A történet röviden: a Magyar Idők közírója (ők nevezik így N. Horváth Zsófiát) az ötvenes éveket idéző stílusban és hangvételben támadja a darabot. A fő baja vele, hogy mint írja, homoszexualitásra neveli a gyerekeket, és ez szembemegy az állam céljával. (sic!)
Bármi is legyen az állam célja, tegyük hozzá. Merthogy egy államnak sokféle célja lehet – például az, hogy a polgárainak minél jobb életet biztosítson – de a nemi identitásba demokratikus viszonyok között nem szokása beleszólni. (Nem is tud, tegyük hozzá…) Ám a Magyar Idők cikkíróját ez nem érdekli, mert szerinte a kultúrában még nem történt meg a rendszerváltás, ugyanis, ha megtörtént volna, akkor ilyen darabokat nem mutathatnának be az Erkel Színházban.
Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója védelmébe vette a Billy Elliot című darabot, és válaszcikkében leírta, hogy szó sincs arról, hogy homoszexualitásra buzdítanák a nézőket, köztük a gyerekeket. Neki is négy gyereke van, mely személyes megfogalmazással vélhetően arra utalt, hogy mennyire távol áll tőle a „buziság” mint olyan.
Majd példákat hozott az operairodalom történetéből, olyan darabokat és szerepeket, ahol nők férfinak öltöznek, vagy épp fordítva.
Ókovács Szilveszter látszólag tehát szembemegy a Magyar Idők által megidézett kormányzati világképpel, valójában azonban nem lázad, hanem magyarázkodik. Megmagyarázza, hogy ő és a színház nem úgy gondolta, ahogyan azt a Magyar Idők (újságírója) feltételezi, nem az volt a szándékuk a darabbal, hogy a melegséget propagálják. Ami egyfelől igaz, merthogy nyilván nem ez volt a szándék, másfelől viszont nem magyarázkodni kellene, hanem helyére tenni a dolgokat.
Például elmagyarázni N. Horváth Zsófiának, hogy a nemi identitás nem elhatározás, de még csak nem is nevelés kérdése. Utóbbival – már amennyiben nevelésnek lehet nevezni – ideig-óráig ugyan el lehet fedni bármiféle nemi irányultságot, ám a lényeg ettől nem változik.
A Magyar idők cikkébe, ha csak egy félmondat erejéig is, de sikerült belekeverni a „migránsokat”, miszerint azért is káros a „buziságra” nevelés, mert hazánkat idegen invázió fenyegeti. Jó lett volna, ha Ókovács Szilveszter erre a kitételre is válaszol. Hogy nem kellene ostobaságokat írni, és megfelelési kényszertől hajtva minden bajunk, gondunk okozójaként a nálunk még nyomokban sem fellelhető migránsokat feltüntetni.
Ez a vita nem az Erkel színházról, és még kevésbé a világon és Magyarországon nagy sikerrel játszott Billy Elliotról szól, hanem arról, hogy a Magyar Idők megregulázná a művészeket, meghatározná, hogy mit szabad nekik, és mi az, amit nem. Ókovács Szilveszter nem az írás sanda szándékával vitatkozik, hanem a „buzizás” vádjával szemben védi magát és a színházát. Ily módon látszólag bátor védekezése épp a lényeget fedi el: azt, hogy az államnak nemcsak az emberek hálószobájában, de a színházi próbákon sincs keresnivalója.
Az Elios-ügyet az ellenzék kapta ajándékba Brüsszeltől, az Operát meg kell védeni a liberális véleményterrortól, Brüsszel pedig Európa lelakott világbarakkja, ahol a fehér ember félve megy ki az utcára. Ilyen volt a vasárnap a kormánypárti médiában.
Az M1 szakértője szerint Brüsszel választási fegyvere az OLAF
„Brüsszel választási fegyvere az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – hangzott el az M1 szombati műsorában.
Valószínűleg nem véletlen, hogy az Elios tevékenységéről szóló OLAF-jelentés röviddel az áprilisi választás előtt szivárgott ki – mondta Mráz Ágoston Sámuel politikai elemző, a Nézőpont Csoport vezetője.
A szakértő szerint az Európai Bizottság egyes tagjai mindent elkövetnének a kormányfő leváltásáért, bár tudják, hogy erre idén tavasszal aligha lesz esély. Az Elios-vizsgálat valódi célpontja ezért Orbán Viktor lehet – tette hozzá.
Mráz Ágoston Sámuel úgy véli, hogy az Elios-ügyet az ellenzéki pártok ajándékként kapták, mivel azt – saját program híján – fel tudják használni a választási kampányban.” (MTI)
Az Origo talált egy rendőrgyilkos migránst
„Többször meg kellett szakítani a tárgyalást a többszörös rendőrgyilkos, mexikói illegális bevándorló dühkitörései miatt az Egyesült Államokban, aki semmilyen megbánást nem mutatott, sőt egyfolytában fenyegetőzött a bíróságon. Az esküdtszék bűnösnek találta, az eljárás további szakaszában akár halálra is ítélhetik. …
A Fox News tudósítása arra is kitér, hogy a republikánus párt reklámfilmben mutatta be Bracamontes esetét, ezzel is támogatva Donald Trump amerikai elnök tervezett intézkedéseit a mexikói határra építendő falról és az USA-ban tartózkodó több százezer illegális bevándorló kitelepítéséről.” (Origo: Még a bíróságon is fenyegetőzött a rendőrgyilkos illegális bevándorló)
Ókovácsot védi a liberális véleményterrortól a 888
„Jól jelzi, mennyire kiverte a biztosítékot a premier, hogy szombaton a liberálisok kedvenc lapja, a brit The Guardian is „foglalkozott” az üggyel. Az, hogy fekete szereplők „kimaradtak” a darabból, mellékes szál lett. A szerződést elnézve, ez nem csoda. Reménytelen lenne ebbe beleállni.
A lap szerzője viszont ennél sokkal fontosabbnak tartotta megemlíteni, hogy az eredeti szegény, dél-karolinai fekete környezetet kontextusát „felváltotta” egy európai menekülttábor (amely a „kritikusok szerint a Keleti pályaudvarnál történt 2015-ös „eseményekre” hajaz).
A szerző szerint ezért a politika belemártotta a tenyerét az előadásba. Ráadásul mindezt úgy, hogy természetesen az egész előadással a menekültellenességet, így pedig Orbán Viktor szekerét tolják.
És, az sem mellékes, hogy az előadást a választások előtt alig pár hónappal mutatták be.” (888: Beleszállt a balliberális véleménydiktatúra a Magyar Állami Operaházba)
Érzékletes jelentés a Pesti Srácoktól a kalifátussá változott Brüsszelből
„A brüsszeli utcákon félreérthetetlen magabiztossággal haladó, a szűk utcákon soha félre nem húzódó muszlimok, ők az egykori belga, az összeurópai gyarmatok rabszolgáinak leszármazottai, akikben már semmi idegenség nincs. Ez az ő városuk. Mintha bármilyen viszonyban lennének azzal a szóval: „város”. Úgy érezzük, valamiféle keserű bosszú része az is, hogy végül a járdáról szó szerint leszorítva, a sárban osonunk az EP felé. „Fehérként” elkerülni a feltűnést Brüsszel belvárosában: lehetetlen feladat. A liberális Európa koronavárosa inkább tűnik az Omajjád kalifátus megszállása alatt álló bármely spanyol ciudadnak, mint a multikulturalizmustól, a liberális demokrácia vívmányától életerős szellemi, hatalmi központnak, vagyis pontosan az, aminek látszik: Európa lelakott világbarakkja. Egy romváros. Brüsszel a politikai turisták jelenléte ellenére végtelenül magányos hely, akár Camus pestis-fertőzött Oránja. A reptérről csak egyetlen emlékem maradt: egy nő átható tekintete a burka alól.” (Pesti Srácok: Brüsszel – Riport egy magára hagyott városból)
Jogos lenne egy esetleges sztrájk, márciusig viszont biztosan nem lesz munkabeszüntetés a Magyar Állami Operaházban, pedig a dolgozók kollektív szerződéséről szóló tárgyalások nem haladtak előre – tudta meg a FüHü.
Legutóbb decemberben írtunk a munkaügyi vitáról, amely több mint fél éve zajlik a három operaházi szakszervezet és az intézmény vezetősége között. Akkor Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének az elnöke a FüHü-nek elmondta, hogy a hivatalos bírósági dokumentumra várnak arról, hogy jogosan sztrájkolnának a kollektív szerződésért. Most kiderült, hogy januárban megkapták az erről szóló írást, de sztrájk egyelőre nem lesz.
A tárgyalásokat az új évben is folytatták a vezetőséggel, de egy helyben toporognak
– mondta kérdésünkre Rotter Oszkár. Mivel pedig a társulat határon túli turnéra indul, márciusig nem is folytatják az egyeztetést, és sztrájkról is csak utána lehet szó. Tehát hiába lenne jogos a munkabeszüntetés, márciusig biztos nem élnek ezzel a lehetőséggel, ami először nyáron került szóba, mint végső fegyver a kollektív szerződésekért folyó harcban.
A FüHü a Magyar Állami Operaház vezetését is megkérdezte arról, hogy állnak a tárgyalásokkal. Ókovács Szilveszter főigazgató az intézmény sajtóosztályán keresztül ezt a választ juttatta el nekünk:
„2017. július 30-tól nincs KSZ (kollektív szerződés, a szerk.), de azóta is van Opera, sőt!
2017. augusztus 1-től van sztrájkkészültség, de nincs sikeres sztrájk.
2017. szeptember 1-től az operai dolgozók terhelése átlagosan csökkent.
2017. januárjától és februárjától, továbbá 2018. februárjától az operai dolgozók illetménye jelentősen nő.
A tárgyalások folyamatosak hónapról hónapra, de nincs megegyezés, a karaván viszont halad tovább.”
Olyannyira, hogy az Operaház több mint harminc év után a múlt héten mutatta be Gershwin Porgy és Bess című operáját úgy, hogy a jogörökösök tiltakozása ellenére figyelmen kívül hagyta a színes bőrű énekesekre vonatkozó kikötést.
Bár voltak olyan nézők, akik tényleg aggódtak, hogy esetleg elmarad az előadás, szombaton több mint harminc év után, a tiltást megtörve fehér énekesekkel mutatták be a Porgy és Besst Magyarországon. Azt már nem tehetjük hozzá, hogy gond nélkül ment le a bemutató az Erkel Színházban, hiszen majd harminc perc csúszással kezdődött az előadás, és politikai korrektségből is van még mit tanulnia a Magyar Állami Operaháznak – bár ez manapság egyre kevésbé elvárás, sőt.
Hosszasan lehet vitázni arról, hogy mennyire szép húzás a jogtulajdonosok kifogásai ellenében bemutatni egy darabot, és arról is, hogy melyik gesztust lehet inkább lerasszistázni: azt, hogy Ira Gershwin végrendelete értelmében, a szokást mintegy írásban rögzítve, csak feketebőrű énekesek szerepeltetéséhez járulnak hozzá az örökösök a Porgy és Bessben, vagy azt, hogy egy magyar színház ennek ellenére, gyakorlatilag egy kiskaput kihasználva figyelmen kívül hagyja ezt. Komplex problémáról van szó, amelyben Ókovács Szilveszter főigazgató egyértelművé tette az álláspontját: a jogtulajdonosok tiltakozás ellenére, az „all-black cast” kitételt figyelmen kívül hagyva, hazai énekesek előadásában mutatta be a Magyar Állami Operaház január 27-én George Gershwin Porgy és Bess című operáját a budapesti Erkel Színházban, Almási-Tóth András rendezésében. Erre az adott lehetőséget, hogy az Opera által aláírt szerződésben állítólg ez a kitétel nem szerepel, így az idei négy előadást megtartják, de persze a következő évadban is játszani szeretnék a betanult darabot – Ókovács pedig ezért akár perre is menne. A FüHü-nek az Opera sajtóosztálya azt a tájékoztatást adta, hogy megvárják az utolsó, február 8-i előadást, és másnap elküldik az új, a következő három évad dátumaira szóló engedélykérő levelet. „Ha erre a rasszista kitétel miatt nemleges válasz jön, akkor új fejezethez ér a vita, amely innentől már teljesen a nyilvánosság előtt zajlik majd.
Főigazgató úr biztos abban, hogy a következő három évadban a Porgy szerepelni fog az Erkel Színház műsorán”
– írták.
Ókovács Szilveszter egyébként azt, hogy a jogörökösök akarata ellenére így játszák a darabot, azzal indokolta, hogy az opera egyetemes művészeti érték, ezért nem lenne szabad egy darabot bőrszín alapján kisajátítani, annál is inkább, mert absztrakciós műfajról van szó.
A művészet szabadságáért való kiállás mellett azonban úgy tűnik, a főigazgató presztízskérdést is csinált a fehér Porgy és Bessből. Az Origón a bemutató napján megjelent publicisztikájában így fogalmazott: „mindjárt indul a Porgy operatörténetileg mindenféleképpen jegyzett „fehér” premierje.”
Az örökösök tiltakozása nyomán annyi történt, hogy a plakátokon és más, az előadással kapcsolatos reklámokon, hirdetéseken a kifogásukat feltüntették, ennek megfelelően a bemutatón megvásárolható műsorfüzeten is ott virított a piros felirat:
„A Porgy és Bess bemutatása jelen formában nem engedélyezett, és ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel”.
A Porgy és Bess újabb magyarországi bemutatójának egyébként nyilván nem tett rosszat a körülötte zajló hírverés: nagy az érdeklődés a négy előadásra, akit érdekel Gershwin operája, igyekszik most megnézni, hátha jövőre már nem lesz műsoron. Sokan még szombaton is aggódtak a nézők közül, vagy legalábbis viccelődtek azon, hogy mi lesz, ha mégsem tartják meg az előadást. A premiert természetesen megtartották, de azért nem sikerült simára az operatörténeti pillanat: majdnem félórás csúszással tudták megkezdeni az előadást az Erkelben, mert meghibásodott a színpadi világítást vezérlő elektronika. A problémát maga Ókovács Szilveszter jelentette be a színpadon, miután több mint tíz perce várt a közönség a kezdésre.
