Kezdőlap Címkék Bér

Címke: bér

Minimálbér: mennyi az annyi?

Most, hogy egyre-másra jönnek a riasztó hírek a kis boltokeól, és vannak települések, ahol anyagi okok miatt ezek az üzletek a hét egy napján – döntően hétfőn – zárva tartanak, ideje lenne leszámolnunk a magas minimálbér dicséretének mítoszával.

A magas minimálbér ugyanis nem a munkavállalóknak jó, hanem a politikusoknak. Azok közül is csak azoknak, akik kedvelik a szemfényvesztést, szeretnek nagyot mondani, hajhásszák a népszerűséget, és az sem érdekli őket, hogy mi ennek az ára.

A munkavállalónak ugyanis nem az a jó, ha néhány ezer forinttal magasabb a minimálbére, mint korábban, hanem az, ha van munkahelye, és annyi a fizetése, amiből képes eltartani a családját. Magyarországon ma minimálbérből családot eltartani nem lehet, átlagbérből is csak akkor, ha a házastárs (élettárs) szintén dolgozik, vagy van máshonnan származó jövedelmük, esetleg egy gazdag rokonuk Amerikában.

Aki a magas minimálbérrel dicsekszik, az megtéveszti azokat, akik nem értik az összefüggéseket. (A magas átlagbér már jobb mutató.) A magas minimálbér ugyanis – azonos járulékot feltelezve – többe kerül a munkaadónak (gyárnak, hivatalnak, vállalkozásnak), de még az alacsonyabb járulék esetén sem biztos, hogy a munkaadó új munkahelyekkel bővíti a cégét. Ha jóval alacsonyabb a munkavállaló után fizetendő járulék, akkor persze elképzelhető, hogy új dolgozókat vesz fel, de valószínűbb, hogy „beéri” azzal, hogy a régieket megtartja.

A munkaadó akkor vesz fel új munkaerőt, vagyis, akkor növeli a foglalkoztatottságot, ha bővül a piac, vagyis, több terméket tud eladni, mert növekszik a fogyasztás. Vagy még nem bővül, és még nem növekszik, de belátható időn belül komoly esély látszik erre. Utóbbi, mármint az esély, nem bemondásra megy. Nem úgy van, hogy egy pávatáncban jártas személy ezt mondja, de még úgy sem, hogy a magyar gyerekek fenekén lévő piros pöttyökről regélő tündérmesélő nagyot álmodik.

A fogyasztás akkor bővül, ha vannak beruházások és van hitelezés. Normális hitelre kell gondolni ebben az esetben, olyanra, ami motorja a gazdaságnak. Vagyis olyanra, amit a munkavállaló, vagy a munkaadó különösebb megrázkódtatás nélkül vissza tud fizetni.

Egy kormány dicsekedhet azzal, hogy emelte a minimálbért, de a közgazdászok, valamint mindenki más, aki képes a józan eszét használni, tudják, hogy ez csak üres fecsegés.

Ha már mégis muszáj dicsekedni, akkor a minimálbér helyett az átlagbérrel kellene büszkélkedni. De még inkább ez utóbbinak a vásárlóértékével. Ha az emberek a jövedelmükből többet tudnak vásárolni, vagyis, nő a fogyasztás, akkor gyarapodik a gazdaság és beindul a növekedés.

És akkor már (majdnem) mindegy, hogy mennyi a minimálbér.

Grafikonban a Világ – Magyarország a világrekorder

Az előrejelzések szerin az idén Magyarországon fog a legdinamikusabb ütemben nőni a dolgozók bére a fejlett világban. Az OECD adataiból kiindulva készítette el prognózisát a londoni székhelyű Trades Union Congress (TUC, Szakszervezeti Szövetség).

 

A kelet-európai országok közül több lakosai örvendhetnek: Magyarország mellett Lettország és Lengyelország  a dobogós 4,9, 4,1 és 3,8 százalékos éves várható béremeléssel – derül ki az alábbi grafikonból. Az első ötbe csak térségbeli ország került.

Forrás: statista.com

Jobbik: bérkülönbségek feszítik Európát

0

A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint egyre több nyugat-európai ország vezetője kezdi érzékelni azt az anomáliát, mely az Európai Unió keleti és nyugati tagállamai közötti bér- és életszínvonalbeli különbségekből fakad.

Mint közleményükben írják, ez a sokáig szőnyeg alá söpört probléma hamis illúzióvá teszi a közös piac és a szolidaritás eszméjét is, a probléma megoldását pedig már nem lehet sokáig halasztani.

Az Európai Bizottság elnöke,

Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben elmondott évértékelő beszédében a bérkérdésre is kitért.

Juncker szerint az egyenlőségen alapuló Európában nem lehetnek másodrendű dolgozók, egyenlő munkáért pedig egyenlő bér jár.

Noha Jean-Claude Juncker beszédében a külföldre kiközvetített munkavállalók fizetéséről beszélt, a Jobbik álláspontja szerint ez éppen a tágabb, egész Európát érintő bérprobléma részterülete. Valós megoldása pedig csakis

egy átfogó bérkiegyenlítés és gazdasági felzárkóztatás

lehet, mely elvezethet egy valódi egyenjogúságon alapuló Európához.

A Jobbik szerint a Bérunió kezdeményezése, mely a kohéziós és felzárkóztatási politika átfogó reformja által egy új, igazságosabb Európa alapja lehet, megoldást nyújthat az egyre gyakrabban felvetett problémára. A Jobbik ezért bátorítja az Unió döntéshozó szerveit és hatóságait, ne hagyják, hogy az évértékelőn felvetett bérkiegyenlítés a be nem váltott ígéretek sorát gyarapítsa, hanem ragadjanak meg minden eszközt a jövedelmi különbségek megszüntetésére.

Tovább tart a sztrájk a Tescónál

0

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) pénteken 16 órától 24 óráig sztrájkolt, szombatra pedig

10 órától 24 óráig hirdették meg a munkabeszüntetést.

A Tesco közölte, hogy ezen a hétvégén is az áruházláncot választó 3,3 millió vásárlójának színvonalas kiszolgálására fókuszál, és arra törekszik, hogy boltjai a sztrájk idején is a megszokott rend szerint működjenek, a munkabeszüntetés miatt kieső munkaerő pótlására a vállalat diákmunkát rendelt a törvényi előírásokkal összhangban.

A szakszervezetek 25 százalékos béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállalók fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen. Követelik továbbá az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.

A munkáltató tájékoztatása szerint

pénteken a Tesco áruházak 10 százaléka zárt be a sztrájk miatt,

a bezárt boltokkal együtt az áruházak 25 százalékában volt tapasztalható valamilyen fennakadás. A szakszervezet példátlanul sikeresnek tartotta a sztrájkot, mivel a dolgozók szép számmal csatlakoztak a munkát beszüntetőkhöz.

A Tesco Magyarországon 206 üzlettel rendelkezik, ebből 112 hipermarket és mintegy 20 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Nő a pedagógusok bére, de mennyivel is?

0

Szeptemberben megemelik a tanárok bérét, ami körülbelül 175 ezer pedagógust érint, és 24 milliárd forintot fordítanak rá a költségvetésből – büszkélkedett Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára az MTI-nek. De mennyi is az annyi? Erre is vannak számítások – igaz, nem kormányzatiak.

A 2013 óta tartó bérrendezés óta átlagosan 50 százalékkal bővült a pedagógusok illetménye, és erre a célra 350 milliárd forintot költött az állam – mondta el az államtitkár, aki több példát is felhozott arra, mennyire jó lett tanároknak. Az egyik szerint míg egy 19 éve dolgozó, a pedagógus I. kategóriában lévő, főiskolai diplomával rendelkező tanárnak 2013-ban bruttó 149 ezer forint volt a bére, ez mára bruttó 274 ezer forintra nőtt. Egy pedagógus II. kategóriában lévő, főiskolai diplomával rendelkező tanárnak szintén 149 ezer forint volt a jövedelme, most 301 ezer forintot vihet haza.

Más is végzett számításokat

Korábban az Eduline is számolgatott, mint a portál cikke írja: kiszámolták, pontosan hány forinttal lesz több a pedagógusok bankszámláján 2017 októberétől (a hónap elején érkezik az első emelt fizetés). A legrosszabbul a középfokú végzettségűek járnak,

mindössze néhány száz forintos béremeléssel számolhatnak,

egy 15-17 ledolgozott évvel rendelkező iskolai dolgozó például 176 021 helyett 176 610 forintot kap majd – bruttó összegről van szó. Ugyanakkor az alapszakos/főiskola, valamint mesterszakos/egyetemi diplomás pedagógusok már megérzik majd a béremelés utolsó lépcsőjét. A pedagógus I fokozatban a 3-5 éves tanítási tapasztalattal rendelkezők főiskolai diplomával eddig bruttó durván hétezerrel, az egyetemi diplomások pedig bruttó nem egészen 8 ezerrel kapnak majd többet. De nem feltétlenül.

Nem mindenki kap ennyit

A portál bemutatja a csapdát is: A köznevelési törvény szeptember 1-jétől hatályos szövegében az áll: „a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezető javaslatára és egyetértésével –

a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is

meghatározhatja az illetményét”. Igaz, az igazgatói döntés miatt senkinek nem lehet alacsonyabb a bére, mint jelenleg.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!