állampapír Archives › Független Hírügynökség

Kedvezménnyel csábítaná pénzünket a kincstár

-

2019-03-13

Kedvezménnyel csábítaná pénzünket a kincstár

A lakossági megtakarítások még nagyobb részét szeretné állampapírba terelni a kormány, adómentessé téve a hozamot. Csökkentik a bankok tranzakciós adóját, kérdés, ebből mit lát a számlatulajdonos.

További ezermilliárd forintokat szeretne magánál látni a kormány, amelytől azt várja, hogy az államadósság finanszírozásának még nagyobb hányada lenne hazai forrású (s nem mellesleg csökkenne a brutálisan emelkedő készpénzforgalom). Ennek kimondott indokával nyújtotta be törvénymódosító javaslatát a pénzügyminiszter kedden este.

Ennek érdekében a lakossági állampapírok által fizetett hozam nem számítana adóköteles jövedelemnek, vagyis

nem kellene utána szja-t fizetni.

De csak a június 1-je után kibocsátott papírokat lejegyzők részesülnének a kedvezményben. Vagyis újonnan vásárolt adósságpapírok esetében. (Ide tartozik a Babkötvény is, amelynek most is kiemelkedő, 5,8 százalék a hozama.)

Ugyanezt a célt szolgálja az, hogy a lakástakarék-pénztárak (amelyek alól tavaly pár nap alatt kihúzták a szőnyeget) lehetővé tenné nekik, hogy állampapírt forgalmazzanak. (Változatlanul nem múlt el a veszély fejük felett, hogy maga az állam, vagy valamelyik „közeli” üzletember indítana ltp-szolgáltatást, akkor már az állampapír-forgalmazás díját is megkapva.)

Fontos, de nem bizonyosan megvalósuló könnyítés a lakosság számára a

banki tranzakciós illeték (adó) csökkentése a 20 ezer forint feletti értékű utalások esetében.

Az eme összeg alatti ügyletek adómentessége januártól hatályba lépett, a mostani módosítás nyomán évente egységesen 800 forint lesz a fizetendő közteher.

Mivel azonban ezt az adót a bankok fizetik (és bevezetésekor „példásan” át is terhelték a számlatulajdonosokra), semmi se kötelezi őket arra, hogy a mérséklést továbbadják. Ahogyan ez történt a januári könnyítés után egyes pénzintézetek gyakorlatában. (Az átmeneti időben, a hatályba lépéstől december 31-ig 400 forint lesz az adó összege.)

Folytatják a kifehérítést a pénzzel működő automaták körében. A második félévtől az autómosókat és a parkolóautomatákat is be kell kötni a NAV-hoz. Korábban az élelmiszer-kiadó gépekre már kiterjesztették a regisztrációs kötelezettséget. De nem, a kaszinók nyerőgépeit változatlanul nem terhelik meg ezzel.

Spekulánsok karjaiba lökné a magyart az MNB

Bak Mihály

-

2018-09-28

0

Spekulánsok karjaiba lökné a magyart az MNB

Túl sok a készpénz a forgalomban, jó lenne, ha sokkal több állampapírt, és akár négyszer több (!) részvényt venne a lakosság. Ezt szeretné elérni a Magyar Nemzeti Bank. A készpénz mennyisége tényleg durván nő, nyolc év alatt két és félszeresére, köszönhetően a kormány több intézkedésének.

Anyám borogass, Soros-féle spekulánsok karjaiba lökné a magyart a Magyar Nemzeti Bank! – kiálthat fel, aki azt olvassa az MNB alelnökétől, hogy túl sok a készpénz, ezt inkább a lakossági állampapír-vásárlásra és tőzsdézésre kéne fordítani. Jelentős nagyságra, mintegy 5700 milliárd forintra rúg a magyarországi készpénzállomány – mondta egy konferencián Nagy Márton.

A jövő nagy kérdése, mi lesz ezzel a jelentős készpénzmennyiséggel. Rámutatott: ha ennek kevesebb, mint a felét, 2300 milliárd forintot a lakosság állampapír-vásárlásra fordítana, akkor a mostani, lakosság kezében lévő, 5100 milliárd forintos értékpapír-állomány mintegy 45 százalékkal ugrana meg. A háztartások által megvásárolt, jelenleg 800 milliárd forint összegű

tőzsdei részvényállomány pedig 3100 milliárd forintra emelkedne, azaz majdnem megnégyszereződne,

és ez nagyon kedvező lenne a hazai gazdasági növekedés szempontjából – jelezte az MNB-alelnök.

A forgalomban lévő készpénz mennyiségének alakulását mutatja az alábbi grafikon.

Látható tehát, hogy szinte megállíthatatlanul nő a fizikai pénz forgalma, az MNB adata szerint a fizetési tranzakciók 80-85 százalékát készpénzben bonyolítjuk. A rajz idősorán kívüli évek alapján a kép még drámaibb: 2010-hez (a kormányváltáshoz képest) a forgalomban lévő kápé mennyisége 2200 milliárd forintról két és félszeresére nőtt a mostani 5700 milliárdra, pedig azóta elment az országból vagy félmillió ember.

Túl azon, hogy hivatalos részről egyfolytában az MNB-alelnök által említett tőzsdei „spekulánsok” ellen hangolják a népet, tényleg a jövő kérdése, hogy helyes lenne-e, ha egyenesen négyszeresére dagadna a cseppet se kockázat nélküli tőzsdei befektetési állomány.

Ami a lényeget illeti, a válasz nagyon egyszerű:

a különféle megtakarítások azért nem nagyon nőnek a kívánt mértékben, mert nem éri meg.

Éppen egy éve írtuk le, hogy „megeszi az infláció a megtakarítást, és jelenleg alig van olyan pénzügyi lehetőség, ami ezt megelőzné. A szinte láthatatlan kamatok jó ideig maradhatnak.”

Az infláció azóta jócskán megugrott, a jegybanki alapkamat nem mozdult, az inkább irányadónak tekinthető bankközi kamatláb (Bubor) is éppenhogy feljebb kúszott. A végeredmény tehát ugyanaz.

A banki hozamokra – és ezzel a megtakarítások elhelyezésére – éppenséggel a kormány adta fel az utolsó kenetet, amikor hét éve

bevezette a különféle tranzakciós különadókat,

amiket a pénzintézetek annak rendje, s módja szerint tovább is adtak az ügyfeleknek.

Amikor pedig – a felháborodást látva – adómentessé tették havi 150 ezer forint készpénz felvételét, csak megerősítették a készpénzhez amúgy is erős ragaszkodást.

Az viszont tény, hogy

a kormánynak nagyon kell a pénz,

mert az uniós támogatások alig csöpögnek, az előlegként kifizetett pályázati összegek már ezermilliárdos tételre rúgnak. A kormány mindenhonnan szeretne pénzhez jutni: önkormányzattól és lakosságtól, bárhonnan.

Több száz milliót kapott volna Kósa Lajos édesanyja is egy okirat szerint

FüHü

-

2018-03-14

0

Több száz milliót kapott volna Kósa Lajos édesanyja is egy okirat szerint

Hivatalos dokumentum is készült erről. A pénzt ugyanaz a nő utalta volna Kósa Lajos édesanyjának a számlájára, aki állítólag hihetetlen összeg németországi örökség kezelésével bízta meg az akkori debreceni polgármestert.

2 633 445 eurót, vagyis több mint 800 millió forintot ajándékozott volna Kósa Lajos édesanyjának a miniszterrel (akkori debreceni polgármesterrel) furcsa ügyletbe keveredett titokzatos megbízó. Erről hivatalos dokumentum is készült, amelyet az ügyet eredetileg is kirobbantó Magyar Nemzet szerzett meg.

Ahogy mi is megírtuk, az ügy azzal indult, hogy a lap szerint Kósát hihetetlenül nagy összeg,

4,3 milliárd euró, vagyis több mint 1300 milliárd forint

kezelésével bízta meg egy titokzatos nő, egy közjegyzői okirat alapján.

A Magyar Nemzet azt is írja: a dokumentumokban az szerepel, hogy a megbízó egy kisrepülőket üzemeltető svájci cég részvényese. Az okiratok 2013. január 28. és 2015 november 16. között keletkeztek.

Kósa Lajos elismerte, hogy 2012-ben egy csengeri háztartásbeli nő kereste meg egy ügyvéddel, hogy Németországból az édesapja halála után „nagyon nagy összegű” örökséget kap majd, és ezt egy sor hivatalosnak látszó papírral igazolták. (Először egyébként még azt mondta: egy barátja ajánlott neki egy idősebb német nőt.) Javaslata alapján a nő a segítségét kérte, hogy a pénzt állampapírba fektesse, illetve beruházásokat finanszírozzon.

Arról viszont nem beszélt, hogy hogyhogy nem tűnt fel neki, hogy brutálisan nagy összegről van szó.

Hiszen, ahogy korábban is írtuk, a hatalmas összeg azt jelentette volna, hogy birtokosa nem csak a messze leggazdagabb magyar lenne, de még Németországban is az élmezőnyben lenne.

Kósa Lajos szerint csak 2016 végén, 2017 elején tűnt fel neki, hogy a nő megtévesztette. Erről a hvg.hu-nak azt mondta: a nő „hihetővé tette” a történetet, rengeteg papírt, „hagyatéki leltárt, bankszámlakivonatot, német nyelvű közjegyzői dokumentumokat mutatott, hogy tényleg örökölt”, amik

valósnak tűntek, de „németül voltak”.

Szerinte azért őt kereste meg, mert benne megbízott.

Az erősen kormánypárti Origo azt írta, hogy a megbízó „közismert csaló”, aki legalább 30 hasonló iratot készített, most is nyomoz ellene a rendőrség. A hvg.hu elérte a fiát, aki azt mondta: anyja ügyvédjétől Kósa vele rokoni kapcsolatban álló barátjához szivárgott ki az információ a mesés örökségről, ezek után

Kósa maga kereste meg őket.

Ő továbbra is azt mondja, hogy az örökség valós, édesanyja ellen pedig nincs semmilyen eljárás.

A 168 óra pedig arról ír, hogy Kósa régóta kapcsolatban állhatott az őt átverő nővel, még egy ünnepi összejövetelükön is részt vett. A lap szerint egyébként Csengeren többen is elhitték az állítólagos örökséget, sokan emiatt hiteleztek is a nő családjának.

Az MSZP szerint a jegybank elnökének és a kormányfőnek is tudnia kellett arról az egész világon szemet szúró összegről. A Jobbik szerint Kósa Lajosnak le kell mondania, az LMP pedig vizsgálóbizottság felállítását, továbbá az Országgyűlés rendkívüli ülésnapján napirendet kezdeményez az ügy mielőbbi tisztázása érdekében, és a nemzetbiztonsági bizottságban is napirendre kérte a kérdést.

Lajos úr bankol

Föld S. Péter

-

2018-03-13

0

Legyünk egyszer mi is demagógok! Megérdemlik az urak. Ezerháromszázmilliárd forint ugyanis nagyon sok pénz. Akkora összeg, hogy egy átlagos magyar ember fel sem tudja fogni.

Pedig létezik, olyannyira, hogy Kósa Lajos minisztert, állítása szerint legalábbis, egy német hölgy bízta meg az összeg kezelésével.

Most, hogy az urak totálisan hülyének néznek bennünket, magyar polgárokat, mi is megengedhetjük magunknak, hogy egy kicsit – de tényleg csak egy kicsit és távolról sem annyira, amennyire ők megérdemelnék – demagógok legyünk.

Kérdezzük meg, hogy ennyi pénzből – még egyszer: ezerháromszáz milliárd forintról van szó – mi mindent lehetne vásárolni. Nem helikopterre, yachtra, budai villára gondolunk, hanem olyan dolgokra, amelyektől a magyar embereknek jobb lehetne az életük.

Tegyük fel a kérdést: hány röntgen készüléket, CT-t, MRI-t, életmentő készüléket vásárolhatnánk ebből a pénzből?

Mennyivel emelhetnénk a legalacsonyabb nyugdíjakat, hogy akik egy életen át dolgoztak, idős korukat elviselhető körülménye között tölthessék?

Hány kiló kenyeret vásárolhatnánk a mélyszegénységben élőknek, hány mázsa tűzifa jutna minden egyes hideg háztartásba, hány gyereknek jutna egy pohár tej?

Hány tehetséges fiatal tanulhatna ennyi pénzből?

Kérdezzünk bátran, Kósa Lajos és társai bizonyára szívesen válaszolnak a kérdéseinkre.

Kósa Lajos titokzatos ezerháromszáz milliárdja

Kenderessy Milán

-

2018-03-13

3

Kósa Lajos titokzatos ezerháromszáz milliárdja

Ezerháromszázmilliárd forint akkora pénz, hogy a legtöbb magyar fel sem tudja fogni, mit lehet kezdeni vele. Szerencsére, nem vagyunk egyformák, Kósa Lajos például lazán hozza a kötelezőt, ő képes kezelni ekkora összeget. Szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. És cikkünk második feléből az is kiderül, hogy volt idő, amikor Kósa, még a Fidesz frakcióvezetőjeként, nagyon fel volt háborodva azon, ha kiderült, hogy valakinek sok és ismeretlen eredetű pénz van a számláján.

A Magyar Nemzet találta meg azt a közjegyzői okiratot, amelyet öt évvel ezelőtt állítottak ki Kósa Lajos nevére. Az állítólagos okirat Tóth Ádám közjegyzői budapesti belvárosi irodájában készült. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, aki korábban a Fidesz frakcióvezetője, valamint Debrecen polgármestere is volt.

A jelenleg miniszterként dolgozó Kósa 2013. január 28-án kötött szerződést megbízójával, és arra kapott megbízást, hogy

4 353 000 000 euró értékben vásároljon helyette kötvényeket. (Ez az összeg hozzávetőlegesen 1300 milliárd forint.

Az okiraton kitakarták a megbízó adatait, így a dokumentumból csupán annyi derül ki, hogy magyar állampolgárról van szó.

Kósa Lajos pénzt vehetett fel a számláról, átutalásokat végezhetett és teljes körű számlaügyintézést bonyolíthatott le, egyedül a számla megszüntetésére nem kapott jogosultságot.

A pénzt az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél helyezték el a cikk szerint, és a megbízó felruházta Kósa Lajost, hogy a „megbízó helyett és annak képviseletében a jelzett összegből magyar államkötvényeket vásároljon”, és azokat a „megbízó nevén vezetett befektetési számlán elhelyezze”.

Kósa Lajos nem mindig szerette a titokzatos számlamozgásokat

A Független Hírügynökségben sem láttunk még ennyi pénzt, a memóriánk azonban működik. Arra is emlékszünk például, hogy 2014-ben Simon Gábor szocialista politikus százmilliói kapcsán a Fidesz több kérdést is felvetett. Akkoriban Kósa Lajos, a kormánypárt ügyvezető alelnöke volt, és meglehetősen nagy vehemenciával igyekezett megtudni, hogy Simon „eltitkolt” negyed milliárdja azonos-e azokkal a „gyanús százmilliókkal”, amelyekről Gyurcsány Ferenc valamikor korábban említést tett a szocialista párt gazdálkodásával kapcsolatban.

Emlékezetes, Gyurcsány akkoriban azt mondta, amikor ő volt a párt elnöke sok helyről vándorolt oda a pénz. „Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk” – tette hozzá akkor már a DK elnökeként. Ez bátorította fel a „tisztakezű” debreceni politikust, hogy feltegye a kérdést: e gyanús pénzek egy része került meg Simon számláján? Felháborodása határtalan volt, újabb és újabb feltételezésekkel állt elő a szocialisták piszkos pénzügyeit illetően. Azt akarta megtudni, hogy Simon gyűjtött-e adományt, támogatási pénzt az MSZP-nek, és ha igen, akkor abból használtak-e fel esetleg politikai célra?

Szavaiból az derült ki, hogy az ilyen szabálytalan pénzügyi manőverek távol állnak a kormánypárt erkölcsi tisztaságától. Kérdésesnek nevezte még azt is, hogy a szocialista vezetésnek van-e tudomása arról, hogy mások is parkoltatnak-e további százmilliókat különféle számlákon? Kósa szerint ezeket még a választási kampány előtt tisztázni kell. „Ha nem adnak választ ezekre a kérdésekre, az összes korrupciós vád, amit a Fideszre megfogalmaztak, a szocialistákra hull vissza” – fogalmazott Kósa. Hozzátette, ha nem tisztázzák magukat, egyértelművé válik, hogy „az MSZP szügyig gázol a korrupcióban”.

