Washingtonban a nemzetbiztonsági tanács úgy ítélte meg, hogy Moszkva megszegte az 1987-es amerikai-orosz nukleáris egyezményt amikor cirkáló rakétákat adott el külföldre. Ennek következtében azokat az orosz cégeket és állami intézményeket, melyek részt vettek a cirkáló rakéták eladásában feketelistára teszik az Egyesült Államokban.
Trump elnök jóváhagyta az újabb szankciót, mely az oroszok szerint a 30 évvel ezelőtt megkötött Reagan-Gorbacsov egyezmény megsértése. Már Obama idején is érte bírálat Washingtonban az oroszokat amiatt, hogy amerikai megítélés szerint megsértik az egyezményt. Semleges szakértők attól tartanak, hogy ha így megy tovább, akkor az egyezmény betartása mindkét fél részéről kétségessé válhat.
Közben Mueller egykori FBI igazgató egyre jobban érdeklődik Trump adósságai iránt,
melyeket az amerikai sajtó szerint két orosz bank vásárolt fel. Az amerikai lapok azt írták: Mueller kötelezte a Deutsche Bankot, hogy adja át neki a Trump családdal kapcsolatos teljes dossziét! Ennek azért van jelentősége, mert Trump a kilencvenes években a csőd közelébe került. Amerikában nem kapott hitelt, de a Deutsche Bank segített. Állítólag többszáz millió dollárral volt szó. Ezt az adósságot két orosz bank, a VEB és a Gazprombank állítólag megvásárolta.
A Trumppal ellenséges amerikai sajtó szerint Putyin ezzel tartja kézben Donald Trumpot. Aki az elnökválasztási kampányban megígérte: javítja a kapcsolatokat Oroszországgal és eltörli a szankciókat vele szemben. Ehhez képest Donald Trump most újabb szankciót jelentett be Oroszországgal szemben.
Az USA kémelhárítása azzal vádolja az orosz Kaspersky Lab-ot, hogy vírusölő programjai valójában kémkedést folytatnak, ezért megtiltotta azok alkalmazását az amerikai állam számítógépein. Jevgenyij Kaszperszkij, a Kaspersky Lab főnöke elmenne a washingtoni kongresszusi meghallgatásra, de nem kapott meghívót A párizsi Le Monde munkatársa készített vele interjút.
Jevgenyij Kaszperszkij cáfolja, hogy bármilyen titkosszolgálattal kapcsolatban állna, bár korábban a hadügyminisztérium vezető informatikusa volt Moszkvában. Szerinte vírusölő programjai teljesen a nemzetközi előírások szerint működnek, és ha titkos anyagot találnak, akkor azt megsemmisítik!
Hamarosan transzparencia központokat hoznak létre, ahol bárkinek bemutatják a működésüket. Európában Németországban nyílik ilyen központ, de lesz az amerikai földrészen és Ázsiában is. Brazíliában beengedték az ellenőröket a Kaspersky Lab összes helyiségébe – hangsúlyozta az alapító atya. Közölte: bárhol készen állnak erre!
Az amerikai vádak szerint Hillary Clinton levelezésének feltörésével az oroszok megpróbálták befolyásolni az amerikai választásokat.
Kérdés, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok romlása miatt került a célkeresztbe a Kaspersky Lab? Jevgenyij Kaszperszkij szerint nem, mert ahhoz túlságosan is kis cég vagyunk- mondta.
Az új orosz nagykövet mindenesetre azt javasolta Donald Trumpnak, hogy borítsanak fátylat a múltra és legyen újra közvetlen kapcsolat a két nagyhatalom hadügyminisztériuma és titkosszolgálata között. Lehet, hogy erre az USA elnöke szívesen vállalkozna, csakhogy a washingtoni kongresszus egyre tudakozódik orosz kapcsolatairól. A Kaspersky Lab ügyében szerdán lesz a meghallgatás Washingtonban.
Sajtótájékoztatón jelentette be a Közép-Európai Egyetem (CEU), hogy teljes mértékben megfelel a magyar hatóságok és New York állam közötti megállapodásban meghatározott követelményeknek. Felszólítják a magyar kormányt, hogy írja alá a megállapodást, mert diszkriminációnak tartják, hogy más egyetemekről megállapodtak már, de róluk nem. Az egyetem szerint elfogadhatatlan, hogy újabb egy évig akarják bizonytalan jogi helyzetben tartani őket. A rektor azt is mondta: az a céljuk, hogy Budapesten maradjanak.
Ahogy korábban írtuk, a kormány módosította a felsőoktatási törvényben szereplő határidőket. Az új időpont 2019. január elseje, addig kell a külföldi egyetemeknek megfelelni az új előírásoknak.
A sajtótájékoztatón Michael Ignatieff rektor arról beszélt: elfogadhatatlan, hogy a kormány nem mondja meg, hogy aláírják-e a jövő év végéig a megállapodást New York Állammal. Enyedi Zsolt magyar ügyekért felelős rektorhelyettes azt mondta, magyarázatot szeretnének kapni arra, hogy miért mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, hogy „okafogyottá” vált a szerződés aláírása.
Az egyetem úgy tudja, hogy ez a megállapodás már elkészült (ezt egyébként délelőtt David Kostelancik, az ideiglenes amerikai ügyvivő is megerősítette), szeptember óta csak arra vár, hogy aláírják. Az egyetem információi szerint
a megállapodás garantálja a jogot, hogy a CEU Budapesten maradhasson.
Ezért is írták alá a memorandumot a Bard College-dzsal az együttműködésről (ezt a sajtótájékoztatón is bemutatták), amelynek értelmében a CEU kapott egy épületet a Bard amerikai campusán, közös programokat indítanak, valamint diák- és tanárcserére is sor kerül a két egyetem között.
Vagyis, ahogy Michael Ignatieff fogalmazott:
A CEU megtett mindent, hogy megfeleljen a törvény követelményeinek.
Azt kérdezte, hogy a magyar kormány ezt miért nem fogadja el válasznak. Szerinte diszkrimináció, hogy miközben Maryland állammal a McDaniel College ügyében a magyar állam aláírt egy szerződést, addig New Yorkkal ezt nem teszi meg, sőt, Balog Zoltán azt mondja: erre nincs is szükség.
„Hat hónapja tart a bizonytalanság, a határidő kitolása azt jelenti, hogy még egy évig tarthat”
mondta. Ezért arra kérik a kormányt, hogy minél előbb írják alá a megállapodást New Yorkkal.
A bizonytalanságnak ugyanis következményei vannak, tartanak attól, hogy emiatt kevesebb diák akar például ide jönni. Ahogy fogalmazott: „minél tovább tart ez, annál többet szenved az egyetem, és
egy egyetem nem lehet szabad, ha valaki lassan meg akarja fojtani”.
Ignatieff azt mondta: ők megoldást szeretnének találni, ami rendelkezésre is áll, csak alá kellene írni a megállapodást New Yorkkal.
Arról is beszélt, hogy nem akarnak B-tervvel foglalkozni, mert
„az nem lehet, hogy a CEU felfüggessze a működését. Budapest az otthonunk, és szeretünk itt lenni”.
Ugyanakkor stabil jogi környezet nélkül nem tudnak működni, ezért kérik a megállapodás aláírását. Fodor Éva társadalom- és bölcsészettudományokért felelős rektorhelyettes szerint nagyon fontos a jogbiztonság, hogy a diákok tudják, lesz majd diplomájuk, a tanároknak pedig állásuk.
Michael Ignatieff külön kiemelte, hogy az egyetem nem Soros Györgynek tartozik elszámolással, hiszen Amerikában eleve nem lehet anélkül akkreditálni egy egyetemet, hogy a teljes függetlenségét biztosítanák.
Liviu Matei rektorhelyettes azt is mondta, hogy New York Állam oktatási biztosa hivatalosan is tájékoztatta a magyar kormányt a CEU és a Bard között kötött megállapodásról. A levelet be is mutatták, ebben MaryEllen Elia azt írja, Orbán Viktornak címezve: „az egyetértési megállapodásban foglalt tevékenységek mindkét intézmény alapító okiratával összhangban vannak”.
Az egyetem ezért sem érti, a kormány miért döntött hirtelen úgy, hogy kitolják a határidőt – most, hogy már mindenben megfelelnek a törvénynek. Ahogy Michael Ignatieff fogalmazott:
„Egyetlen egyetemnek sem kellett még Európában átmennie azon, amin nekünk. Ez elfogadhatatlan.”
Nem értik, hogy miért folytat kettős kommunikációt a kormány, hiszen, bár itt azt mondják, nincs szükség a szerződés aláírására, a New York-i tárgyalásokat sem hagyták még ott. „Gondoljanak bele, mit érezhet ilyenkor a New York-i kormányzó” – mondta.
Azt is mondta:
az egyetem nem akar különleges feltételeket, épp ellenkezőleg, azt szeretné, ha ugyanúgy kezelnék, mint a többieket.
Elfogadhatatlannak és szükségtelennek nevezte az eljárást, miközben a megoldás rendelkezésre áll. Ahogy fogalmazott: két egyszerű oldalból áll a megállapodás, ami nagyon hasonló ahhoz, amit a kormány Marylanddel is aláírt. Azt mondta:
„Itt akarunk maradni, tiszteletben tartjuk a magyar törvényeket.”
7. alkalommal rendezi meg az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége a Magyar Vöröskereszttel együttműködve az „Emlékezzünk szeptember 11-re” véradónapot.(Amerikában ez a nap a Nemzeti szolgálat és emlékezés napja)
Mint Kardos István a magyar Vöröskereszt főigazgatója elmondta , az első hat alkalommal összesen
körülbelül 400-an adtak vért
és a mostani alkalommal is ötvennél több véradóra számítanak.Követségi alkalmazottak, itt élő amerikaiak egyaránt adnak vért ezen a napon.
Az eseményre eljött az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője David Kostelancik is. A vizsgálatok után a Vöröskereszt főigazgatójával egyszerre adtak vért.
Washingtonban Jared Kushnert, Trump elnök vejét és főtanácsadóját mostanában arról faggatják: milyen kapcsolatban állt az oroszokkal a választási kampány idején. A kihallgatásokon felmerült Lev Leviev neve. Ki ő és milyen szerepet játszik a világpolitikában?
1956-ban született a Szovjetunióban, egészen pontosan Üzbegisztánban. Buharaban jelentős zsidó közösség élt, amely megőrizte ortodox tradícióit éppúgy mint a gyémánt csiszolás művészetének fogásait. Innen indult a kis Lev, aki a családjával együtt emigrált Izraelbe még 1971-ben. A tanulmányai nem kötötték le, annál inkább a gyémánt csiszolás és kereskedelem. Már fiatalon elhatározta: megtöri a deBeers monopóliumát a piacon. A cég Dél Afrika gyémánt bányáira alapozta monopóliumát.
Leviev viszont tudta: a nagy Szovjetuniónak hatalmas gyémánt készletei vannak és komoly fizetési problémái. Azon kívül van egy szövetségese Afrikában és ez Angola. Ahol szintén sok a gyémánt. De hogy jusson be a nagy Szovjetunióba? Ebben játszott szerepet a Chabad rabbi, Menahem Mendel Scheerson.
A fizetési gondokkal küzdő Gorbacsov rendszer örömmel fogadta a vállalkozó szellemű fiatalembert, aki egykor maga is szovjet polgár volt.
A gyémánt világpiacon megszűnt a monopólium, az új királyt úgy hívták, hogy Lev Leviev.
Aki a nagy oroszországi privatizációs folyamatban is aktívan részt vett.
Ott ismerkedett meg egy bizonyos Vlagyimir Putyinnal.
A KGB egykori ezredese akkor Szentpéterváron a privatizáció fő felelőse volt. Miután hatalomra került, magához hívatta Lev Levievet és a Chelsea tulajdonosát, Roman Abramovicsot. Rájuk bízta a zsidó lobbi újjászervezését Oroszországban. Tudta ugyanis, hogy mind a két fiatal üzletembernek kiváló kapcsolatai vannak Angliában, az Egyesült Államokban és persze Izraelben.
Amerikában Lev Leviev kapcsolata egy ortodox zsidó fiatalember, bizonyos Jared Kushner volt.
Aki aztán nőül vette Ivanka Trumpot, aki a kedvéért áttért a zsidó hitre. Majd pedig az após, Donald Trump az USA elnöke lett. Aki kinevezte Jared Kushnert főtanácsadónak. Fő feladata: a kapcsolattartás Izraellel és Oroszországgal. Ez utóbbi kapcsolat után hevesen érdeklődnek azok, akik ellenzik a viszony javítását Moszkvával, amit pedig Donald Trump megígért a választási kampány során.
Az amerikai titkosszolgálat emiatt elkezdte vizsgálni Lev Levievet is. Akinek kiváló orosz kapcsolatai eddig sem voltak titokban. Ám arra is rájöttek: a vállalkozó szellemű dollármilliárdos együttműködik a kínai titkosszolgálattal! Hol találkoznak? Állítólag Hongkongban az Admiralitás épületében, ahol a pekingi titkosszolgálat helyi központja működik. Miben működnek együtt? Az afrikai terjeszkedésben! Kína hatalmas tempóban veszi át a vezető szerepet elődeitől. A gyémánt legfontosabb piaca pedig továbbra is Afrikában van.
A Haaretz című izraeli lap szerint itt zárul be a kör:
a titokzatos dollármilliárdos Lev Leviev számára a legfontosabb a gyémánt.
Melynek csiszolási mester fogásait még édesapjától leste el Üzbegisztánban. Fenyegeti-e most veszély amiatt, hogy Jared Kushnert Washingtonban róla is faggatják? Aligha! Aki egyszerre van jóban Trump elnökkel és Putyinnal, a lubavicsi szektával és a kínai titkosszolgálattal, annak egy kis vizsgálat meg sem kottyanhat. Hacsak valahol nem úgy döntenek, hogy túl sokat tud…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.