Kezdőlap Címkék Tranzakciós illeték

Címke: tranzakciós illeték

Nem szabadulunk a készpénztől

Minden törekvés ellenére nem csillapul a forgalomban lévő készpénz mennyisége, júliusban 6233 milliárd forint volt. Ami persze érthető a tranzakciós adó megszüntetésének visszavonása láttán. Ezen a szuperállampapír se segít a jelek szerint.

Bármi történhet, az ország ragaszkodik a készpénzhez, a vásárlások számának több, mint 80, értékének kétharmada változatlanul készpénzben bonyolódik (a kártyát használók is vegyesen fizetnek). Ezért nem is csoda, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma nyilvánosságra hozott statisztikája szerint júliusban 6233 milliárd forint készpénz volt forgalomban, ami egy hónap alatt 20 milliárd növekedés. Két évvel ezelőtt még 4800 milliárd alatt volt a kápé mennyisége. Jelenleg nagyjából 4500 milliárdra rúghat a lakosság kezében lévő pénz mondta a múlt héten Gion Nándor PM-államtitkár.

Vagyis annak dacára is jó harminc százalékkal nőtt a készpénzforgalom, hogy időközben folyamatosan nő a kártyaelfogadó helyek száma.

Utóbbiaké már 145 ezer, három éve még csak 102 ezer volt. Ami azonban azt jelenti, hogy a nagy áruházak összes pénztárában van leolvasókészülék, a kis boltok igen nagy részében viszont egy sincs.

Ezen a helyzeten nem segít, hogy a parlament tavasszal megpuccsolta a Pénzügyminisztériumot, amely alacsony összegű átalánnyal váltotta volna fel a tranzakciós adót, de ez végül maradt úgy, ahogyan volt, továbbra is lehetővő téve a havi kétszeri ingyenes pénzfelvételt. A Magyar Bankszövetség osztja azt a véleményt, hogy az adóból származó bevételnél több lenne az állami haszon, ha a fizetések mind nagyobb része kerülne elektronikus útra. Például a növekvő készpénz nyomtatása, szállítása, őrzése, kezelése évente 450 milliárdba kerül.

Az se változott, hogy a bankok láthatatlan kamatot fizetnek, mostanra viszont az infláció is eszi a pénz értékét. Az otthon tartott bankókkal legalább a kezelési költség megspórolható.

A (főként a lakosság) kezében lévő kápé mennyisége annak tükrében is sokat mondó, hogy éppen e hatalmas összeg megcsapolását tűzte ki célul az Államadósság-kezelő Központ, amikor június elején bevezette a Magyar Állampapír (MÁP) Pluszt, amelynek attraktív, 5 év alatt 27 százalékot meghaladó, éves átlagban csaknem 5 százalékos kamata verhetetlen.

Ebből augusztus elejéig csaknem 1500 milliárdot vásárolt a lakosság, igaz, ennek nagyjából fele más állampapírokból származik, de sokat áramoltatnak át például befektetési alapokból is.

Kiirtják a cafeteria zömét, utolsó éve jön az evának

Az átlagembert leginkább érintő változás egyike lesz 2019-ben, hogy egy kivételével megszűnik a béren kívül adható cafeteria, és már csak egy évig lesz mód evázva adózni. Öt százalékos áfakulcsot kap viszont a tej, de nő a csipszadó.

Bért adjanak a munkáltatók, ne pedig utalványokat – ezzel az indokkal a kormány megszüntetné szinte az összes cafeteria-elemet. A parlamentnek beterjesztett adócsomag alapján megmaradna a SZÉP-kártya, de a munkaadók nem kedveskedhetnének alkalmazottaiknak az adómentes lakáscélú támogatással, és utazási hozzájárulással. Megszűnhet a kiegészítő biztosítás adókedvezménye, továbbá a most szintén adómentesen adható kulturális utalvány, sportrendezvény belépője és a diákhitel törlesztéséhez adható hozzájárulás. Eltörölni tervezik a százezer forint készpénzig kifizethető készpénzes juttatás adókedvezményét is.

Lejjebb megy viszont a munkaadók szociális hozzájárulása 19,5-ről 17,5 százalékra, ami

sok cégnél fog megjelenni a bérben.

A foglalkoztatást érintő fontos változás, hogy a nyugdíjasoknak jövő évtől már csak a 15 százalékos szja-t kell fizetniük. (Ez persze azzal jár, hogy – tb-befizetés nem lévén – nem nő a – saját jogú – nyugdíj a szolgálati idő emelkedésének beszámítása nélkül, csak az évenkénti kötelező mértékű inflációkövető emelkedés marad.)

Nem teljesen érthető, hogy miért vonják meg a 25 év alattiak és az 55 évnél idősebbek foglalkoztatása utáni adókedvezményt. Mindkét társadalmi csoportban

az átlagnál rosszabbak a foglalkoztatási mutatók.

Drágább lesz a pálinka, amelyet eddig mentesítettek a népegészségügyi termékadó alól, de az EU kifogásolta a különbségtételt. Jelentősen, 20 százalékkal drágulhatnak a csipszadó hatálya alá tartozó termékek (például a sós snackek, szörpök, kólafélék, energiaitalok, sörök, borok), ennyivel emelnék meg a közterhet.

Utolsó évébe lép az egyszerűsített vállalkozási adó (eva), 2019. után megszüntetik ezt a lehetőséget.

Mint arról már írtunk, pár ezer forinttal 20 ezerre nő a kétgyerekesek számára igényelhető adókedvezmény, vagyis összesen 40 ezer lesz a leírható összeg. Már ha van akkora jövedelem, ami lehetővé teszi ezt.

Kiegyenlítik a tejnél tavaly kialakult egyenlőtlenséget. Az ESL és az UHT típus is egységesen öt százalékos áfát kap.

Nem volt szó róla, de a kormány enyhít a lakossági pénzhasználatot sújtó terhen,

csökkentik az átutalásokra jutó pénzügyi tranzakciós adót,

egészen pontosan ügyletenként 20 ezer forintig adómentessé téve ezt.

A mikrocégeknél nagyobb vállalkozásoknak jó hír, hogy félmilliárdról egymilliárdra nő az a bevételi határ, amelyig választható a kisvállalati adó.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK