A kurszki tartományban, melyet az ukránok részben korábban meghódítottak, bevetettek egy észak-koreai roham zászlóaljat.
Legázolták az ukrán ellenállást, és legkevesebb 300 katonát öltek meg. Foglyot az észak-koreai katonák nem ejtettek – őket nyilvánvalóan ilyen háborúra készítették fel. Korábban amerikai szakértők kétkedtek az észak-koreai katonák harci értékét illetően, de az első jelentések rácáfolnak a kétségekre. Észak Korea milliós hadsereget tart fegyverben, amely óriási szám egy 24 milliós országban, de a nemzeti kommunista vezetés állandóan vészhelyzetet tart fenn arra hivatkozva, hogy az USA, Japán és Dél Korea fenyegetik az országot. Dél Koreában az elnök szintén vészhelyzetet jelentett be, de kénytelen volt azt visszavonni, és jelenleg folyamatban van a leváltása.
A két Korea között csak fegyverszünet áll fenn 1953 óta. Sztálin elvtárs halála után csak ennyit sikerült elérni: a legutóbbi időkig benne volt Észak Korea alkotmányában, hogy fegyverrel kell “felszabadítani” Dél Koreát. Ezt kivették az alkotmányból hiszen a 24 milliós Észak Korea képtelen lenne uralma alá hajtani az 50 milliós Dél Koreát, melynek GDP-je akkora mint a 140 milliós Oroszországé.
Mit ígért Putyin a duci diktátornak Phenjanban?
Az orosz elnök hosszú szünet után kereste fel Észak Koreát, mellyel stratégiai együttműködési egyezményt kötött nyilvánvalóan az ukrajnai háború miatt. Észak Korea katonákat küld Oroszország támogatására és tüzérségi lövedékeket, melyből rengeteg fogy az ukrajnai fronton.
Zelenszkij ukrán elnök szerint 12-15 ezer katona érkezhetett Észak Koreából a frontra, de csak orosz területen vetették be őket, ukránon nem.
Putyinnak komoly emberhiánya van, ezért is veszítette el Szíriát. Ezért hasznos számára az együttműködés hiszen az általános mozgósítás igen népszerűtlenné tenné minden oroszok elnökét.
Kim Dzsong Un már tavaly járt Oroszországban, ahol hosszan tárgyalt Putyinnal a Távol Keleten. Idén nyáron a duci diktátor látta vendégül Putyint, és a szakértők azóta találgatják: mit kap cserébe Észak Korea? A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer ellen számtalan ENSZ szankció van életben, mert atomfegyvere van, és olyan rakéta kísérleteket hajt végre, mellyel veszélyezteti szomszédai mindenekelőtt Dél Korea biztonságát. Kim Dzsong Un azt állítja, hogy vannak már olyan rakétái, melyek képesek nukleáris töltetet célba juttatni Guam szigetén, ahol fontos amerikai támaszpont van. Korábban Putyin is igyekezett visszafogni Észak Korea háborús fenyegetését, de az ukrajnai háború kitörése óta erről már szó sincsen: egységfrontot alkotnak “az amerikai imperializmus” ellen.
A koreai háború is így kezdődött 1950-ben amikor Sztálin parancsára Észak Korea megindította fegyveres erőit Dél Korea elfoglalására. Mac Arthur tábornok vezetésével az amerikaiak visszavágtak ám ekkor Sztálin kínai szövetségesét, Mao elnököt mozgósította, aki nem akart látni amerikai tankokat Kína határa mentén. Óriási véráldozattal a kínaiak megállították az amerikaiakat, Mao főhadnagy, az elnök legidősebb fia is ott veszítette életét. Sírja ma is kultusz hely Észak Koreában. Mac Arthur tábornok atomfegyvert akart bevetni a kínaiakkal szemben, de Truman elnök kirúgta. A háború még tovább tartott Sztálin haláláig.
A fegyverszüneti vonal Panmindzsonnál a világ talán legjobban őrzött határa a két Korea között.
Magyarország sok koreai gyereket látott vendégül az ötvenes években, és magyar orvos csoportok is dolgoztak Észak Koreában, de miután a magyar kormány felvette a kapcsolatot Dél Koreával megszakadt a baráti viszony a nemzeti kommunista rendszerrel.
A Kim dinasztia uralkodik Észak Koreában 1945 óta amikor Kim Ír Szen szovjet százados egyenruhájába öltözve megérkezett hazájába. A koreai Rákosi, aki Sztálin elvtárs legjobb tanítványai közé tartozott, dinasztiát alapított: fia, Kim Dzsong Il a Szovjetunióban született, és célul tűzte ki az önálló nukleáris ütőerő megteremtését. Ebben szovjet tudósok és mérnökök voltak a segítségére, akik munka nélkül maradtak a Szovjetunió bukása után – 1991. Miért fejlesztenek önálló atomütőerőt Észak Koreában? Mert a diktátor dinasztia attól tart, hogy az USA levadássza őket éppúgy mint Szaddám Huszeint Irakban vagy Kadhafi elnököt Líbiában.