Kósa Lajos most azt nyilatkozta a napvilágra került közjegyzői iratról, hogy egy barátja ajánlott neki egy német hölgyet, aki nagyobb összeget örökölt, és ezt szeretné befektetni.

Hogy is mondta Pokorni Zoltán, még a második Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt? Aki lop közülünk, annak le kell vágni a kezét.

Még belegondolni is borzasztó.

Nem vásárol a magyar, inkább megtakarít

Bak Mihály

-

2018-01-04

1

Bár jelentős a jövedelmek bővülése, ez a napi fogyasztásban kevésbé látszik. Az MNB friss jelentéséből kiderül: a lakossági fogyasztási hitelek egyáltalán nem nőnek, ellenben egyre több pénz megy állampapírokba.

Az inflációval szűrt reálkereset tavaly tíz százalékkal nőtt egy év alatt, ami meglátszik a kiskereskedelmi adatokban, a napi áruk és az üzletek vásárlói forgalmán egyaránt. Ezért meglepő lehet a Magyar Nemzeti Bank friss jelentésének azon néhány sora, amely szerint a háztartások nettó hitelfelvétele a tavalyi harmadik negyedévben nagyjából a megelőző három hónapéval azonosan alakult.

Ez pedig a folyamatosan bővülő ingatlanhiteleknek és az önálló vállalkozóknak nyújtott növekedési és földhiteleknek tudható be. A fogyasztási hitelek körében továbbra sincs érdemi növekedés – írja a jegybank.

A háztartások fogyasztásihitel-állományának alakulását mutatja az ábra

Látható, hogy nemhogy növekedés nincs,

a teljes állomány inkább csökken.

Arról már korábban írtunk, hogy a jelentős összegű csok-os kölcsönök a legfelső jövedelmi rétegbe tartozó kevesek kiváltsága, ezért is meglepő lehet, hogy a nagy értékű ingatlan vásárlásába bele nem vágó sokkal nagyobb lakosság-hányad miért nem vesz jelentősebb összegben fogyasztási hitelek segítségével.

Nos, a választ is megadja az MNB. A lakosság inkább megtakarít: kisebb részben folyószámla-betétekben és készpénzben (ennek okairól itt írtunk), de leginkább értékpapírokban, összesen öt százalékkal növekvő mértékben a harmadik negyedévben. Egyre több állampapírt jegyeznek magánszemélyek, novemberre a háztartásoknál lévő állomány megközelítette a 4800 milliárd forintot. És a lakosság nemcsak megújítja meglévő állampapír-állományát, hanem új megtakarításai nagy részét is ebbe fekteti.

Címke: állampapír

A lakossági megtakarítások még nagyobb részét szeretné állampapírba terelni a kormány, adómentessé téve a hozamot. Csökkentik a bankok tranzakciós adóját, kérdés, ebből mit lát a számlatulajdonos.

nem kellene utána szja-t fizetni.

banki tranzakciós illeték (adó) csökkentése a 20 ezer forint feletti értékű utalások esetében.

tőzsdei részvényállomány pedig 3100 milliárd forintra emelkedne, azaz majdnem megnégyszereződne,

a különféle megtakarítások azért nem nagyon nőnek a kívánt mértékben, mert nem éri meg.

bevezette a különféle tranzakciós különadókat,

a kormánynak nagyon kell a pénz,

Hivatalos dokumentum is készült erről. A pénzt ugyanaz a nő utalta volna Kósa Lajos édesanyjának a számlájára, aki állítólag hihetetlen összeg németországi örökség kezelésével bízta meg az akkori debreceni polgármestert.

4,3 milliárd euró, vagyis több mint 1300 milliárd forint

Arról viszont nem beszélt, hogy hogyhogy nem tűnt fel neki, hogy brutálisan nagy összegről van szó.

valósnak tűntek, de „németül voltak”.

Kósa maga kereste meg őket.

4 353 000 000 euró értékben vásároljon helyette kötvényeket. (Ez az összeg hozzávetőlegesen 1300 milliárd forint.

Bár jelentős a jövedelmek bővülése, ez a napi fogyasztásban kevésbé látszik. Az MNB friss jelentéséből kiderül: a lakossági fogyasztási hitelek egyáltalán nem nőnek, ellenben egyre több pénz megy állampapírokba.

a teljes állomány inkább csökken.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA