Tavaly ősszel Dániában több millió eurót kerestek az energiakereskedő robotok, mert felfigyeltek arra a hírre, hogy Magyarország fölött ködös idő várható.
A New York-i Bloomberg írta meg ezt az egyszerű példát, hogy bemutassa: ma már a mesterséges intelligencia igazgatja az európai áram piacot!
“Milliárdokat lehet most keresni az árampiacon Európában”
– nyilatkozta a Bloombergnek egy szakértő, aki elmondta, hogy Dániában több kis cég is alakult az áramkereskedésre, és ezek a kis és közepes vállalkozások a mesterséges intelligencia felhasználásával kaszálnak az európai árampiacon. Azért Dánia vált a központjává az energiakereskedésnek az Európai Unióban, mert a kis skandináv államban elsőként liberalizálták az árampiacot. Magyarországon két dán cég szerzett engedélyt az energiakereskedésre, mindkettőt régi viking szimbólumokról nevezték el: egyikük a Sárkány, a másik pedig a Világfa nevet viseli.
Hogy működnek?
A mesterséges intelligencia segítségével hatalmas adatmennyiséget vizsgálhatnak villámgyorsan. Pénzt ebből úgy lehet csinálni, hogy megjósolható az áramfogyasztás az időjárás változás következtében. Már 15 perces előrejelzés is készül, és ebből is pénzt lehet csinálni. A zöld átállás ugyanis azt jelenti Európában, hogy a hagyományos energia helyett mindinkább a szél és a nap a fő forrás. Csakhogy ezek a fenntartható energiahordozók rendkívüli mértékben időjárás függőek. Ezt használják ki a mesterséges intelligencia segítségével a dán cégek. Amelyek persze abból is pénzt tudnak csinálni, hogy az energiarendszerek nemzeti keretek között működnek, ők viszont globálisan gondolkodnak.
Az árak ingadozása mindig is nagy volt a földgázpiacon, de az ukrajnai háború erre rátett egy lapáttal: hihetetlenül magasra emelkedtek az árak, amelyek azután mára már visszatértek a földre, de még mindig magasabbak mint az energiaválság előtt.
A magyar árampiac aranybánya
Miért? Mert nem nagyon vannak szélerőművek. Állítólag azért nincsenek, mert Orbán Viktor miniszterelnök egyszer kijelentette, hogy
“nem szeretne szélerőműveket látni a magyar földeken.”
A legutóbbi válságig naperőmű is kevés volt, mert a rezsicsökkentés miatt nemigen volt érdeklődés az energiafogyasztás visszafogására. A magyar kormány késlekedett a fenntartható energiaforrások telepítésével valószínűleg azért, hogy fennmaradjon az igény az orosz földgázra. Az energiaválságon a MET földgázkereskedő cég is degeszre tömte a pénztárcáját. Ennek a Svájcban bejegyzett földgázkereskedő cégnek az igazgatótanácsi elnöke volt Lantos Csaba, a magyar kormány jelenlegi energiaügyi minisztere, aki korábban gyakran kényszerült arra, hogy cáfolja:
Orbán Viktor miniszterelnök a MET főrészvényese.
Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy Orbán Viktor biztonságpolitikai tanácsadója, Kovács tábornok, korábban a MET biztonsági főnöke volt.
