Az Európai Parlament Kulturális Bizottsága ma meghallgatta az SZFE és a kormány képviselőit. Vidnyánszky Attila szerint az SZFE helyzetének kérdése az első pillanattól kezdve politikai színezetet kapott. Upor László, az egyetem volt rektorhelyettese ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az SZFE sosem politikai színben lépett fel, követelései mindig az intézményi autonómia védelmében szóltak.
„A baloldali politikai pártok nem szolidaritásból vettek részt a hallgatók október 23-án tartott megmozdulásán, hanem kampánynyitó gyűlést tartottak – hangoztatta Vidnyánszky Atilla az EP Kulturális Bizottsága előtt.
MINDEN, AMI A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEMEN (SZFE) JELENLEG TÖRTÉNIK, A BALOLDALI PÁRTOK SZERVEZÉSÉBEN ÉS POLITIKAI IRÁNYÍTÁSÁVAL VALÓSUL MEG
– jelentette ki az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke.
„Minden tárgyalásra és minden együttműködésre készek vagyunk”
– hangsúlyozta Vidnyánszky Attila, aki szerint a diákságnak meg kell mutatnia, hogy valóban nyitott, kész befogadni más gondolatokat és elfogadni módszertani megoldásokat, másféle esztétikai megközelítést.
Upor László azt hangsúlyozta, hogy az intézménynek „kikényszerített átalakuláson” kellett átmennie, amelyben elveszítette autonómiájának garanciáját.
„AZ ÖNRENDELKEZÉSTŐL FOSZTANAK MEG BENNÜNKET, UGYANIS EGYEBEK MELLETT ELVETTÉK A SZENÁTUS JOGAIT A VEZETŐSÉG KINEVEZÉSÉT ILLETŐEN”
– fogalmazott.
Elmondta, hogy a tárgyalásokra szóló meghívást azért utasították el, mert az előzetes megbeszéléseken az egyetem egyetlen kérését vagy követelését sem hallgatták meg. A változások tehát az egyetem részvétele nélkül valósultak meg – emelte ki.
Az SZFE sosem politikai színben lépett fel, követelései mindig az intézményi autonómia védelmében szóltak
– tette hozzá Upor László.
A diákok képviseletében Milovits Hanna, az SZFE diákönkormányzatának elnöke méltatlannak nevezte az egyetem struktúrájának átalakítását, mert – szavai szerint – a kormány képviselői nem tárgyaltak senkivel az SZFE előző vezetéséből és a diákokkal sem.
A mi tanáraink soha nem manipuláltak bennünket, sokszor a kormánybarát média gyerekeknek állít be minket, mint akiket manipulálnak és akiket a tanáraik hatalomféltésből pajzsként használnak. Ez nem felel meg a valóságnak. Senki sem fizet bennünket, mi az akadémiai szabadságért állunk ki, ami sokkal nemesebb érték, mint a pártpolitika.
Ezért a diákok és a tanárok együttesen fordulunk az alkotmánybírósághoz.”
Hozzátette:
az oktatási épületek blokádját „kénytelenek vagyunk fenntartani, ugyanis a jelenlegi keretek között az egyetem autonómiája nem biztosított.
Az egyetemi közösségnek esélye sincs, hogy bármilyen demokratikus módon beleszóljon az intézmény működtetésébe”.
Mi, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói tanulni akarunk. Eddig is ezt tettük és ezután is ezt fogjuk. Az átalakítással megfosztottak minket alapvető jogainktól, semmi sem biztosítja többé az egyetemi közösség számára az önrendelkezést – rajtunk kívül. Mi vagyunk az autonómia garanciája.
Mi a hallgatók, és a sztrájkbizottság továbbra is tartjuk magunkat a követeléseinkhez: sem a ránkerőltetett új vezetőket, sem a fejünk felett meghozott döntéseket nem fogadjuk el; a blokádot fenn tartjuk.
A mai napon az elfoglalt egyetemen, tanárainkkal egyetértésben, az oktatás hagyományos keretrendszeréből kilépve köztársaságot alapítunk.
A köztársaság valutája az „elfoglaltság” lesz, amiről mindenki önmaga dönthet, hogyan használja fel. Klasszikusnak számító oktatási egységek, zárt és nyitott kurzusok, kreatív és a társadalmi helyzetre reflektáló akciók, vagy a közösség szervezésében és a blokád fenntartásában végzett munka ugyanolyan értékes tevékenységeknek számítanak majd.
A feladatunk megragadni a rendelkezésünkre álló eszközöket, és újraértelmezni, hogy mire való a színpad, a kamera, a fény, a függöny, a díszlet, a jelmez, a báb, a nézőtéren a taps, és a saját hangunk. Hiszen a művészet természeténél fogva tükröt tart a mindenkori fennálló rendszernek – mindenképpen aktuális.
A köztársaságunk egy kísérlet arra, hogy a tanszabadság jegyében, intézetek, szakok és órák kötelékei nélkül alkothassunk együtt.
Önkifejezést tanulunk 155 éve: a választott hivatásainkon keresztül árnyaltan és őszintén beszélni arról, ami körülöttünk és velünk történik. Most ez történik velünk és körülöttünk, így erről tudunk és erről akarunk beszélni.
Köszönjük az összes szellemi és anyagi támogatást, inspiráló és nélkülözhetetlen erőt biztosítotok nekünk ezzel. Igyekszünk annyit adni mi is, amennyit csak tudunk, a demokrácia és az alkotás jegyében, a demokrácia és az alkotás eszközeivel.
Alkotóközösség vagyunk, így nincs szükségünk órarendre.
Jelen vagyunk, így jelenléti ívekre sincs szükségünk.
Az LMP az erdélyi magyarok autonómiatörekvése mellett
Az LMP a Régiók Bizottságához fordul az erdélyi magyarság autonómia törekvései melletti kiállásként. Erről Keresztes László Lóránt, az LMP pécsi önkormányzati képviselője és a Régiók Európai Bizottságának tagja beszélt. Sajtótájékoztatóján leszögezte: sajnálatos módon beigazolódnak a félelmek, miszerint kiéleződnek a román politikai szereplők részéről a magyarellenes hangok. Az LMP álláspontja szerint Európában számos helyen láthatunk példákat a jól működő autonómiákra, és ez az érintett térségek számára pozitív hatással járt. (FüHü)
Orbán a felelős
Nemcsak mi érezzük, mások is látják: a Freedoom House jelentése szerint Magyarország az Európai Unió legkevésbé demokratikus országa lett. A migránsokat titokban betelepítő Fidesz szerint nyilván ezt is Soros Györgyre kenné, de a valóság az, hogy mindezért Orbán Viktor a felelős – szögezi a Jobbik közleménye. Orbán visszahozta a pártállami időket. Európa legszabadságszeretőbb nemzetének hazáját Európa legdiktatórikusabb országává, a félelem országává tette.
Juncker szeretné, ha az Egyesült Királyság visszatérne az EU-ba
Nem lehet akadálya, hogy az Egyesült Királyság végül tagja maradjon az Európai Uniónak, ha a britek esetleg meggondolják magukat –jelentette ki Strasbourgban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hozzátéve, ha nem is így történik, szeretné, hogy a szigetország egyszer visszatérjen az EU-ba. Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén leszögezte: a britek távozása katasztrófa, vesztes helyzet minden fél számára. (MTI)
Megszavazta a spanyol parlament felsőházának eseti bizottsága azt a intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és előrehozott helyi parlamenti választások megrendezését tartalmazza.
Spanyol kormánytagok a bizottsági ülésen Fotó: MTI/EPA/Fernando Villar
A spanyol kormány által benyújtott javaslatokat a testület 27 képviselőjéből 22-en támogatták, és 5-en szavaztak ellene. Az elfogadott intézkedésről pénteken tart vitát és szavazást a szenátus.
Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes a bizottság ülésén a kormány javasalai mellett érvelve arról beszélt, hogy minden kormány kötelessége a törvények betartása és betartatása, ők pedig teljesítik ezen „törvényi, demokratikus és jogi” kötelezettségüket. Szerinte egy kormány sem engedheti meg, hogy területén ne legyen teljes a „fejlett demokrácia”, és épp ez az, ami jelenleg történik Katalóniában.
Azt is mondta:
kivételes helyzetben az államnak joga rendkívüli eszközökhöz nyúlni,
és ami a 155-ös cikkben szerepel, az nem csak Spanyolországban létezik. Szerinte Katalóniát „meg kell menteni” azoktól, akik a törvényen kívül helyezik, és a katalán kormányt vádolta azzal, hiányzik belőle az egyetértés és a párbeszéd szellemisége.
A szenátus levélben ajánlotta fel Carles Puigdemont katalán elnöknek, hogy személyesen vegyen részt a vitában, aki azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. Délelőtt faxon juttatta el állásfoglalását, amelyben a spanyol kormányzati beavatkozás ellen érvelt.
Ebben bírálta a spanyol kormányt, amely szerinte
jelentősen és indokolatlanul túllépte az alkotmány biztosította kereteket
azzal, hogy a jelenlegi katalán kormányt elmozdítaná posztjáról a függetlenségi folyamat miatt. A tervezett intézkedéseket aránytalannak nevezte és szerinte a jelenleginél még súlyosabb helyzetet hoznak létre azzal, hogy megfosztják Katalóniát politikai autonómiájától.
Josep Lluís Cleries, a függetlenségpárti Európai Katalán Demokrata Párt szenátusi képviselője a bizottság ülését követően kifogásolta, hogy a vitában nem kapott szót a katalán kormány küldöttje.
A kormányzati javaslatcsomagot támogató ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt több módosító javaslatot is benyújtott be az eredeti szöveghez, ezek közül elfogadták azt, amely szerint
az intézkedéseket fokozatosan vezetnék be
attól függően, hogy a politikai körülmények miként alakulnak Katalóniában. Leszavazták viszont azt a szocialista indítványt, hogy amennyiben a katalán elnök maga jelent be előrehozott parlamenti választásokat Katalóniában, az a 155-ös cikk alkalmazásának leállítását vonja maga után. Puigdemont egyébként közölte: nem ír ki előrehozott választást.
A katalán függetlenséget támogatók Fotó: MTI/EPA/Marta Perez
A katalán parlamentben rendkívüli ülést tartottak, amelyen az ellenzék előre hozott választásokat követelt, míg a kormánypárt a függetlenség kinyilvánításának tervéről beszélt.
Lluís Corominas, a Junts pel Sí (Együtt az Igenért) kormányzó pártszövetség nevében az MTI tudósítása szerint azt mondta: képviselőcsoportja
javasolni fogja, hogy a katalán parlament pénteken nyilvánítsa ki a függetlenséget
a katalán néptől október 1-én, a népszavazáson kapott mandátum alapján. Szerinte az alkotmány 155-ös cikke támadás a katalán nép ellen. „Vérrel és félelemmel akarja kierőszakolni Spanyolország egységét” – jegyezte meg, a népszavazás elleni brutális rendőri erőszakra utalva.
Ana Gabriel, a függetlenséget támogató szélsőbaloldali Népi Egység képviselője beszédében azt mondta: a 155-ös cikk „bosszúszomjból” született.
„Katalónia nem lesz független, de szegényebb lesz, köszönhetően Önöknek”
– ezt Inés Arrimadas, a katalán parlament legnagyobb ellenzéki erejének számító Ciudadanos nevű liberális középutas párt politikusa mondta. Szerinte a katalán elnök nem szereti a vitát, csak a monológot, és ő az a vezetője Katalóniának, aki a legtöbbet beszélt a párbeszédről, de a legkevesebbet gyakorolta. Egy kormánya sem okozott annyi kárt Katalóniának, mint ez a mostani – mondta, de szerinte még időben vannak, hogy visszatérjenek a törvényességhez, és az egyetlen kiútnak az előrehozott választások megtartását nevezte. „Jobban szeretnénk, ha azt Ön írná ki” – mondta Carles Puigdemontnak.
Carles Puigdemont Fotó: MTI/EPA/Toni Albir
Miquel Iceta, a katalán szocialista párt vezetője úgy vélte, ez a katalán parlamenti ciklus „teljes és abszolút katasztrófa volt”. Szerinte sokkal megosztottabb a társadalom, gyengébb a gazdaság és Katalónia még elszigeteltebb nemzetközileg mint korábban. Felszólította a katalán elnököt, hogy teljesítse azon választási ígéretét, hogy csak 18 hónapig tart a parlamenti ciklus, és mivel ez letelt, írjon ki parlamenti választásokat. „Jobb ha ez a kormány távozik mint, hogy a vállalatok menjenek el Katalóniából” – mondta. Szerinte nincs meg az a többség, amely alátámasztja a függetlenségi célokat.
Lluis Rabell, baloldali Catalunya Sí Que Es Pot (Katalónia, Igen, Lehetséges) képviselője szerint mindent meg kell tenni a 155-ös cikk alkalmazásának elkerülése érdekében, ehhez
ki kell írni az előrehozott parlamenti választást és fel kell függesztetni bármiféle függetlenségi nyilatkozatot.
„Önnek politikai és morális felelőssége, hogy ezt megtegye” – mondta. Szerinte a függetlenség kinyilvánításhoz nincs demokratikus felhatalmazás, azt senki sem fogja elismerni.
„Van egy utolsó lehetősége, kérem, hogy használja ki”
– Ezt Xavier Garcí Albiol, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt katalán szervezetének elnöke mondta, aki egyben arra is kérte a katalán elnököt, hogy pénteken jelenjen meg a madridi szenátusban a spanyol kormányzati javaslatokról szóló vitán és szavazáson. Szerinte „soha Katalóniában nem hazudtak még ennyit, ennyi időn keresztül”. Példaként említette, hogy korábban azt mondták: a vállalatok nem hagyják el Katalóniát a függetlenségi törekvések miatt, de eddig 1500 cég helyezte át székhelyét Spanyolország más részére.
Carles Puigdemont, amikor bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott választást, azt is mondta, hogy kész lett volna ezt megtenni, de nem kapta meg azokat a garanciákat a spanyol kormány részéről, amelyek indokolnák jelenleg ezt a lépést. Kijelentette, hogy nem fogadja el a 155-ös cikk intézkedéseit, amelyeket jogellenesnek és igazságtalannak nevezett. Szerinte a parlament feladata dönteni arról, hogy milyen választ ad a 155-ös cikk alkalmazására.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
