A Boko Haram terroristái rabolták el őket Nigériában, egy iskolából.
Mohammed Buhari nigériai elnök azt mondta: „utasítottam az ország összes biztonsági ügynökségét, hogy szavatolják a biztonságot iskoláinkban (…), és hogy hozzák vissza az elrabolt lányokat családjukhoz”. Az elnök a Boko Haram egykori túszaiból álló delegációval is találkozott.
A tájékoztatási miniszter azt mondta: 110 lányt tartanak nyilván eltűntként, miután
a Boko Haram dzsihádistái megtámadták a bentlakásos középiskolát
múlt hétfőn az ország északkeleti felében található Dapchiban.
A terrorszervezet 2014-ben hasonló támadást hajtott végre Chibok városában. Akkor 276 diáklányt rabolt el, akik közül mintegy hatvan rövidesen megszökött, 2016-ban pedig 24 nyerte vissza szabadságát. Tavaly májusban a Boko Haram 82 lányt elengedett váltságdíjért és a szervezet több vezetőjének szabadon engedéséért, de mintegy száz lány még nem jutott vissza családjához, sorsuk ismeretlen.
Valószínűleg szexrabszolgaként tartják őket fogva.
A nigériai vezérkari főnök most elrendelte, hogy a légierő újabb egységei kapcsolódjanak be az elrabolt lányok felkutatásába. A térség iskoláihoz rendőröket és biztonsági alakulatokat vezényeltek ki.
Nyolcadik éve tart Nigéria északkeleti részén a Boko Haram elleni háború. Még vége sincs az évnek, de 2017-ben eddig kétszer annyi öngyilkos merényletet követett el a terrorszervezet, mint tavaly, a héten például több mint ötven embert ölt meg egy mecsetben egy tinédzser merénylő. Az Unicef szerint több mint 110 gyerekből csinált öngyilkos terroristát idén a Boko Haram, többségében kislányokból, akiket elraboltak otthonaikból.
Ahogy veszít területeiből, a visszaszoruló terrorszervezet egyre gyakrabban küld ki öngyilkos merénylőket, akiknek zsúfolt célpontokon, piacokon, mecsetekben vagy éppen katonai ellenőrzőpontoknál kell robbantaniuk – legtöbbször akaratuk ellenére. A szélsőséges iszlamista Boko Haram bázisa Nigéria északkeleti részén van, de Kamerunban, Csádban és Nigerben is aktív a szervezet, amely 15 éve jött létre.
Habár az elmúlt években a nyugati híradások leginkább az Iszlám Állam rémtetteivel foglalkoztak, a Boko Haram a leggyilkosabb terrorszervezet a világon, amely 2009 óta ugyanúgy egy szélsőségesen iszlamista állam megteremtéséért küzd, mint az ISIS. Ennek a harcnak eddig több tízezren estek áldozatuk, és millióknak kellett elmenekülniük otthonaikból Nigériában. 2014-ben például 276 iskoláslányt raboltak el, akik közül 113-ról még mindig nem tudják, hol lehetnek.
2017-ben pedig az öngyilkos gyerekmerénylők száma is riasztó növekedésnek indult.
A nigériai kormány által közreadott képen a Chibokból elrabolt lányokat fogadja Muhammadu Buhari nigériai elnök, miután a Boko Haram 2017 májusában fogolycsere keretében szabadon engedett 82 iskolás lányt. 2014 áprilisában 276, többségében keresztény iskolás lányt raboltak el Chibokból. (MTI/EPA/Nigériai kormány)
A New York Times nemrég 18 olyan fiatal lánnyal készített interjút, akik megmenekültek a Boko Haram fogságából annak ellenére, hogy fel kellett volna robbantaniuk magukat, lehetőleg minél több ember halálát okozva. A cikkben az írják, hogy a nigériai kormány igyekszik úgy beállítani a gyerekterroristákat, mint akiket családjaik önként adtak a Boko Haram kezére, vagy agymosás áldozatai lettek, valójában azonban ennél árnyaltabb a kép.
A lányokat legtöbbször otthonaikból rabolják el, sokszor családtagjaikat is megölve,
majd pedig erőszakkal erősítenek rájuk bombát, és küldik ki őket az emberek közé, hogy hajtsák végre a támadást. Sokan ezt meg is teszik, mert úgy gondolják, nincs más választásuk, vagy ez a vallási kötelességük (a terrorszervezet is ezt mondja nekik), mások azonban ellenállnak, és megpróbálnak a hatóságoktól vagy civilektől segítséget kérni.
A 15 éves Aishát 10 éves fiútestvérével együtt rabolták el, és először a kisfiút kényszerítették merényletre, aki katonákat robbantott fel. Ugyanez lett volna a feladata Aishának is, azonban ő – sok más társához hasonlóan – arra gondolt, hogy egy elhagyatott helyre megy majd, és ott robbantja fel magát, hogy legalább másoknak ne ártson. Végül azonban inkább a katonák segítségét kérte, és elmondta nekik, hogy a testvére volt az, aki nem sokkal korábban felrobbantotta magát, de nem önszántából, hanem kényszerből cselekedett. A katonák hittek neki, és levették róla a bombát.
A 16 éves Aminának egy mecsetben kellett volna robbantania, de meglátta a nagybátyját, és ő segített neki megszabadulni a bombaövtől. A többi megmenekült lány is hasonló történetekről számolt be, de a hatóságoktól segítséget kérni is veszélyes számukra. A katonák – és már a civilek is – kifejezetten figyelnek a potenciális veszélyt jelentő, teljes testet takaró ruhában közlekedő nőkre. Az ENSZ 2016-os év végi adatai szerint
három hónap alatt tizenhárom 11 és 17 közötti fiatalt öltek meg a hatóságok, mert tévesen merénylőnek hitték őket.
A lányok nagy részét egyébként azért kényszerítik merényletre, mert nem hajlandóak hozzámenni a Boko Haram harcosaihoz. A 16 éves Hadizát például 12 éves társával küldték öngyilkos misszióra, miután visszautasította a neki szánt férfit. A derekára bombaövet erősítettek, hogy olyan nigériai civileket öljön meg egy menekülttáborban, akik éppen a Boko Haram miatt hagyták el otthonaikat.
2015. június 2-án készült kép, miután egy öngyilkos merénylő pokolgépet robbantott az észak-nigériai Maiduguriban (MTI/EPA)
Egy augusztusi antiterrorista jelentés szerint soha nem használt még terrorszervezet annyi női bombamerénylőt, mint a Boko Haram. Nem csoda, ha a katonák és a civil lakosság is elkezdett tartani az utcán sétáló nőktől, akik viszont emiatt már félnek nyilvános helyen mutatkozni, attól tartva, hogy terroristának nézik őket.
Ez olyan stigmát jelent, hogy sok lány, akit a Boko Haram elrabolt, de a hatóságok segítségét kérve sikerült elmenekülnie, még a saját családjának sem mondta el, hogy mi történt. Attól félnek, ha kiderülne, hogy fel kellett volna robbantaniuk magukat, a Boko Haram támogatójának tartanák és kiközösítenék őket.
Azok a gyerekek ugyanis, akik kiszabadulnak a szervezet fogságából, általában nem tudnak visszailleszkedni a társadalomba, mert a közösségeiktől és a családjaiktól elkülönítve, megbélyegezve kell élniük, sokszor embertelen körülmények között.
Felrobbantotta magát egy tinédzser fiú kedden egy nigériai mecsetben a reggeli ima ideje alatt, a halálos áldozatok száma ötvennél is több.
Valószínűleg a Boko Haram áll a merénylet mögött, amely az északkelet-nigériai Mubi város mecsetében történt.
A Guardian beszámolója szerint több mint negyvenen a helyszínen meghaltak, és rengetegen szenvedtek életveszélyes sérülést, a halálos áldozatok száma pedig a legfrissebb jelentések szerint már több mint ötven. A sebesültekről egyelőre nincs információ.
Az viszont biztos, hogy a fiatal merénylő az imádkozók közé vegyülve robbantott a mecsetben.
A Boko Haram elleni harcban az elmúlt nyolc évben több mint 20 ezren vesztették életüket, és legalább 2,3 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására a térségben.
A terrorszervezet gyakran vet be gyerekeket az öngyilkos merényletek során, amelyekben forgalmas piacokat, közlekedési csomópontokat és mecseteket támadtak az elmúlt években.
Legalább 18 ember meghalt és 29 megsebesült, miután négy öngyilkos merénylő robbantott egy imahelyen Nigéria északkeleti részén.
Két férfi és két nő hajtotta végre a merényletet, az imahelyre belépve robbantották fel magukat. A merénylet elkövetését egyelőre egyetlen szervezet sem vállalta, de
a végrehajtás helyszíne és módja a Boko Haramra utal.
A támadás Maiduguri városától 40 kilométerre történt – Maiduguri az egyik fő helyszíne a nigériai kormányerők és a Boko Haram közti harcoknak. Ezekben az elmúlt nyolc évben több mint 20 ezren haltak meg, 2,3 embernek pedig el kellett menekülnie otthonról.
A háború teljesen tönkretette a Csád-tó térségének gazdaságát, ezért 7 millió embert fenyeget élelmiszerhiány.
Legalább húsz ember meghalt a Boko Haram terrorszervezet támadásában Nigéria és Kamerun területén.
Nigéria északkeleti részén, Borno szövetségi állam központjától, Maiduguritól 15 kilométerre, egy mecsetben felrobbantotta magát egy terrorista. Öt ember meghalt, sokan megsebesültek.
Egy másik helyszínen, a kameruni határ térségében, Banki településnél egy jármű aknára futott, négyen meghaltak, köztük egy nő és két gyerek. Kamerun északi részén Guderi faluban a Boko Haram meggyilkolt 11 embert.
A támadással a szervezet azt torolta meg, hogy a régióban elfogták embereiket.
A Boko Haram 2014 végén egy Belgium nagyságú területet tudhatott magáénak Nigériában, azóta viszont a hadsereg a környező államok támogatásával visszaszorította a szélsőségeseket. A frakciókra töredezett terrorcsoport ezért gerillahadviselésre tért át: Nigéria mellett Csád, Niger és Kamerun területén is falvakat rohan le, valamint a hatósági célpontok helyett polgári személyeket és intézményeket kezdett támadni. A szélsőségesek felkelésében már több mint húszezren meghaltak.
A szervezet a saría (iszlám jogrendszer) radikális értelmezésén alapuló iszlám állam létrehozásáért harcol. A „nigériai táliboknak” is nevezett terrorszervezet neve hausza nyelven azt jelenti, a nyugati tan tilos, tagjai szentségtörésnek tartják az oktatást.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
