Kezdőlap Címkék újév

Címke: újév

2018 (szubjektív) legjobbjai – Áder-magyar értelmező szótár

A Független Hírügynökség megszerezte Áder János államfő újévi beszédének hiteles magyar fordítását. A szöveget elsőként mi tesszük közzé.

Az MTI közlése szerint az államfő az újév első perceiben sugárzott beszédében minden jóakaratú embernek, minden magyarnak, a nemzet minden polgárának boldog új esztendőt kívánt, mindenkinek, aki szeretteire gondolva ugyanazt érzi, ugyanazt kívánja „széles e hazában”.

A szöveg magyar fordítása: az államfő elnézést kért a magyar emberektől, amiért idáig nem nyilvánult meg a nemzetet érintő fontos kérdésekben. A pártok fölöttiséget úgy értelmezte, hogy nem foglalkozik a hazai belpolitika alakulásával, nem szól bele abba, hogy számtalan esetben sérült a jogállamiság, a demokratikus intézmények kiüresedtek, az egészséges verseny helyett pedig a csókosok vagyonosodása vált általánossá Magyarországon.

Áder János bizakodásra okot adó új esztendőt kért az elesetteknek, a segítő kezet nyújtóknak, a szárnyaikat próbálgatóknak. Reményeiket valóra váltó új esztendőt kért az új álmok megálmodóinak, az okos terveket kovácsolóknak, a hitet másokban is táplálóknak. Békés új esztendőt kívánt az elnök a járt úton haladóknak, és a járatlan utat választóknak, az áldozatot vállalóknak, a gyermekeikért szeretve aggódóknak, a személyes vágyaikból közös jövendőt építőknek, mindenkinek, aki „másokkal együtt vagy éppen magányosan ünnepelve a szeretteire gondol”.

A szöveg magyar fordítása:  Áder János itt valójában azt kívánta elmondani: szégyenteljesnek tartja, hogy a kormány milliárdokat költ arra, hogy a magyarokban gyűlöletet keltsen a civil szervezetek, valamint más nemzetek tagjai iránt. Ellenséget kreál ott, ahol nincs, megbélyegez másokat, hamis vádak alapján indulatokat szít. Ezzel, mondja az államfő, a kormány a lényeges dolgokról akarja elterelni a figyelmet, például az egészségügy kritikus helyzetéről, az oktatás vállalhatatlan állapotáról, valamint a szegénységről, amely egyre több magyar családot érint.

A köztársasági elnök szerint az új év első perceiben elhangzó jókívánságok sokasága bizonyítja, hogy természetes vágyunk legjobb énünkkel fordulni a másik felé. Kiemelte: mindenki azt szeretné, ha családjával, barátaival osztozna a szeretetben, az új év örömében, a reményteli bizakodásban. „Bármiben hiszünk, bármilyen célok vezérlik életünket, ilyenkor nem fukarkodunk egymásnak újra és újra sikert, boldogságot kívánni. Őrizzük meg e pillanat varázsát az egész esztendőben!”

A szöveg magyar fordítása: Haladéktalanul abba kell hagyni az adófizetők pénzből finanszírozott gyűlöletkampányt, a kirekesztést, valamint azt a hazugságokra épülő politikát, mely minden bajunk forrását az amúgy nem létező Soros-tervben látja. Áder János szerint a Brüsszel elleni hangulatkeltés nem szolgálja a magyar érdekeket, és ő személy szerint ezért is sajnálja, hogy csak most, 2018 első perceiben emelte fel a szavát e visszás jelenségekkel szemben.

Áder János hangsúlyozta: rajtunk múlik, hogy az első órák öröméből, reménységéből, szeretetéből mennyi marad velünk a folytatásra. „Tudunk-e azzal a bizalommal fordulni embertársainkhoz, amivel a legjobbat kérjük számukra az óév végén, az új esztendő kezdetén? És amit ilyenkor oly sokszor megfogadunk: elhagyjuk-e rossz szokásainkat, megőrizzük-e azt a lelkesedést, amivel most régi – új célokat tűzünk magunk elé? Tisztelettel, megbecsüléssel fordulunk-e barátaink, munkatársaink, szomszédaink felé?”

A szöveg magyar fordítása: Áder János megígérte, hogy a jövőben valóban a köztársaság elnökeként fog viselkedni és megnyilvánulni. A globális felmelegedést, valamint a Föld jövőjét érintő ökológiai problémákat továbbra is fontosnak tartja, de mostantól Magyarország jelene sem lesz közömbös a számára, ezért a jövőben minden rendelkezésére álló  eszközzel fel kíván lépni az egész országot behálózó és gyengítő korrupció, valamint a demokratikus jogállam lebontóival szemben.

Az államfő Assisi Szent Ferenc gondolataival zárta beszédét: „szeretet legyen ott, ahol ma gyűlölet van. Megbocsátás, ahol bűn. Egyetértés széthúzás helyett, Legyen igazság, ahol tévedés van, És öröm ott, ahol ma szenvedés. Sötétség helyén hit legyen!”

A szöveg magyar fordítása: Befejezésként az államfő azt kérte a magyaroktól, hogy ne üljenek fel a hazug propaganda által terjesztett gyűlöletbeszédnek. Akik valóban keresztény embernek tartják magukat, ítéljék el azokat, akik a kereszténység álarca mögé bújva Jézus tanításaival ellentétes eszméket terjesztenek, azaz, gyűlöletet keltenek mások iránt, az elesetteket pedig nem felsegítik, hanem lerúgják az út széléről a szakadékba.

Az iráni külügyminiszter is üzent a zsidó újév miatt

0

Békét és harmóniát kívánt Iránban és Iránon kívül is.

Mohamad Dzsavad Zarif képeket is mellékelt, amelyek arról tanúskodnak, hogy a zsidók Iránban is ünneplik az újévet, vagyis a Rós Hásánát.

A két népet évezredes kapcsolat köti össze, ahogy arról az Ószövetség is tanúskodik. Jelenleg is nagy létszámú zsidó közösség él Iránban, számukat 10-20 ezerre teszik. Igaz, 1979-ben, az iszlamista forradalom kitörésekor még 85 ezernél valamivel többen vallották magukat zsidónak Iránban.

Khomeini ajatollah, a forradalom vezére a zsidókat is felelőssé tette a sokak által gyűlölt uralkodó, a sah támogatásáért. Izraelt az Egyesült Államok bábjának nevezte:

Irán azóta sem ismeri el Izrael létezését.

A két állam ellenséges viszonyban van, miután Donald Trump felmondta az atomalkut, az iráni vezetés azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben amerikai katonai támadás éri, akkor a válaszcsapás nemcsak Amerikát, hanem Izraelt is érinti majd.

Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke nemrégiben jelezte: készen állnak a háborúra. Irán ugyanis jelentős erőket állomásoztat az Izraellel szomszédos Szíriában. Őket az izraeli katonák többször is támadták már.

Benjamin Netanjahu és a hozzá közel álló lapok közben egy Iránnal és Soros Györggyel kapcsolatos, régi antiszemita összeesküvés-elméleten alapuló álhírt is terjesztenek, amelyet a magyar kormánypropaganda is átvett. Erről ide kattintva olvashat bővebben.

Ma kezdődik a zsidó újév

0

Idén szeptember 9-én este kezdődik a zsidó újév, a Ros Hásáná. A kétnapos ünnepen a zsidóság az ember teremtésének 5779-ik évfordulójára emlékezik, és mintegy megújítja az Örökkévalóval kötött szövetségét a világ létezésére és újjáteremtésére.

Ezzel a két nappal veszi kezdetét a tíz bűnbánó nap, melynek betetőzése Jom Kipur, idén szeptember 18-án este és kezdődik és 19-én estig tart. Az Engesztelőnapon, 25 órát böjtölnek – idén a böjt kezdete 18-án, 18:32, a böjt vége 19-én 19:34 –  bűneiket bánják, és megtérést gyakorolnak.

A többi ünneptől eltérően ilyenkor nem szabad főzni, tüzet még tűzről sem gyújthatnak. Ezen a napon eltörlődnek a bűnök, és mindenki „tiszta lappal” indul az új évben.

Ezt követően már a Szukkot, a sátoros ünnep, az önfeledt öröm ideje következik, mely 2018-ban szeptember 23-án este kezdődik és szeptember 30-ig tart.

Alma és méz

A zsidó hagyomány, hogy almát mártanak egy tál mézbe, és utána megeszik, azt jelképezi, hogy az elkövetkezendő év is olyan édes lesz, mint az alma és a méz. De édessége mellett, a méz a Tórában is említésre kerül, szoros kapcsolatban az ígéret földjével, ami „a tejjel és mézzel folyó” országként jelenik meg.

Orbán Viktor levele a zsidó közösségeknek

Orbán Viktor levélben üdvözölte a zsidó újév alkalmából a magyarországi izraelita vezetőket. A miniszterelnök Deblinger Eduárdnak, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnökének, Heisler Andrásnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének, Köves Slomónak, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbijának, valamint Szabó Györgynek, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnökének kézbesített levelében azt írja: a legtöbb ember saját születésétől számítja a maga történetét, a családok, nemzedékek múltja azonban jóval messzebbre, évszázadokra nyúlik vissza.

Önök pedig, a világ nemzetei között egyedülálló módon, mindenek kezdetétől, az ember teremtésétől tartják számon az időt” – írta Orbán Viktor. – A zsidó újév alkalmából engedje meg, hogy tisztelettel köszöntsem Önt és a magyarországi zsidó közösség tagjait. Azt kívánom, hogy a korábbiakhoz hasonlóan a most beköszöntő újév is az összetartozás, egymás kölcsönös tisztelete, valamint közös kultúránk megvédése és gyarapítása jegyében teljen. Legyenek valamennyien a jó évre beírva! – zárul a kormányfő levele.

Macron Párizs legnagyobb zsinagógájában köszöntötte a zsidó újévet

0

Vasárnap kezdődik a zsidó új év, Emmanuel Macron ebből az alkalomból találkozott zsidó vezetőkkel.

Európa legnagyobb zsidó közössége az új évre, a Rós Hásánára készülődik: Emmanuel Macron elnököt látták vendégül a Place de La Victoire-on, a legnagyobb párizsi zsinagógában. Az 1500 résztvevő tapssal köszöntötte Macront, éppúgy, mint Nicolas Sarkozyt. A korábbi köztársasági elnök részben magyar, részben pedig görög-zsidó származású, de amíg hivatalban volt, nem látogatott el a Rós Hásáná alkalmából zsinagógába.

A zsidó közösség vezetői nem rejtegették aggodalmukat az iszlamista veszély miatt.

Franciaországban nemcsak Európa legnagyobb zsidó közösség él, de itt van a legtöbb muszlim is. A két közösség együttélése távolról sem problémamentes. Erre emlékeztetett Franciaország főrabbija, Haim Korsia is. Azt mondta: sok az antiszemita megnyilvánulás. Nemrég Párizs közepén, a III. Sándor hídon bántalmaztak egy zsidót muszlim fiatalok.

A főrabbi Macronnak azt mondta:

„Ön olyan, mint a Siratófal Jeruzsálemben”.

Ezzel arra utalt, hogy elmondják neki a panaszaikat, és biztosak benne, hogy azok meghallgatásra lelnek.

A főrabbi és más zsidó vezetők aggodalmukat fejezték ki amiatt is, mert növekszik a kivándorlás Izraelbe. A 2015-ös párizsi terrortámadások után Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Franciaországba ment, és felszólította az ottani zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe. Francois Hollande akkori köztársasági elnök megpróbálta nyugtatni a zsidó közösségeket, mondván, a francia állam megvédi őket. Ma is rendőri védelem alatt állnak a zsinagógák és a zsidó közösség más fontos intézményei.

Magyarország első idei babái

0

Éjfél után 1 perccel Szombathelyen jött világra az ország első újszülöttje. A Vas megyei Markusovszky Kórház tájékoztatása szerint Balázs Imre 3130 grammal, 50 centiméterrel, természetes úton jött a világra.

 

A főváros idei első újszülöttje is kisfiú, ő Flóris, aki az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban 0 óra 23 perckor 54 centiméterrel és 3400 grammal született – tette közzé az MTI.

Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) becslése szerint egyébként csak ma közel 386 ezer fővel gyarapodik az emberiség: ennyien születnek újév első napján átlagban a világban. Közülük Indiában 69 ezren, Kínában 45 ezren, Nigériában pedig 20 ezren látják meg a napvilágot.  Az első baba általában az újévet elsőként köszöntő csendes-óceáni Kiribati Karácsony-szigetén, az utolsó pedig az Egyesült Államokban látja meg a napvilágot.

 

Göncz Árpád tegnap a máról és a mához

0

„Az ország népének fel kell készülnie az idei országgyűlési és önkormányzati választásokra. Ez minden szavazópolgárra nehéz feladatot ró. Próbára teszi emberismeretét, valóságismeretét, ítélőképességét. Megköveteli tőle, hogy a rázúduló szórengetegből kirostálja a súlytalan, hiteltelen, egymásnak ellentmondó, netán hazug szavakat, s végül jó lelkiismerettel, gondosan mérlegelve adja le szavazatát, válassza meg négy évre az ország ügyeinek felelős intézőit. Országos és helyi szinten.” Göncz árpád köszöntötte ezekkel a szavakkal az új esztendőt – 1997-98 fordulóján elhangzott televíziós beszédében. Üzenete húsz évvel később is pontosan ennyire érvényes. Íme, teljes beszéd (az MTI leiratában).

 

„Honfitársaim, innen s túl a határainkon, Kedves Barátaim,

Az idén könnyebb szívvel kívánok hazánknak és polgárainak boldog új esztendőt, s felszabadultabban tolmácsolom a hazai jókívánságokat is a határainkon túl élő magyaroknak, mint tavaly, tavalyelőtt vagy az azt megelőző esztendőkben.

Akkoriban inkább a bizakodás és a remény sugallta a szavaimat. Ma: kétségkívül tiszteletet parancsoló eredmények. Számomra – bár efelől soha semmi kétségem nem volt – már bizonyosság, hogy van jövője annak az országnak, amelynek népe nem pusztán eltűri a megpróbáltatásait, de tehetségével, szorgalmával, bölcs türelmével formálni is képes a sorsát.

Amíg jelenünk szerény magaslatáig eljutottunk, csalódások sora, temérdek keserűség kísérte utunkat. De ez akkor is magaslat: innen már vissza tudunk tekinteni – kritikus és önkritikus szemmel – távolabbra is. Két gyilkos és hiábavaló háborúra, romokra és halottak tömegére. Ország csonkításra, vörös- és fehérterrorra. Álomvárak építésére. Megszállókra és megszállásokra, százezreket gyilkoló nácizmusra, torokszorongató sztálinizmusra. Eltaposott forradalomra és megtorlásra. Kudarcos újrakezdésekre, reményszikkasztó araszolgatásra, újra meg újra. Aggodalomra a munkahelyünkért, családunkért, gyermekeink jövőjéért. Miközben szerencsésebb népek, akiket nem sújtott ennyi baj, magától értetődő természetességgel élték meg gyarapodásukat és jólétüket.

De azt hiszem, most, az ezredfordulóhoz közeledve, mégis joggal érezhetünk némi elégtételt.

Ezeréves célunk, hogy önmagunkat megőrizve forrjunk össze a nagybetűs Európával, karnyújtásnyi közelségbe került.

Az óév, amitől búcsúzunk, számunkra, valóban történelmi fordulópont. Ez évben hívták meg hazánkat a NATO biztonságot kínáló és erőt sugárzó családjába. S ez évben nyílt meg számunkra a lehetőség, hogy a közeljövőben, térségünkből az elsők között, csatlakozhassunk az Európai Unióhoz. Igen: mindez siker. Aminek ára volt. Az árat megfizettük: az ország polgárai kemény önuralommal viselték el a kényszerű és keserű gazdasági megszorításokat, a létbiztonság megingásának lelki-idegi terheit.

Az ő érdemük, hogy térségünkben ma a mi hazánk gazdasági és politikai rendje a legszilárdabb. Hogy 1997-ben a legderűlátóbb becsléseknél is jobban apadt az államadósság és kevesebb az államháztartás hiánya. Az ő érdemük, hogy gazdaságunk magáll a talpán, iparunk termelékenységének és termelésének, árukivitelének növekedése, a külföldi működő tőke beáramlása felülmúlja még az olykor „kincstári optimizmusnak” bélyegzett várakozásokat is.

Mert rajtuk, a polgárok helytállásán, szakmai hozzáértésén állt vagy bukott az ország jövendőt termő nemzetközi megbecsülése. Ez a hallgatag országépítés mindvégig komoly viharoktól mentes belpolitikai erőtérben zajlott.

És a valóságot soha szem elől nem tévesztő külpolitika támogatta. Ami megteremtette a más országokkal, kivált a szomszédainkkal folytatott együttműködés javulásának – vagy legalábbis e javulás lehetőségének – feltételeit. És megkönnyítette – vagy legalábbis megkönnyítheti – a határinkon túl élő magyarok helyzetét és életkörülményeit. Aminek érdekében erkölcsi kötelességünk, hogy – velük egyetértve – minden tőlünk telhetőt elkövessünk.

Honfitársaim,

Az új évi kötelező számvetés idején, sikereink tudatában sem feledkezhetünk meg terhes örökségünkről. Gazdaságunk kezdődő felívelésének hatását az ország polgárainak jó része még nem érzékeli, mert nem élheti meg személyes sorsának javulásaként. Az infláció, bár csökkent, még mindig magas. Épp ezért az idei év is áremelkedéssel köszönt ránk.

Sok köztünk a nyomorban élő, elesett ember.

Nyugtalanító a közbiztonság helyzete. Nincs esélyegyenlőség a közoktatásban. Százezreket sújt, sok munkakezdőre vár munkanélküliség. Az ország eltérően fejlett térségei közt – bár csökken – érzékelhető a gazdasági és szociális feszültség. S mondjuk ki egyértelműen: sürgető megoldásra vár a többségében kirekesztve és embertelen körülmények között élő cigány kisebbség gondja, aminek következményeit társadalmunk egésze sínyli. A tömegnyomor ugyanis fertőz: erkölcsileg teszi próbára s kezdi ki a többségi társadalom emberségét.

De el kell mondanunk azt is: a magyar társadalom kezd végre ráébredni e gondok súlyára s arra, hogy az állam egymagában képtelen orvosolni őket.

Polgáraink jó része kihullott a társadalmi védőhálóból s testi-lelki állapota miatt kiszolgáltatott és védtelen. Az irántuk való együttérzés a segítő célú önkéntes társadalmi kezdeményezések számának és súlyának gyarapodásában mutatkozik meg.

A közeljövő talán legfontosabb gyakorlati feladata, hogy véget vessünk mezőgazdaságunk oktalanul hosszúra nyúlt válságának. Az új évet terheli a Szlovákiával folyó Duna-vita megoldása, s az ebből következő teendők szakszerűen tárgyilagos végiggondolása is.

Végezetül: az ország népének fel kell készülnie az idei országgyűlési és önkormányzati választásokra. Ez minden szavazópolgárra nehéz feladatot ró. Próbára teszi emberismeretét, valóságismeretét, ítélőképességét.

Megköveteli tőle, hogy a rázúduló szórengetegből kirostálja a súlytalan, hiteltelen, egymásnak ellentmondó, netán hazug szavakat, s végül jó lelkiismerettel, gondosan mérlegelve adja le szavazatát, válassza meg négy évre az ország ügyeinek felelős intézőit.

Országos és helyi szinten.

Nincs kétségem: hazánk népe 1998-ban is megfontoltan dönt a jövőnk kérdésében. Ehhez – s a mindennapjainkhoz – kívánok most mindannyiunknak erőt, egészséget. Otthon, a mieink közt pedig szeretet, békességet és sok-sok örömöt.

És álljon itt még egy rövid bejátszás az egy évvel korábbi beszédéből – sajnos ez is nagyon rímel a mai helyzetre: 

Gyurcsány Ferenc köszöntő levele a zsidó újév alkalmából

0

Kívánom, hogy az 5778. évi tavaszi választás hozzon el nem csak zsidó, hanem felekezeti hovatartozástól függetlenül valamennyi honfitársamnak egy olyan világot, amelyben részt küldenek annak, akinek semmi sem készíttetett, nem pedig megfosztják attól is, amivel még bírt – írja köszöntőjében a Demokratikus Koalíció elnöke.

„Szólj Izráel fiaihoz, mondván: A hetedik hónapban, a hónap első napján ünnepetek legyen néktek, emlékeztető kürtzengéssel, szent gyülekezéssel.” (3Móz 23,24)

A hetedik hónapnak,Tisri havának első napja RosHasana, az év feje, a zsinagógai újév.

„Menjetek, egyetek kövért és igyatok édest és küldjetek belőle részt annak, a kinek semmi nem készíttetett,..”

– mondja e napról Nehémiás próféta.

A hetedik hónapnak, Tisri havának első napja jóm törua, a kürtharsogás napja. A megfújt kosszarv, a sófáraz Örökkévaló Ábrahámmal kötött szövetségét jelképezi, arra a kosra emlékeztetve, amelyet Ábrahám áldozott föl fia, Izsák helyett. A sófár hangja távol tartja a bajt, a sófár hirdeti majdan a Megváltó eljövetelét és a feltámadást.

A hetedik hónapnak, Tisri havának első napja jóm hárátolám, a világ születésének napja.Ezen a napon fejeződött be a teremtés műve az ember megalkotásával és az első szombattal. Ezen a napon

a zsidóság megújítja szövetségét az Örökkévalóval a világ fenntartására és újjáteremtésére.

A zsidó hagyomány szerint az ünnepet megelőzően elmegy a Teremtő kedve a világ újjáteremtésétől, a sófár hangja veszi rá őt arra, hogy továbbra is fenntartsa teremtményeit.

Lösánátovátikátévuvetéhátému! – a hetedik hónapnak, Tisri havának első napján, a hagyományos újévi köszöntéssel fordulok szent gyülekezésre összesereglett zsidó honfitársaimhoz. Szóljon a sófár, emlékeztesse az Urat is az Ábrahámmal kötött szövetségre, és kérje Őt a világ újjáteremtésére.

Kívánom, hogy az 5778. évi tavaszi választás hozza el nem csak zsidó, hanem felekezeti hovatartozástól függetlenül valamennyi honfitársamnak az újjászületést, a megváltást és a feltámadást, egy olyan világot, amelyben részt küldenek annak, akinek semmi sem készíttetett, nem pedig megfosztják attól is, amivel még bírt.

Veimruomén – mondjátok, hogy úgy legyen.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK