Kezdőlap Címkék Tienanmen tér

Címke: Tienanmen tér

Bírósági csata Kaliforniában Mao elnök titkárának titkos naplójáért

Megtarthatja-e a Stanford Egyetem a fontos történelmi dokumentumot vagy teljesíteni kell a kínai özvegy kérését, és vissza kell azt küldeni Kínába, ahol a 75 éve hatalmon levő kommunista párt nem arról híres, hogy engedélyezi múltjának feltárását.

“Ha a napló visszakerül Kínába, akkor ott azt rögtön betiltják, mert Kína nem szokta engedélyezni a kommunista párt vezetőinek a bírálatát”

– nyilatkozta a Stanford Egyetem egyik ügyvédje a BBC-nek.

Miről is van szó? Li Zsuj, a kínai kommunista párt veteránja, aki élete végén bírálta Hszi Csin-ping elnököt, naplóját a kaliforniai Stanford Egyetemre bízta, mert ott érezte biztonságban. Aztán 101 éves korában 2019-ben meghalt, és özvegye – minden bizonnyal a kínai kommunista párt nyomására – azonnal kezdeményezte a nevezetes napló visszaadását. Ezért is kezdődött meg most a per Kaliforniában, ahol a tudományos kutatás szabadsága a tét, amely most azért kap különösen nagy hangsúlyt, mert Kína a kommunista párt irányításával az Egyesült Államok kihívója lett:

Hszi Csin-ping elnök nyíltan jelezte, hogy G2 világot akar, melyben Kína az USA-val egyenrangú szerepet játszik a világ irányításában.

Washingtonban erről hallani sem akarnak, de rendkívüli mértékben érdekli a kutatókat: hogy jutott el a kommunista párt az isten háta mögötti Jenanból odáig, hogy létrehozza a globális gazdaság második számú nagyhatalmát? Li Zsuj naplója pedig pontosan erről szól hiszen az első bejegyzés 1935-ben született, az utolsó pedig 2018-ban. Közben Li Zsuj egy rövid időre Mao Ce-tung titkára is volt.

A szókimondó veterán

Li Zsuj, aki 1917-ben született Pekingben, fiatalon csatlakozott a kommunista párthoz, amelynek központja a harmincas évek közepétől a távoli Jenanban működött. Innen indult Mao Ce-tung Kína meghódítására: Moszkva támogatásával ez sikerült is, és 1949 október elsején kikiáltották a népköztársaságot a Tienanmen téren Pekingben. Li Zsuj az ötvenes években egy rövid időre Mao elnök titkára lett, és közben szorgosan vezette titkos naplóját a párton belüli harcokról, melyekbe ő is belekeveredett.

Nem helyeselte a Nagy Ugrást, amely a népi kommunák megteremtését irányozta elő Kínában – katasztrofális eredménnyel.

Li Zsujt börtönbe csukták a bírálat miatt, de a kommunista vezetők is rádöbbentek a Nagy Ugrás kudarcára hiszen több millió ember éhen halt! Mao elnököt leváltották az államfői posztról, de egykori titkára csak Mao Ce-tung halála után érezhette magát biztonságban – 1976. Akkor rehabilitálták: a reformok támogatójává vált. Kinevezték vízgazdálkodási miniszterré, de továbbra is szókimondóan bírálta a pekingi vezetést. Különösen érdekes a naplója abból a szempontból, hogy bemutatja: milyen éles frakcióharcok folytak a kommunista párton belül 1989-ben. Amikor ott álltam a Tienanmen téren 1989 júniusában sem én sem a tiltakozó diákok nem tudhattunk arról, hogy végülis miért rendelte el Teng Hsziao-ping a hadsereg brutális akcióját? Peking népe azonban tudta, hogy Teng Hsziao-ping a felelős: palackokat törtek össze ezer számra, mert a vezér neve más olvasatban kis palackot jelentett.

Li Zsuj nyugdíjban sem fejezte be a pártvezetés szókimondó bírálatát: nem kímélte a 2012-ben hatalomra jutott Hszi Csin-ping elnököt sem. Ezért is juttatta el lányán keresztül a Stanford Egyetemhez titkos naplóját.

Nők párharca

Alig hunyta le szemét a szókimondó veterán, második felesége rögtön kezdeményezte a nevezetes napló visszaadását. Pekingben egy bíróság igazat is adott neki. A per Kaliforniában is a két nő között folyik: az özvegy és a lány küzd az örökségért, meg persze a Stanford Egyetem, amely a tudományos kutatás szabadságát is védelmezi.

A Stanford Egyetem ezért nem fogadhatja el a pekingi bíróság döntését. Az egyetem ügyvédei rámutatnak arra, hogy Kínában a bíróság kényes politikai ügyekben mindig a kommunista párt akarata szerint dönt.

Ezért indított pert most Kaliforniában a Stanford Egyetem az özvegy ellen, mert azt szeretné, ha a bíróság kimondaná: a nevezetes napló, amelynek nagy része szabadon kutatható, törvényesen az egyetem tulajdona.

A Stanford ügyvédei arra mutatnak rá, hogy Li Zsuj azért adta naplóját az egyetemnek, mert

“attól tartott, hogy Kínában azt megsemmisítenék.”

Sokkal többen haltak meg a Tienanmen téren, mint eddig gondolták

1

Legalább 10 ezer halottja volt a Tienanmen téri mészárlásnak 1989-ben, ez derült ki egy most nyilvánosságra hozott brit dokumentumból. A téren a kínai katonák a tömegbe lőttek, majd tankokkal a demokráciát követelő tüntetők közé hajtottak.

Forrás: Flickr / Michael Mandiberg

A nyolcvanas években indult egy liberális politikai változásokat követelő diákmozgalom a kommunista Kínában. A letartóztatások miatt a mozgalom meggyengült, de 1989-ben újra erőre kapott. Májusban Mihail Gorbacsov Pekingbe látogatott, ezután naponta több százezren tüntettek Pekingben a Tienanmen téren, vagyis a Mennyei Béke terén.

A kínai vezetők június 4-én úgy döntöttek, véget kell vetni a tüntetéseknek. A katonák a tömegbe lőttek, majd

tankokkal a tüntetők közé hajtottak.

A kínai vezetés a hónap végén azt közölte: 200 civil és a rendvédelmi erők több tucatnyi tagja halt meg. Nem hivatalosan több száz áldozatról beszéltek. Most azonban előkerült Nagy-Britannia akkori pekingi nagykövete, Alan Donald titkos távirata, amelyet az AFP is elolvashatott. Ebben azt írja:

„A legszerényebb becslés szerint minimum 10 ezren haltak meg”.

Jean-Pierre Cabestan a hongkongi Baptista Egyetem Kína-szakértője szerint hiteles a brit nagykövet által közölt szám. Az Egyesült Államokban az utóbbi években a titkosítás alól feloldott dokumentumok szinten hasonló nagyságrendről számolnak be.

Alan Donald azt írja: amikor megérkeztek a katonák,

„a diákok azt hitték, hogy még egy órájuk van távozni, de a páncélosok öt perc múlva rájuk támadtak”.

A távirat szerint „a hadsereg csapatszállító páncélos járművei tüzet nyitottak a tömegre (…), mielőtt átgázoltak volna rajta”. A nagykövet „egy közeli baráttól, az államtanács egyik jelenlegi tagjától” kapta az értesülést.

Néhány hónapja az is kiderült, hogy Alan Donald már egy májusi táviratában írt arról, hogy a kínai vezetés arra készül, hogy a tüntetők közé lőjön. Kérte, hogy ezt az értesülést osszák meg Margaret Thatcher miniszterelnökkel is. Ez meg is történt. Thatcher két héttel később, a mészárlás után azt mondta: „megrázta és felháborította” a hír.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK