Azon tűnődve, hogy vajon érdemes-e belevágni a cégalapításba, az alábbiakat érdemes mérlegelni. Mennyire piacképes az a termék vagy szolgáltatás, amivel éppen az üzleti világ részeseivé kívánunk válni? Milyenek a vetélytársaink? Mekkora a kereslet? Mennyire jó az ötlet, amire építünk? Ez csak a kérdések egy része, de ne hagyjuk, hogy visszariasszanak, hiszen ezek a legtöbb alapítóban felmerülnek. Ha úgy érezzük, egyedül nem fog menni, a Logosz akár a kezdeti lépésektől elkísérhet az úton, de csak az ügyintézésben vagy éppen a székhelyszolgáltatásban is kérhetjük a segítségüket.
Ha bízunk az ötletünkben, akkor is elkerülhetetlen a piac megismerése. Nézzük meg azokat a cégeket, amelyekkel szeretnénk felvenni a versenyt, és megismerésük mellett próbáljuk felmérni, hogy miben lehetünk jobbak. Valami olyat kínálunk, amit ők nem? Hasonlót, de gyorsabban vagy jobban? Ha megvan a válasz, akkor a következő lépés az üzleti terv megalkotása. Ezzel talán sikerül megválaszolni a legfőbb kérdést, ami a következő: miért? Ha megvan a cégünk létrehozásának a miértje, jöhet a következő lépés.
Ha biztosak vagyunk a vállalkozásunkban, a cégünkben, itt az ideje megbecsülni, hogy milyen értékről van szó. Természetesen a cég alapítása költségekkel jár, attól függően, hogy milyen típus mellett döntünk. De a becsléskor nem csak erre az értékre gondolunk, hanem a kilátások, várható eredmények alapján ítélt értékre. Ha ez megvan, ennek megfelelően határozzunk arról, hogy mi lesz
a cég neve. Fontos, hogy egyedi, kifejező névre essen a választásunk. Legyen rövid és hangzatos, és minimum három karakterrel térjen el a már létező, de hasonló névűtől, ha ilyesmiben gondolkodnánk.
Fontos, hogy ne feledkezzünk meg a cég székhelyéről sem, ami a cég bejegyzett irodája. Ez a levelezési címe, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása történik, de emellett még ez a helye a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítésének is.
