Egynapos villámlátogatást tett Bécsben a magyar kormányfő. Orbán Viktor először a Népszabadság bezárását levezénylő Heinrich Pecinával, majd az osztrák kancellárral tárgyalt. Mint Sebastian Kurz hivatala az Orbánnal tartott közös sajtótájékoztató után közölte, szó esett a magyarországi jogállamisággal, és médiaszabadsággal kapcsolatos aggodalmakról. Végül Orbán Viktor egy héten belül már a második szélsőjobboldali vezetővel is tanácskozott. Az alkancellárral folytatott megbeszélése utáni sajtótájékoztatón a magyar kormányfőt az Elios Zrt-vel, tehát a veje korábbi cégével kapcsolatos vizsgálatról is kérdezték. Orbán megismételte korábbi álláspontját: nem foglalkozik üzleti ügyekkel. A kormányfő bécsi látogatásáról az osztrák fővárosban élő Földvári Zsuzsanna, újságíró tájékoztatta a Független Hírügynökséget.
Orbán Viktor még hétfőn megérkezett Bécsbe, a hírek szerint a miniszterelnök felkereste Heinrich Pecinát a Népszabadságot egykor tulajdonló befektetőt, aki a kormány legnagyobb megelégedésére meg is szüntette a lapot. Ön is így tudja?
Igen, a hírt eleinte titkolták, de aztán a sajtótájékoztatón Havasi Bertalan beismerte a találkozó tényét. A kormányfő sajtófőnöke szerint egyébként Pecina kérte a találkozót, más információk szerint azonban Orbán kezdeményezte azt. A megbeszélés tartalmáról nem szivárgott ki semmi.
Gondolja, hogy a kormányfő illő módon megköszönte, hogy Pecina úr ügyesen felszámolta a legnépszerűbb magyar napilapot?
Aligha, hiszen azóta már sok idő eltelt, a hálálkodáson már valószínű, hogy túl vannak. Az újságírók inkább azt latolgatták, hogy a felek vajon milyen újabb akcióra készülhetnek. Még az is felmerült, hogy Magyarországon létre akarják hozni az újságíró kamarát.
Az első jeges rémület már végigment a szakmán, mert az érdekvédelemnek ez a formája tökéletes lehetőségnek látszik a magyar sajtó megfélemlítésére. Mondja, Ausztriában van ilyen intézmény?
Nincs, ilyen nem létezik.
Az osztrák-magyar találkozó délelőttjén csak az volt a hír, hogy a tanácskozások közben Orbán Viktor szinte végig menekült a sajtó elől. Gondolom ehhez a bécsi újságírók nincsenek hozzászokva. Van arról benyomása, hogy az elmúlt hetek alatt milyen kép bontakozott ki Magyarországról?
Nehéz ezt meg megmondani, mert az itt élőkben velünk szemben van egy hagyományos rokonszenv. Holott az osztrákok a többi szomszédos néppel szeretnek gúnyolódni, főleg a németekkel, de a magyarokat szemben az ősi rokonszenv még most is megvan. Természetesen
a sajtó a vonzalmainak megfelelően megoszlik, változó hangerővel kritizálja Orbánt; a baloldali lapok keményebben, a jobboldaliak kicsit visszafogottabban. Mindenesetre a mai, inkább jobboldali Die Presse címlapján rettenetes fotó jelent meg Orbán Viktorról, mint aki jön és lenyeli Ausztriát.
A sajtóról még annyit, hogy a tárgyalás reggelén még nem terveztek sajtókonferenciát, legfeljebb egy nyilatkozatot ígértek Orbán és Kurtz megbeszélése után. De ha jól tudom, volt sajtótájékoztató, lehetett kérdeni. Miért borult fel az elzárkózás terve?
Állítólag osztrák nyomásra engedtek a nyilvánosságnak. A vendéglátók kérték, hogy ne olyan kurtán-furcsán érjen véget az egész megbeszélés. Aztán a sajtóértekezleten Orbán Viktor informatívabb, aktívabb és érdekesebb is volt, mint a Kurtz. Továbbá a kérdésekre is eredetibb, tartalmasabb válaszai voltak, mint az osztrák kancellárnak. Majd késő délután
a magyar miniszterelnök találkozott Heinz-Cristian Strache alkancellárral, aki a szélsőjobboldali FPÖ vezetője.
Mindenesetre figyelemre méltó rekordot állított be Orbán Viktor. Mint európai vezető rövid idő alatt két szélső-jobboldali vezetővel is tanácskozott. Korábban Geert Wilders holland szélsőséges pártvezérrel, most pedig az osztrák alkancellárral találkozott.
Azt nem tudjuk, hogy itt milyen cifra megbeszélések zajlottak az alkancellárnál, mert ezután már nem tartottak tájékoztatót.
Amikor még a bécsi kirándulást tervezte Orbán Viktor, akkor azt posztolta az interneten, hogy az osztrák kancellárral meg akar állapodni a migrációról. Teljesült a miniszterelnök terve?
Annyiban igen, hogy a két ország közt feszülő éles konfliktust érdekes módon simították el. Köztudott, hogy az ausztriai családtámogatási rendszer átalakítása kifejezetten fájdalmasan érinti az Ausztriában élő magyar családokat. Az itt dolgozó magyarok ugyanis annyi járulékot fizetnek, mint az osztrák munkavállalók, mégis alacsonyabb támogatást kapnak az otthon maradt gyerekek után.
A hazai kommentárok szerint Orbán Viktor elengedte a magyar családok kezét. Ezt onnan is így látják?
A sajtótájékoztatón arról beszéltek, hogy ez nem a két ország között éleződő konfliktus, hanem az uniós szabályozási dilemmája. Így aztán az ügyben semmiféle eredményről nem tudtak beszámolni.
Milyen volt a találkozó hangulata, kedélyeskedtek a kormányfők?
Kedélyesnek egyáltalán nem, inkább visszafogottnak mondanám.
Magyarországon a választási kampány része lett a „migránsozás”, miközben a kormány szinte titokban fogad be menekülteket, meg jó pénzért letelepedési kötvényekkel hozza a külföldieket, a „Sorosozással” pedig soha nem érzékelt félelmet gerjeszt az országban. Ausztriában is nagyobb a szigor, mint korábban. Ebben az ügyben tud a két kormány együttműködni?
Bécsben Orbán Viktor egy szóval sem említette, hogy a magyar kormány befogadott volna 1300 embert. Itt ugyanaz a militáns migráns-ellenesség dőlt belőle, mint korábban. Bár Sebastian Kurz is szigorúbban kezeli a menekültek befogadását, s kemény hangon beszél a migrációról, ezért is nyerte meg olyan nagy fölénnyel a választást. Ugyanakkor mindkét kormányfő arról beszélt, hogy az igazi menekülteket, akik az életüket mentve jöttek be a térségbe, azokat befogadják és támogatják.
Külön kiemelték, hogy a külső határokat, a kerítéseket, rettentően meg kell erősíteni, s a két ország ebben is partner. Szó esett még azokról a bevándorlókról, akik jogtalanul tartózkodnak az unióban. Orbán többször is elmondta, hogy a magyarok segítséget nyújtanak minden országnak, hogy ezeket az embereket visszavigyék a hazájukba.
Az egyik fontos napirendről már a múlt héten le kellett mondani, hisz információk szerint Paks II. bővítése is szerepelt volna a tárgyaláson, de az osztrák kormány sietve bejelentette, hogy európai bírósághoz fordul. Részben mert tiltott támogatást vél felfedezni az atomerőmű építésénél, másrészt környezetvédelmi okok miatt. Végül is ez a téma szóba sem került?
Szóba került, a sajtóértekezleten Kurtz kancellár azt hangoztatta, hogy Ausztria közismerten atomenergia ellenes, ezért ment neki a paksi atomerőmű bővítésének, hisz korábban hasonló bírósági eljárást kezdett a brit Hinkley Point beruházása ellen is. Orbán viszont arról beszélt, hogy az atomerőművet nem tekinti kétoldalú ügynek, ezért az osztrákoknak ezt a csatát Brüsszellel kell megvívnia.
Bár ha a bíróság kimondja, hogy itt tiltott állami támogatás van, akkor a bizottság leállítja a paksi beruházást, a britek is ezért hagyták abba a saját, említett beruházásukat.
Ez kicsit odébb van, egyelőre nem tudni, ki dönt helyesen: aki leállítja az építkezést, vagy aki befejezi. Mindkét megoldás okozhat hihetetlen veszteséget, de nem tudjuk melyik a jó megoldás.
Szóval atomenergia ügyben sincs megállapodás a két ország között. Lényegében semmilyen megállapodás nem született, bár nem tudjuk, hogy Pecina úrnál, vagy a szélsőjobboldali Strache-nél mire jutott Orbán. Milyen volt a hangulata a tárgyalásnak?
Mint említettem, kedélyes az nem volt, Orbán úgy viselkedett, mint aki hatalmas rutinnal mozog az európai színtéren. Kicsit atyáskodó, és jóságos volt az uniós színpadra kilépő fiatal osztrák kancellárral, aki pedig úgy viselkedett, mint egy megszeppent kisdiák. De mindketten igyekeztek szalonképesek maradni.
Olyannyira, hogy az osztrák elnöki hivatal csak a sajtótájékoztató után közölte, hogy vendégével Kurz beszélt a jogállamisággal, és a médiaszabadsággal kapcsolatos aggodalmakról is, amelyek miatt Magyarországot nemzetközi kritika éri. Arról nincs hír, hogy erre mit válaszolt Orbán Viktor, válaszolt-e egyáltalán. Valószínű nem, mert akkor ő már a szélsőjobboldal vezetőjével tárgyalt.
