„Nem arról van szó, hogy mindenáron szankciókkal akarjuk büntetni Lengyelországot. A hetes cikkely nem erről szól. Bizonyos alapelveket hangsúlyoz” – jelentette ki Jean Claude Juncker Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke a jelek szerint fontosnak tartotta, hogy tudassa a fentieket a lengyel közvéleménnyel.
Az Európai Bizottság bevetette a jogi atomfegyvert, a hetes cikkelyt Lengyelországgal szemben, mert Varsó jogi reformjait elfogadhatatlannak tartja. A lengyelek kaptak három hónapot arra, hogy átgondolják a helyzetet.
„Párbeszéd folyik köztünk. Fogadtam Lengyelország új miniszterelnökét”
– közölte Jean Claude Juncker.
A három hónap leteltével a brüsszeli bizottság javaslatot tehet arra, hogy alkalmazzák a hetes cikkelyt, amely átmenetileg felfüggesztheti egyik vagy másik tagállam szavazati jogát, illetve korlátozhatja az uniós pénzek felvételének lehetőségét. Magyarország mellett Lengyelország kapja a legtöbb pénzt az Európai Uniótól. Mindez nem akadályozza meg sem a budapesti, sem pedig a varsói kormányt abban, hogy hevesen támadja Brüsszelt.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök már többször jelezte: semmiképp sem szavazza meg a hetes cikkely alkalmazását Lengyelországgal szemben.
Mi verte ki annyira a biztosítékot Brüsszelben, hogy a jogi atomfegyver bevetését is fontolóra vették? Lengyelország jogi reformjai, amelyek az igazságszolgáltatást a politikai szolgálólányává tennék. Az EU alapelvei szerint ez elfogadhatatlan, mert az igazságszolgáltatás függetlensége az uniós tagság fontos feltétele. Ha a lengyel igazságszolgáltatás reformja mégiscsak végbemegy, akkor a jogi állapotok Oroszországra emlékeztetnek majd, ahol Putyin elnök az ügyészeket és bírákat éppúgy irányítja, mint a katonákat vagy a rendőröket.
