Idén tovább drágulnak a lakások, de Budapesten már elérték a telítettségi árszintet. Jelentősek a késések az új építésű lakások átadásában, elsősorban a fővárosban, és főként a hiányzó munkaerő miatt.
Az elmúlt évek árrobbanása még nem fejeződött be az országban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss jelentése szerint. Tavaly 13,8 százalék volt az átlagos drágulás (2016-ban 15,4-gyel), és még idén is 13,9 százalékkal számol a jegybank.
Az árolló az elmúlt években egyre tágult a vidéki és a fővárosi piac között, mert Budapesten az elmúlt három évben 26,8, majd 23,6, tavaly 13,3 százalékkal nőttek az árak.
Utóbbi érték arra vall, hogy a drágulás üteme a fővárosban mérséklődhet, az MNB szerint országos „túlfűtöttség” még nincs, Budapesten azonban az árak elérték ezt a szintet. Vagyis
rövidesen elérhetik a felső határt a már amúgy is sokak számára megfizethetetlen árak.
A budapesti új építésű lakások átlagos négyzetméterárait mutatja az ábra, amelyen látható, hogy idén még a garzonokért is jóval 700 ezer forint felett kérnek.
Az áraknak is szerepük lehet abban, hogy – a növekvő és kedvezően alakuló kamatú hitelek ellenére – messze van az ország attól, hogy az éves újlakás-építés elérje azt a kívánatos számot (legalább 30 ezer), amely az egészségesnek tekintett állománymegújulást lehetővé teszi. Tavaly kevesebb, mint 15 ezer, előtte 10, illetve 7 és félezer lakást adtak át az országban. Ezen belül Budapesten tavaly csak 2800 új lakást vettek át a tulajdonosok, idén már csaknem 9 ezret várnak, és még jövőre is lehet 10 ezer. A tetőzés a fővárosban az árak mellett a mennyiségben is 2018-19-ben következhet be.
Az új építésű lakások (budapesti) vevőinek szándékát érzékelteti az ábra. Jól látható a befektetési cél markáns részaránya. Ez is azt támasztja alá, hogy új lakást venni igen nagy részben a vagyonosok „bulija”.
A tetőzés másik magyarázata az, hogy az öt évre meghirdetett kedvezményes (5 százalékos) áfa az új lakásokra 2019 végén letelik, és egyelőre ígéret sincs a meghosszabbításra. Ennek következtében a 2020-tól kezdődő időszakra lényegében már tavaly leálltak az építési előkészületek.
A piac másik gondja a munkaerőhiány, amely elérte a 40 ezer főt. Ennek következtében növekszik a csúszás az építések befejezésében. Budapesten a lakásoknak csak 36 százalékánál tudják tartani a határidőt, csaknem 26 százalék esetében fél évnél is többet késnek az átadással. Nem csoda tehát, hogy a tervezett lakásépítéseknek csak 46 százaléka készül el mostanság.
