Lesz közös ellenzéki tüntetés október 23-án, és majdnem minden olyan párt jelezte a részvételét, amelyek aláírták a Gulyás Márton által alapított Közös Ország Mozgalom választási törvényről szól nyilatkozatot. Az LMP kihátrálása miatt viszont a Momentum sem lesz ott.
A tüntetésen így részt vesz az MSZP, a PM, a DK, az Együtt, a Liberálisok és a Modern Magyarország Mozgalom.
Sokáig úgy tűnt, hogy teljes lesz az ellenzéki egység, ám Hadházy Ákos, az LMP társelnöke csütörtökön este az ATV műsorában bejelentette, hogy pártja nem vesz részt a rendezvényen.
Ezzel pedig a Momentuim részvétele is kérdésessé vált. Ők ugyanis korábban úgy nyilatkoztak, hogy akkor lesznek ott a tüntetésen, ha azon minden, a közös nyilatkozatot aláró párt ott lesz. Mivel ez az LMP kihátrálása miatt nem teljesül, ők is úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a tüntetésen – mondta a Népszavának Papp Gergő, a Momentum szóvivője.
Azt már korábban bejelentették, hogy saját tüntetést szerveznek aznapra, ezt pedig meg is tartják.
Október 15-én járunk, a feszült belpolitikai helyzet ellenére 80 meghívottból 56 külföldi jelezte, hogy eljön Budapestre az 1956-os forradalom 50. évfordulójára. Közben Gyurcsány Ferenc türelmet kért a pártjától a reformok beindításáig, a Jobbik az általuk politikainak nevezett foglyok szabadon bocsátását követelte, Sólyom államfő pedig odaszúrt a kormánynak.
Folytatjuk a 2006-os események bemutatását a Független Hírügynökség egykori beszámolói alapján. A FüHü eredeti, sző szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
Gyurcsány türelmet kér
A kormányfő a 2009-es Európa Parlamenti választásokig kért haladékot az MSZP frakciójától a reformok és a kiigazítás érdemi beindulásához.
Ha azonban ezek után a kormánypártok elvesztik az EP-választásokat, akkor „ha akartok, elküldhettek”- fogalmazott Gyurcsány a szocialista képviselőcsoport október 3-i ülésén – erősítette meg a Független Hírügynökségnek az MSZP szóvivője.
Nyakó István elmondta, hogy a miniszterelnök szerint legközelebb a 2009-es EP választás lesz az az esemény, ahol le lehet mérni a kormány tevékenységét, a reformoknak és az egyensúlyteremtésnek a társadalmi hatásait. Gyurcsány szerint addig kell visszaszerezni az emberek támogatását, és amennyiben ez nem valósul meg, akkor a kormánypártok akár le is mondathatják.
Sólyom odaszúrt Gyurcsánynak
Az ifjúságra kell bízni ’56 emlékét – mondta Sólyom László köztársasági elnök a Szegedi Tudományegyetem ünnepi szenátusi ülésén, amelyet a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége – a MEFESZ – megalakulásának jubileuma alkalmából rendezte.
A köztársasági elnök szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc még mindig nem igazi ünnep Magyarországon. Könnyű törvényeket hozni, piros betűs ünnepet, munkaszüneti napot elrendelni, de az ’56-os megemlékezések akkor válnak nemzeti ünneppé, ha azt a magyarok a szívükbe fogadják. Ezért az egykori forradalmárok, a Nagy Imre-féle tradíciókat hangsúlyozó reformszocialisták és az emigráció 56-os hagyományainak egyesítésére van szükség – fogalmazott az államfő.
Sok külföldi vendég és nagy készültség várható október 23-án
Továbbra sem sikerült megegyezniük a tüntetőknek és a rendőröknek a Kossuth tér október 23-ai használatáról.
Egyelőre nem tudni, mi lesz, ha a tiltakozók nem szabadítják fel a Parlament előtti terület egy részét, amelyre a biztonsági intézkedések miatt lenne szükség.
A meghívott külföldi vendégek többsége már jelezte, hogy jön Budapestre.
Összesen 1200 rendőr vigyáz majd a hazai közméltóságokra és a külföldről érkező 56 állami méltóságra az október 23-i ünnepségek alatt – hangzott el hétfőn az ünnepségekről tartott miniszterelnöki hivatali tájékoztatón.
Szabó Ferenc a köztársasági őrezred parancsnoka elmondta, hogy a 80 meghívottból 56 külföldi méltóság jelezte, hogy részt vesz az ünnepségeken. Köztük van a spanyol és norvég király, a holland és osztrák kormányfő, az osztrák és lengyel államfő, a NATO főtitkára, az Európai Bizottság elnöke és az ENSZ menekültügyi bizottságának főbiztos-helyettese. Orosz részről Szergej Mironov a szövetségi tanács elnöke vesz részt az eseményeken.
Október 22-e és 24-e között fokozott biztonsági intézkedések lesznek érvényben. Teljesen lezárják például a belváros és a a ferihegyi repülőtér közötti utat és a rendezvények környékén megállási és várakozási tilalom lesz érvényben. Az ott parkoló autókat a rendőrség elszállítja, eljárást indít a tulajdonos ellen és a szállítási díjat is ráterheli. A biztonságra összesen 1200 rendőr vigyáz majd.
Szabó Ferenc közölte azt is, hogy a biztonság érdekében a rendőrségnek a tér 50-70 méteres körzetét át kell vizsgálnia tűzszerészekkel, és ezen a területen csak átvizsgált emberek tartózkodhatnak majd, amit nehéz lenne megoldani a tüntetőkkel. A rendőrség, a MeH és a tüntetők hétfőn már egyeztettek a tér használatáról, egyelőre nem sikerült megállapodni, kedden délelőtt 10 órakor folytatják a megbeszéléseket.
Arra senki sem válaszolt a sajtótájékoztatón, mi lesz, ha a tüntetők nem hagyják el a Kossuth teret.
Danks Emese kormányszóvivő elmondta, hogy a központi ünnepségek 536 millió forintba kerülnek, a teljes emlékév pedig majdnem 3,7 milliárd forintba. Ebben az összegben azonban benne van 60 szobor, 11 nagyjátékfilm, 2 emlékmű és többszáz könyv elkészítése is.
Az ünnep részeként két hét alatt 40 állami rendezvényt tartanak. Ezek között szerepel az is, hogy az eddig Felvonulási térként ismert területet (ami egyébként helyrajzilag a Dózsa György út része) 56-osok terére keresztelné a XIV. kerületi önkormányzat.
Ahogy közeledett október 23-a, úgy durvult el a politikai közbeszéd. A Fidesz bejelentette: provokációnak tartja, ha Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felszólal a forradalom ünnepén. Az ellenzéki párt ebben az esetben távolmaradását helyezte kilátásba.
A Kossuth téri tüntetők egykori szabaddemokrata vezetőkhöz fordultak segítségért, bebörtönzött társaik szabadon bocsájtásért. Az ORTT – a mai Médiahatóság elődje – egymillió forintra bírságolta a Hír Tv-t a Szabadság téri tudósításáért. Az indoklás szerint a műsorszolgáltató nem tájékoztatott tényszerűen és tárgyilagosan.
A Független Hírügynökség eredeti, szó szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.
A Magyar Nemzeti Bizottság Kőszeg és társai segítség kéri
Nemzetközi emberjogi és társadalmi szervezetekhez fordulnak a Kossuth téri tüntetők. Csütörtökön a demonstrálók egy csoportja a német IGMF emberjogi szervezet aktivistáival együtt a Markó utcai börtönhöz vonul, hogy tüntessenek a korábbi zavargások miatt fogva tartott, szerintük ártatlanul börtönbe zárt fiatalok szabadon bocsátásáért – közölte Molnár Tamás a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője szerdai sajtótájékoztatóján.
A fogva tartottak szabadulása érdekében
Molnár Tamás nyilt levélben kért segítséget több egykori szabad demokrata politikustól, így Kis Jánostól, Tamás Gáspár Miklóstól, és Kőszeg Ferenctől.
Arra kérte őket, hogy a fiatalok szabadon bocsátása érdekében vessék latba nemezetközi tekintélyüket.
Takács András a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 elnöke elmondta: október 14-én szombaton, a motorosok újabb demonstációt terveznek, körülbelül 1000 motoros részvételével.
A fegyveres és rendvédelmi dolgozók is tüntetnek
Megtartja október 14-re tervezett, másfél hónappal ezelőtt bejelentett figyelmeztető demonstrációját a 42.000 tagot számláló Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, közölte Kónya Péter a szövetség elnöke. Elmondása szerint, miután több kérdésben sem sikerült megállapodásra jutniuk a kormánnyal, nem volt más választásuk, a Parlament előtt 11 óra és dél között figyelmeztető demonstrációjukon minden rendvédelmi szervezettől százan képviselik majd a szövetséget, így összesen nyolcszázan tüntetnek majd.
Ha ezt követően sem sikerül megyezésre jutni, akkor október 24-én már a teljes tagságot mozgósítva szerveznek demonstrációt. Kónya Péter hozzátette, a tárgyalásokon több területen is sikerült kompromisszumot kötni, de nem kaptak garanciát a bérek kívánt mértékű emelésére, a pótlékok rendszerének felülvizsgálatára, illetve a bérek vásárlóerejének megőrzésére. Kónya szerint, megengedhetetlen, hogy a rendvédelmi dolgozók egy része akár 450 óra túmunkát végez egy hónapban. Sok büntetésvégrahajtási alkalmazott rosszabb körülmények között dolgozik, mint a fogva tartottak, olykor havi netto 65 ezer forintért.
Ahol Gyurcsány van, ott a Fidesz nincs
A Fidesz közölte: október 23-án délután kettőtől tartja saját megemlékezését Budapesten. A helyszín azonban még nem dőlt el – mondta a párt szóvivője, Szíjjártó Péter.
A Fidesz arra szólítja fel Gyurcsány Ferencet, hogy ne szólaljon fel az 1956-os forradalom emlékére szervezett egyetlen ünnepségen sem, mert az a Fidesz szerint nyílt provokáció az emberek felé. Amennyiben mégis megszólal a kormányfő, akkor a Fidesz nem vesz részt azokon az eseményeken.
Szíjjártó kiemelte, hogy azokon a rendezvényeken, melyeken Sólyom László beszél, részt vesznek. Arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy ha az államfő beszél, a kormányfő pedig nem, de Gyurcsány Ferenc jelen van az eseményen, akkor részt vesz-e a Fidesz. Az biztos, hogy a parlamentbe szervezett emlékülésre nem megy el az ellenzéki párt, mert ott beszél a miniszterelnök.
Szijjártó szerint Gyurcsány Ferenc minden egyes megszólalása október 23-án nyílt provokáció az emberek és 1956 szellemisége ellen.
A Fidesz szerint ugyanis ’56-ban az akkori emberek a gátlástalanság, a hazugság és a hatalomhoz való mániákus ragaszkodás ellen harcoltak, és a miniszterelnök ma ugyanezeket testesíti meg. Szíjjártó szerint Gyurcsány ma nem kívánatos személy a magyar közéletben és súlyos tehertétel minden október 23-i szerepvállalása.
Megbírságolták a Hír TV-t a Szabadság téri tudósítás miatt
Egymillió forintra bírságolta az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Hír TV-t, mert a csatorna több törvényt is megsértett az MTV-székház három héttel ezelőtti ostroma közvetítetéskor – olvasható az ORTT szerdai közleményében.
A Testület szerint a Hír TV a tényszerű és tárgyilagos tájékoztatásról szóló törvényt sértette meg, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének tiszteletben tartását előíró követelményt.
Az ORTT indoklása szerint a csatorna helyszíni tudósítója az incidenseket forradalmi eseményekként próbálta bemutatni. Eközben többször is azt sugallta, hogy a rendőrség fegyverrel fogja leverni a megmozdulást.
A határozat indoklásában az ORTT kifejti: a Hír TV forradalmi, háborús helyzetként számolt be a történésekről, miközben teljes mértékben megfeledkezett a demonstrációk törvényes kereteiről, az események jogállamban szokásos értelmezéséről. A műsorszolgáltató nem tájékoztatott tényszerűen és tárgyilagosan akkor, amikor háborúról, forradalomról, új ’56-ról beszélt.
Az ORTT – közleménye szerint – a szankció kiszabásánál figyelemmel volt a törvénysértés súlyosságára, ugyanakkor mérlegelte azt a körülményt is, hogy a Magyarországon eddig még nem tapasztalt zavargásokról való tudósítás milyen feladat elé állította a műsorszolgáltatót.
2007. szeptember 21-én a Független Hírügynökség arról írt, hogy a Fidesz bejelentette: ismét az Astoriánál tartja ünnepi megemlékezését október 23-án. Tavaly ugyanezen a helyszínen ünnepeltek, akkor azonban a résztvevők egy része összekeveredett a rendőrökkel összecsapó kormányellenes tüntetőkkel.
A legnagyobb ellenzéki párt ezt pénteken bejelentette az illetékes szervnél is – tájékoztatta a Független Hírügynökséget közleményében a Fidesz.
Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője egyelőre nem árulta el, hogy a bejelentést tudomásul vették-e. Annyit mondott, hogy a gyülekezési törvény értelmében egy rendezvényt a tervezett időpont előtt három nappal kell bejelenteni. Október 23-ig még egy hónap van hátra, így addig még számos rendezvényt bejelenthetnek. Arról, hogy végül milyen helyszíneken milyen megemlékezések lesznek, várhatóan csak az ünnep előtti napokban kommunikálja a rendőrség.
A Fidesz tavaly szintén az Astoriánál tartotta ünnepi megemlékezését. Akkor azonban
a rendezvényre érkezők egy részével összekeveredtek a korábban a rendőrökkel összecsapó kormányellenes tüntetők.
Az ellenzéki párt ezután többször hangoztatta, hogy a rohamrendőrök rátolták a demonstrálókat a nagygyűlés résztvevőire. A történteket végül a parlament több bizottságának összevont ülésén zárt ajtók mögött tárgyalták, az ott bemutatott dokumentumokat pedig 80 évre titkosították. Végül a parlamenti pártok nyomására két hangfelvételt nyilvánosságra hoztak: az egyik a rendőrök rádióforgalmazásának egy része, a másik pedig tüntetők közötti telefonbeszélgetés. Ezekből az derül ki, hogy
a demonstrálók akarták ráhúzni a tömegoszlató rendőröket a Fidesz rendezvényén résztvevőkre.
Szijjártó Péter, a párt szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján nem válaszolt érdemben arra, hogy miért döntöttek ismét az Astoria mellett. A tavalyi atrocitásokat felvető kérdésre is csak annyiban regált, hogy nem a helyszínválasztás miatt voltak problémák.
Gyurcsány Ferenc a Fidesz bejelentéséről
A miniszterelnök nem kommentálta a Fidesz pénteki bejelentését, miszerint ismét az Astoriánál tartják október 23-i ünnepi megemlékezésüket. Gyurcsány Ferenc pénteken úgy fogalmazott: „végig kell gondolnom, hogy milyen szándék vezeti a döntéshozókat, amikor ismét ezt a helyszínt választották, és amíg nem értem, vagy nincs reálisnak tűnő feltételezésem, addig nem kommentálom a kérdést.”
A Fidesz tavaly szintén az Astoriánál tartotta ünnepi megemlékezését. Akkor azonban a rendezvény végén a távozó résztvevők egy része összekeveredett a rendőrökkel összecsapó kormányellenes tüntetőkkel.
Az ellenzéki párt ezután többször hangoztatta, hogy a rohamrendőrök szándékosan „rátolták” a demonstrálókat a nagygyűlés résztvevőire. A történteket végül a parlament több bizottságának összevont ülésén zárt ajtók mögött tárgyalták, az ott bemutatott dokumentumokat pedig 80 évre titkosították. Végül a parlamenti pártok nyomására két hangfelvételt nyilvánosságra hoztak. Az egyik a rendőrök rádióforgalmazásának egy része, a másik pedig az összetűzésekben részt vevő tüntetők közötti telefonbeszélgetés volt. Ezekből az derült ki, hogy a demonstrálók próbálták „ráhúzni” a tömegoszlató rendőröket a Fidesz rendezvényén résztvevőkre.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Nemzetközi emberjogi és társadalmi szervezetekhez fordulnak a Kossuth téri tüntetők. Csütörtökön a demonstrálók egy csoportja a német IGMF emberjogi szervezet aktivistáival együtt a Markó utcai börtönhöz vonul, hogy tüntessenek a korábbi zavargások miatt fogva tartott, szerintük ártatlanul börtönbe zárt fiatalok szabadon bocsátásáért – közölte Molnár Tamás a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője szerdai sajtótájékoztatóján.
