Változatlanul kevesebb a született gyerek és több az elhunyt az első félévben, a népesség tovább fogyott. Egyedül a házasságkötésekben látható olyan növekedés, ami a családi támogatásoknak tudható be.
A kormány által várt gyerekboom változatlanul nem érkezett el, az év első felében majdnem kétezerrel romlott a születések és elhalálozások egyenlege egy év alatt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből.
Az előzetes adatok szerint 2019 első félévében a születések száma 41 902 volt, 2,8 százalékkal kevesebb, a halálozásoké 67 741, ami 1 százalékkal több, mint 2018 azonos időszakában. Ennek következtében a természetes fogyás 7,9 százalékkal, 1892 fővel nőtt 2018 január–júniusához képest.
Júniusban az élveszületések száma 6,3 százalékkal csökkent, a halálozásoké 2,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos havi értékéhez képest. Ennek következtében a 2719 fős júniusi természetes fogyás 37 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
A halálozások számának alakulásában a KSH ez év elejére is az influenzajárványt jelölte meg fő okként (a kiugró júniusi értékben pedig akár a hőség is szerepet játszhatott). A hathavi termékenységi adat romlott: 1,43 helyett 1,41 lett egy év alatt.
Egyedül a házasságkötésekben tapasztalható szignifikáns emelkedés.
Magyarázat híján csak arra tudunk gondolni, hogy a kifejezetten papírral együtt élők számára kigondolt kormányzati intézkedések miatt lódult meg az örök hűséget esküdők száma. Az első fél évben 24 020 pár kötött házasságot, ami 7,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Ezen belül januárban még 3,9 százalékkal kevesebb, február–márciusban kismértékben, április–májusban pedig átlagosan 8,2 százalékkal több házasságot anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. Júniusban, egy hónappal a babaváró kölcsön hatályba lépése előtt pedig 15 százalékkal több, 7676 pár lépett frigyre. Ezt valószínűsíti, hogy
a legjelentősebb mértékű növekedést Pest régióban és Budapesten tapasztalták
(16, illetve 10 százalékot).
Később további elemzést igényelnek a területi adatok. Mindenesetre a születések száma Közép-Dunántúlon és Pest régióban emelkedett (1,2 és 0,8 százalék), a többiben csökkent. A legjelentősebb mértékű visszaesés Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon (7 és 5,8 százalék), a legkisebb Észak-Alföldön és Dél-Alföldön (2,2 és 2,8) történt. Vagyis az átlagosan magasabb életszínvonalú nyugati országrészben a legnagyobb arányú volt a visszaesés. A halálozások száma talán jobban követi a szociodemográfiai jellemzőket: három régióban, Nyugat-Dunántúlon, Budapesten és Észak-Alföldön csökkent (1,1, 0,5 és 0,1 százalék), a többiben emelkedett. A legnagyobb növekedés Dél-Dunántúlon (4,3), a legkisebb Pest régióban (1,4) következett be.
