Kezdőlap Címkék Alibaba

Címke: Alibaba

Drága bírálat: 230 milliárd dollárt veszített Kína leggazdagabb emberének cége

Jack Ma három éve bírálta Peking gazdaságpolitikáját. Cége, az Ant most tette közzé jelentését arról, hogy mennyibe került számára a bírálat. A veszteség  mai tőzsdei értéke:  230 milliárd dollár!

Megdöbbentőbb szám jön ki akkor, ha együtt kezeljük Jack Ma két cégét: az Alibabát és az Antet, mert akkor a veszteség 877 milliárd dollár! És még nincs vége: a pekingi pénzügyi felügyelet pénteken 7,1 milliárd jüanos büntetéssel sújtotta az Ant-et – ez 984 millió dollárnak felel meg.

Hogy reagált az Ant? Szombaton közölte, hogy visszavásárolja részvényeinek egy részét. Az egyik főrészvényes az Alibaba, mely az Ant részvényeinek egyharmadát birtokolja. Ennek hallatára hétfőn emelkedni kezdtek a high tech cégek részvényei a tőzsdén: az Alibaba például 3,2%-kal erősödött, mert sokan bizakodnak: Peking szigorú felülvizsgálati kampánya véget ért. Igaz, már tavaly is azt hitték:

novemberben akarták tőzsdére vinni az Antet miután korábban azt a pekingi pénzügyi hatóságok leállították. 34,2 milliárd dollár lett volna az új részvények kibocsátási összértéke vagyis világrekord, mely megdöntötte volna a szaúdi Aramco eredményét. Ám két nappal a tervezett részvénykibocsátás előtt Peking ismét megakadályozta, hogy a sanghaji és hongkongi tőzsdén kibocsássák az Ant részvényeket.

Mit mondott Jack Ma amivel kicsapta a biztosítékot Pekingben?

Kína akkori leggazdagabb embere, aki igen jó kapcsolatban állt Hszi Csin-ping elnökkel, Sanghajban a Bund konferencián nem kertelt:

”Kína pénzügyi rendszere nem felel meg a huszonegyedik század követelményeinek!”

– hangsúlyozta az Alibaba alapító atyja. Jack Ma abban a tartományban alapította meg internetes kereskedő cégét, melynek élén akkor Hszi Csin-ping állt, aki 2012-ben azután Kína első embere lett. Jack Ma, aki New Yorkban vitte tőzsdére az Alibabát, mert újra nagyot álmodni: új bankrendszert akart Kínában. Ennek lett volna a zászlós hajója az Ant. Jack Ma azzal vádolta a kínai bankokat, melyek a legnagyobb közé tartoznak a világon, hogy

“óvatos üzletpolitikájuk olyan mint a zálogházaké, és nem támogatják a feltörekvő startup cégeket, melyek a technológiai fejlődés jövőjét jelentik.”

A beszéd után Pekingbe rendelték Jack Ma-t és az Ant tőzsdei indulása lekerült a napirendről. Hosszú ideig nem is lehetett hallani Jack Máról, aki elveszítette büszke címét: már régen nem ő Kína leggazdagabb embere. Pedig ebben a minőségében előbb találkozott New Yorkban a megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping kínai államfő.

 “Ketten együtt Jack-el nagy dolgokat viszünk majd végbe!”

– harsogta akkor Donald Trump.

Jack Ma a Trump korszakban állt hatalma és gazdagsága csúcsán, 2021-ben megindult a lejtmenet, mely nemcsak őt hanem az egész pénzügyi és kereskedelmi szektort érintette Kínában. Pekingben attól tartottak, hogy az átláthatatlan hitel piramis rendszer összecsuklik, ezért általános felülvizsgálatot rendeltek el: 3 ezer milliárd dollár tűnt el a kínai piacról!

Az Alibaba részvények 2020-ban voltak a csúcson, mai értékük 70%-kal kisebb mint akkor volt. Ebben persze része volt a hatóságok szigorán túl a Covid járványnak is, mely hosszú időre lefékezte a kínai gazdaságot, a világ más részeit pedig recesszióba taszította.

Mi lesz most? A CNN gazdasági rovata által megkérdezett szakértők szerint most újra megpróbálkozhatnak azzal, hogy tőzsdére vigyék az Antet, de “az már nem képvisel új értékrendet hanem csak egy unalmas bank lehet a többi közül Kínában.”

Alibaba darabokban

0

A tőzsdék kedvezően fogadták, hogy hat részre szakadt az Alibaba, a világ egyik legnagyobb internetes kereskedője. Jack Ma kapitulált, a hatalom elégedett Pekingben: az óriást feldarabolják, és a hat utód újra a tőzsdére mehet.

260 milliárd dollár az Alibaba értéke, ezért senkinek sem volt mindegy, hogy miképp fogadja a világ a Pekingben kidolgozott új üzleti konstrukciót.

Az üzleti világ bevette a csalit, örömmel üdvözölte  Hongkongban és New Yorkban azt az elképzelést, hogy az Alibaba hat részre szakad: hazai internetes kereskedés, külföldi internetes biznisz, felhő, helyi szolgáltatások, logisztika valamint média és szórakoztatás.

A várható előnyök nyilvánvalóak hiszen hat kisebb független társaság könnyebben tud alkalmazkodni a gyorsan változó piachoz, és a hatalomnak is kevesebb gondot okozhat a jövőben Pekingben. Daniel Zhang, az Alibaba elnök vezérigazgatója így beszélt erről Hongkongban:

”Az új cégek gyorsabban tudnak majd reagálni a változásokra, fürgébbek lesznek. Már évek óta készítjük elő a változást”

– fogalmazta meg finoman a helyzetet hiszen Jack Ma, az alapító atya hosszú időre eltűnt a nyilvánosság elől, majd Tokióban bukkant fel, és csak mostanában tért vissza Kínába.

Miért ?

Jack Ma, az alapító atya, egy kicsit túlságosan is nagyra nőtt azóta, hogy angol tanárként megindította az internetes kereskedést Csöcsiang tartomány fővárosában. Ebben a tartományban volt a kommunista párt első titkára előbb Hszi Csin-ping, Kína jelenlegi első számú vezetője, és később Li Csiang miniszterelnök, aki a tavalyi pártkongresszuson lépett elő a második helyre. Ez a támogatás döntő fontosságú volt Jack Ma számára, aki maga is rendelkezett párttagsági könyvvel bár ezt sokáig titkolni igyekezett hiszen cégét New Yorkban vitte tőzsdére. Ő lett Kína leggazdagabb embere, aki előbb találkozott a frissen megválasztott Donald Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping kínai elnök.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk majd végbe együtt!”

– harsogta Donald Trump, és ez kicsapta a biztosítékot Pekingben, ahol túlságosan nagynak ítélték meg Jack Ma hatalmát és főként a száját.

A kommunista Kínában illik csendben gazdagodni. Jack Ma viszont fennhangon bírálta a pénzügyi felügyeletet mondván: akadályozza másik cége, a 35 milliárd dolláros Ant – Hangya – tőzsdére vitelét. Ezt nem engedélyezték, és 2020-ban megindult  a vizsgálat Jack Ma és az Alibaba ellen. A dollármilliárdos Jack Ma rákényszerült arra, hogy megengedje az Alibaba feldarabolását – hangsúlyozza a Project Syndicate oldalon két közgazdász. A tőzsde egyelőre  kedvezően reagált mind New Yorkban mind Hongkongban, és ez azért nagyon fontos, mert az Alibaba hat jogutóda újra részvény kibocsátást tervez – egymástól immár függetlenül. A pénz nagyon kell ugyanis a pekingi vizsgálat egyáltalán nem tett jót az Alibaba részvényeinek: értékük még ma is csak a 70%-át érik annak, ami a csúcs volt Jack Ma mélyrepülése előtt.

“Az Alibaba feldarabolását a pekingi hatalom intézte el”

– ez a véleménye a Kaiyuan Capital befektetési igazgatójának, aki a CNN gazdasági rovatának nyilatkozott.

Peking mosoly offenzívát folytat, mert dinamizálni akarja a magán szektort

Erről beszélt pár napja Li Csiang miniszterelnök amikor vezető kínai üzletemberekkel találkozott.

“Tavaly helytelen viták folytak a társadalomban arról, hogy mi legyen a privát szféra szerepe Kínában. Ez megijesztett sok vállalkozót. Szeretném megnyugtatni őket: a kormány támogatja a magánszektort”

– idézte a China Daily Li Csiang miniszterelnököt.

Jack Ma szimbolikus figurája a privát szférának Kínában és azon kívül is. Felbukkanása ezért lélektanilag fontos nemcsak az Alibaba, de az egész magánszféra számára Kínában. Hszi Csin-ping elnök meg is indokolta, hogy miért akarják újra kiemelten támogatni a magán szektort Kínában: amikor az Egyesült Államok megpróbálja “feltartóztatni  Kínát “, és decouplingról – válásról beszélnek sokan Washingtonban, akkor fontos, hogy a legfontosabb iparágakat – különösen az informatikát – saját erőből fejlesszük Kínában.

Ez a hivatalos szöveg, de sok szakértő szerint Pekingben a hatalom meg akarja rendszabályozni az egész informatikai szektort. Az Alibaba csak az első fecske volt. “Most a Tencent következik “- nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Hong Hao, a Grow Investment Group vezető közgazdásza.

Az Alibaba főnöke mindenesetre optimista, Daniel Zhang e mailt küldött valamennyi dolgozónak a sikeres tőzsdei visszatérés után:

”a piac a legjobb teszt. Így aztán minden új cég a tőzsdére mehet.”

A Citi szerint is nőhet az Alibaba részvények ára, melyet 156 dollárra taksált. Ehhez képest a New York-i tőzsdén 98 dollár volt a záráskor az Alibaba árfolyama.

Háziőrizetben Kínában a debreceni akkumulátor gyárat építő cég két tulajdonosa

1,4 milliárd dolláros cégtulajdon külföldre csempészése a vád a két tulajdonos ellen Kínában, ahol mostanában szigorúbban ellenőrzik a nagyvállalkozókat.

Jack Ma, az Alibaba alapító atyja, Kína egykor leggazdagabb embere Tokióba távozott, de csak azután, hogy lemondott az Ant – hangya – nevű pénzügyi cégéről.

A debreceni építkezésről a kínai cég 2020-ban állapodott meg a magyar kormánnyal. A kínaiak 13 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatást kapnak a legnagyobb külföldi beruházáshoz Magyarországon.

Mi lesz a CATL gyárral Debrecenben?

Az építkezés tovább folyik  – közli a 24.hu. Pár nappal ezelőtt lakossági meghallgatáson botrányt tört ki, mert a jelenlevők egy része igencsak aggódik a várható környezetszennyezés miatt. Különösen a vízzel lehetnek gondok Debrecenben.

Egy felhevült polgártárs azt javasolta a kormánynak, hogy vigye Felcsútra a CATL gyárat.

Debrecen fideszes polgármestere elszántan védelmezi az akkumulátor gyár építését, és azt hangsúlyozza, hogy sok ember talál majd ott munkát.

Ha elkészül a gyár, akkor fontos szerepet játszhat a magyar exportban hiszen a CATL akkumulátorok kelendőek a elektromos autók piacán. Miután a magyar külkereskedelmi mérleg nagy hiányt mutat az energia import miatt, ezért a kínai gyár exportja sokat lendíthet az egyensúly helyreállása felé. A helyi lakosság viszont úgy érezheti, hogy ő issza meg az akkumulátor gyár környezet szennyezésének levét.

