Hogyan illenek bele, és milyen szerepük lehet napjaink minimalista, letisztult építészeti és lakberendezési stílusában az antik bútoroknak?
A Falk Art Fórum szervezői szerint nagyon is fontos, hiszen ezekkel a sajátos történetet, aurát hordozó tárgyakkal alakíthatjuk az életterünket valódi otthonná.
Az immár 18. alkalommal megrendezett Falk Miksai utcai seregszemlének ez lesz a mottója, miközben idén is speciális programokkal várják a galériások a látogatókat.
Lesz kerekasztalbeszélgetés bútorszakértőkkel, az utca galériáit pedig egy séta keretén belül mutatják be, és természetesen speciális kiállításokkal is készülnek a seregszemlére. Az idén 25 éves Wladis Galéria Bestiárium címmel létező és kitalált, sokszor emberi vonásokkal és tulajdonságokkal felruházott állatfigurákat mutat be.
A Missionart Galéria kiállítása a hiperrealista festményeiről és pop art grafikáiről ismert Kocsis Imre életművének eddig alig látott, izgalmas fotóanyagából válogat. Szubjektív dokumentumok címmel az Európa Galéria egy művészházaspár, Lex Mónika és Lex Mihály hasonló helyszíneken készült képeit állítja ki.
A Moró Antik a japán nők által ma is viselt, 2000 éves hagyománnyal bíró kimonónak szenteli idei kiállítását. A Nautilus Antikvitásban A erdélyi szászoktól az artdeco-ig címmel a Trianon előtti Magyarország területéről összegyűjtött ötvöstárgyakat mutatnak be, a Magyar Kerámia Galériában a magyar art deco kerámiák mellett a későbbi évek – újra divatossá váló – retro kerámiatárgyai is megtalálhatóak. Virág Judit és Kieselbach Tamás pedig árverési anyagaikat mutatják be a FAF-on.
A Bodó Galéria és Aukciósház a közeli anyák napjára tekintettel az anya-gyermek kapcsolatot ábrázoló válogatással készült, a Haas Galériában pedig szintén egy különleges festménykiállítást láthatunk: a karikaturista Szűcs Édua olajfestményeit és grafikáit állítják ki. A Groteszk Klasszikusok című tárlatot, amelyen Picasso, Klimt, Van Gogh, Modigliani, Munkácsy, Vasarely és Csontváry mindenki által jól ismert alkotásait láthatjuk szatirikus újraértelmezésben, délután négy órakor Farkasházy Tivadar nyitja meg.
Ha egyáltalán sikerül ellavírozni. Hiszen vannak olyan groteszkbe forduló rajzok, amiken az embernek nyilvánvalóan annyi. Például amikor egy toronyugró, gyönyörű tökéletességgel, szépen hajlítva a testét, rugaszkodik el, a pontozók is nagy figyelemmel nézik, tollal, papírral a kezükben, minden bizonnyal remek értékelésre lehet számítani. Csak éppen a medencében nincs víz. Az a karikatúra aláírása, hogy Majdnem tökéletes. Hát igen, csak, ha ez a fickó a medence aljára esik, garantáltan kinyiffan. Ha úgy tetszik, nem veszünk tudomást a környezetünkről, csak megyünk a saját fejünk után, ami aztán betörik rendesen, és jól megnézhetjük magunkat, ha egyáltalán tudunk még nézni.
De számtalan értelmezés lehetséges, mert Szűcs rajzai nem kötődnek napi aktualitásokhoz, politikához, konkrét személyekhez, általános létkérdésekről regélnek, filozófiai tartalmakat hordoznak. Lehet rajtuk töprengeni, az is elképzelhető, hogy másodszorra mást mondanak, mint első ránézésre. Néhány vonal, és előttünk egy gyakran drámai szituáció. Nincs cizellálás, barokkos díszítés, sokszor háttér sincs, ütős az a pár vonal önmagában is. Gyakori a fekete humor. Mondjuk, amikor az égő háza előtt pizsamás alak áll, néhány kimenekített tárggyal, és a megszeppent kutyájával, ha már úgyis ég a tűz, azzal gyújtja meg a cigarettáját. A kép aláírása pedig az, hogy Egy füst alatt, ez vérbeli abszurd, kesernyés fekete humor.
Szűcsnek anyanyelve az abszurd, ezzel ábrázolja a mind képtelenebbé váló világot, amiben végletekig kiszolgáltatottá válik az ember. Olyan rajza is van, amin a meredek sziklacsúcson, amiről nyilvánvalóan lehetetlenség lemászni, álldogál egy pasas, fene nagy magasságban, a felhők felett. Az aláírás, hogy Útkeresés. És evidensen nincs semerre tovább. Ez feltehetően nem véletlenül került egy oldalpárra azzal a rajzzal, amiben a víz nélküli akváriumban egy hal mereven bámulja a közvetlen közelében lévő vízzel teli akváriumot. Nem kenguru, hogy át tudjon oda ugrani, tehát neki hamarosan befellegzett. A rajz aláírása, hogy Remek kilátás. Elég gyakran érezhetjük ezt mi is, hogy ott van előttünk a mézesmadzag, és lehet, hogy más igen, de mi garantáltan nem juthatunk hozzá, netán még akkor sem, ha ebbe beledöglünk. Szűcs meglehetősen kemény, ha kell. A címlapon olyan karikatúra látható, amin pöttömnyi muksi mérgesen dobál kis kövekkel egy hatalmas pasast, aki fölényesen rámosolyog, hatalmas követ tartva a kezében, amit bármikor könnyedén ráejthet a mitugrász ipsére, ezzel szempillantás alatt szétlapítva őt. Egyik fő témaként jelenik meg a kiszolgáltatottság, az eldurvult hatalom.
A festőművész szülőktől származó Szűcs csak negyvenéves kora előtt kezdett festeni. Ezekből a munkáiból is ízelítőt kapunk a szép kiállítású kötetben. A fajsúlyos közlendő mellett, a karikatúrái között is előfordulnak inkább csak játékosak, a festményei jelentős része viszont kimondottan ilyen. Amikor hosszúkás kutyán áll egy másik, és azt írja alá, hogy Egykutya, akkor ez kedves, mosolyt fakasztó, csakúgy mint a valószínűtlenül kövér nő figurája, aki jóformán úszik a fellegek fölött, tortaszelettel a kezében, és szövegnek az kerül alá, hogy, a Levegőtől is hízom.
