Címke: miniszterelnök-jelölti vita
Kaparós sorsjegytől technikai koalícióig – ez volt a jelöltek vitája
Határozottan kizárták a koalíciót a Fidesszel az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei az RTL Klub által rendezett vitán. Karácsony Gergely kaparós sorsjegynek nevezte a Jobbikot, ő és Szél Bernadett is bízik még visszalépésekben, Vona Gábor ezt elutasította.
A Baló György által vezetett vitán Karácsony Gergely biztosnak nevezte, hogy a baloldal több szavazatot szerez a Jobbiknál, és arra készül, hogy a demokratikus ellenzéki pártok abszolút többséget szerezve koalíciós kormányt alakítanak, és
a Jobbik segítségével módosítani tudják a kétharmados közjogi törvényeket,
amelyek az Orbán-rendszer ketrecét jelentik.
Szél Bernadett egy technikai koalíció lehetőségét vetette fel vitapartnereinek, hasonlót ahhoz, amelyet Karácsony 2012-ben javasolt. Szerinte ugyanis az ellenzéki pártok túl messze állnak egymástól ahhoz, hogy együtt kormányozzanak. Karácsony Gergely válaszában nem zárta ki a technikai koalíció lehetőségét, ugyanakkor Vona Gábor azt mondta,
a Jobbik nem működne együtt a baloldallal, csak az LMP-vel és a Momentummal,
mert szerintük az országnak megújulásra van szüksége.
Karácsony Gergely a Jobbik néppártosodására vonatkozó kérdésre válaszolva
kaparós sorsjegyhez hasonlította Vona Gábor pártját,
amelytől szerinte korábban nem volt idegen a gyűlölet politikája, a választók ezért nem lehetnek biztosak a folytatásban.
Vona Gábor válaszában elfogadta Karácsony Gergely hasonlatát, de szerinte a Jobbikkal akár nyerhetnek is a választók, szemben az MSZP-s és a fideszes sorsjeggyel, amelyet már háromszor lekapartak, és nem nyert. A Jobbik elnöke ismételten azt mondta: hajlandó bocsánatot kérni azoktól, akiket korábban megsértettek, és szerinte most már Orbán Viktor miniszterelnökön kívül senkinek nincs oka félni tőlük, mert a javukra változtak, az elmúlt években pedig mindig a demokrácia védelmében léptek fel a kormánnyal szemben.
Szél Bernadett erről azt mondta, hisz abban, hogy az emberek meg tudnak változni, még ha ez pártok esetében nehezebb is. Ő is és Karácsony Gergely is, ugyan konkrétumok említése nélkül, de utalt arra, hogy
további jelöltek visszalépése is megtörténhet még.
Az erről szintén megkérdezett Vona Gábor azt mondta: számukra erkölcsileg és taktikailag sem éri meg sehol sem a visszalépés, ugyanakkor szerinte a választók bölcsessége miatt valószínűsíthetők az átszavazások. Szerinte a visszalépésekről az elmúlt napokban folytatott vita kaotikus helyzetet teremtett, mire Szél Bernadett emlékeztette, hogy a megegyezéssel várhatóan több képviselői helyet elvesznek a Fidesztől.
„A szavazók nem birkák, hogy terelgessék őket”
– ezt Karácsony Gergely mondta, aki mindenhol a saját jelöltjük támogatására szólította fel a választókat (illetve, ahol visszaléptek, akkor azokéra, akik javára ezt megtették), és szerinte igyekeztek mindenhol világos helyzetet teremteni, hogy ki számít az esélyes jelöltnek. Nem szeretné, ha a Jobbik kerülne többségbe, ugyanakkor azt is mondta: „nem fog a kardjába dőlni”, ha a Jobbik minél több helyet elvesz a Fidesztől.
Az átszavazással kapcsolatban egyébként Vona Gábor azt mondta: a választókra bízza a döntést, de persze a Jobbik jelöltjeit ajánlja.
Karácsony Gergely arról is beszélt, hogy az emberek többsége az élet minden területén változást szeretne, amennyiben pedig ő vezethetné az országot, akkor legfontosabb feladatának azt tartaná, hogy befektessen az emberekbe, vagyis például javítsa az oktatás színvonalát, emelje a béreket és növelje a szociális biztonságot.
Vona Gábor szerint
a mostani választás két generációra eldöntheti Magyarország sorsát,
a Jobbik ezért egyszerre védené meg az országot a bevándorlástól és attól, hogy fiatalok százezrei vándoroljanak külföldre, emellett elszámoltatná a Fideszt, és egy szakértői kormánnyal felszámolná a korrupciót.
Szél Bernadett azt mondta, hogy amennyiben az LMP-nek erős jelenléte lenne a parlamentben, akkor a kormány a jövőben nem nyúlhatna át az emberek feje felett, hanem partnerként kezelné őket, továbbá javítanák az oktatás és az egészségügy színvonalát, és elszámoltatnák az elmúlt 28 év politikai vezetőit.
Arról is beszélt, hogy az LMP visszalépne a paksi bővítéstől, a személyi jövedelemadót pedig háromsávossá tennék, amivel szerintük a társadalom 90 százaléka jobban járna. Karácsony Gergely hazaárulásként jellemezte a jelenlegi paksi szerződést, ezért azt ők is felbontanák, a minimálbért szintén adómentessé tennék, a legtöbbet keresők adókulcsát pedig növelnék. A Jobbik elnöke úgy fogalmazott, hogy győzelmük esetén felülvizsgálnák a paksi szerződést, a munkát terhelő adókat pedig csökkentenék. Megerősítette, hogy a Jobbik választási veresége esetén lemond a pártelnökségről.
Megvan a miniszterelnök-jelölti vita időpontja
Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor április 4-én vagy 5-én lesz a pártok miniszterelnök-jelöltjeinek a vitája, s az azt megelőző három hétben a három szakpolitikai vita – tudta meg a Független Hírügynökség. Úgy tűnik, a V18 által hivatalosan megkeresett pártok készek erre. Ez alól kivétel a Fidesz, amely egyáltalán nem reagált.
Balázs Péter a Válasszunk! 18 alapító tagja és Gábor Péter koordinátor sorra egyeztet a listát állító pártok vezetőivel az április 8-át megelőzően tervezett három szakpolitikai, majd azt „megkoronázó” miniszterelnök-jelölti vitáról. Mint megtudtuk: az Fidesz kivételével minden általuk megkeresett párt pozitívan reagált, többel már tárgyaltak, másokkal megvan a találkozó időpontja.
Ez utóbbi kategóriába tartozik a Jobbik is, amellyel a jövő heti találkozó időpontjának egyeztetése folyik – mondta el a FüHü-nek Gábor Péter.
Most úgy néz ki, hogy durván egy hét múlva már túl lesznek az egyeztetéseken a pártokkal, s akkor már majd azt is lehet tudni, hogy milyen sorrendben tartják a három vitát.
Ami már most biztos, hogy hetente egy-egy szakpolitikai vita lesz, majd a legvégén, a választásokat megelőző hét közepén tartják meg a miniszterelnök-jelölti vitát.
Mint a FüHü is beszámolt róla, a három szakpolitikai vita mindegyikének tág a tervezett tematikája. Az egyik témáit a gazdaság, a versenyképesség, a korrupció és a fenntartható fejlődés adná; a másik a jogbiztonság, az európai értékek és a migráció komplex kérdésköreit venné napirendre; a harmadikon pedig az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területe kerülne terítékre. Gábor Péter elmondta, hogy ők ezt a fenti sorrendet javasolják, de ez nem döntő, abban a sorrendben tartják majd meg a vitákat, ahogy a pártok szakpolitikusai ráérnek.
A Fidesz tehát nem reagált a V18-ak megkeresésére, de nem csak erre nem. A fideszesek előszeretettel nem jelennek meg a Közös Ország Mozgalom (KOM) által sorra szervezett egyéni választókerületi választási vitákon sem. Eddig már hét ilyen vitát tartottak, s három továbbit hirdettek meg – az egyiket éppen ma tartják a budai Hegyvidéken.
A miniszterelnök-jelölti vitát a V18 – ahogy az egyébként a honlapjukon is áll – a listát állító pártok jelöltjei között tartaná meg. A vitát bejelentő sajtóbeszélgetésen a FüHü kérdésére, hogy mi van akkor, ha egy pártnak – például a Demokratikus Koalíciónak – nincs miniszterelnök-jelöltje, többen metakommunikációval azt sugallták, hogy „akkor nem lesz ott”, ám Balázs Péter leszögezte, hogy
“ÁPRILIS 8-A ELŐTT MINDEN PÁRTNAK KELL, HOGY LEGYEN EGY MINISZTERELNÖK-JELÖLTJE”.
A V18-aknak pedig van forgatókönyve arra is, ha a Orbán Viktor sem akar részt venni a választások előtti miniszterelnök-jelölti vitán. Erre vannak nemzetközi megoldások, például az, hogy
a vita során videón megjelennek a részt nem vevő politikus programjának egyes pontjai, amelyre a jelen lévő résztvevők reagálnak.
Megjegyzendő, hogy van olyan kezdeményezés is – az MSZP-Párbeszéd-szövetségé –, hogy törvénnyel kényszerítsék ki a két legesélyesebb miniszterelnök-jelölt választási vitáját, amelyet egyébként a parlamenti választás előtti pénteken tartanának.
Ez volt ma – 2018. február 9.
Mára is jutott az áprilisi választásokkal kapcsolatos fejlemény. Lesz miniszterelnök-jelölti televíziós vita, kérdés, ki vesz majd részt rajta. Fideszesek próbálták megzavarni Gyurcsány Ferenc utcafórumát. Az ÁSZ összegzést adott ki a pártok jellemző gazdálkodási hibáiról. Mészáros Lőrinc több hírben szerepelt, Habony Árpád volt ügyvédjét pedig házi őrizetbe tették.
Miniszterelnök-jelölti televíziós vita lesz
Pénteken délután tartott ülést a V18, amelyen megállapodtak az áprilisi választásokig érvényes részletes forgatókönyvükben – tudta meg a Független Hírügynökség Raskó György agrárközgazdásztól, a csoportosulás egyik alapító tagjától. Ennek részeként választási vitákat szerveznek. Egyrészt lesz három tematikus vita az általuk esélyesnek tartott pártok szakpolitikusai között, másrészt – április elején – a miniszterelnökjelöltek között. Mindezt a televízió által biztosított nyilvánosság előtt.
Nem sikerült megzavarni az utcafórumot
Több százan gyűltek össze Gyurcsány Ferenc újpalotai utcafórumán, amelyen azt mondta: Hajdu László DK-s polgármester győzelme csak akkor kerülhet veszélybe, ha sokan azt gondolják a helyiek közül, hogy ő úgy is nyer és nem mennek el szavazn. A rendezvényt egy tucatnyi fideszes igyekezett megzavarni. Az vezette a csapatot, akit a Hajdu László irányítota önkormányzat korrupciógyanús ügyek miatt váltott le novemberben. A DK-sok végül kiszorították őket a térről.
Ezt reagálták a pártok az ÁSZ lépésére
Az ÁSZ pénteken tette közzé összegzését arról, milyen jellemző hibákat talált a 2015-18 közötti években 10 párt gazdálkodásának vizsgálatakor. A FüHü körképéből kiderült, hogy a Jobbik ugyan válaszolt az ÁSZ-nak, de lényegében semmilyen változtatást sem hajt végre. A Párbeszéd sem ismeri el a vitatott megállapítást – amiért 7,525 millióra büntették –, az apróbb hibák korrekcióját elvégzik. Az Együtt (9,815 milliós büntetés) a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordul az ÁSZ jelentése miatt, kérve hogy a bíróság semmisítse meg, illetve helyezze hatályon kívül a jelentés tiltott nem vagyoni támogatás elfogadására vonatkozó részeit. A DK nem ismeri el és nem változtat az ÁSZ által “tiltott pártfinanszírozásnak” nevezett gyakorlaton, sőt az ÁSZ büntetését bíróságon támadta meg a mai napon.
Félmilliárddal nem tud elszámolni az ügyvéd
Házi őrizetbe helyezett egy “ismert budapesti ügyvédet” a Budai Központi Kerületi Bíróság, tudatta a Fővárosi Törvényszék pénteken az MTI-vel. Az eljárás félmilliárdos visszaélések gyanújával folyik, amelyekért a törvény szerint akár 15 év is kiszabható. Lapinformációk szerint Busch Béláról, az ELTE jogi karának volt tanszékvezetőjéről van szó, akit 2010-ben lovagkereszttel tüntettek ki, és korábban már Habony Árpádot is képviselte.
Nyomoznak Mészáros Lőrinc ellen
Nyomozás folyik a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke ellen – írta a Sztárklikk. Egy ügyészségi iratból derült ki az eljárás, amely a TAO-programból Felcsútra kerülő közpénzek felhasználását firtató feljelentés kapcsán íródott. A feljelentést Varju László DK-s képviselő nevében Czeglédy Csaba ügyvéd tette, mert a felcsúti alapítvány a mai napig nem adta ki, mire költötték a tízmilliárdos adófelajánlást. Ez pedig megalapozza a közérdekű adattal való visszaélés vétségét.
Ezúttal bérpalotát vesz Mészáros Lőrinc
Ezúttal a főváros szívében, az Andrássy út 59. alatt fekvő irodaházat veszi meg eddigi tulajdonosától, a Plaza House Kft.-től 7 millió euróért (2,2 milliárd forintért) – tudatta tőzsdei közleményben az Appeninn Holding. A továbbiakban tehát új tulajdonosként az Appeninn adja bérbe az irodákat a Dávid házként ismert épületben.Az ügylet finanszírozásához a Mészáros-féle cég az érdekeltségi körbe tartozó Konzum befektetési társaságtól vesz fel 2 millió euró (620 millió forint) kölcsönt, amelyet az Appeninn új részvények kibocsátásával egyenlíti ki.
Miniszterelnök-jelölti tv-vita lesz április elején
Televíziós miniszterelnök-jelölti vitát szervez április első hetére a „Válasszunk! 2018” (V18) – tudta meg a Független Hírügynökség Raskó Györgytől, a csoport egyik alapítójától. Már javában zajlanak azok a közvélemény-kutatások, amelyek célja segíteni kiválasztani egy-egy egyéni körzet legesélyesebb ellenzéki jelöltjét.
Pénteken délután tartott ülést a V18, amelyen megállapodtak az áprilisi választásokig érvényes részletes forgatókönyvükben – tudtuk meg Raskó György agrárközgazdásztól, a csoportosulás egyik alapító tagjától. Mint a FüHü-nek elmondta, ennek részeként választási vitákat szerveznek. Egyrészt lesz három tematikus vita az általuk esélyesnek tartott pártok szakpolitikusai között, másrészt – április elején – a miniszterelnök-jelöltek között. Mindezt a televízió által biztosított nyilvánosság előtt.
Kedden jelentik majd be ennek a részleteit, s akkor indítják el a nyilvánosság számára a honlapjukat is – mondta Raskó, hozzátéve: nagyon sok hasznos információ válik ezáltal elérhetővé.
Általában is kezdődik az a fajta szervező munka, amelynek célja, hogy minden választókerületben a lehető legjobb jelölt vívja majd meg a csatát április 8-án a Fidesz jelöltjével – fejtette ki.
Kérdésünkre, hogyan állnak a belebegtetett, ezt a célt segíteni hivatott közvélemény-kutatások, Raskó elmondta: azok már javában zajlanak.
Raskó, a FüHü-nek korábban adott interjújában a többi között azt mondta, hogy az eddigi háttérelemzések azt sejtetik, hogy akár 50 egyéni körzetben is van esélye az ellenzéknek koordinált jelölttámogatással”. Hozzátette: az elképzelés az, hogy ettől még a pártok indítsanak saját jelölteket a körzetekben. Szerinte el lehet kerülni, hogy a választók ne zavarodjanak össze.
A V18 mai ülésén tudomásul vették, hogy kilépett az alapítók közül Lévai Katalin (aki saját pártot alapítva indulni kíván Budapesten).
Így maradt tíz alapító, ugyanakkor legalább ennyi, a maga területén vezető szakpolitikai szakértővel bővül az a kör, amelynek tagjai részt vesznek a V18-ak munkájában, kampányaiban.
A V18 csoport vezetője Balázs Péter volt EU-biztos, külügyminiszter, alapító tagjai pedig: Andor László volt EU-biztos, Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, Bod Péter Ákos egykori ipari és kereskedelmi miniszter, MNB-elnök, Göncz Kinga volt ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, valamint külügyminiszter, Holoda Attila egykori energiaügyi helyettes államtitkár, Mellár Tamás korábbi KSH-elnök, Pusztai Erzsébet egykori egészségügyi államtitkár, Raskó György volt mezőgazdasági államtitkár, valamint Székely Tamás volt egészségügyi miniszter.