Az ENSZ önmegtartóztatást kér a felektől Gázában, ahol a Hamasz felhívására megkezdett nagyszabású palesztin tüntetés-sorozat első napján legalább 15 palesztint meghalt és többszáz megsebesült. A demonstrációk legalább hat hétig folytatódnak. Összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát.
Az izraeliek szerint tízezrek vettek részt a felvonulásokon, és sokan közülük nem tettek eleget a felszólításnak, hogy maradjanak biztonságos távolságra a határtól, pedig a tüntetés szervezői is ezt kérték tőlük. A tüntető fiatalok gumikat égettek és köveket dobáltak az izraeli határvédőkre, akik könnygázzal és éles lőszerrel válaszoltak.
Kuvait kezdeményezésére összehívták a Biztonsági Tanácsot, ám miután várható volt a sikertelenség, zárt ajtók mögött tartottak ülést.
A Világszervezet ezt megelőzően független és transzparens vizsgálatot sürgetett a hat hetesre tervezett tüntetéssorozat első napján történtek miatt.
Közben a palesztinok a tüntetések folytatódását ígérik, egészen az új amerikai nagykövetség megnyitásáig. Mint emlékezetese, Donald Trump amerikai elnök decemberben Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának, s elrendelte az amerikai nagykövetség átköltöztetését Tel-Avivból. Az ENSZ még decemberben elítélte az amerikai lépést.
Egy francia ENSZ-diplomata a Deutsche Welle-nek nyilatkozva aggodalommal szólt arról, hogy
reálissá vált egy újabb súlyos konfliktus kialakulásának a veszélye a Gázai övezetben.
Észak-Korea újabb interkontinentális ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet – a rakéta hatótávolsága olyan, hogy elérheti vele az Egyesült Államok területét. Az ENSZ főtitkára máris közleményben ítélte el a kísérletet. Az USA-ban már vannak, akik nekiálltak kardot csörtetni, de Trump egyelőre csak belpolitikai témájú megjegyzést tett az észak-koreai kísérlettel kapcsolatban.
Élesen elítélte Észak-Korea legújabb ballisztikus rakétakísérletét Antonio Guterres. Az ENSZ főtitkára által kiadott közlemény szerint Phenjan egyértelműen megsértette a Biztonsági Tanács határozatait és azt mutatja, hogy Észak-Korea teljes egészében figyelmen kívül hagyja a nemzetközi közösség véleményét.
A közlemény egyben óvja Phenjant a további hasonló lépésektől, és felkéri a feleket a feszültség enyhítésére.
– idézi a CNN.
Donald Trump amerika elnök belpolitikai célokra használta fel a hírt. Alig pár órája azt tudatta a Twitteren, hogy az észak-koreai rakétákísérlet után még fontosabbnak tartja a kormány és a hadsereg megfelelő finanszírozását. „A demokraták nem tarthatják a sereg finanszírozását az amnesztia és az illegális bevándorlás túszaként.”
After North Korea missile launch, it's more important than ever to fund our gov't & military! Dems shouldn't hold troop funding hostage for amnesty & illegal immigration. I ran on stopping illegal immigration and won big. They can't now threaten a shutdown to get their demands.
Mindenesetre a hírre Lindsey Graham republikánus szenátor a hírtelevíziónak egy potenciális konfliktusra figyelmeztetett Észak-Koreával, mint leszögezte:
“Ha háborúznunk kell, akkor háborúzni fogunk.”
Észak-Korea közép-európai idő szerint tegnap este újabb ballisztikus rakétakísérletet hajtott végre, majd tudatta: hogy bebizonyította, már képes elérni az Egyesült Államok területét. A Hvaszong-15 típusú interkontinentális ballisztikus rakéta robbanófejjel is felszerelhető, 4475 kilométeres magasságba emelkedett, és 53 percnyi repülés után indítóhelyétől 950 kilométer távolságra, japán felségvizeken csapódott be.
Korábban a FüHü is rendszeresen beszámolt arról, hogy Észak-Korea az utóbbi hónapokban folyamatosan hajtott végre katonai célú kísérleteket, köztük nukleáris atomrobbantást is.
A Koreai-Félszigeten mintegy két hónapja már komoly feszültségek voltak hasonló észak-koreai kísérletek miatt. Augusztus 9-én Észak-Korea valószínűleg föld alatti atomrobbantást hajtott végre, már a hatodikat, amely két erős földrengést váltott ki. Az észak-koreai bejelentés szerint a Kim Dzsong Un utasítására elvégzett teszt célja annak megerősítése volt, hogy a bomba egy újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető, és a kísérlet „tökéletesen sikeres” volt.
Észak-Korea július 4-én lőtte ki első interkontinentális ballisztikus rakétáját, július 28-án pedig a másodikat. Szakértők számításai szerint
A HVASZONG-14-ES TÍPUSÚ RAKÉTA HATÓSUGARA 10 EZER KILOMÉTER, VAGYIS ÉSZAK-KOREA ELÉRHETI VELE AZ AMERIKAI NAGYVÁROSOKAT, LOS ANGELEST VAGY AKÁR CHICAGÓT IS.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy héttel a második ICBM kilövése után egyhangúlag elfogadott határozattal újabb szigorú büntetőintézkedésekkel sújtotta Észak-Koreát. 2006 óta ez volt a Phenjan ellen foganatosított nyolcadik szankciós határozat, de a kommunista rezsimet mindeddig nem sikerült eltántorítani nukleáris és rakétaprogramja fejlesztésétől.
Ma szavazhat az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Észak-Korea elleni újabb lépésekről. Ezek jóval túlmennének a legutóbbi szankciókon. Közben Phenjanban atomtudósok és -mérnökök részvételével tartották meg a nemzeti ünnepi bankettet. Tűzijáték volt, de az újabb atomkísérlet vagy rakétakilövés elmaradt.
Észak Korea – némileg meglepő módon – nem egy újabb (vagy több újabb) rakétakísérlettel köszöntötte fennállásának a 69. évfordulóját a hétvégén. Ám azért a nemzeti ünnepnek sok köze volt a rakétaprogramhoz. A New York Times – a hivatalos észak-koreai hírügynökségre hivatkozva – arról írt, hogy az ország vezére ez alkalomból Szöulba invitálta a programban kulcsszerepet játszó atomtudósokat és mérnököket. A jelentés szerint az emberek ovációval köszöntötték a meghívottakat a múlt heti földalatti kísérleti atomrobbantás színhelyéről a fővárosba vezető útjuk során, majd a fővárosban hősöknek kijáró tisztelettel fogadták őket.
Az újabb robbantás és/vagy rakétakilövés ezúttal még nem következett be – pedig ettől tart a világ, elsősorban is Dél-Korea, amely szerint
hamarosan ismét valamilyen északi akció várható.
Különös tekintettel arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb, még keményebb szankcióka fontolgat Phenjan ellen. Az Egyesült Államok a héten jelezte, s pénteken hivatalosan is lépett, s a korábbiaknál is szigorúbb szankciókat kért Észak-Korea ellen.
A határozattervezetben olajembargót, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető javainak befagyasztását, az észak-koreai textilexport embargóját és az észak-koreai vendégmunkásoknak történő kifizetések visszatartását követeli Washington.
ENSZ-diplomaták nem zárják ki, hogy Kína és Oroszország megvétózza az újabb határozattervezetet, mindenesetre Washington erőteljes lobbizásba fogott az elfogadás érdekében – írja az MTI. A szavazást már hétfőn szeretnék megejteni.
Megszegett szankciók
Az, hogy Kína esetleg megvétózza, nem jelentene túlságosan nagy meglepetést, hiszen az az egyik olyan ország, amely az ENSZ-szankciók ellenére is folytat illegális kereskedelmet Észak-Koreával. Legalábbis a szankciók betartását ellenőrző testület szerint, amelynek jelentése azt rögzíti, hogy
Észak-Korea az idén március és augusztus között összesen 270 millió dollár értékben exportált szenet, vasat és egyéb árucikkeket a többi között Kínába, Indiába, Malajziába és Srí Lankára.
A nyolctagú testület jelentése a hétvégén látott napvilágot, s e szerint Phenjan nem csak az árucsereforgalomra hozott szankciókat játssza ki, hanem a fegyverkereskedelem, a szállítás és a pénzügyek terén is.
Talán még ennél is fenyegetőbbnek tűnik a jelentésnek az a megállapítása, mely szerint Észak-Korea fegyverekben alkalmazható hasadóanyagot állít elő meglévő atomerőműjében, építkezik egy nukleáris kísérleti központban és uránbányát készül nyitni.
Magyar kapcsolatok
Magyarországnak vajmi kevés külkereskedelmi kapcsolata van már Észak-Koreával, ahonnan importja gyakorlatilag tavaly egyáltalán nem volt, s exportot is alig-alig bonyolított. Mint a Központi Statisztika Hivatal adatbázisából kiderül, 2016-ban kivitelünk összesen mintegy 7,5 ezer dollárra rúgott, öt éve sem volt jelentős, de még azért meghaladta 163 ezer dollárt. Ugyanakkor import tavaly egyáltalán nem volt, igaz, egy évvel korábban még tetemes (mármint a fenti adatokhoz képest jelentős), közel félmillió dollár értékűt regisztráltak..
A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer hárommilliárd dolláros exportjának egyharmadát sújtják az új szankciók, melyek megtiltják minden államnak, hogy nyersanyagokat vásároljon Észak Koreától.
Az ENSZ BT a hétvégén egyhangúlag megszavazta azt az amerikai javaslatot, mely súlyos csapást mér Észak Korea gazdaságára. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer hárommilliárd dolláros exportjának egyharmadát sújtják az új szankciók, melyek megtiltják minden államnak, hogy nyersanyagokat vásároljon Észak Koreától. A nagyhatalmak ezzel kívánják Észak Koreát eltéríteni fegyverkezési programjától. A hivatalos KCNA hírügynökség azonban újra fenyegetőzik amikor kijelenti: az USA egyetlen része sem elérhetetlen immár Észak Korea rakétái számára.
Ezt először Kim Dzsongun július 18-án jelentette ki amikor Észak Korea sikeres kísérletet hajtott végre egy interkontinentális rakétával. Észak Korea egyetlen szövetségese, Kína intelligens válaszra buzdította az ifjú diktátort. A két állam külügyminisztere Manilában tárgyalt egymással, ahol részt vesznek az Asean csúcsértekezletén. Kína azt javasolja, hogy kezdjék újra a hatoldalú tárgyalásokat a koreai félszigetről. A két Korea, Kína, az USA, Oroszország és Japán diplomatái Pekingben tárgyaltak a rendezésről, de a tanácskozások megszakadtak miután Észak Korea újra megindította nukleáris és rakéta programját.
Észak Korea elleni szankciókról szavaz a Biztonsági Tanács, mely évi egymilliárd dollártól fosztaná meg a militarista rendszert.
Szombaton szavaz az ENSZ Biztonsági Tanácsa arról az amerikai javaslatról, mely új, a korábbinál is szigorúbb
szankciókat alkalmazna Észak Koreával szemben. Az előzmény: a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer július 18-án interkontinentális rakéta kísérletet hajtott végre – sikerrel. Az ifjú diktátor, aki maga is jelen volt a rakéta kísérletnél, ezt követően kijelentette: az USA egész területét el tudjuk érni ! Trump újra katonai megelőző csapással fenyegetőzött és a diplomaták hozzáláttak egy újabb szankciós listához. Mindenekelőtt Kínával, Észak Korea egyetlen megmaradt szövetségesével egyeztettek. Emiatt bíznak benne, Peking nem fog vétózni. Mi van az amerikai javaslatban?
Teljes tilalom Észak Korea nyersanyag exportjára! Ez elsősorban szenet, vasat és ólmot jelent. Amerikai számítás szerint ez évi egymilliárd dollárt hoz a konyhára Észak Koreában.
Ebből fedezik a rakéta és nukleáris programot. Érdekes módon nem tiltja a szankciós lista Észak Korea olajellátását. Pedig ezzel minden korábbinál súlyosabb csapást mérnének az elmaradott országra.
Szankciókat fogalmaz meg az amerikai javaslat az Észak Koreában elindított külföldi beruházásokkal kapcsolatban is. Ez mindenekelőtt Oroszországnak jelentene problémát. Moszkva amúgyis kapott egy szigorú szankciós listát az Egyesült Államoktól. Moszkva tehát vétózhat. Washingtonban bíznak benne, hogy mégsem teszi. Kim Dzsongun háborús politikája ugyanis Putyint is zavarja. Szavazás az ENSZ BT- ben szombaton. 2006 óta hoz a BT szankciós határozatokat Észak Korea ellen, de azok eddig nem állították le a nagyszabású fegyverkezési programokat, melyek mind jobban fenyegetik az egész csendes-óceáni térséget.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
