Van a szerződésnek egy olyan cikkelye is, mely lehetővé teszi az argentin sztár számára, hogy elhagyja a Barcelonát. Ez pedig Katalónia függetlenségének esete. Ha Katalónia függetlenné válik, és a Barcelona ezért nem indulhat a BL-ban, akkor Lionel Messinek joga lenne úgy kilépni a szerződésből, hogy egy centet se kelljen visszafizetnie.
A Bolha – így hívják az argentin szupersztárt Barcelonában – tavaly novemberben írta alá szerződését a katalán csapattal. A német Der Spiegel és a francia Mediapart megszerezte a szerződést.
Ebből kiderül, hogy egyetlen naptári évben a sztár 71 053 846 eurót kap a Barcelonától. Ebből 85% a fizetése, 15% pedig a képmását érintő jogokért járó pénz.
Az őszi-tavaszi szezonban ez az összeg 104 441 346 euró. Mindehhez járul még az aláírási díj: 63,5 millió euró, valamint a hűségjutalom: 70 millió euró, ha 2021-ig kitart a Barcelona mellett.
Ennek ellenére van a szerződésnek egy olyan cikkelye is, mely lehetővé teszi az argentin sztár számára, hogy elhagyja a Barcelonát. Ha a Barcelona Katalónia függetlenné válása miatt nem indulhat a BL-ben, akkor Messinek joga lenne úgy kilépni a szerződésből, hogy egy centet se kelljen visszafizetnie. Sőt az is kiderült a Der Spiegel és a Mediapart közléséből, hogy Lionel Messi adócsalási ügyét is a Barcelona rendezte. Többmillió eurós adócsalást bizonyított a sztárra a spanyol adóhivatal, a bíróság pedig felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki. Az oknyomozó újságírók érzékeltetik: a Barcelona az adócsalási ügyben maga is sáros volt, ezért intézte oly készségesen argentin sztárjának az ügyét – akihez hasonló ügye amúgy sok játékosnak van Spanyolországban, többek között Cristiano Ronaldónak is.
Több tízezren tüntetettek Barcelona központjában azt követelve, hogy a spanyol hatóság engedje szabadon a börtönbe csukott katalán vezetőket.
Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez
„Szabadságot a politikai foglyoknak!”, „Kifelé a megszálló hatalommal!” – ilyen követeléseket kiabáltak és transzparenseket vittek a tüntetők, akik közül sokan Katalónia különböző városaiból és falvaiból érkeztek Barcelonába.
A demonstrációt két civil szervezet szervezte, amelyek vezetői szintén börtönben vannak. Két vezető aktivistán kívül
a feloszlatott katalán kormány nyolc volt tagja is vizsgálati fogságba került,
a vád szerint szerepet játszottak a spanyol alkotmány megsértésében azzal, hogy a brutális rendőri fellépés által kísért népszavazás után októberben törvénytelenül deklarálták Katalónia függetlenségét. Ezután a spanyol kormány felfüggesztette a tartomány autonómiáját.
A madridi legfelsőbb bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy hat másik, szintén függetlenségpárti katalán politikus óvadék fejében szabadlábon védekezhet. Köztük van Carme Forcadell, a feloszlatott katalán parlament elnöke, neki 150 ezer euró (46,8 millió forint) óvadékot kell fizetnie jövő csütörtökig.
jogaik megsértése miatt. Szerintük nem volt szabályos, hogy a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette a katalán parlament ülését, amikor kikiáltották a függetlenséget.
Tovább mélyül a katalán válság: a katalán elnök aláírta a felfüggesztett függetlenségi nyilatkozatot. Az elszakadást támogató katalánok reakciói vegyesek, és egyelőre még a nemzetközi közösség sem szólalt meg az ügyben.
„Kinyilvánítjuk, hogy a Katalán Köztársaság egy független, szuverén, demokratikus és szociális jogállam” – olvasható a három katalán függetlenségpárti párt képviselői által kedd éjjel aláírt nyilatkozatban. Carles Puigdemont katalán elnök arról beszélt, hogy Katalónia elnyerte a jogot, hogy független állammá váljon, de a feszültség csökkentése érdekében azt javasolta, hogy várjanak még „néhány hetet” a párbeszéd érdekében.
„Senki nem vonhat le messzemenő következtetéseket egy olyan törvényből, amely nem létezik, és egy olyan népszavazásból, ami nem történt meg”
– figyelmeztetett kedd esete Soraya Sáenz de Santamaría spanyol kormányfő-helyettes. Szerinte a katalán népszavazás végrehajtására vonatkozó törvényt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, ahogy elutasította a referendum megtartását is. A spanyol miniszterelnök-helyettes Carles Puigdemont kedd esti parlamenti beszédét úgy értékelte: „egy olyan ember beszéde, aki nem tudja hol van, hova tart, és kivel akar menni”.
A katalán nyilatkozat aláírása miatt a spanyol kormány rendkívüli ülés fog tartani szerdán, amely során
értékelni fogják a katalán elnök nyilatkozatát, és döntenek a következő lépésekről.
A bejelentéskor a spanyol rendőrség lezárta a barcelonai parlament épületét. Aznap éjjel több ezer elszakadáspárti tüntetett a városban, ám a helyi beszámolók szerint a demonstrálók többsége csalódott volt a „formális deklaráció” miatt. Mások azonban azon a véleményen voltak, hogy a katalán pártoknak ezzel a lépéssel sikerült a spanyol kormányt a tárgyalóasztalhoz ültetni.
A világ jelentős vezetői, a nemzetközi szervezetek és az Európai Unió egyelőre még nem nyilatkoztak a spanyol eseményekkel kapcsolatban. Egyedül csak Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki órákkal a katalán bejelentés előtt figyelmeztette Puigdemontot, hogy tartózkodjon a függetlenség kiállításának egyoldalú deklarációjától és kezdjen párbeszédet Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel.
Az október 1-jei népszavazáson a katalán választók 42,3 százaléka vett részt, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, tehát 2,02 millióan támogatták a Spanyolországból való kiválást. VI. Fülöp spanyol király a múlt héten törvénytelennek minősítette a referendumot.
Spanyolország egységéért tüntetők tömege töltötte meg Barcelona utcáit vasárnap, egy héttel a rendőri erőszakba torkollott katalán függetlenségi népszavazást követően, amelyet az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére rendeztek meg Katalóniában.
„Elég! Nyerjük vissza a józanságot!”
– ezzel a jelszóval hirdette meg a békés felvonulást a Katalán Civil Társasalom (SCC) nevű szervezet, hogy hangot adjon a „csendes többségnek”, azoknak, akik ellenezték a népszavazást, nem támogatják a függetlenségi folyamatot, és ezért nem is vettek részt a múlt heti referendumon.
A barcelonai utcák a magasból nézve spanyol, katalán és uniós zászlók tengerévé váltak. Akadtak, akik egy zászlórúdra helyzeték a spanyol és katalán lobogót, így fejezve ki, hogy számukra a kettő elválaszthatatlan.
„Éljen Katalónia, éljen Spanyolország!”,
„Katalánok vagyunk, spanyolok vagyunk!” – skandálta a tömeg, a transzparenseken egyebek mellett a „Béke”, és az „Együtt vagyunk erősek” feliratok tűntek fel.
Az SCC szervezésében a tüntetésre mintegy 100 autóbusszal érkeztek Spanyolország más területeiről is. A rendezvény elején José Rosinol, a civil szervezet vezetőségi tagja a spanyol közszolgálati televíziónak több százezer felvonulóról beszélt, míg a végén Álex Ramos alelnök bejelentette, hogy a részvételi adatok meghaladták az egymilliót. A barcelonai rendőrség által közölt információk szerint mintegy 350 ezren vonultak fel.
Óriási tömeg előtt, a vasárnapra tervezett katalán függetlenségi népszavazáson való részvételre buzdítva zárták kampányukat a Katalónia elszakadását szorgalmazó pártok és szervezetek péntek este Barcelonában. Az ellenzők is az utcákra vonultak – ők kevesebben voltak.
A katalán kormány által október 1-jére kiírt népszavazást a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, így az ország törvényeinek értelmében megrendezése illegális. A katalán kormány ennek ellenére biztos abban, hogy meg tudják rendezni a szavazást, még úgy is, hogy a spanyol állam megpróbálja megakadályozni.
A spanyol kormány szerint viszont nem lesz referendum. Álláspontja szerint az ország nemzeti szuverenitását sérti a katalán népszavazás, amelyről csak egy országos népszavazáson lehetne szavazni, ezt azonban a katalán kormány utasította el – emlékeztet az MTI tudósítása.
Mint portálunk is beszámolt róla, a szeptemberben készített közvéleménykutatások szerint a spanyol és a katalán lakosság jelentős többsége úgy véli, nem lesz független Katalónia.
Mindenesetre a hangulatot mi sem mutatja jobban, mint a BBC tudósításában bemutatott sokemeletes luxus tengerjáró turistahajó, amely a barcelonai kikötőben horgonyoz, a fedélzetén nem turistákkal, hanem spanyol rendőrökkel. Arra a kérdésre Madrid azonban nem hajlandó válaszolni, hogy hány rendőrt és más, a rendre vigyázni hivatott fegyverest rendeltek a térségbe.
A két gólt szerző Lionel Messi és a fénykorát idéző Andrés Iniesta vezérletével magabiztosan verte a Barcelona a tavalyi döntős Juventust a Bajnokok Ligája csoportkörének első fordulójában. Messi most lőtt először gólt Buffonnak. A másik csúcsmeccs, a Roma-Atlético gól nélkül zárult. Több meccsnek is kiütés lett a vége, az egyetlen meglepetés Lisszabonban született.
Ma húsz éve, 1997. szeptember 1-én halt meg Czibor Zoltán olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat legendás balszélsője.
1929. augusztus 23-án született Kaposváron. Apja vasutas volt, a család később Komáromba költözött, ahol két bátyjával a harmadosztályú MÁV Komáromi AC-ben rúgta a labdát, de mellette mozdonyvezetőként dolgozott. 1948-ban egy győri mérkőzésen figyelt fel rá Mézes Sándor, az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya, és tíz nap múlva már ifjúsági válogatott volt. 1948 őszén a Ferencvároshoz (a következő évtől már ÉDOSZ) került, ahol összeállt a legendás Budai-Kocsis-Deák-Mészáros-Czibor támadósor. A szezon végére bajnok, a következő évben ezüstérmes lett a zöld-fehér csapattal, amelyben 70 bajnoki mérkőzésen 33 gólt szerzett
A kommunista rendszer a sportéletet is központosította, megkezdődött a sportegyesületek átszervezése.
A néphadsereg „kirakatklubja” a Budapesti Honvéd névre átkeresztelt Kispesti AC lett, amelyet a legkiválóbb játékosokkal erősítettek meg. Katonai behívóval került a Fradiból a Honvédhoz Budai és Kocsis is. Czibor azonban inkább a munkásosztály csapatának számító Csepeli Vasashoz igazolt, ahol két évet játszott. Ám ekkor ő is megkapta a katonai behívót, s hiába kísérelte meg, hogy az akkor Bástya néven szereplő (az ÁVH csapatának számító) MTK-ba igazoljon, hatalmi szóval a Honvédhoz került. A Bolond becenéven emlegetett Czibor Kispesten 80 bajnoki mérkőzésen 58 gólt ért el, két bajnoki aranyat és egy ezüstöt szerzett, 1955-ben 20 góljával – holtversenyben Machos Ferenccel – gólkirály lett.
A válogatottban 1949. május 8-án az Ausztria elleni 6-1-es győzelemmel mutatkozott be. Az 1950 és 1954 között veretlen Aranycsapat tagjaként 1952-ben olimpiai bajnok lett, rá egy évre megnyerte az Európa Kupát.
Szerepelt az évszázad mérkőzésén Londonban, ahol a magyar válogatott 6-3-ra győzte le a hazai pályán addig veretlen angolokat,
és ott volt a rendkívüli csalódást okozó 1954-es világbajnokságon is, amikor a válogatott a berni döntőben vereséget szenvedett a Német Szövetségi Köztársaságtól. A címeres mezt 1956. október 14-én, az Ausztria ellen 2-0-ra végződött mérkőzésen húzta fel utoljára. Az Aranycsapat balszélsőjeként 43 mérkőzésen 17 gólt szerzett, és csak háromszor hagyta el vesztesen a pályát.
A zseniális és öntörvényű Czibor minden idők legnagyobb magyar balszélsője volt. Rendkívül gyors és gólveszélyes játékosként gyakran változtatta helyét a pályán, jobb lábával is kitűnően vezette a labdát, ami igencsak összezavarta az ellenfél védelmét. A kiismerhetetlen és ördöngös cselei miatt a pályán Rongylábúnak nevezett szélső az 1954-es svájci világbajnokság után összeállított álomválogatottba is bekerült (öt másik magyar játékos mellett).
Ő volt az Aranycsapat egyetlen tagja, aki az 1956-os forradalom idején felvette a kapcsolatot a fegyveres ellenállókkal, s egyértelmű volt, hogy amikor novemberben a Honvéd BEK-mérkőzésre készülő keretével Bécsbe utazott, már nem fog hazatérni. A dél-amerikai illegális turné után az AS Romához akart szerződni, de mivel akkoriban Olaszországba nem igazolhatott külföldi játékos, és érvénybe lépett a FIFA eltiltása is, ez kútba esett.
Kubala László segítségével
1958-tól az FC Barcelona játékosa lett, ahol Kocsissal is együtt játszhatott,
akkoriban itt szerepelt Európa talán legjobb csatársora: Kubala, Kocsis, Evaristo, Luis Suarez, Czibor. A katalánokkal 1959-ben és 1960-ban spanyol bajnok, 1959-ben kupagyőztes, 1958-ban és 1960-ban Vásárvárosok Kupája-győztes is lett. 1961-ben bejutottak a BEK-döntőbe, amelyet 3-2-re vesztettek el az Eusebióval felálló Benfica ellen. A két katalán gólt Kocsis és Czibor szerezte, utóbbi egészen káprázatos bombával. Minderről a hazai közönség semmit sem tudhatott, Czibor (és az Aranycsapat többi nyugatra távozott tagjának) nevét sem leírni, sem kiejteni nem lehetett. 1961-től egy évet játszott az Espanol csapatában, rövid időre egy svájci csapatnál játékos-edző volt, 1962-ben egyetlen mérkőzés erejéig az Austria Wienben szerepelt, és egy kanadai meccsen is pályára lépett, amikor élménybeszámolón járt a kinn élő magyaroknál.
Visszavonulása után Kék Duna néven kávézót nyitott Barcelonában, amelyet fiával vezetett. 1990-ben hazatelepült, Komáromban megalakította anyaegyesülete jogutódját, a Komáromi Football Clubot, amelynek elnöke volt. Focisulit szervezett a gyerekeknek, részt vett az Aranycsapat összejövetelein. 1997. szeptember elsején gyógyíthatatlan betegség következtében hunyt el.
A nagyszerű labdarúgóról több könyvet írtak, 2014-ben mutatták be a Magyarok a Barcáért dokumentumfilmet. Czibor ars poeticáját így foglalta össze: „Nem magamnak futballoztam, hanem a magyar közönségnek, a magyar népnek. Hogy a mi zászlónk menjen följebb, mint a másiké, tisztelve ugyanakkor a másodikat és a harmadikat is.”
A spanyol hírügynökség a terrorelhárításra hivatkozva gyorshírben jelentette, hogy a katalán rendőrség lelőtte Junesz Abujakubot, a barcelonai gázolásos merénylet feltételezett elkövetőjét, aki a kisteherautót vezette.
A katalán hatóságok korábban bejelentették, hogy tizenötre nőtt a barcelonai merénylet halálos áldozatainak a száma. A múlt heti kettős akcióknál sokkal nagyobb merényleteket terveztek a terroristák.
Egy 12 tagból álló terrorista sejt hajtotta végre a két terrorakciót, az előkészítés helyszínén, egy alcanari házban 120 gázpalackot is találtak. Fél éve készültek az akciókra. „Kezdünk tisztán látni, ez a ház volt, ahol egy vagy több merényletre készültek Barcelonában” – mondta a katalán rendőrfőnök, Josep Lluis Trapero. Mint közölte, egyelőre nem tudni, miért és hogyan radikalizálódtak az elkövetők. Nem tartotta kizártnak, hogy a még mindig keresett személy, Younes Abouyaaqoub, Franciaországba szökött, de mint közölte, erről nincs információjuk.
A spanyol városban 14 ember veszítette az életét, köztük egy korábban eltűntként keresett hét éves ausztrál kisfiú. Egy további áldozatot követelt a pénteken Cambrils városában elkövetett merénylet.
A hatóságok öt gyanúsítottat – terrorakció során – lelőttek. Négy dzsihadistát letartóztattak.
A radikalizálódásukra magyarázatot adhatna az az imám, aki két nappal a merényletek előtt eltűnt.
Mindenestre a keresett gyanúsított nagynéje a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy ez a ripolli imámnak, Esz-Szattinak tulajdonítható. Az MTI által idézett interjúban egyébként azt is elmondta, hogy unokaöccse 1999 körül érkezett Spanyolországba, apja előbb Spanyolországban, majd tavaly óta Franciaországban dolgozik. A fiú hozzátartozói írástudatlanok, még arabul és spanyolul sem beszélnek rendesen.
A csütörtöki gázolásos merényletben eltűnt egy hétéves brit-ausztrál kisfiú. Mostanra kiderült, hogy a 13 halálos áldozat egyike a hétéves Julian Cadman.
A spanyol hatóságok vasárnap közölték, hogy azonosították három másik áldozattal együtt a hétéves Julian Cadman holttestét, vagyis ő a csütörtök délutáni gázolásos merénylet 13 halálos áldozatának egyike.
Malcolm Turnbull ausztrál kormányfő szombati sydneyi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a két nappal korábbi barcelonai merényletben nyoma veszett a hétéves kisfiúnak. Ezzel nagyjából egy időben a Fülöp-szigeteki kormány is ilyen bejelentést tett, tájékoztatva a nyilvánosságot arról az eltűnt kisfiú egy a merényletben súlyosan megsérült 43 éves Fülöp-szigeteki nő gyermeke.
Az asszony három-négy éve élt Ausztráliában, és egy Fülöp-szigeteki unokatestvére esküvőjére utazott Barcelonába.
A merénylet idején a kisfiút elsodorták az édesanyjától.
A brit média ugyancsak szombaton adott hírt arról, hogy az eltűnt kisfiú ausztrál-brit kettős állampolgár, mert az apja brit.
Csütörtök délután Barcelona központjában egy feltételezett dzsihadista kisteherautójával gyalogosok közé hajtott, és hatszáz méteren keresztül gázolt el járókelőket. A merényletben 13-an haltak meg, és több mint 120-an megsebesültek. Nyolc órával a barcelonai merénylet után, péntekre virradóra Cambrils katalán tengerparti üdülőhelyen is gázolásos merényletet követtek el, a hat civilt és egy rendőrt megsebesítettek, később egyikük meghalt. A merényletek után a rendőrség Cambrils városában lelőtt négy terroristát, az ötödik elmenekült.
A barcelonai merénylet 13 áldozata között a hétéves brit-ausztrál kisfiún kívül volt négy spanyol, két olasz, két portugál, illetve egy-egy belga, amerikai, kanadai és argentin állampolgár. A spanyol áldozatok között volt egy hároméves kisfiú is.
Habár a fő elkövető után még mindig folyik a hajsza – s már nem csak Spanyolországban –, a rendőrség azt közölte, hogy sikerült megsemmisíteni a 12-tagú terrorista sejtet.
„Megvizsgálva azokat, akik meghaltak, illetve, akik letartóztatásba kerültek, továbbá a végrehajtott ellenőrzések eredményeként” – jutottak a hatóságok erre a következtetésre, közölte Ignacio Zoido belügyminiszter. A terrorcsoport – hírek szerint – 12 férfiből állt. Ugyanakkor a katalán kormány jelezte, hogy még lesznek letartóztatások, a kulcsszereplő még menekülésben van – jelentette a BBC.
Mint a FÜHÜ is megírta, a 22 éves marokkói születésű Younes Abouyaaqoub vált a 14 halálos és rengeteg sebesült – köztük egy magyar – áldozatot követelő csütörtöki merénylet fő gyanúsítottjává. Ő gyalog menekült el a helyszínről azt követően, hogy gépjárművel belehajtott a tömegbe. Ripoll városában élt, ahol már voltak letartóztatások,s ahol szombaton razziát tartottak egy imám házában.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a pénteki turkui késelős merénylet gyanúsítottja és az azt követően őrizettbe vettek szintén marokkó származásúak.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
1929. augusztus 23-án született Kaposváron. Apja vasutas volt, a család később Komáromba költözött, ahol két bátyjával a harmadosztályú MÁV Komáromi AC-ben rúgta a labdát, de mellette mozdonyvezetőként dolgozott. 1948-ban egy győri mérkőzésen figyelt fel rá Mézes Sándor, az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya, és tíz nap múlva már ifjúsági válogatott volt. 1948 őszén a Ferencvároshoz (a következő évtől már ÉDOSZ) került, ahol összeállt a legendás Budai-Kocsis-Deák-Mészáros-Czibor támadósor. A szezon végére bajnok, a következő évben ezüstérmes lett a zöld-fehér csapattal, amelyben 70 bajnoki mérkőzésen 33 gólt szerzett
