Kezdőlap Címkék Osztrák-Magyar Monarchia

Címke: Osztrák-Magyar Monarchia

110 éve indult meg Európa öngyilkos háborúja

“Hát végre megkezdődött” – mondta a parlamentben Apponyi Albert gróf, a magyar békemozgalom vezére amikor bejelentették az Osztrák – Magyar Monarchia hadüzenetét Szerbiával szemben.

Apponyi Albert gróf azután a trianoni béketárgyaláson próbálta érvekkel akadályozni a Nagy Magyarország szétesését, mely a világháború elvesztése miatt elkerülhetetlenné vált. Jól tudta ezt Apponyi Albert gróf is, aki épp azért vezette a békemozgalmat, mert tisztában volt azzal, hogy a soknemzetiségű osztrák – magyar monarchia a szétesését kockáztatja egy nagy háborúval. Tisza István gróf miniszterelnök bár kétségeit hangoztatta mégiscsak elfogadta a hadüzenetet a koronatanácsban. A 84 éves Ferenc József császár közölte:

“mindent meggondoltam, mindent megfontoltam!“

megindította a háborút, melynek a végét már nem érte meg, mert 1916-ban meghalt.

Tisza István gróf miniszterelnök 1918 őszén a parlamentben elismerte:

”ezt a háborút elveszítettük. Károlyi Mihály grófnak igaza volt: ez a háború nem volt érdeke Magyarországnak!”

Tisza Istvánt fellázadt katonák meggyilkolták, mert őt hibáztatták az értelmetlen háborúért, a több százezer halottért. Európa több millió fiát veszítette el hiába, a világ megváltozott: Európa centrális szerepe megszűnt.

Lady Chatterley szeretője

H. Lawrence regénye a Lady és a kertész viszonyáról röviddel az első világháború befejezése után született, de 1960-ig nem jelenhetett meg Nagy Britanniában. A hivatalos indoklás az volt, hogy a kommunista szimpatizáns író műve sérti az erkölcsöt valójában azonban politikai célzást olvastak ki a regényből: a lordnak ellőtték a nemi szervét a világháborúban vagyis impotensé vált: a brit uralkodó osztály immár nem képes a birodalom és a világgazdaság irányítására! A világháború előtt a londoni City irányította a világgazdaság pénzügyeit, de 1913-ban megalakult a Federal Reserve Board az Egyesült Államokban, melynek GDP-je ekkorra már lényegesen meghaladta Nagy Britanniáét. A világháborúnak egyetlen nyertese volt: az USA, amely ekkor vette át a vezető szerepet a brit birodalomtól, és ezt a világuralmi pozíciót deklarálta is a második világháború után.

“A világ a harmadik világháború határán imbolyog”

Erről beszélt Donald Trump a merénylet után, mely megerősítette esélyeit arra, hogy visszatérjen a Fehér Házba. Biden elnök 2021-ben stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot, és ezzel megindította az új hidegháborút, melyet Putyin látványos agressziója Ukrajna ellen mindenki előtt nyilvánvalóvá tett. 29 hónapja folyik a háború Ukrajnában, ahol Putyin három napos villámháborúval akart diadalmaskodni. Ez mindmáig nem sikerült. A NATO mindennek ellenére azt állítja, hogy Oroszország fenyegeti Európát noha az orosz hadsereg kudarca látványos Ukrajnában. A NATO távozó főtitkára immár tízéves háborút jósol Ukrajnában noha a kivérzett ország alig áll a lábán. Miért háborúznak? Miért nem tárgyalnak? Erre nincs értelmes válasz.

“Itt az ideje, hogy ez a háború véget érjen”

Ezt mondta Kamala Harris alelnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a Fehér Házban. Az alelnök asszony, aki átveheti a demokraták elnökjelölti szerepét, Bidennél határozottabban figyelmeztette Netanjahut: nem tehet meg mindent a győzelem érdekében. Az izraeli kormányfő azzal indította meg a háborút, hogy

“megsemmisítjük a Hamászt és kiszabadítjuk a túszokat!”

Egyik célt sem sikerült elérni. A hadsereg vezetése szerint nem lehet legyőzni a Hamászt, melyet a palesztin lakosság jelentős része támogat. Az USA és az Európai Unió palesztin államot javasol Izraelnek, de az izraeli közvélemény döntő többsége ezt nem fogadja el.

Patthelyzet

Ugyanilyen patthelyzet van Ukrajnában, ahol már a korábbi amerikai vezérkari főnök megmondta: katonai eszközökkel csakis ezt lehet elérni hiszen Ukrajna sokkal gyengébb mint Oroszország. Szirszkij tábornok, az ukrán vezérkar jelenlegi főnöke ugyanerről tájékoztatta Zelenszkij elnököt:

“a NATO támogatásával meg tudjuk állítani az orosz offenzívát, de komoly ellentámadásra nincs erőnk.”

Mindenki az amerikai elnökválasztás eredményére vár, mert attól függhet, hogy meddig

“imbolyog a világ a harmadik világháború határán?”

Orbán és Tisza István

0

Érdekes párhuzamot vél felfedezni az első világháborút megelőző időkkel a magyar miniszterelnök politikai igazgatója, aki a National Interest című amerikai lapban arról írt, hogy Orbán Viktor éppúgy ellenzi a háborút ma mint ahogy azt Tisza István tette az első világháború előtt.

Kissinger, egykori amerikai külügyminiszter is célozgatott arra, hogy a mostani helyzet, mely Putyin Ukrajna elleni agressziója után alakult ki, sokban hasonlít ahhoz, amely Európát jellemezte a XX-ik század elején. Meg kell persze említenünk, hogy Európa ma már távolról sem a világ közepe. Az igazi világhatalmi vetélkedés az USA és Kína között folyik vagyis Európa egyre inkább periféria Oroszországgal együtt. A másik nem elhanyagolható különbség: az első világháború előtt szó sem volt atomfegyverről, amely pedig alapvetően megváltoztatta a hadviselést. Nem véletlen, hogy harmadik atombombát senki sem robbantott fel 1945 augusztusa óta. A III-ik világháborúnak ugyanis nem lenne győztese sőt világa sem nagyon. Orbán Balázs politikai igazgató mindenesetre realista külpolitikát javasol. Mintha Tisza István azt képviselte volna.

“Károlyi Mihálynak igaza volt, ez a háború nem állt érdekében Magyarországnak!”

E szavakkal ismerte el 1918 őszén Tisza István miniszterelnök, hogy az első világháborút az Osztrák-Magyar Monarchia elveszítette. Károly király és császár nem véletlenül nevezte ki kormányfőnek Károlyi Mihályt hiszen ő volt a béke embere a magyar parlamentben nem pedig Tisza István. Ez az apróság elkerülhette Orbán Balázs politikai igazgató figyelmét.

Aki mondandóját szemmel láthatóan annak az amerikai történésznek a szellemében fogalmazta meg, akit Orbán Viktor miniszterelnök nemrég fogadott a Karmelita kolostorban. John Mearsheimer arról beszélt Budapesten is, hogy két iskola van Washingtonban, ahol a diplomáciai irányt megfogalmazzák: az egyik a realista, a másik az idealista. A realista irányzat leghíresebb képviselője az idén már 99 éves Kissinger, aki a Szent Szövetség példáján bizonyította be, hogy a különböző társadalmi rendszerű nagyhatalmaknak együtt kell működniük a béke érdekében. Így sikerült tartós békét teremteni a XIX-ik században a napóleoni háborúk után. Az idealista viszont ideológia alapon képzelik el a diplomáciát. Jelen pillanatban erre tipikus példa a Biden adminisztráció, amely a demokráciákat állítja szembe a diktatúrákkal vagy Putyin, aki a liberális világrend ellen harcol.

Kissinger többször is bírálta a Biden diplomáciát, amely egyaránt ellenfélnek jelölte meg Kínát és Oroszországot. A realista diplomácia szerint az USA-nak semmiképp sem szabad megengednie, hogy Kína és Oroszország egységfrontot alkosson ellene.

A háborúban az jár a legjobban, aki kimarad belőle

Szunce mester, akinek elmélkedése a háborúról és a békéről, a legrégebbi filozofikus írás ebben a tárgykörben, a katonai konfliktus elkerülését javasolta a kínai császárnak. A háború ugyanis zéró végösszegű játszma, mindkét fél vesztes, mert rosszabbul áll mint a háború előtt. Jól látszott ez az első világháború után amikor Oroszországban megbukott a cár, Németországban a császár, a Habsburg monarchia pedig szétesett, a történelmi Magyarország a darabjaira hullott. A győztes egyértelműen az Egyesült Államok lett, amely a világgazdaság meghatározó szereplőjévé vált miután a brit birodalom nyakig eladósodott a háborús kiadások miatt.

Orbán Viktor amikor a béke mellett foglal állást, szakít a magyar jobboldal háborús vonalával, amely mindkét világháborúban tökéletesen csődöt mondott. Ezt jelenti a realizmus ebben az esetben amikor senki sem tudhatja, hogy mikor ér véget Putyin háborúja Ukrajnában. Az USA állítólag már tárgyal az oroszokkal valamiféle tűzszünetről. Macron francia elnök felkérte Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Putyinra a béke érdekében. Orbán Viktor abban reménykedhetett, hogy a magyar diplomácia valamiféle közvetítő szerepet játszik holott tudhatná: a realista diplomáciában a kis államoknak egyáltalán nem osztanak lapot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK