Egy kormányzati előterjesztés szerint a jövőben éjszakára lezárnának több fővárosi aluljárót a hajléktalanok jelenléte miatt. Amikor az újságírók megkérdezték Tarlós Istvánt, hogy mi a véleménye erről a javaslatról, a főpolgármester közölte: ő kérte a nagyobb fővárosi aluljárók éjszakai lezárásának lehetőségét. Mint mondta, ez fővárosi hatáskör, a kormány ebben a kérdésben nem dönthet nélküle.
Ezzel az utóbbi megjegyzéssel Tarlós azt kívánta hangsúlyozni, hogy bár 15 pontos megállapodást írt alá Orbán Viktor miniszterelnökkel a főváros és a kormány együttműködéséről, önállósága megmaradt, és az ő megkerülésével nem dönthet fontos kérdésekben a kormány.
Az LMP-nek más a véleménye erről. Határozott meggyőződésük, hogy nem az aluljárókat kell lezárni, hanem a hajléktalanok lakhatását megoldani és a munkavállalást elősegíteni. A hajléktalanokat nem büntetni kell, hanem a hajléktalanságból kivezető utakat kell biztosítani. Tudomásul kell venni, hogy a fővárosi hajléktalan-ellátás jelenlegi formái nem nyújtanak tartós megoldást, erre jellegükből adódóan nem alkalmasak. Ezért haladéktalanul hatályon kívül kell helyezni az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmához kapcsolódó jogszabályokat.
Ráadásul az aluljárók lezárásának megoldásával azoknak is aránytalan hátrányokat és nehézségeket okoznak, akikkel egyébiránt a legkevesebbet foglalkoznak, pedig állítólag a hajléktalanság kriminalizálása pont az ő érdekükben történik: a városlakóknak, a budapestieknek.
A Párbeszéd szerint az aluljárók éjszakai lezárására tervezett 100 millió forintot inkább lakhatásra kellene fordítani, és a téli krízisidőszakban meg kellene nyitni például az Országházat a hajléktalanok számára éjszakára. V. Naszályi Márta, a párt fővárosi képviselője szerint a Fővárosi Önkormányzat ezzel „gyakorlatilag biztos fagyhalálba” kényszeríti hajlék nélküli embereket.
Szerinte az Emberi Erőforrások Minisztériumának közlése ellenére nagyjából 2-3 ezer férőhely hiányzik a hajléktalanokat ellátó rendszerből, ezért nem a kormány budai Várba költöztetésének kellene nemzetgazdasági okból kiemelt feladatnak lennie, hanem annak, hogy minden magyar embernek méltó lakhatást biztosítsanak, és „ezt diktálná emberségünk is”. Példaként említette, hogy a paksi bővítésre szánt 4 ezer milliárd forintból 800 ezer kollégiumi férőhelyet és 200 ezer bérlakást lehetne építeni, az aluljárók éjszakai lezárására szánt pénzből pedig akár száz hajléktalannak is lehetne egy évig piaci áron lakást bérelni.
Ahogy Párizsban megnyitották a középületeket, például a városházát a téli krízisidőszakban a hajléktalanok előtt, úgy a Párbeszéd szerint a Parlamentet és a Városházát is meg lehetne nyitni a téli krízisidőszakban éjszaka a hajlék nélküli, rászoruló emberek számára.