Jelenet George Gershwin, DuBose és Dorothy Heyward, Ira Gershwin Porgy és Bess címû operájának próbáján a budapesti Erkel Színházban 2018. január 25-én MTI Fotó: Mónus Márton
Mivel jeles eseményről volt szó, nyilván frusztrálta a főigazgatót a probléma, ebből azonban semmi nem látszott. Még kétszer kellett megjelennie, hogy kezelje a majdnem félórásra duzzadt csúszás problémáját, de végig teljesen fesztelen volt, részletesen elmagyarázta a hiba okát, és viccel ütötte el a kellemetlenséget. Például azzal, hogy, ha majd az Erkel felújításáért is lobbizni akar, a premier közönsége lesz a tanúja rá, hogy szükség van erre. Vagy azzal, hogy
ne aggódjunk, nem fekete kezek vannak a dologban.
A művészet szabadságáért kiálló Ókovácsnak ez a megjegyzése derültséget, de vélhetőleg sokakban visszatetszést is keltett. Azon túl, hogy az ilyen viccelődés politikailag teljesen inkorrekt – bár ez egyre kevésbé jelent problémát a közbeszédben -, különösen egy, a rasszizmus problémájával ennyire átitatódott mű esetében ízléstelen.
Ezt pedig nem mi akarjuk ráhúzni az előadásra: ahogy a FüHü-nek küldött válaszból is kitűnik, a főigazgató az, aki szerint egyenesen a fehérekkel szembeni rasszizmus az all-black cast kitétel. Az Opera abban a sajtóközleményben is kijátszotta a rasszizmuskártyát, amelyet a „fehér” premier kapcsán körbeküldött, és az operawire.com-on is megjelent. Arra hívták fel a figyelmet, hogy egyesek magát George Gershwint is rasszistának tartották azért, ahogyan az afroamerikaiakat ábrázolja a műben, pedig, ahogy az Opera hangsúlyozza, mi sem állt távolabb a zeneszerzőtől. Ezen logika mentén szerintük a darab bemutatásakor sem illik rasszistának lenni a másik irányból. Ez akár még elfogadható érv is lenne, viszont ha ekkora az egyenlőség, akkor talán a darab premierjén sem szerencsés bajkeverő fekete kezekkel viccelődni. A megjegyzés ráadásul teljesen értelmetlen, mert a Porgy és Bess szereposztásáról végrendelkező, a librettót jegyző Ira Gershwin maga is fehér volt (csak döntésével a fekete énekeseket szerette volna támogatni), ezért ha valakik megakadályozhatták volna a bemutatót, azok sokkal inkább fehér kezek.
A PC-ből egyébként másoknak is lenne hová fejlődniük az intézményben. A szombati bemutató előtt tartott Hangoló című programon – amely egyébként nagyon hasznos és jó kezdeményezés -, a darabot úgy ismertették, hogy végig négerezték a benne szereplő karaktereket, egy ponton pedig az is elhangzott, hogy Porgy, mit tegyünk, nyomorék. Pedig erre az állapotra is van már szebb szavunk, már ha ilyesmire van még bármiféle igény 2018-ban Magyarországon.
Ókovács Szilveszter a csúszás miatt, még az előadás megkezdése előtt kompenzációt ajánlott fel a premier nézőinek: az igényeket a porgy@opera.hu email címre várják, névvel, címmel és a szombati előadásra szóló jegy fotójával – közölte kérdésünkre az intézmény. Kárpótlásként az Opera a minden magyar újszülötthöz eljutatott Útravaló című CD-jének 2018-as kiadását ajánlotta fel, ami az Opera Gyermekkar első önálló albuma. A lemezen Szőnyi Erzsébet A makrancos királylány című kétfelvonásos meseoperája és Kodály Zoltán, Kocsár Miklós, Esterházy Pál, Karai József és John Rutter egy-egy vallásos ihletettségű műve szerepel.
Folyamatosan tárgyalnak az operaházi szakszervezetek képviselői Ókovács Szilveszterrel, de előrelépés továbbra sincs a kollektív szerződések ügyében, és ezen a főigazgató újbóli kinevezése sem változtatott – tudta meg a FüHü. Közben viszont még a társulat tagjainak Facebook-oldalát is ellenőrzik, hogy senki se írhasson kedvezőtlenül az intézményről.
Továbbra is tart az állóháború a Magyar Állami Operaház vezetése és a dolgozókat képviselő szakszervezetek között. Hiába nem támogatták a szakszervezetek Ókovács Szilveszter kinevezésének meghosszabbítását, november közepén megszületett a döntés, hogy továbbra is ő marad az intézmény főigazgatója: megbízatása 2018. február 15-től öt évre szól.
Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének vezetője a FüHü-nek elmondta, hogy ez semmiben nem változtatta meg a hozzáállásukat, továbbra is harcolnak a kollektív szerződésekért.
Most arra várnak, hogy írásban is megkapják a bíróság döntését
Már megkezdődött a Magyar Állami Operaház felújítása. MTI Fotó: Máthé Zoltán
A szakszervezeti vezető szerint a dokumentum két héten belül megérkezhet, és akkor elkezdhetik szervezni a munkabeszüntetést. Addig is tárgyalnak természetesen a vezetőséggel, de érdemi előrelépés még mindig nincs. Pedig Rotter Oszkár szerint az egész társulatban, illetve a műszaki dolgozóknál is
nagyon nagy az elégedetlenség.
Az Opera külföldi körútjainak végeztével ugyanis jelentősen csökkent az az összeg, amit kézhez kapnak. Hiába mondja a főigazgató, hogy a kollektív szerződés hiánya nem jár keresetcsökkenéssel, a szakszervezetek szerint ez nem igaz, ugyanis a dolgozók jövedelmét erőteljesen befolyásolja az, hogy hány előadást játszanak. Most viszont, a turné végeztével, és az Operaház felújítás miatt csak az Erkel Színházban vannak előadások. Ennek színpada ráadásul jóval kisebb, mint az Operaházé, így például A diótörőben is csökkenteni kellett a táncosok létszámát, emiatt viszont több művész elesett az előadásokért járó pénztől.
Rotter Oszkár hangsúlyozta, hogy egyetértenek azzal, hogy fel kellett újítani az Andrássy úti játszóhelyet, de ez a kollektív szerződés hiányában ez nehéz helyzetbe hozta az intézmény dolgozóit, akik ráadásul még csak nem is panaszkodhatnak. A szakszervezeti vezető megerősítette, hogy még a dolgozók Facebook-oldalát is figyelik.
Ha bármi negatívat tesznek közzé az Operáról, akkor felelősségre vonják őket.
Ezek után kérdés, hogy a bírósági papír kézhezvétele után végre vállalni fogják-e a a dolgozók a sztrájkot.
Ókovács Szilveszter az évadnyitó rendezvényen. MTI Fotó: Pólya-Petõ Dávid
„Riccardo Muti és a római opera társulata, valamint közönsége 2011-ben a bemutatón demonstrált az ostoba döntés ellen, amely megfosztotta a dalszínházat eddigi támogatásától. Muti és a társulat a közönség szeretetét élvezve nem félt a megtorlástól, hanem bátran kiállt igazáért.
Keserűen kérdezem: elképzelhető mindez ma a budapesti operában, vagy bármely megfélemlített, megalázott, önállóságától megfosztott intézményben? Hol van a civil kurázsi, a szolidaritás és bátorság, amikor tömegesen kellene üvöltve fellépni az önkény, a bornírt szellemi agresszió ellen? Meddig viselhető el a meghunyászkodó beletörődés?!” – írta erről Békesi László volt pénzügyminiszter.
A kultúráért felelős államtitkárság MTI-nek küldött közleménye szerint Ókovács Szilveszter főigazgatói megbízatása 2018. február 15-től öt évre szól. A posztra augusztusban írtak ki pályázatot, ezt nyerte meg az eddigi főigazgató.
Nem maradt el az Erkel Színházban A Hugenották szombati premierje. A sztrájkot ugyanis elhalasztották, de nem mondták le.
Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének az elnöke a FüHü-nek nyilatkozva azt is elmondta, hogy a szombati előadásra háromszoros pénzt ígértek és azt, hogy a jövőben nem fordulhat elő, ami eddig többször, hogy vasárnaponként próba és előadás is legyen.
Mint korábban megírtuk, a sztrájkot október 19-én hirdették meg arra az esetre, ha A hugenották premierjéig, október 28-áig Ókovács Szilveszter nem írja alá az operaházi dolgozók kollektív szerződését, amelyet még tavasszal mondott fel.
„Egyáltalán nem cél az, hogy elmaradjon a premier, csak egyszerűen a munkáltató, nevezetesen Ókovács Szilveszter nem hagy más lehetőséget, ezért kénytelenek vagyunk ehhez az eszközhöz nyúlni” – mondta korábban portálunknak Rotter Oszkár.
Egyeztettek A hugenották bemutatójában részt vevő művészekkel és más dolgozókkal, és az látszott, hogy egy esetleges sztrájk eredményes lenne, és megakadályozná a premiert.
Ókovács Szilveszter, aki rendszeresen publikál az Operáról az Origón, pénteken megjelent írásában A hugenották premierjére is kitért. Azt írta, hogy a bemutatót mindenképpen megtartják,
„legfeljebb nemcsak protestánsok és katolikusok nyílt színi csatája lesz ez az este, hanem a józanság és a kötelességtudat harca és úgy gondolom, győzelme is.”
Meyerbeer nagyoperáját a reformáció 500. évfordulójának tiszteletére mutatná be az Opera, a Reformáció500 című rendezvénysorozatuk keretében.
Már csak két nap van A hugenották premierjéig az Erkel Színházban, amikorra a szakszervezetek sztrájkot hirdettek, ha az Operaház főigazgatója nem hajlandó aláírni a dolgozók kollektív szerződését. A FüHü-nek Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének vezetője megerősítette, hogy továbbra is él a sztrájkfelhívás.
A sztrájkot október 19-én hirdették meg arra az esetre, ha A hugenották premierjéig, október 28-áig Ókovács Szilveszter nem írja alá az operaházi dolgozók kollektív szerződését, amelyet még tavasszal mondott fel. Azóta egy hét telt el, előrelépés azonban továbbra sincs.
„Ha nincs kollektív szerződés, lesz sztárjk” – mondta Bárány Balázs Péter a FüHü-nek arról, hogy elkötelezettek a munkabeszüntetés mellett a szakszervezetek. Szerinte, ha életbe lép a sztrájk, akkor nagy valószínűséggel elmarad a premier, mert elegen csatlakoznak majd a munkabeszüntetéshez ahhoz, hogy ne lehessen megtartani. „Azt gondolom, hogy
sztrájkolni fognak annyian, amennyien szükségesek ahhoz, hogy rábírjuk a munkáltatót, hogy meggondolja magát”
– mondta.
Felmérést erről nem készítettek a dolgozók között, de közösen döntött a három érintett szakszervezet tagsága a munkabeszüntetésről, és Bárány Balázs Péter azt mondta, hogy senki sem kérte azóta, hogy vonják vissza a sztrájkfelhívást.
Korábban arról beszélt a FüHü-nek, hogy a sztrájk csak a végső eszköz a kollektív szerződésért folytatott harcban, amelyhez nem szívesen nyúlnak, és csak akkor, ha Ókovács Szilveszter hajthatatlan. Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke most is hangsúlyozta, hogy mivel rengeteg munka van egy ilyen mű színpadra állításában szeretnék, ha meg lehetne tartani a premiert.
„Egyáltalán nem cél az, hogy elmaradjon, csak egyszerűen a munkáltató, nevezetesen Ókovács Szilveszter nem hagy más lehetőséget,
ezért kénytelenek vagyunk ehhez az eszközhöz nyúlni” – mondta. Hozzátette, hogy szerdán is egyeztettek a főigazgatóval, de az nem vezetett eredményre. Elmondta, hogy egyeztettek A hugenották bemutatójában részt vevő művészekkel és más dolgozókkal, és ebből úgy tűnik, hogy egy esetleges sztrájk eredményes lenne, és megakadályozná a premiert.
Ókovács Szilveszter viszont már előre jogellenesnek minősített egy esetleges sztrájkot, hozzátéve, hogy akár bíróságra is viszi az ügyet. Bárány Balázs Péter szerint ez a fenyegetés nem ijesztette meg a szakszervezeteket, és bíznak benne, hogy a bíróság a javukra ítél majd.
Rotter Oszkár pedig abban reménykedik, hogy a főigazgató az utolsó pillanatban meggondolja magát, és nem lesz botrány.
„Úgy fogunk készülni, hogyha mégis hajlandó megfelelő kompromisszumot kötni, akkor le fog menni a premier, de csak abban az esetben”
– mondta. A sztrájk október 28-án 17 30-kor lép életbe, de ha akár abban a pillanatban sikerül megállapodni a szerződésben, meg lehet tartani szerinte az előadást. (A hugenották premierje 18 órakor kezdődik a műsor szerint.) Nyilvános forgatókönyv még nincs, de Rotter Oszkár a FüHü-nek elmondta, hogy az előadás megkezdése vagy meg nem kezdése előtt nagy valószínűséggel kiállnak a szakszervezeti vezetők a jelen lévő újságírók elé, hogy beszámoljanak a fejleményekről.
Ókovács Szilveszter, aki rendszeresen publikál az Operáról az Origón, pénteken megjelent írásában A hugenották premierjére is kitért. Azt írta, hogy a bemutatót mindenképpen megtartják, „legfeljebb nemcsak protestánsok és katolikusok nyílt színi csatája lesz ez az este, hanem a józanság és a kötelességtudat harca és úgy gondolom, győzelme is.”
Meyerbeer nagyoperáját a reformáció 500. évfordulójának tiszteletére mutatná be az Opera, a Reformáció500 című rendezvénysorozatuk keretében.
Augusztus elején érkezett a hír, hogy a dolgozók kollektív szerződésének felmondása miatt sztrájkot hirdettek a Magyar Állami Operaház szakszervezetei. Sztrájk valójában még nem volt, de ha továbbra sem lesz előrelépés a kollektív szerződések ügyében, előfordulhat, hogy kénytelenek ehhez folyamodni – mondták a szakszervezetek vezetői a Független Hírügynökségnek. Márpedig egyelőre úgy látszik, hogy az Opera vezetése nem hajlandó aláírni az új szerződést, mert Ókovács Szilveszter szerint képtelenségeket kérnek a szakszervezetek.
Még kivárnak a szakszervezetek
Augusztus elején jelentették be, hogy összefogott az operaházi dolgozókat tömörítő három szakszervezet, hogy a felmondott helyett kiharcoljanak egy új kollektív szerződést a Magyar Állami Operaház alkalmazottjainak. Akkor az újságokban – tévesen – az jelent meg, hogy sztrájkba léptek a szakszervezetek, valójában azonban csak előkészítették ennek lehetőségét.
„A szakszervezeti vezetőket a mozgalmi gravitáció irányítja, akkor vannak, ha cselekszenek, szóval valamilyen sztrájk úgyis, mindenképp lesz” – írta egy hónapja Ókovács Szilveszter főigazgató az ügyről az Origón, ahol rendszeresen jelentkezik az Opera életét érintő véleménycikkekkel. A főigazgató korábban vélhetően a közelgő parlamenti választások által motivált feszkónak is minősítette a szakszervezetek követeléseit. Új hír viszont nem látott napvilágot augusztus óta az üggyel kapcsolatban, ezért megkérdeztük az érintett szakszervezeteket arról, hogy állnak most a tárgyalások.
Kiderült, hogy új szerződés azóta sincs, pedig szeptember 9-én, a Bánk bán premierjével megkezdődött az Operaház új évada, és az előadásokat eddig rendben meg is tartották. Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezének vezetője szerint
maga a főigazgató fogja kiprovokálni a sztrájkot, mert egyedül ő a hibás azért, hogy nem jutottak egyről a kettőre a tárgyalások.
A szakszervezetek viszont még egy darabig türelmesek, mert nem akarták veszélyeztetni az Opera nemrég lezárult, nagyszabású erdélyi turnéját és az évadnyitást sem.
Komlósi Ildikó Gertrud szerepében Erkel Ferenc Bánk bán című operájának próbáján az Erkel Színházban 2017. szeptember 5-én. A darabot szeptember 9-én mutaták be Vidnyánszky Attila rendezésében.
Pedig Bárány Balázs Péter szerint a kérdés rendezése sürgető, mert az éjszakai pótlék és más plusz juttatások megszűnése havonta 150 millió forintot vesz el a dolgozóktól, azaz jelentősen csökken a jövedelmük. Ókovács Szilveszter viszont még augusztusban úgy reagált erre a felvetésre, hogy a korábbi béremelésekkel és különböző más juttatásokkal teljesen kompenzálni tudják a kieső bevételt.
Bárány Balázs Péter viszont a FüHü-nek azt mondta, hogy ez hazugság, mert a dolgozók egyértelműen rosszabbul járnak most anyagilag. Ráadásul a kollektív szerződés hiánya a munkarendjüket is hátrányosan befolyásolja, mivel nincs, ami szabályozza azt.
Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke az anyagiak mellett szintén a munkarend szabályozatlanságát emelte ki:
„Ókovács Szilveszter valami olyasmit szeretne, ha az év minden napján, 24 órán keresztül rendelkezésre állna a dolgozó.
Ez nagyon nagy bizonytalanság a dolgozóknak, nem tudják, hogy mikor van a pihenőnapjuk, nem tudnak tervezni.”
Nem tudnak tárgyalni, mert nincs miről
Bárány Balázs Péter szerint a főigazgatóval azért is lehetetlen érdemben egyeztetni, mert kizárólag a saját akaratát akarja érvényesíteni, amit „mindenki szolgai módon fogadjon el”.
Azt egyelőre nem határozták el, meddig várnak arra, hogy a főigazgató meggondolja magát, de ha belátható időn belül nem lesz előrelépés, akkor valóban sztrájkot hirdetnek. Bárány Balázs Péter többször is hangsúlyozta, hogy a sztrájk nem cél, hanem eszköz, amivel a kollektív szerződést akarják kiharcolni a munkavállalók számára.
A Magyar Állami Operaház szabadtéri évadnyitó rendezvénye szeptember 9-én. MTI Fotó: Pólya-Petõ Dávid
Rotter Oszkár elmondta, hogy a vezetés által felmondott kollektív szerződés július 31-ével járt le, a rákövetkező héten pedig a szakszervezetek már benyújtották az új szerződésre vonatkozó tervezetet. Azóta tárgyalnak erről, de a szakszervezeti vezetők szkeptikusak az egyeztetésekkel kapcsolatban.
„A három szakszervezet előkészítette a sztrájk lehetőségét. Ezt nem szeretnénk, de ha semmiképp nem tudunk előrejutni a tárgyalásokban, akkor ezt az eszközt is igénybe vehetjük.
De ez még csak körvonalazódik” – mondta Rotter Oszkár.
Elmondta, hogy a felmondás előtti egy évben már szorgalmazták, hogy tárgyaljanak a kollektív szerződés esetleges módosításairól, mert lehetett tudni, hogy az Operaház felújítása jelentősen megváltoztatja az intézmény életét, ezért átmeneti megoldásokra lehet szükség. Ezekre a kezdeményezésekre Rotter Oszkár szerint nem volt nyitott a vezetés, majd teljesen váratlanul felmondták a szerződést.
A szakszervezeti vezető egyébként nem érti, hogy erre a lépésre miért volt szükség, mert ennek a szerződésnek a keretei között érte el Ókovács Szilveszter az intézmény tényleg elismerésre méltó eredményeit is. „Tehát nem igaz, hogy a szerződés gúzsba köti őt” – mondta Rotter Oszkár.
A szakszervezetek abba is belemennének, hogy a vezetés bizonyos pontokban változtasson a szerződésen, de szerintük a főigazgatónak nincsenek alternatív javaslatai, hanem több, a munkavállalóknak fontos részt egyszerűen kihagyna a szövegből.
A főigazgató szerint ők képviselik a dolgozók igazi érdekeit
Az Operaház vezetését is megkérdeztük arról, hogy hogy haladnak a tárgyalások.
„Folyamatosan tárgyalunk, ők nem fogadják el a mi szűkített terjedelmű – kifejezetten az egy színházas működés specialitásaira fókuszáló – KSZ-ajánlatunkat,
mi pedig az ő kódexméretű KSZ-üket nem tudjuk akceptálni. Például azt, hogy éjszakai munkát nem lehetne elrendelni csak önkéntes alapon, illetve akkor is csak díszletbontást, építést nem – ilyen típusú új ötletek vannak, teljes képtelenség” – válaszolta levélben Ókovács Szilveszter. „Történt kísérlet arra, hogy a Kárpát-Haza OperaTúra indulását megakadályozzák (ami önmagában is nemes tett lett volna, mégiscsak az Opera első határon túli turnéjáról volt szó, 420 ember összehangolt működéséről, 800 milliós forrás mellett), de rendben felszállt mindenki a buszra” – írta.
Ókovács Szilveszter beszédet mond a Magyar Állami Operaház évadnyitó rendezvényén. MTI Fotó: Pólya-Petõ Dávid
A főigazgató szerint más idők járnak, mint a felmondott kollektív szerződés négy év ezelőtti elfogadásakor. „Az Operaház bezárt, ugyanakkor nem tervezünk csoportos létszámleépítést. Nem maradhat a fix hétfői pihenőnap, mert az Erkel Színház technikailag fapados hely, éjjel-nappal építeni és bontani kell benne a megnövekedett játék- és próbaintenzitás miatt, ugyanakkor a két hétre előre szóló törvényes munkaelrendelésbe a szabályok szerint járó pihenőidőt beépítjük. Aki nem érzi mindennek a jelentőségét, tehát hogy gyakorlatilag kétszeres gárda dolgozhat egy színházban és a párhuzamos külföldi utakon, fizetéscsökkenés nélkül, biztos állami állásban, nem alkalmas érdekképviseletre, mert nem érti a szó jelentését”– véli Ókovács Szilveszter, aki szerint a szakszervezetek helyett inkább a vezetés védi a közalkalmazottaik érdekeit.
A főigazgatót arról is megkérdeztük, hogy a szakszervezeti vezetők szerint nem fogalmazott meg alternatív javaslatokat. „A szerződés felmondásának levelével azonnal küldtünk új javaslatot, még 2017 áprilisában. Mi ehhez tartjuk magunkat, illetve Magyarország törvényeihez. Az embereink kevesebbet fognak dolgozni változatlan fizetésért, amely a színpadi műszaki tárak tekintetében a közszolgálatban kiemelkedő nívójú, és százak esetében magasabb végzettségnél is dicséretes szint lenne.
Aki ezt nem fogadja el, azzal nem csoda, ha nem tudunk megegyezni – az élet és az évad viszont zavartalanul megy tovább, mert a kollégák velünk vannak”
– válaszolta Ókovács Szilveszter.
A tárgyalások hétfőn folytatódnak, és Bárány Balázs Péter reméli, hogy idővel Ókovács Szilveszter is változtat „elutasító magatartásán”, mert végső soron neki is érdekében áll a megegyezés. A szakszervezetek ugyanis akkor támogatják a főigazgatói posztra ismét pályázó Ókovácsot, ha úgy látják, jobban figyelembe veszi a munkavállalók érdekeit is.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
