Kezdőlap Címkék Antonio Gramsci

Címke: Antonio Gramsci

Meloni Orbán nyomában : az olasz kormányfő lenyúlja a közmédiát

0

Az olasz zöldek pártja Brüsszelhez fordult, hogy akadályozzák meg: a RAI, az olasz közmédia az európai választási kampányban teljes mértékben a kormánypártokat támogassa.

Giorgia Meloni több mint egy éve van hatalmon Olaszországban, és elődeinél ügyesebben politizál: sikerült megőriznie népszerűségét miközben jó kapcsolatot épített ki Brüsszellel és mindkét amerikai elnökjelölttel: Joe Bidennel és Donald Trumppal. Minthogy Ursula von der Leyennek szüksége van Giorgia Meloni támogatására ahhoz, hogy újra a brüsszeli bizottság vezetője legyen, ezért aligha vizsgálja majd feltűnő buzgalommal az olasz miniszterelnökasszony elleni vádakat. Miért kell Ursula von der Leyen asszonynak Giorgia Meloni támogatása: mert végső soron a tagállamok vezetői döntenek arról: ki legyen a brüsszeli bizottság elnöke. Ebben számít Orbán Viktor szavazata is. Öt évvel ezelőtt Merkel kancellár győzte meg a magyar miniszterelnököt, hogy támogassa Ursula von der Leyent. Most ez a feladat Giorgia Melonira várhat.

Orbán Viktor már közölte: nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását de hát a magyar miniszterelnök azt is hangoztatta: nem szavazza meg Ukrajna támogatását.

Majd pedig február elsején percek alatt kapitulált amikor a fontosabb tagállamok vezetői – köztük Giorgia Meloni – tudatták vele: eddig és ne tovább!

Meloni Mussolini és Orbán nyomában

A média lenyúlása kulcsfontosságú a politikai siker szempontjából – hirdette már Benito Mussolini, aki maga is újságíró volt: a szocialisták lapjának, az Avantinak a főszerkesztője. A fasiszta mozgalom alapítója elsőként ismerte fel az első világháború után, hogy a tömegpropaganda megváltoztatta a politikai harc feltételeit. Hitler csodálta Mussolinit, aki nála korábban került hatalomra, és el tudta adni az olasz népnek azt a politikai mítoszt, hogy újra teremti a római birodalmat. Az elképzelésnek semmilyen realitása sem volt: Mussolinit a király leváltotta amint az amerikai csapatok Olaszország földjére léptek 1943-ban. Mindez jól mutatta a propaganda korlátait:

a semmit nem lehet sokáig eladni.

Goebbels azért lehetett sikeresebb, mert a németek világhódító szándékai eleinte eleinte megvalósultak. Mindebből levonta a tanulságot Antonio Gramsci, az olasz kommunista párt vezetője, akit Mussolini börtönben tartott, de hagyott olvasni és írni. Műveire felfigyelt egy magyar egyetemista is. Úgy hívták, hogy Orbán Viktor. A miniszterelnök a Szolidaritás mozgalommal foglalkozott, amely Lengyelországban annyira megerősödött a kommunista hatalommal szemben, hogy létében fenyegette azt. Hogy érte ezt el? Úgy, hogy megnyerte az emberek lelkét, a katolikus Lengyelországot állította szembe a szovjetbarát kommunista rendszerrel. Antonio Gramsci arról írt, hogy egy új irányzatnak mindenekelőtt a kulturális szférában kell befolyást szerezni, hogy azután a véleményvezérek a kívánt irányban befolyásolják a népet. Az olasz kulturális elit szinte teljes egészében kommunista szimpatizánssá vált Mussolini bukása után – 1945 -, és a kommunista párt a legerősebb volt Európa nyugati felén. Az amerikai vétó miatt hatalomra nem kerülhetett csak a Szovjetunió szétesése  után, de befolyását jól mutatja, hogy túlélte a bolsevik rendszer bukását Moszkvában-1991 -, és mindmáig a baloldal vezető erejének számít – más néven – Olaszországban.

Orbán és a közmédia

Első uralkodása idején- 1998-2002 – a fiatal miniszterelnök még jól – rosszul betartotta a demokrácia játékszabályait, melyeket azután 2010 után villámgyorsan felszámolt a közmédiában. Amint véget ért Magyarország elnöksége az Európai Unióban – 2011 június – megindult az egészpályás letámadás: a közmédiában kő kövön nem maradt. Pillanatok alatt kiépült a hatalmi piramis, melynek csúcsán jelenleg Rogán Antal áll. Orbán jobbkeze nem véletlenül irányítja egyszerre a médiát és a titkosszolgálatot. Ez a két szféra már a kommunista rendszerben is átfedte egymást: a média vezetői a titkosszolgálat magasrangú tisztjei voltak. Ma ugyanez a helyzet. Miért? Mert őket egyetlen telefonnal irányítani lehet. Civilek esetleg tiltakoznának a felső döntések ellen, de a titkosszolgálat nem az a szervezet, amelyben szokás lenne a parancs megtagadása.

Orbán problémája ma ugyanaz mint Mussolinié vagy Ceausescué: a propaganda mindinkább a semmit próbálja meg eladni a népnek.

Magyarország a szegényházban vetélkedik Bulgáriával az utolsó helyért az Európai Unióban miközben Brüsszel már csak azokat az euró milliárdokat tartja vissza, melyeket Orbán kormánya mind kétségbeesetten vár. A magyar miniszterelnök olyannyira elrontotta viszonyát Brüsszellel és Washingtonnal, hogy tőlük nemhogy támogatást nem remélhet hanem attól kell tartania: puccsot szerveznek ellene.

Benito Mussolinit és barátnőjét fejjel lefelé felakasztották Milánóban miután agyonlőtték őket a kommunista partizánok 1945-ben. Nicolae Ceausescu és neje a kivégző osztag előtt végezte 1989 karácsonyán.

Ne ily halált adj istenem, ne ily halált adj énnekem – fohászkodhat Orbán Viktor, Magyarország legnagyobb politikai tehetsége a demokrácia 34 évében.

Kihúzza-e a pácból Orbán Viktort egy olasz kommunista ideológus?

0

A kulturális hegemónia megteremtése Orbán Viktor egyik legfontosabb politikai célja, mert ily módon akarja bebetonozni hatalmát további húsz évre – ez derült ki a Tranziton elmondott beszédéből, melyben az olasz kommunista párt egykori főtitkárát, Antonio Gramscit idézte.

Már a fiatal Orbán Viktor is felfigyelt Gramscira amikor a kommunista rendszer lengyelországi kudarcát elemezte. Nem a gazdasági siker hanem a kulturális hegemónia a politikai hatalom tartósságának legfőbb garanciája – vélte Antonio Gramsci, aki Mussolini börtönében írta tanulmányait. Az egykor szocialista Mussolininek hasonló elképzelései voltak hiszen mindketten olaszok voltak, ahol a katolikus egyház több mint ezer éve meghatározó szerepet játszott.

Magyarországon Békés Márton dolgozta ki Gramsci hazai alkalmazásának kritériumait. A XXI. Század Intézet igazgatója szerint Orbán Viktor rendszere immár közel áll a kulturális hegemóniához.

“A kommunista diktatúrának, majd a rá következő posztkommunista rendszernek – 1990-2010 – hosszú kulturális árnyéka volt. Ez mostanság húzódik vissza. A kulturális hegemónia létrehozása, és ennek a konkrét tartalma azaz a nemzeti konszenzus kialakulása több évtizedig tartó történelmi feladat. Ez elvezet minket a XXI. század közepéig “- mondta Békés Márton az Indexnek.

Globalizált világban a nemzeti út zsákutca

Mussolini, Gramsci és Orbán Viktor nemzeti útról beszéltek és beszélnek csakhogy időközben a világ globalizálódott. Érdemes megemlíteni, hogy ebben egy másik marxista, Lev Davidovics Trockij késői követői játszottak fontos szerepet az Egyesült Államokban. Trockij, akit Sztálin öletett meg, mert elutasította a szocializmus egy országban teóriát, arra mutatott rá, hogy a világgazdaság a huszadik században globalizálódik, ehhez pedig még a nagyhatalmaknak is alkalmazkodniuk kell. A neokonzervatív gondolkodók, akik megteremtették Margaret Thatcher és Ronald Reagan globalizációs programjának ideológiai hátterét, Trockij követői voltak. Globális kategóriákban gondolkodtak és úgy vélték, hogy még olyan óriások sem vonhatják ki magukat ez alól mint az Egyesült Államok, Kína vagy Oroszország.

A nem egészen tízmilliós Magyarország esetében nemzeti útról beszélni tragikomikus tévedés, amelynek az árát az egész ország megfizetheti.

Igazi nemzeti út a globalizált világban csak egy működik a gyakorlatban: ez pedig nem más mint a nemzeti kommunista észak koreai rendszer, melynek alapelve a dzsucse- támaszkodjunk a saját erőnkre! Az összehasonlítás Dél Koreával magáért beszél: míg a félsziget déli részén maximálisan törekszenek arra, hogy alkalmazkodjanak a világgazdaság trendjeihez, mert tudják, hogy egy 50 milliós állam sohasem lehet a világ közepe a huszonegyedik században, a Magyarország méretű kis ország a G20 tagja, és GDP-je magasabb mint a 140 milliós Oroszországé, melynek nyersanyag kincsei a legnagyobbak a világon.

Zsákutcában hol van előre?

A kulturális hegemónia Orbán Viktornak csak arra kell, hogy elleplezze a rendszer kínos ellentmondásait: a szegény szegény marad miközben a gazdagok tovább gazdagodnak.

Orbán számára minden ideológia csak fedőszöveg, a lényeg az, hogy a többség bevegye és ne zavarja őt a politikacsinálásban.

Az európai szegényházban a nemzeti ideológia kulturális hegemóniája gyógyírként szolgál a kínos realitásokra: a hanyatló életszínvonalra, a mind gyengébben működő egészségügyre és oktatásra, és arra a szociális hálóra, amely Magyarországon sokkal inkább fikció mint valóság.

A kulturális hegemónia azért kell Orbánnak, hogy ennek keretében hű propagandistái elmagyarázhassák a népnek, hogy miért jó ami nem jó.

Ezért értékelődött fel Rogán Antal propaganda miniszter szerepe, aki biztonság kedvéért megkapta a titkosszolgálatok felügyeletét is. Valójában azonban maga Orbán Viktor irányítja a rendszert pontosabban irányítaná, ha tudná, hogy merre van előre? A globalizált rendszerben az a kellemetlen, hogy megvan az összehasonlítási lehetőség más hasonló méretű államokkal mint például Ausztria, Csehország, Finnország vagy akár Románia. Mind a négy ország jobban teljesít mint Magyarország Orbán Viktor uralma alatt. Ezért is óvakodik a magyar miniszterelnök a nemzetközi összehasonlítástól. A nemzeti útnak az az előnye, hogy a magyar múlt képezi az összehasonlítás alapját: el lehet mondani, hogy Magyarországon még sohasem éltek olyan jól az emberek mint Orbán uralma alatt. Csakhogy ez már a közelmúlt, a közeljövő pedig a tartós stagnálás és a szép csendes lemaradás az európai vetélytársak mögött miközben az Európai Unió is pácban van, ott sincs számottevő gazdasági növekedés.

A kulturális hegemónia akkor vizsgázik a gyakorlatban amikor az emberek többsége észreveszi, hogy a nagy semmit öntik le nemzeti szósszal.

Békés Márton szerint Orbán még legalább húsz évre tervez, de ehhez valamilyen gazdasági teljesítményt kellene nyújtania, mert hogyha ez a jelenlegi elégséges eredményről elégtelenre változik, akkor a felgyorsult idő aligha a magyar miniszterelnöknek dolgozik majd.

“Én adtam Orbán kezébe Gramscit, a kommunista teoretikust”

A magyar nemzeti együttműködés rendszerének kialakításában fontos szerepet játszott az olasz kommunista párt egykori vezetőjének tanítása a kulturális hegemóniáról – állítja Ágh Attila.

A jeles politológus, aki nemrég könyvet adott ki a nemzeti együttműködés rendszeréről, a Népszavának így nyilatkozott: ”egy bizonyos Orbán Viktor nevű joghallgatónak én adtam a kezébe Gramscit. Ez 1986-87 táján történt. Orbán Viktor akkor liberális, nyitott és barátságos egyetemi hallgató volt. ”Mire hívta fel a figyelmét Orbán Viktornak Ágh Attila? Arra, hogy az olasz marxista gondolkodó szerint

a politikai ellenfelet nem a leggyengébb hanem a legerősebb pontján kell megtámadni.

Ez nyilvánvalóan eltér Lenin tanításától hiszen a bolsevik vezér híres mondása szerint a leggyengébb láncszem a célpont. Gramsci másik jelentős felfedezése: nagyon fontos a kulturális hegemónia megszerzése! Erről nemrégiben Békés Márton – Orbán Viktor egyik ideológusa –  könyvet is publikált.

Ágh Attila szerint Orbán Viktor szisztematikusan halad előre 2010 után: az első szakasz a politikai hegemóniáról szólt, a második a gazdaságról, a harmadik, a jelenlegi a kultúráról. Úgy véli, hogy a nemzeti együttműködés rendszere a saját sírját ássa, mert mint autokrata rendszer olyan embereket nevez ki fontos pozíciókba, akik lojálisak, de szakmailag inkompetensek. Ezért az alrendszerek –  egészségügy, oktatás, stb… – összeomlása hozhatja el az egész bukását. A politológus szerint korábban nem tűnt fel a magyar elit inkompetenciája holott az Antall, a Horn vagy a Gyurcsány kormány is tele volt inkompetens vezetőkkel. Hozzájuk képest Orbán Viktor csapata egyáltalán nem annyira amatőr. Profi gengszterek, akiket behatárol a rendszer.

Orbán gyenge pontja a nemzeti szemlélet

Gramsci tanításait is kihasználva Orbán Viktor olyan rendszert épített ki, melyet nagyon nehéz megbuktatni, mert kezében van nemcsak a politikai, de a gazdasági és a média hatalom nagy része is. Gramsci Olaszország számára találta ki a kulturális hegemóniát, és az olasz kommunista párt ezt felhasználva a nyugati világ legerősebb kommunista pártja lett, amely ráadásul nem is bukott meg teljesen miután megszűnt a Szovjetunió. Ma Brüsszel legjobb szövetségese Rómában az olasz kommunista párt utódpártja. Olaszországban ugyanis rájöttek arra, hogy a globalizáció átírta a politikai stratégiát mindenütt: egyedül nem megy! A világgazdaság globálisan működik miközben az emberek többségének gondolkodása megmaradt a nemzeti keretek között. Ezt az ellentmondást kell kezelnie minden elitnek, és ez az, ami Orbán Viktornak nem megy. Ő politikailag gondolkodik mint Lenin vagy Gramsci, de említhetjük Sztálint is, aki meghirdette a szocializmust egy országban programot. Lényegében ebbe bukott bele – kis késéssel – a Szovjetunió 1991-ben.

A szuverenista politikának, melyet Orbán hirdet, a globalizált világban nincsen értelme. Világosan bizonyítja ezt az Európai Unió két kis országa, ahol a legmagasabb az egy főre jutó GDP. Hogy sikerült ez Luxemburgnak és Írországnak, ahol semmilyen természeti erőforrások sincsenek? Mindkét helyen arra jöttek rá, hogy a globalizált világ  óriási adócsalást is jelent a gyakorlatban: aki teheti külföldre menekíti a pénzét az adóhivatal elől. Jean Claude Juncker még mint Luxemburg miniszterelnöke, kitalálta azt, hogy az uniós polgárok és cégek  náluk is adózhatnak. Az eredmény: csillagászati GDP, amely egy főre számítva messze a legmagasabb az Európai Unióban. Írország ugyanezt csinálta globális méretekben: az Európában működő amerikai óriások jelentős része itt adózik. Ezért ugrott a kelta tigris a második helyre az egy főre jutó GDP-t tekintve az Európai Unióban.

A magyar elit továbbra is nemzeti kategóriákban gondolkodik, az eredmény: stabil hely Európa szegényházában.

Ráadásul Orbán Viktor jóslata szerint hét szűk esztendő következik…

ORBÁN KOMMUNISTA GONDOLKODÓ ELVÉT VALÓSÍTJA MEG?

„A hazai jobboldali blokk szilárdságát az fogja bizonyítani amikor az idehaza köré szőtt hegemónia kulturálissá válik” – írja Békés Márton, a XXI-ik Század Intézet igazgatója az Origo portálon.

Orbán egyik fő ideológusa Antonio Gramscira hivatkozik, az Olasz Kommunista Párt vezérére, aki Mussolini börtönében írta meg hegemónia elméletét. Eszerint hosszú távon az nyeri meg a politikai küzdelmet, aki a saját gondolkodás módját a társadalom legnagyobb részére tudja kiterjeszteni és megtartani. Ebben az Olasz Kommunista Párt különösen sikeres volt: 1945 után a nyugati világ legerősebb kommunista pártjává vált, amely csak azért nem került hatalomra, mert az USA azt megakadályozta. 1990 után nevet váltott, de továbbra is igen befolyásos Olaszországban, melynek több miniszterelnököt is adott.

A jó kormányzás konszenzus keresés

Ez Antonio Gramsci tétele, és Békés Márton szerint Orbán Viktor ezt valósítja meg amikor külső ellenséget határoz meg, mellyel szemben az ország népét egyesíti.

A hegemónia a tartósan megszervezett konszenzus

Ez Gramsci következő tétele, és Orbán Viktor törekvése épp az, hogy ily módon tegye örökéletűvé a nemzeti együttműködés rendszerét. Az olasz kommunista gondolkodó szerint csakis akkor lehet egy rendszer tartós, ha a vezetők és a nép között folyamatos párbeszéd zajlik, és az emberek többsége jóváhagyja a vezetők politikáját. Vagyis az állam vezet, de konszenzus alapján. Ez a hegemónia, amely a tartós uralom receptje – Gramsci szerint. Békés Márton szerint ezt követi Orbán Viktor is. Aki épp ezért kívánja bedarálni a kulturális szférát, hogy átformálja az emberek gondolkodását: a színházban is azt hallják, amit az állami fórumokon.

Ha a nemzeti együttműködés rendszere eléri ezt a kulturális hegemóniát, akkor Orbán megnyugodhat, mert elkészült az életműve – véli Békés Márton.

Mit ér a hegemónia a globális gazdaság perifériáján?

Észak Korea példája mutatja, hogy nem túlságosan sokat. Aki kimarad a globális rendszerből az tartós elmaradottságra ítéli az országot. Dél Korea viszont megmutatta, hogy ki lehet törni az elmaradottságból, de csak úgy, ha az ország modernizálását állítjuk a középpontba.

Olaszországnak és Magyarországnak pontosan ez nem sikerül már évtizedek óta, leszakadásuk a centrumhoz képest nem csökken hanem növekszik. Közben pedig a gazdaságilag ésszerű döntések tökéletesen népszerűtlenné válnak és fordítva.

A hegemónia elmélet a politikára koncentrál, de a huszonegyedik században ez jóval kevésbé érdekli az embereket mint korábban.

Az viszont annál inkább, hogy milyen életszínvonalat tudok teremteni a családomnak?

Ebben a tekintetben Európa periferikus nemzetei leszerepelnek: sem Olaszország sem Magyarország nem nyújtott elfogadható teljesítményt az elmúlt fél évszázadban miközben Dél Korea vagy Kína ugrásszerű növekedést produkált.

Ha pedig nincs gazdasági teljesítmény, akkor a kulturális hegemónia csakis arra jó, hogy elfedje egy történelmi kudarc reális következményét: az elmaradást a világtól.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!