A luxuscikkek piaca Kínán kívül mindenütt mélyponton

48%-os növekedésre számít az idén a luxuscikkek piacán az Alibaba. Az internetes kereskedő óriás szerint a pandémia ellenére az év végére  elérheti a 346 milliárd jüant a luxus piac Kínában – ez 52,9 milliárd dollárnak felel meg.

Miközben a világon mindenütt visszaesik a méregdrága luxus cikkek forgalma addig Kínában villámgyors növekedés tapasztalható. Ennek megfelelően Kína részesedése a globális luxus piacon 11%-ról 20%-ra nő!

Ha nem mehetek Párizsba akkor legalább Diort vásárolok a neten

Míg a járvány előtt a gazdag kínaiak külföldre utaztak, hogy bevásároljanak addig most maradt a világháló. Ott vásárolni nem veszélytelen, mert a hatalom éber figyelemmel kísér: ki mit vásárol és mennyiért. A korrupció ellenes nyomozók azután kínos kérdéseket tehetnek fel. Ennek ellenére a kínai szupergazdagok vásárolnak, de kevesebbet mint korábban. 35%-al csökken a luxus költekezés a gazdag kínaiak között az Alibaba becslései szerint. Csakhogy míg korábban külföldön költöttek erre, most maradt a szigorúan ellenőrzött hazai piac. A globális piacon viszont visszaesést eredményezett a Covid-19 járvány. Az Alibaba szerint 23% lehet a visszaesés mértéke a világon.

Bosszú vásárlás

Az egyik oka a hazai vásárlási boomnak az utazási lehetőségek hiánya – írja a CNN portál. A másik pedig az úgynevezett bosszú vásárlás. Az elzárás Kínában különösen brutális volt: Vuhanban, a járvány gócpontjában szinte lélegzetet sem vehetett a 10 millió városban rekedt kínai. Amint véget ért a zárás, rohantak vásárolni, hogy kárpótolják magukat az elmúlt hónapok nélkülözéséért. Ráadásul ebben az időszakban a pénzük is felgyűlt, mert nem volt mire költeni.

A kormány is ráerősített erre: a belső fogyasztást szánják húzóerőnek míg korábban az exportot favorizálták. Kuponokat osztogattak a lakosságnak , amely ezeket akár luxus cikkek vásárlására is felhasználhatta- utal rá az Alibaba jelentése.

Európa leggazdagabb embere immár Kínát figyeli

Bernard Arnault, a világ legnagyobb luxus cégének, az LVMH ura végül is azért döntött a Tiffany megvásárlása mellett, mert rájött arra, hogy az amerikai cég ékszereit imádják a kínaiak. Az LVMH pénzügyi főnöke örül is a kínaiak vásárlási kedvének, de annak nem, hogy nem Párizsban vásárolnak:

„A kereslet szempontjából semmi okunk az aggodalomra. Örülünk is neki nagyon. De az, hogy a kínaiak nem utazhatnak külföldre vásárolni hosszabb távon hatással lesz a forgalmunkra” – nyilatkozta a CNN portálnak a francia luxusóriás pénzügyi igazgatója.

Luxuscikkeket is online vásárolnak

Az Alibaba dörzsöli a kezét, mert a Covid-19 járvány hihetetlen mértékben felgyorsította az átállást az internetes kereskedésre Kínában is. Még a méregdrága luxuscikkeket is egyre inkább online vásárolják a kínaiak. Ráadásul a szokások a járvány után is megmaradnak. Az Alibaba felmérése szerint a kínaiaknak csaknem a 40%-a a jövőben is online akarja intézni luxuscikk vásárlásait.

Jövőre is jó évre számítanak

Míg a világ legnagyobb része még jövőre is gazdasági gondokra számít, Kínában már biztosra veszik a fellendülést. Ennek megfelelően a luxus termékek piacának jövője is biztosítva van az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol a lakosságnak még csak az 5-10%-a engedhet meg magának ilyen luxust.

Jövőre 30%-al növekedhet a luxuscikkek forgalma a kínai piacon, ahol arra számítanak, hogy 2021-ben már sokan utazhatnak külföldre vásárolni. Ettől függetlenül a szakértők arra számítanak , hogy öt éven belül Kína lesz a világ legnagyobb luxusáruk piaca – írja az Alibaba jelentése alapján a CNN portál.

Külföldi hatalommal való együttműködés a vád az ellenzéki sajtómágnás ellen

Akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat Hongkong legnagyobb sajtó birodalmának feje, Jimmy Lai, akinek lapjai kiálltak a tüntető diákok mellett. Pekingben olyan szigorú nemzetbiztonsági törvényt hoztak, amely drasztikusan korlátozza az ellenzék mozgásterét Hongkongban.

Amikor több százezer diák tüntetett Hongkongban az ellen, hogy Pekingből mind jobban beavatkoznak Hongkong belső ügyeibe, akkor Jimmy Lai lapjai – elsősorban a legnépszerűbb újság, az Apple Daily – bőségesen beszámoltak erről, és támogatták a diák mozgalmat. Emiatt többször is őrizetbe vették a hatóságok a sajtómágnást, de korábban elengedték. Nemrég azonban újra lecsukták. A bíróság kedden dönt arról, hogy feltételesen szabadlábra helyezik-e óvadék ellenében? Közben azonban a nemzetbiztonsági törvény értelmében a legsúlyosabb váddal illették: együttműködés külföldi hatalmakkal! Ebben az esetben a kiszabható büntetés maximuma az életfogytiglan.

Hongkongban már ítéltek el ellenzéki diák vezéreket, de ők csak néhány hónapos börtönbüntetést kaptak, mert a nemzetbiztonsági törvényt épp a nagy tüntetésekre hivatkozva hozták meg Pekingben. Ezért visszamenőleges hatállyal azt nem lehetett alkalmazni.

Jack Ma szerepe

Hongkong korábbi legnépszerűbb lapja, a South China Morning Post Kína leggazdagabb emberének kezébe került. Az újság most sorozatot közöl a diáklázadásokról, megjegyezve, hogy a Covid járványra és a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva sikerült ugyan elfojtani a lázadást, de a problémák megmaradtak Hongkongban.

Jack Ma, az Alibaba alapító atyja, azt tervezi, hogy a hongkongi és a sanghaji tőzsdét felfejleszti olyannyira, hogy vetélytársa lehessen a Wall Streetnek New Yorkban. Ennek lett volna első látványos akciója az Alipay óriási részvénykibocsátása Hongkongban és Sanghajban, de Pekingben közbeléptek, és ezt megakadályozták. Jack Ma ugyan tagja a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista pártnak, és jó személyes kapcsolatot ápol Hszi Csinping elnökkel, de az Alipay olyan óriási információs rendszert épített ki a hitelpiacon, amely már veszélyezteti Peking hatalmi monopóliumát. Márpedig ehhez ragaszkodik a kommunista párt, amely teljhatalmat kíván gyakorolni immár Hongkongban is.

Egy ország két rendszer

1997-ben ért véget a brit uralom Hongkongban. Ezt követően Kína része lett, de azzal a kikötéssel, hogy még 50 évig fenntarthatja a brit jogrendet. Ez még nem járt le, ezért Nagy Britannia és az USA az egyezmény megsértésének tekinti Peking nyomulását Hongkongban. Szankciókat is alkalmaznak Pekinggel szemben, de ott ezeket az amerikai-kínai kereskedelmi háború részének tekintik. Most pedig Jo Bidentől várják, hogy mit lép majd e téren, mert ettől függ Hongkong jövője is.

1111 – csúcson az internetes kereskedelem

November 11 a magányosok napját jelezte Kínában, ahol az Alibaba immár hatodik gáláját rendezi ebből az alkalomból. Van mit ünnepelni…

372 milliárd jüan vagyis több mint 56 milliárd dollár a forgalom értéke eddig – jelentették be a gála elején Hangcsou városában. Ott ahol Kína leggazdagabb embere, Jack Ma megalapította az Alibabat. Az internetes kereskedelem kínai úttörőjének jót tett a Covid-19 járvány hiszen a vásárlások egyre inkább átkerülnek a világhálóra. Így nem csoda, ha Kína második számú internetes kereskedője, a JD.com is rekordot jelentett: 243 milliárd jüannal.

Idén a kampány november elsején kezdődött óriási leértékelésekkel. A kereskedők mindenáron növelni akarják az eladásaikat, hogy behozzák az első félév lemaradását.

Tavaly „csak” 268 milliárd jüan volt november 11 összforgalma, ez valamivel több mint 38 milliárd dollárt jelentett.

Tarolnak az 5G mobilok

A vásárlók rávetik magukat az olyan okostelefonokra, melyek ötödik generációs technológiával működnek. A JD.com marketing igazgatója elmondta a South China Morning Post tudósítójának, hogy 11-szeres a növekedés a múlt évhez képest ezen a téren!

A vásárlói szokásokat alapvetően megváltoztatta a Covid-19 járvány

„A játékszabályok sokkal gyorsabban megváltoztak a vírus miatt mint ahogy azt korábban gondoltuk. „A digitális polc” lett a legfontosabb, sőt sok helyen az egyetlen az Ázsia – Csendes óceán régióban” – mondta az Accenture marketing főnöke.

Két fő vásárlói csoportot lehet megkülönböztetni a Magányosok napján – írja a South China Morning Post, amelynek tulajdonosa az Alibaba.

Az egyik a kisemberek több száz milliós csoportja, akik a leértékelésekre hajtanak. A másik pedig a gazdagok csoportja, akik értékesebb árukat vásárolnak ilyenkor is.

Ha nem mehetek külföldre, akkor veszek egy Mercedest

Sokan gondolkodnak így a gazdag kínaiak közül, akik ilyenkor már külföldi utakat szoktak tervezgetni Párizsba, Londonba vagy az Egyesült Államokba. Most a Covid-19 járvány ezt megakadályozza. Viszont így sok pénz marad a gazdagabb polgárok zsebében Kínában, ahol november 11-e újabb rekordokat döntöget az internetes kereskedelemben.

Sanghajba és Hongkongba áramlanak a milliárdok

Jack Ma, Kína leggazdagabb embere Alibaba internetes kereskedő cégét még a Wall Streeten vitte tőzsdére. Most viszont úgy határozott, hogy az Ant már nem New Yorkban hanem inkább Sanghajban és Hongkongban bocsásson ki részvényeket. Miért e változás?

Trump kereskedelmi háborúja

Igen hűvössé vált a globális gazdaság két legnagyobb szereplőjének kapcsolata azt követően, hogy Donald Trump Kínát állította bűnbakként választási kampányának középpontjába.

Washington intenzív kampányt folytat a Huawei ellen nemcsak otthon, de külföldön is. Ennek következtében egyre másra mondják le a Huawei 5G fejlesztéseit az európai országok.

Közben Peking rátette a kezét Hongkongra. Hszi Csinping elnök olyan nemzetbiztonsági törvényt szavaztatott meg Pekingben, amely lényegesen korlátozza Hongkong autonómiáját. Válaszul Trump megvonta Hongkong különleges státuszát. Ez elijesztheti a külföldi befektetők egy részét. Épp ezért tartotta fontosnak Kína leggazdagabb embere – akinek zsebében ott lapul a piros párttagsági könyvecske -, hogy megtámogassa Hongkongot.

Nemcsak politikai, de pénzügyi oka is van a váltásnak

A Bloomberg és a CNN arra hívja fel a figyelmet, hogy 2014-ben sem Hongkongban sem pedig Sanghajban nem volt lehetőség olyan részvény kibocsátásra, melyet az informatikai társaságok nagyon kedvelnek. A duális részvények ugyanis lehetővé teszik azt, hogy az alapító atyák továbbra is megőrizhessék döntéshozó jogaikat. Ha egy cég különböző részvényeket bocsát ki egyidőben, akkor ezekre az A,B részvényekre különböző jogokat és osztalékokat határozhat meg.

Ezt a szempontot hangsúlyozza közleményében az Ant elnök – vezérigazgatója Eric Csing is.

„Azok az újítások, melyeket Sanghajban és Hongkongban bevezettek, lehetővé teszik, hogy a tőkepiacon egymásra találjanak az informatikai cégek és a külföldi befektetők.”

Az Ant nem az egyetlen a Sanghaj/Hongkong döntéssel

Az Alibaba már tavaly Hongkongban második részvény kibocsátásba kezdett, és ily módon inkasszált 6 milliárd dollárt. Kína legnagyobb chip gyártó cége a SMIC ugyanilyen módszerrel 6,6 milliárd dollárra tett szert. Az internetes kereskedő vállalat, a JD.com 4 milliárd dolláros részvény kibocsátást hajtott végre. Az Ant, amelynek leányvállalata az Alipay – Kína egyik legsikeresebb digitális fizetési rendszere – ennél nyilván többre számít. Ezért fontos az időzítés: a cég szóvivője sejtelmesen hallgatott arról, hogy mikor is kerül a Ant, a kínai óriás a hongkongi illetve a sanghaji tőzsdére.

Pekingi óriások a hongkongi tőzsdén

Ahogy romlanak az Egyesült Államok és Kína kapcsolatai úgy fedezik fel egyre inkább a Peking irányítása alatt álló óriás vállalatok a hongkongi tőzsdét. Júniusban két ilyen cég is részvényeket bocsát ki Hongkongban annak ellenére, hogy a NASDAQ-on az Egyesült Államokban már régebben be voltak jegyezve.

2,7 milliárd értékben bocsát ki részvényeket a NetEase nevű kínai óriás, amely piacvezető az online és videó játékok terén. Őket követi majd Hongkongban a JD.com, amely második az internetes kereskedelemben a hatalmas kínai piacon. Minden bizonnyal ez lesz a legnagyobb technológiai részvény kibocsátás Hongkongban: 4,3 milliárd dollárt szeretnének inkasszálni. Ezzel csak követik az internetes kereskedelem koronázatlan királyát: az Alibaba már tavaly színre lépett Hongkongban. Öt évvel azután, hogy New Yorkban szenzációt keltett, mert az év részvény kibocsátását produkálta. Jack Ma, a cég alapító atyja, aki időközben nyugdíjba vonult, nem is nagyon titkolja: Peking érdekeit képviseli! A dollár milliárdos zsebében ott lapul a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt tagkönyve. Márpedig Pekingben nemrég megszavazták a nemzetbiztonsági törvényt, amely tovább szűkítette Hongkong autonómiáját. Mit szólnak Hongkongban a pekingi óriások érkezéséhez?

A tőzsde elnök dörzsöli a kezét

Az internetes óriás, a Baidu vezetősége jelezte: fontolgatják, hogy kiszállnak a NASDAQ-ról, mert az amerikai atmoszféra számukra mind kevésbé kellemes. Gondolkodnak azon, hogy Hongkongba menjenek, ahol az ázsiai befektetők sokkal kedvezőbben ítélik meg a kínaiakat mint jelenleg az amerikaiak.

„Most, hogy kevésbé barátságosak lettek a kapcsolatok az Egyesült Államok és Kína között, megnőtt az érdeklődés Hongkong iránt. Jelentős számú nagy cég érkezésére számítunk” – nyilatkozta Charles Li, a hongkongi tőzsde elnöke a Le Figaro tudósítójának.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK