Kínos igazságra mutatott rá Raskó György egykori agrárállamtitkár az RTL televízióban: Ha a fizetésekhez viszonyítják a magyar élelmiszer a legdrágább az EU-ban. Egy osztrák vagy német vásárló két és félszer annyi élelmiszert tud vásárolni a havi jövedelméből mint egy magyar.
A csehek, a lengyelek és a szlovákok is jobban állnak 15-20%-kal. Tegyük hozzá, hogy egyik sem agrár ország, Magyarország viszont az volt, és ma is meg kellene ennek látszania a piacon. Csakhogy ehelyett februárban Magyarországon volt a legmagasabb élelmiszer infláció az egész Európai Unióban. Márciusi adat még nincsen, de Romániával futunk versenyt ezen a téren!
Az árrésstop segít, de csak átmenetileg: a 30 kijelölt termék ára jelentős mértékben csökkent különösen a tejtermékek esetében szembeötlő a csökkenés. Az áresés mértéke átlagosan 16%.
Persze a boltoknak ez veszteség, és ez ellen úgy küzdenek, hogy növelik a többi árat: például a csokoládé és a kekszek drágultak, de háztartási cikkek is drágultak. Egyes mosogatószerek csaknem 50%-kal drágultak meg májusban.
Hogy tudják a boltok kigazdálkodni a veszteséget? Hosszú távon sehogy! – állítja Raskó György, aki szerint, ha a kormány az év végéig fenntartja az árrésstopot, akkor csak a nagy szupermarket hálózatok bírják erővel, a kisboltok zöme befuccsolhat. Ez komoly politikai kockázat az Orbán kormány számára a választási kampány előtt. Más oldalról persze a miniszterelnöknek gondolnia kell a választópolgárokra, akiket az infláció százszor inkább érdekel mint az, hogy lesz e Pride tüntetés vagy sem.
Ukrajna komoly vetélytárs az agrárpiacon
Raskó György ezzel kapcsolatos nézeteit a Hír Televízió foglalta össze, és ebből kiderült: a magyar gazdáknak alaposan fel kell készülniük arra, hogy Ukrajna szabadkereskedelmi egyezményt köt az Európai Unióval, mert legfontosabb piacunkon komoly vetélytárs lesz. Már most is az, mert tavaly az ukrán agrárexport minden rekordot megdöntött, és meghaladta a 17 milliárd dollárt. Az agrár import 4 milliárd dollárt ért el 2024-ben. Magyarország nem folytat agrárkereskedelmet Ukrajnával, de a tagállamok többsége igen. Ráadásul pontosan azokban erős az ukrán növénytermesztés mint a magyar: gabonafélék, olajos magvak.
Mit tanácsol Raskó György, aki maga is agrárvállalkozó?
Azt, hogy fokozatosan térjünk át a zöldség és gyümölcs termesztésre, és általában olyan élelmiszerek előállítására, amelyek hozzáadott értéke magas.
Raskó György Facebookos bejegyzésében cáfolta, hogy a Tisza Párt agrárszakértője lenne, de azt megerősítette, hogy drukkol az ellenzéki mozgalomnak, melynek esélye van arra, hogy a jövő évi választásokon leváltsa Orbán Viktor korrupt rendszerét.
