A várakozásoknak megfelelően, hétfő hajnalban visszatért a Föld légkörébe a Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) kínai űrállomás. Nagyrészt elégett az atmoszférában, darabjai a Csendes-óceán déli részébe hullottak – jelentette a kínai űrkutatási hivatal.
Az űrállomás közép-európai idő szerint 2 óra 15 perckor lépett be a Föld légkörébe, és a nyugati hosszúság 40,24, valamint a déli szélesség 27,4 fokánál csapódott az óceánba, Sao Paulóval egy vonalban.
Az amerikaiak is megerősítették, hogy visszatért a Föld légkörébe a Tienkung-1.
Korábban bejelentették, hogy az űrállomás valószínűleg az ócénba csapódik majd, és elenyésző a valószínűsége annak, hogy emberi sérülést okozzon.
Kína 2011 szeptemberében bocsátotta fel a 10,4 méter hosszú és mintegy nyolc tonna tömegű Tiankung-1-et.
Eredetileg csak 2013-ig működött volna, de folyamatosan meghosszabbították a küldetését.
2016-ban viszonyt nyilvánvalóvá vált, hogy már nem működik az űrállomás, és nem válaszol a földi irányításnak. Azóta már az utódja, a Tienkung-2 is a Föld körül keringett. Kína hivatalosan 2017 decemberében jelentette be az ENSZ-nek, hogy március végén érkezhet vissza a Földre a Tienkung-1.
Az űrállomások feladata, hogy előkészítsék a tervek szerint 2022-ben elkészülő kínai űrállomás építését és üzemeltetését. Amikor a Nemzetközi Űrállomás (ISS) várhatóan 2024-ben befejezi működését, Kína lesz az egyetlen nemzet, amely állandó állomással rendelkezik a világűrben.
Pacher Tibor, a Puli Space csapatvezetője azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy amerikai partnerükkel egyetértve akkorra tartják reálisnak az indulást. Annak ellenére, hogy állami támogatást továbbra sem kapnak, pedig Magyarországon van állami űrkutatási szervezet.
A Google Lunar Xprize versenyben, amely során robotokat juttatnak a Holdra, már nincs benne a Puli Space. Pacher Tibor azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy az eredeti kiírás szerint tavaly december 31-ig be kellett volna mutatni a szerződést, miszerint idén el is indulnának, de amerikai partnerükkel, az Astrobotickal egyetértésben ezt nem látták megvalósíthatónak.
A Puli egyik tesztje Fotó: Puli Space / OeWF / Claudia Stix
Nem voltak ezzel egyedül: a 16 eredeti indulóból 11 hasonlóan gondolkodott, így ki is szálltak a versenyből. Azóta egyébként a kiírást is módosították, a határidő most jövő március vége.
Bár a versenyből kiszálltak, de
a Puli Space továbbra is tervezi, hogy eljuttatja robotját a Holdra:
az Astroboticcal együtt most azt látják reálisnak, hogy 2019 második felében tudnak indulni.
Annak ellenére, hogy pénzük továbbra is alig van. Ahogy Pacher Tibor mondja, ez már hét éve nem változik:
„mi magunk vagyunk a legnagyobb befektetők”.
Van ugyan néhány szponzoruk, sőt, már az Európai Űrügynökség (ESA) központjába is eljutottak, de a legtöbbet az önkéntesek teszik hozzá a munkához: számításaik szerint eddig 70 ezer munkaórát.
Pedig Pacher Tibor szerint sokat segítene, ha egy-két embert teljes munkaidőben tudnának foglalkoztatni, de erre nincs pénzük. A szponzoroktól kapott támogatás épphogy az infrastruktúrára, szoftverekre elegendő.
Pedig
Magyarországon is van űrkutatással foglalkozó szervezet,
több is. A Magyar Asztronautikai Társaság ugyan csak ismeretterjesztéssel foglalkozik (szerveznek is többek között űrtáborokat és űrakadémiákat), a Magyar Űrkutatási Iroda azonban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozik.
Ahogy (láthatóan évek óta nem frissített) honlapjukon írják: az iroda „fő feladatai az űrtevékenység területén felmerülő kormányzati feladatok teljesítése, a hazai kutatás-fejlesztési munkák és az ezekből létrejövő eredmények hasznosítása, valamint a hazai és nemzetközi együttműködések koordinálása.”
De, ahogy Pacher Tibor fogalmaz,
a Puli Space tőlük „csak a tavalyi pofont” kapta,
támogatást semmit. Tavaly ugyanis a Puli Space nem vehetett részt a Gateway to Space című, idén is megrendezett űrkiállításon, az űrkutatási iroda ugyanis „nem tartotta elég komolynak”, mondván, hiányzik a tudományos bizonyítás.
Pacher Tibor azt mondja, ez a vitát, bár „semmilyen befejezése nem lett”, ő már a múltnak tekinti. Inkább azzal foglalkozik, hogy megvalósítsák céljukat, és 2019 második felében tényleg eljussanak a Holdra.
Kerestük az űrkutatási irodát is, de nem tudtuk elérni őket.
Magyar sikerek így is vannak az űrkutatásban, ilyen volt például
az első magyar műhold,
a Masat-1. Ezt az egykilós, 10 centi élhosszúságú, kocka alakú műholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették. 2012 februárjában indították útnak, az ESA hordozórakétáján, 2015 januárjáig működött. A projekt 30 millióba került – ezt az egyetem és külső cégek állták.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
