A magyar miniszterelnök újra rálépett az Új Selyemútra: 2017 és 2019 után ismét részt vesz a csúcstalálkozón Pekingben. Csakhogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és azóta lebeszéli minden szövetségesét az Új Selyemútról.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt követően közölte, hogy elhagyja az Új Selyemút programot, hogy Washingtonban tárgyalt Biden elnökkel. Orbán kitart a választása mellett, és elutasítja a hidegháborús amerikai diplomáciát. Csakhogy időközben Putyin megtámadta Ukrajnát, és az USA szinte minden szövetségese kiállt Zelenszkij elnök mellett kivéve Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt és Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök összefuthat Pekingben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Egy ilyen találkozó kicsapná a biztosítékot Washingtonban és Brüsszelben. Orbán-Putyin találkozó nem szerepel a hivatalos programban, de ettől még találkozhatnak Pekingben hiszen mind Oroszország mind Magyarország igen aktív az Új Selyemúton.
Változik-e az amerikai diplomácia a Hamász terrortámadása után?
Blinken külügyminiszter Izraelbe sietett, ahol nemcsak teljes támogatásról biztosította Izraelt, de arra kérte Netanjahu miniszterelnököt, hogy
“a zsidó állam ne bánjon úgy a palesztinokkal ahogy a Hamász terrorista kommandósai a zsidó polgári lakossággal!”
Az Egyesült Államok attól tart, hogy az izraeli-Hamász konfliktus kiterjed az egész Közel Keletre, mert ennek beláthatatlan következményei lennének az egész térségre. Irán a legfőbb bizonytalansági tényező. Kit hívott fel Irán ügyében Blinken amerikai külügyminiszter? Vang Ji kínai külügyminisztert, az egyetlen olyan nagyhatalom képviselőjét, amely képes nyomást gyakorolni Irán vezetésére. Kína Irán legfontosabb gazdasági partnere, az iráni kőolaj és földgáz legfőbb vásárlója. A pekingi diplomácia nemrég tető alá hozta Irán és Szaúd Arábia egyezségét, amely elvben stabilizálhatná a térség békéjét. Pontosan ezt akarta megakadályozni a Hamász terror támadása Izrael ellen. A kínai és a szaúdi flotta nemrég közös hadgyakorlatot tartott. Mind Irán mind Szaúd Arábia bekerült a BRICS együttműködésbe , amelynek vezető hatalma Kína. Ha Peking nyomást gyakorol a béke érdekében , akkor elkerülhetővé válik a háború eszkalációja a Közel Keleten.
Három nagy háborús tűzfészek az USA-nak is sok lenne
Az Egyesült Államok fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy az amerikai hadsereg két nagy globális konfliktust tud felvállalni egy időben, de egy harmadik már nem férne bele.
“Két és fél konfliktusra vagyunk felkészülve – hangsúlyozta” – Mark Milley tábornok. Mind Ukrajna mind Izrael támogatása maximális mértékben igénybe veszi az amerikai fegyvergyártást és a Pentagon támogatását. Egy tajvani konfliktus nyilvánvalóan túlságosan is sok lenne az Egyesült Államoknak is. Ezért vállalta a hosszú repülőutat Pekingbe a százéves Kissinger, aki azért lobbizik, hogy Kínát vegyék le az első számú stratégiai ellenfél posztjáról, és állítsák vissza az együttműködést a világ két legnagyobb hatalma között. Yellen pénzügyminiszter ugyanezért lobbizik Washingtonban, mert nem akar amerikai-kínai kereskedelmi háborút.
Blinken külügyminiszter eddig kitartott az eredeti elképzelés mellett: Kína és Oroszország az USA stratégiai ellenfelei, de Jake Sullivan nem is oly rég órákon keresztül tárgyalt Vang Ji külügyminiszterrel. A nemzetbiztonsági tanácsadónak jóval több szava van a stratégiai kialakításában mint a külügyminiszternek Washingtonban. Biden elnök ősszel találkozhat Hszi Csin ping elnökkel az APEC csúcson. Biden elnök Jokohamában a G7 csúcson úgy nyilatkozott, hogy megkezdődött az enyhülés az USA – kínai viszonyban. Ha fordulat állna be az amerikai diplomáciában, és a szembenállást felváltaná az együttműködés Kínával, akkor a világgazdaság is jobb helyzetbe kerülne. Ez pedig Biden elnöknek is nagyon fontos, hiszen az Egyesült Államokban már javában zajlik az elnökválasztási kampány, ahol az elnök egyelőre hátrányban van Donald Trumppal szemben. Az USA ex elnöke azzal kérkedik, hogy napok alatt lezárná az ukrajnai háborút, mert közvetlenül tárgyalna Putyin elnökkel, egyidejűleg pedig megállapodna Hszi Csin ping kínai elnökkel is, aki nem is oly rég fogadta Donald Trumpot a Tiltott városban Pekingben, ahova csakis a legfontosabb vendégeket hívják meg a kínaiak.
