert semmilyen tömegközlekedési infrastruktúra nincs arrafelé.

Ezért megvizsgálják, milyen más területek lehetnek alkalmasak. A főváros felvetette, hogy a Kelenföldi pályaudvar mellett lehetséges lenne helyet találni. A János-kórház felújítása haladhat tovább, függetlenül a centrumkórház ügyétől.

Szintén

szakmai nézeteltérés van a Galvani híd esetében, itt is a hely a kérdés.

Két álláspont fut egymás mellett, a Galvani mellett a délebbi albertfalvai hídé. Karácsony szerint fontos érv szól a Galvani híd mellett: a belváros autóforgalmának jelentős csökkentése.

Nincs vita abban, hogy a Lánchíd felújítása sürgős, Gulyás megerősítette, hogy az ehhez korábban odaígért pénz megvan. De ez az összeg kevésnek látszik, lehetséges, hogy az alagút felújítását későbbre tolják.

Nincs közeledés a városligeti beruházások esetében.

A kormány az összes épületet felhúzná, de tudomásul veszik a főváros véleményét. Ez pedig nem fog megváltozni – mondta Karácsony. Vagyis a megkezdett építkezéseket fejezzék be, de újakat ne kezdjenek el. Utóbbiak a Nemzeti Galéria, az Innováció Háza és a Városligeti színház.

Az utóbbi napok problémás ügye a városligeti Biodómé. Kiderült, hogy az eddig is négyszeresére nőtt ár se elég, a befejezéshez is szükség lenne nagyjából húszmilliárdra. Gulyás azt mondta, hogy a kormány korábban már adott erre a beruházásra plusz 18 milliárdot, szeretnék, ha ezt most már megoldaná a főváros. Karácsony szerint viszont az előző városvezetéstől örökölték ezt, a befejezéshez szükséges pénzük nincs meg. A munkákat jövő márciusig tudják fizetni, addig megoldást kell találni a  befejezésre.

Kollégiumok vagy olimpiai falu?

Gulyás Gergely miniszter nyilatkozata szerint az atlétikai világbajnokság ügye eldőlt, hiszen mindkét érintett kerület, Csepel és Ferencváros önkormányzata támogatja annak megrendezését.

Amit Ferencváros hétfőn, a fővárosi testület pedig várhatóan szerdán a támogatás feltételéül szabott illetve szab, azzal a kormány egyetért. Vagyis egyetért mind azzal, hogy a majdani atlétikai stadion körül épüljön ki az emberek szabadidejét szolgáló zöldterület, s magát a stadiont is használhassák majd a tömegsport céljaira is, és épüljön meg Ferencvárosban a „diákváros”, mind pedig azzal, hogy öt év alatt költsenek 50 milliárd forintot a budapesti alap- és járóbeteg szakellátás, tehát az önkormányzati egészségügy fejlesztésére.
Valóságos idillt látunk, a Fidesz-kormány és a Fidesz legyőzésével létrejött önkormányzatok szép egyetértését. Ahogy az önkormányzati választás másnapján mindenki az együttműködésről beszélt, íme, a kölcsönös együttműködésre irányuló szándék közös elhatározásokban ölt testet: a főváros és a Ferencváros elfogadja azt, amit a kormány akar, a kormány pedig elfogadja, amit a főváros illetve Ferencváros új vezetése akar.

Nem vagyok én ettől boldog.

Évek óta mondjuk, hogy elfogadhatatlan, ahogy az Orbán-kormány az adófizetők pénzét stadionokra és egyéb, az élsportot szolgáló beruházásokra költi. Labdarúgó stadionok szerte az országban, a Népstadion helyére épült Puskás Aréna, világbajnoki uszoda, birkózó csarnok, kézilabda csarnok és a többi. Mindez a költségvetésből, a magyar adófizetők pénzéből. És akkor most még jön az atlétikai stadion. Mindez, valamint a „diákváros” is valójában azért épül, hogy mire Orbán legközelebb olimpiára pályázik, a létesítmények meglegyenek. (A „diákváros” lesz az olimpiai falu.)
Vannak a világnak nagy országai, amelyek megengedhetik maguknak, hogy presztízsüket, nemzetközi elfogadottságukat olimpia rendezésével növeljék. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, a Szovjetunió illetve Oroszország, Kína, Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Brazília, Mexikó, Olaszország, Spanyolország. Kis országként utoljára 1952-ben Finnország rendezett sikerrel olimpiát, azóta csak – az olimpiai eszméhez történelmileg kötődő – Görögország szánta erre rá magát, katasztrofális gazdasági következményekkel.
Olyan, nálunk sikeresebb kis országok, mint Ausztria, Csehország, Norvégia, Svájc, Svédország nem próbálkozik ilyesmivel, és ettől függetlenül magas a nemzetközi presztízsük. Nagyobb országok városai is ma már inkább visszalépnek az ilyen tervtől, mint legutóbb Boston, Hamburg vagy Róma.

Magyarországon nem működik a józan mérlegelés.

Orbán olimpiai terve lépésről-lépésre valósul meg Budapestre hozott világversenyekkel, amelyekhez új meg új létesítmények épülnek, amíg fel nem épül az egész olimpiai infrastruktúra. Mármint a sportlétesítmények, mert a város közlekedésének a teljes megújítása szóba sem jön. Sem a hármas és négyes metró meghosszabbítása, sem a csepeli és ráckevei HÉV bevezetése a Kálvin térig és így összekapcsolása a metróhálózattal, hogy csak a legfontosabb példát említsem.

Amikor a kerületi és fővárosi önkormányzat hozzájárul a kézilabdacsarnokhoz és az atlétikai stadionhoz, akkor az olimpiai építkezéssorozat következő lépéseibe egyezik bele.

Természetesen az adófizetők pénzéből, hiszen erre nem lehet EU-pénzt fordítani (nagyon helyesen).

Mindez attól függetlenül helytelen, hogy hajlandó-e a kormány pénzt adni a fővárosi önkormányzati egészségügyre.

Az Országos Széchényi Könyvtár Ferencvárosba költözésére irányuló javaslatot végképp nem értem. Ezzel ugyanis a kerületi polgármester egyetértését fejezi ki azzal, hogy a Könyvtárat – a Nemzeti Galériához és tudományos intézetekhez hasonlóan – rengeteg közpénz elköltésével kiköltöztessék a Várból, s azt kormányzati presztízscélokra fordítsák.

Itt szerepértelmezési dilemmával állunk szemben.

Egy hozzászóló nem értette korábbi írásomat olvasva, hogy mi a különbség a polgármester vagy főpolgármester illetve a felelős országos politikus szerepe között. A polgármester vagy főpolgármester szempontjából az az érdekes, hogy a kormány törekvésének támogatása fejében kap-e a kormánytól támogatást a maga törekvéséhez. A felelős országos politikus a kormány törekvését nem mint egy alku egyik tételét nézi, hanem önmagában mérlegeli annak helyes vagy helytelen voltát.

Vajon ha képviselőként ülne az Országgyűlésben, megszavazná-e a költségvetési vitában az egymást követő, az élsportot szolgáló beruházásokat?

Polgármesterként, főpolgármesterként is akkor jár el helyesen, ha elvégzi ezt a mérlegelést, még ha, minthogy nem országgyűlési képviselő, nem is kell ebben hivatalból országos szempontokat követnie. Ezt hiányolom – általam egyébként nagyon nagyra tartott, a Fideszt legyőző – polgármestereink eljárásából. Holott Újbuda új polgármestere, László Imre a „szuperkórház” ügyében megmutatta, mi a helyes viselkedés: polgármesterként is országos politikus módjára mond véleményt. Nem azért mondja, hogy a Szent Imre Kórház bázisán, és nem zöldmezős építkezéssel kellene Dél-Buda központi kórházát létrehozni, mert az neki mint kerületi polgármesternek előnyösebb, hanem mert az ország és benne Budapest sokkal olcsóbban, gyorsabban és biztonságosabban jutna hozzá a szükséges gyógyító kapacitáshoz.

Atlétikai vb: átverés vagy együttműködés?

A kormány szerint két érintett kerület elfogadta az atlétikai vb megrendezését és a stadionépítést. A főváros szerint erről nincs szó, a IX. kerületi polgármester is feltételekről beszél, nem „javaslatról”. Pár nap van a végleges döntésre.

Egyelőre nem teljesen világos, hogy merre vezet a kormány álláspontja a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság megrendezhetőségével, a Ferencvárost és Csepelt érintő új stadion megépítésével kapcsolatban.

Kormány: Budapest döntött

Reggel Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közleményben tudatta: a kormány üdvözli, hogy Csepel után Ferencváros képviselő-testülete is támogatja az atlétikai világbajnokság 2023-as budapesti megrendezését – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás a csepeli és a ferencvárosi képviselő-testület hétfői döntésére reagálva azt mondta: a két grémium egyirányú állásfoglalása biztosítja a szükséges támogatást, amely az atlétika világbajnokság megrendezéséhez feltétlenül szükséges. A kormány úgy tekinti ezt, hogy a két kerületi önkormányzat döntésével a kérdés

eldőlt: az atlétikai világbajnokság Budapesten megrendezhető.

Megjegyezte azt is, hogy mindkét kerületben ellenzéki többség van.

A kormány „javaslatoknak” tekinti azokat a feltételeket, amelyeket a ferencvárosi képviselő-testület megfogalmazott – közölte Gulyás Gergely hozzátéve, hogy ezek olyanok, amelyek beépíthetők az atlétikai központ fejlesztésébe. Továbbá abba a zöld park fejlesztésbe, amely ezen a területen a korábbi tervek szerint megvalósulna. Javaslataival a ferencvárosi testület nyitott kapukat dönget – fogalmazott a miniszter. Természetesen

várják a Fővárosi Közgyűlés állásfoglalását is,

és áttekintik, milyen javaslatokkal él a fővárosi testület.

Nagyjából ugyanezt ismételte meg Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Klubrádióban. Idézte Orbán Viktor korábbi közlését, hogy a kormány elfogadja a fővárosiak döntését. Ugyancsak azt mondta, hogy a IX. kerület nyitott kapukat dönget. Szerinte a hétfő esti önkormányzati döntés teljesen megegyezik vagy egybeesik a kormányzati szándékkal. Az

egyenesen „Baranyi-tervnek” nevezett határozat

után ugyan megvárják a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntését, de az Egészséges Budapest Programra 40 milliárd van betervezve, a Mester utcai rendelő fejlesztése a vb-től függetlenül is meg fog valósulni. Kutya kötelességünk az együttműködés, bármilyen színű a főváros vezetése – mondta Fürjes.

Főváros: nem döntöttek, és nem javaslat

Karácsony Gergely a miniszter közleményére azt mondta: nem érti, miért nem várta meg a kormány a szerdai közgyűlés döntését. A főpolgármester hozzátette: továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy kormányhatározatban rögzítsék a feltételeket.

„Az én feltételein a budapestiek feltétele. Nem javaslatok hanem feltételek. Az atlétikai vb mindannyiunk közös ügye és nem a Fidesz ügye”.

A főváros várja feltételeik teljesítését – mondta Karácsony.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes szintén a Klubrádióban közölte: nem feltétlenül egyezett még meg a főváros a kormányzattal az atlétikai vb-ről, illetve a hozzá kacsolódó fejlesztések támogatásáról. A momentumos politikus szerint a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT) tudnának pontosan megegyezni, ezért nagyon szeretnék, ha Gulyás Gergely minél előbb összehívná a kormány és a főváros képviselőiből álló testületet, hogy ott formális keretek között tárgyaljanak a tervezett fővárosi beruházásokról.

A főváros vezetésének

nem célja, hogy ne legyen atlétikai vb, azt szeretné, ha teljesülne a budapestiek érdekében megfogalmazott öt pont, amely nagyon racionális, ezért nehéz rá nemet mondani

– mondta Kerpel-Fronius. Szerinte egyelőre nem hallani, hogy a kabinet a vb támogatásához szabott önkormányzati feltételek teljesítéséről beszélne, az inkább kihallatszik a kormányoldali nyilatkozatokból, hogy

megpróbálják kijátszani egymás ellen a kerületek és főváros vezetését.

Ez azonban nem fog sikerülni, mert a kerületek és a főváros vezetése is elkötelezett amellett, hogy a kormány tervezte atlétikai stadion csak akkor valósulhat meg, ha a budapestiek érdekét is figyelembe veszik.

Komplett követeléslista

A Gulyás Gergely által beleegyezésnek nevezett határozat a jelek szerint semmilyen kötelezettséget se vállal. Az önkormányzat hivatalos oldalán megjelent közlemény szerint elfogadták azt az előterjesztést, mely

a kerület feltételeit támogató kormányhatározattól teszi függővé

az atlétikai vb kapcsán építendő stadion-rendezvényközpont megvalósulását.

Ferencvárosnak

nem stadionra, hanem egy óriási szabadidős sportparkra és közösségi rendezvényközpontra van szüksége,

a Margit-sziget déli ellenpontozásaként a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportparkra. (Déli Zöld Park). A feltételek a főváros és a IX. kerületi lakosok javát szolgálják, ilyen többek között az úgynevezett rozsdaövezetek helyzetének rendezése, az Országos Széchényi Könyvtár ideköltöztetése, a diákváros fejlesztése, valamint a Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízminőségi állapotának javítása is – áll a közleményben.

A részletes listát Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere hétfői közös sajtótájékoztatóján ismertette. Budapest vezetése öt feltétel teljesítése esetén hajlandó támogatni a vb megrendezését. A kormány öt év alatt adjon ötvenmilliárd forintot a budapesti járóbeteg- és szakellátásra. A stadionberuházással együtt induljon meg a zöldfelületek növelése, kezdjék el a Csepeli Nagyerdő Programot, egy új Városligethez hasonló zöld terület kialakítását. Az új stadion ne csak az élsportot szolgája, hanem a tömegsport és kulturális rendezvények befogadására is legyen alkalmas. Minden szerződés legyen nyilvános, a lehető legátláthatóbban költsék el a pénzt. A kormány tartsa fenn korábbi elkötelezettségét a nagy, fővárosi közlekedési célú beruházásokban.

Baranyi: most van lehetőség

Maga Baranyi Krisztina pedig két napja a Facebookon hosszasan sorolta a kerület feltételeit Mint írta, az atlétikai stadion céljára kijelölt terület jelenleg teljesen lepusztult, használhatatlan városrész. Ferencváros korábbi fideszes vezetése a területen lévő önkormányzati ingatlanok nagy részét már ingyen átadta az államnak, egyetlen telek kivételével. Ezért ma már szinte semmilyen lehetőségük nincs befolyásolni annak használatát.

„Ha ide a kormány stadiont, kisvasutat, atomerőművet vagy űrállomást kezd el építeni, akkor azzal szemben kizárólag politikai eszközök, a nyilvánosság ereje áll rendelkezésünkre”

– írta Baranyi. Idézve Orbán szavait – a kormány nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak – úgy fogalmaz: most Karácsony Gergelynek és neki van lehetőségük megakadályozni az ide tervezett atlétikai stadion megépítését.

A stadionok helyett egészségügyi fejlesztéseket, az élsport helyett a tömegsport támogatását célul tűző politikusokként ez kiváló lehetőségnek tűnhet, de

vétójuk önmagában biztosan nem vezetne semmilyen fejlesztéshez.

Annyit tudnának elérni, hogy a területre nem építenének stadiont és Budapest valószínűleg visszalépne a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésétől. De ettől még egy forinttal se jutna több azokra a célokra, amiket viszont mi tartunk a legfontosabbaknak: egészségügyre, oktatásra, környezetvédelemre, szociális támogatásokra, városfejlesztésre – fogalmazott Baranyi.

Alkuhelyzet

Vagyis az érintett terület továbbra is állami tulajdonban maradna. Belátható időn belül nem változna semmi, maradna az elzárt, lepusztult környezet, a használhatatlan Duna-part és az egykor népszerű Vituki-strand üresen tátongó medencéje.

Kerületi polgármesterként ennél is nagyobb aggodalommal tölti el, hogy a beruházás elmaradása veszélybe sodorná a környékre tervezett további fejlesztéseket is, így

elsősorban a hatalmas kollégiumi fejlesztést, a 12 ezer férőhelyes diákvárost.

Ennek megépülte mérsékelné a budapesti albérletpiac egekbe szökött árait, enyhítené a lakhatási válságot.

A kerület alkupozícióját fejti ki a polgármester: ahhoz, hogy 2023 nyarán világbajnokságot rendezhessenek, azonnal meg kell kezdeniük a fejlesztéseket. Ezt felelősen csak most tudják befolyásolni, bármilyen későbbi változtatás újabb milliárdokba fájna mindannyiunknak.

Baranyi Krisztina megismételte, hogy

nem szeretnének újabb stadiont, de minden jel szerint az atlétikai vb megrendezése a feltétele annak, hogy a ferencvárosi rozsdaövezet egy jelentős része megújuljon,

megmentsenek műemlék épületeket, megtörténjen végre a Kis-Duna kotrása. Ezt szeretné további célok, például helyi egészségügyi fejlesztések elérésére is kihasználni.

A területre ezért olyan tervet készítettek, amely nem a gombhoz varrja a kabátot. Egyik feltételük az, hogy a beruházás ne az atlétikai stadionhoz rendeljen további kiegészítő fejlesztéseket, hanem mindenki számára nyitott közparkot és használható Duna-partot, kulturális, tömegsport és rekreációs célokra alkalmas, magas színvonalú rendezvényközpontot hozzanak létre, benne egy ferencvárosi sportóvodával. Amely még az atlétikai világbajnokság megrendezésére is alkalmas.

Ez a szabadtéri színpaddal és mozival, a homokos Duna-parttal, az újranyíló Vituki stranddal, játszótérrel, extrém parkkal, kerékpárutakkal, kutyafuttatóval és a többi fejlesztéssel együtt Budapest harmadik legnagyobb közparkja lenne a Városliget és a Népliget után – írja a polgármester. Szerinte a stadiont úgy kell megépíteni, hogy az szabadidős tevékenységekre és tömegsport rendezvényekre is alkalmas legyen és a világbajnokság megrendezése után meg kell nyitni a nagyközönség előtt.

További elengedhetetlen feltételük a kerületi egészségügy jelentős és közvetlen állami támogatása. Nem egy CT-t kérnek, hanem a CT és további szükséges orvosi műszerek köré a Mester utcai szakrendelő teljes felújítását és bővítését, négymilliárd forint értékben.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség november végéig várja a magyar döntést: megrendezik-e az atlétikai vb-t.

Karácsonyi feltételek az atlétikai vébéhez

Első helyen 5 milliárdot kér a járóbeteg-ellátásra Karácsony Gergely a 2023-as atlétikai vb megrendezéséhez és a stadion felépítéséhez. A IX. kerület is feltételeket szab. A nemzetközi szövetség öt nap határidőt szabott a válaszra.

Öt pontban szabott feltételeket Karácsony Gergely ahhoz, hogy a főváros hozzájáruljon a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséhez és hogy felépítsék ennek stadionját. „Hallom azok hangját, akik a világbajnokságot tartják most fő prioritásnak, művészektől, sportolókon át, volt köztársasági elnökig” – írja a Facebookon Karácsony Gergely. De – folytatja – neki az a dolga, hogy ne csak az ő hangjukat hallja meg. Azok szavát is,

akik hónapokig várnak, hogy diagnosztizálják a betegségüket. Azokét is, akik utálják, hogy átláthatatlanul folynak el százmilliárdok ebben az országban, és ebben a városban.

Attól, hogy valakinek nagyobb a befolyása, nem nyomhatja el azoknak a szavát, akik ilyen hatalommal, lobbierővel nem rendelkeznek – fogalmaz.

Eltűnt a hirdetmény

Ferencváros déli részén és a Csepel-sziget csúcsán épülne a grandiózus létesítmény, amelynek egyedül a tervezése 4,7 milliárdba kerülne – tavaly április adat alapján -, bár az erről szóló közbeszerzési hirdetmény nem érhető el. A látványterv valóra váltásának ára nem ismert.

Forrás: Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja

Karácsony Gergely, aki a szerdai közgyűlési ülésre terjeszti elő javaslatát, öt feltételt támaszt a kormánynak.

  • Budapest 50 milliárd forintot kér a járóbeteg ellátás fejlesztésére, diagnosztikai eszközök beszerzésére, azok működésének finanszírozására. Azért, mert az időben végzett CT és MR vizsgálatokkal évente 3 ezer ember életét lehet megmenteni Budapesten, 5 év alatt tehát 15 ezer embert lehetne meggyógyítani. Van ennél nagyobb tét?
  • A zöldfelületek növelése, hogy közben az elszabadult budapesti albérletárakat is kordában tudják tartani. Ezért kezdeményezik, hogy hozzák létre a csepeli nagyerdőt, egy városligetnyi parkot, és benne a több ezer férőhelyes diákvárost.
  • Budapest egyik legszebb, és jelenleg parlagon heverő területén épüljön meg a ferencvárosi sport- és szabadidő központ, ez a fejlesztés legyen alkalmas az atlétikai vb befogadására, de a vb 9 napja után legalább 90 évig szolgálja a budapestieket, úgy, hogy a tömegsportnak, a családok kikapcsolódásának adjon helyet.
  • Ennek a beruházásnak a költségei legyen átláthatók, minden polgári jogi szerződést hozzanak nyilvánosságra.
  • A kormány erősítse meg a főváros-kormány-megállapodásban foglalt beruházások, különösen a közlekedési beruházások teljesítését. A vállalásokat a kormány még idén foglalja határozatba.

Megmenthetünk emberéleteket, élhetőbbé tehetjük a várost, javíthatjuk a levegő minőségét, sok ezer fiatalnak adhatunk esélyt, revitalizálhatjuk Budapest egyik legszebb részét, Ferencváros új pihenőövezetet kap, és még az atlétikai vb-t is megrendezhetjük – írja Karácsony. Hiszi, hogy ezt nem csak a fővárosi közgyűlés, a kormány, és elsősorban a budapestiek is elvszerű, jó megoldásnak tartják.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség viszont türelmetlen. Elnöke, a brit futólegenda, az olimpiai bajnok Lord Sebastian Coe, a londoni olimpia szervezőbizottságának vezetője levelet írt a Magyar Atlétikai Szövetségnek és a kormánynak. Ebben arra kéri a világbajnokság rendezéséről szóló nemzetközi szerződést aláíró magyar feleket, hogy

november végéig jelezzék egyértelműen, Budapest városvezetése támogatja-e

az atlétikai vb megrendezését és az atlétikai központ felépítését. Egyetért azzal, hogy a demokratikusan megválasztott városvezetés kialakíthatja álláspontját a vb-ről, de leszögezi, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek sürgősen tudnia kell, hogy az új főpolgármester és városvezetés támogatja-e a világbajnokságot.

Magyarország már késedelembe esett a fejlesztés megkezdésével

– írja Sebastian Coe-, s ha az atlétikai központ nem épül meg Budapesten, a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek amilyen hamar csak lehet új házigazdát kell keresnie a 2023-as vébé számára.

Karácsony még ma telefonon beszélni fog Coe-val, és néhány hét türelmet kér tőle. A főpolgármester közölte, a feltételeket elküldik a Miniszterelnökséget vezető miniszternek is, és azt kérik a kormánytól, ezek végrehajtásáról szülessen kormányhatározat.

Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere a Karácsonnyal tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a kerületnek sem érdeke, hogy ott egy újabb sportlétesítmény épüljön, ezért a további beruházásokhoz olyan feltételeket szeretne támasztani, amelyek a főváros és a IX. kerületi lakosok javát szolgálják. Ide sorolta az úgynevezett rozsdaövezetek helyzetét, illetve, hogy egy ilyen területre akár az Országos Széchényi Könyvtár költözhetne. Ezen kívül fontos a Nagyvásártelep műemléki megőrzése, és a diákváros fejlesztése, amely szerinte nagyban enyhíthetne a lakhatási válságot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK