Kezdőlap Címkék élelmiszerár

Címke: élelmiszerár

Infláció

A matematika komoly tudomány. Az emberiség csak a számolás alapján sok bonyolult összefüggést talált ki, azok révén ismert adatok birtokában ismeretlen adatokat lehet kiszámolni, melyekkel a jövő például a mérnöki tudományokban megjósolható.

Nem is merne az ember anélkül terveket készíteni, hiszen ha nem úgy működne bármi, ahogy ő kiszámolta, akkor teljesen fölösleges volt az igyekezet, és csak a vakszerencsében bízhatunk, hátha az erőműből nem mérgesgáz jön ki, hanem villany.

A tudományokra jellemző, hogy minél több benne az ember, annál kevesebb a matematika, ugyanis az ember bonyolultsága annyira véletlenszerűvé teszi a folyamatokat, hogy az már képletekkel nem követhető, azaz a jóslás ezekkel egyre bizonytalanabb. Ebből következően a filozófiában van a legkevesebb. A közgazdaság kb. középtájon helyezkedik el.

A közgazdászok általában növekedéssel meg csökkenéssel számolnak, és ha valami így számolódik, akkor először meg kell határozni, hogy „mihez képest” nő vagy csökken az a valami, aztán attól kezdve azt hívják bázisnak. Az infláció esetében kétfajta számítás is van, az egyik a havi infláció, azaz mennyit változtak az árak a múlt hónaphoz képest, a másik az éves, amikor minden hónapban megadják, hogy az egy év alatti, azaz például januárban az előző év januári áraihoz képest mekkora az emelkedés.

Konkrét adatokat használva idén januárban Magyarországon a 2022 decemberi árakhoz mért januári (= havi) emelkedés 2,3 % volt, az egy évvel korábbi, azaz 2022 januári árakhoz képest (= éves) 25,4 %. Az árak növekedése vagy csökkenése sok tényezőtől függ. A legobjektívebb összehasonlító vizsgálat egyértelműen az, mikor diagramban ábrázoljuk, hogy a teljesen hasonló körülmények között élő népek esetében konkrétan mekkora a mért infláció, ennek révén ugyanis nagy bizonyossággal megállapítható, hogy ki kezelte jól a pénzromlást okozó tényezőket, és ki kezelte rosszul, ugyanis az előbbinél, bár van, de alacsony az infláció mértéke, utóbbinál viszont magas.

Az alábbi lapon van egy ábra, mely az inflációt négy országban hasonlítja össze. Ezek: Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország. Az országok hasonló politikai és gazdasági folyamatokon keresztül jutottak el mai helyzetükig, fejlettségük és földrajzi adottságaik is szinte azonosak, lévén egy tömbben Európa közepén, azaz mindenféle összehasonlításra kiválóan alkalmasak.

Az ábrából látható, hogy a 2022 februárjában a háború miatt emelkedni kezdő inflációt a négyből három országnak már a múlt év nyarára sikerült megfognia, és pár hónapos stagnálás után idén februártól az infláció náluk már komolyan csökkenni kezd. Az egyetlen kivétel Magyarország, ahol az infláció értéke meredeken emelkedik egészen 2023 januárig (26,2 %), még márciusban is nagyon nagy (25,6 %), és csak ez után kezd csökkenésbe, de még a szeptemberi magyar infláció (12,2 %) is 3 – 4 % kal magasabb, mint az összehasonlításban szereplő másik három országé.

A fentiek alapján mondható, hogy a főképp háború okozta inflációt Magyarország messze a legrosszabbul kezelte, és miután a négy országban az összes körülmény azonos, az EU tagságtól kezdve a szankciókon át az időjárásig, a magyar kormánynak a hatalmas bukás magyarázatára semmiféle érve nincs, mert nem is lehet. Finoman szólvást „nagyon elhibázták” az infláció kezelését. Az EU többi államával összehasonlítva még ennél is rosszabb Magyarország infláció „kezelése”, de az már magától értetődik, ott ugyanis értelmes emberek alkotják a kormányokat. Hogy ez a nyugati államoknál tapasztalható kiválóság (például az infláció esetében is) hogyan hozható össze a FIDESZ és holdudvara által állandóan hangoztatott egyrészt hanyatló, másrészt nyugati, harmadrészt globálgenderista jellegükkel, az rejtély. Tán csak a minden titkok tudói (Schmidt Mária, Bayer, Menczer, Gulyás, Orbán Balázs, stb.) képesek megmagyarázni, és persze magyarázzák is, de hogy közben nem hempereg az ország a röhögéstől, azon csak csodálkozni lehet.

Ez persze még semmi. A FIDESZ félelmetes észjárására jellemző, hogy még a kifejezetten káros nagy inflációból is hasznot próbál húzni. Ezen haszonhúzás egyrészt annak hangoztatása, hogy a kormány addig fojtogatta és ütlegelte hősiesen az általa nyakon ragadott inflációt, mégpedig fejszével (az egyes számú magyar street fighter szíves közlése), hogy az, íme, most októberre kénytelen volt benézni 10 % alá, a KSH által mért érték ugyanis 9,9 %. Magyarán csökkent, méghozzá a 25 – 26 %-hoz képest hatalmas mértékben, ami az egyszerű embereknek félelmetes teljesítmény, mert nem tudják, hogy ez továbbra is árnövekedést jelent, csak mostantól 10 pofont kap a pénztárcájuk a bolti áraktól a korábbi 26 pofon helyett. Azt sem tudják persze, hogy a korábbi 26 pofon is a mi kormányunk jóvoltából lett annyi, mert ez a többi EU tagállamban kevesebb. Néhol sokkal. Azt már nem is érdemes szóba hozni, hogy az MNB inflációs célja 2 – 4 %, amellyel a 10 % egyelőre nem nagyon korrelál.

További haszonhúzási próbálkozás az az ájult tisztelet, amellyel a haveri lapok egy félelmetes jóstehetség előtt hajlonganak:

Nincs mese, Orbán Viktor merész jóslata valóra válik

Aki nem ismerné a merész jóslatot, a magyar miniszterelnök még tavaly októberben nyilatkozta, hogy 2023. végére a kormány egy számjegyűre csökkenti az inflációt, és íme, mint látható, már októberben elértük a 10 % alatti értéket.

Szóval a kormány.

Tavaly októberben a magyar infláció 21,9 % volt, a lengyel 16,4 %, a cseh 15,5 % és a szlovák 14,5 %. Orbánnak könnyű volt a jóslás, a nagyon magas magyar infláció gyorsan ürítette a pénztárcákat, és mivel a magyar miniszterelnök tudta, hogy a nyugdíjasoknál csak szinten tartás folyik, a reálbérek viszont csökkennek (hogyne tudta volna, mindkettőt ő intézte el), a vásárlóerő előbb-utóbb elfogy. A várt helyzet be is következett, a kiskereskedelmi forgalom volumene a január-szeptemberi időszakban 7,3 %-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, így az infláció is csökkenni kezdett (az infláció akkor csökken, ha már nincs kereslet), a kereskedők kénytelenek lettek többször beszerzési ár alatt adni a termékeket, aminek következtében egy idő után vagy tönkre mennek, vagy nem. Egy csomó kicsi tényleg tönkremegy (lehet nézegetni a mostanában lehúzott redőnyöket), a nagyok viszont általában megmaradnak, mert ők, ha veszteségekkel is, de kibírják valahogy. A műtét sikerült, a beteg meghalt, az emberek pénze elfogyott, a kereskedők rosszul jártak (ki kicsit, ki nagyon), viszont a kormánynak sikerült kisujjmozdítás nélkül elintézni, hogy Orbánnak legyen igaza. Azért kisujjmozdítás nélkül, mert a kormány által emlegetett nagyerejű fejszecsapások, mint például a kötelező akciózás, az árkereső meg az ársapka, gyakorlatilag nulla hatással bír az árszintre (a kereskedők a többi áru árát megnövelik), az a szomorúan avitt „ötlet” meg, hogy a nagy kereskedő cégek harácsolása miatt magasak az árak, ezért sűrű ellenőrzéssel kell őket az árcsökkentésre rászorítani, még a szocialista időkből itt maradt szerencsétlenkedés, amit nem szabad komolyan venni.

Megjegyzendő, hogy az is hozzájárult az infláció csökkenéséhez, hogy a múlt év végi inflációs adatok már akkor nagyon magasak voltak, tehát az ezeket bázisként használó hányados már csak matematikailag is kisebb kell legyen, hiszen nem volt közgazdasági indoka, hogy az árak ebben az évben is 25 %-kal nőjenek. Sajnos ez már magasabb tudomány, a FIDESZ érdekében nem is ragozzuk tovább.

Érdekességképpen megemlíthető, hogy a miniszterelnök tud ám mondani még félelmetesebbeket is. Például sokáig hangoztatta, hogy ő a rezsicsökkentés révén minden családot havi 180.000 forinttal támogat. Ha ezt kiszámoljuk, arra jutunk, hogy a rezsitámogatás minden évben 5184 milliárd forintba kerül az államnak, amitől már legalább hatszor simán tönkrement volna. Néhányan kíváncsian, sokan szomorúan várjuk az újabb, a matematikát a közgazdaságtannal ötvöző megnyilatkozást.

Hátha egyszer végre nem a kárunkra, hanem a hasznunkra lesz.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!