Sokezer ember állt ki az MTA önállóságáért. A tüntetők közt volt a kormány tervének egyik legádázabb ellenfele, Orbán volt minisztere, Pálinkás József is.
Szabadságot a tudománynak! – címmel hirdettek tüntetést a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) védelmében a Közgáz elé a Fővám térre vasárnap délutánra. A szervezők Facebook-meghívójában leszögezik, hogy Palkovics László miniszter olyan törvénytervezetet készít elő, amely az MTA közgyűlési határozatainak ellenére önkényesen, szakmai indokok nélkül szakítaná el az akadémia kutatóhálózatát, az akadémiai vagyont pedig de facto államosítaná.
Ez rablás, a szellemi és anyagi erőforrások kisajátítása
– fogalmaznak. A minisztérium a kutatóintézeteket új intézményhálózatba terelné, amely kormányzati többségű irányítótestület vezetése alatt működne a jövőben. Ez a lépés a mindenkori kormánytól független akadémiai kutatóhálózat és egyben az autonóm kutatási tevékenység végét jelenti Magyarországon. Ne hagyjuk, hogy a tudomány szabadsága (is) elvesszen! – írták.
Az MTA önállósága elleni kormányzati támadás egy éve zajlik. Költségvetési elvonás elbújtatása törvényjavaslatban, 54 percben rögzített véleményezési idő indította. Végül olyan törvényjavaslat készült, amely kiszakítaná az MTA-ból kutatóintézeteit, vagyonát ingyenes kormányzati használatba adatná, és olyan irányító testületet állítana föléje, amelyben a kormány kinevezési többsége érvényesülne.
Az MTA közgyűlési határozatban már korábban elutasította a tervet. A mostani tüntetés emelletti kiállás volt.
A mintegy kétezres tömegben a tiltakozók között megjelent Pálinkás József, az MTA korábbi elnöke, aki ez előtt, 1998-2002 között az első Orbán-kormány kulturális minisztere volt, és aki mostanra az MTA államosításának egyik legádázabb ellenfelévé vált. Az MTA-székháztól induló tömegben feltűnt Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere is.
Deák Dániel egyetemi oktató képtelenségnek tartja, amire a kormány készül, de tudják, mi miért történt. Ezek az akadémiai intézmények függetlenséget élveznek, és ez a baj velük – mondta. Szerinte két út van: az egyik az egyéni alku, a másik a szerveződés, hogy közösen tegyenek valamit.
Mindannyiunk közös érdeke az összefogás
– fogalmazott.
Gárdos Judit, az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagja szerint kormányzati ellenőrzés alá akarják őket kényszeríteni. Magyarországon feudális rendszer működik, állampolgár helyett pedig szolgákat akarnak – mondta. Felidézte, hogy háromszor tért haza külföldről, többek közt azért, hogy családot alapítson, de szerinte kérdés, hogy hiába volt-e ez.
Az MTA előtt felolvasták Lovász László MTA-elnök üzenetét, aki többek közt azt írta, a Magyar Tudományos Akadémia legnehezebb éve ez 1825-ös megalapítása óta. Lovász szerint
megrendítő a tudósok összefogása,
és embert próbáló volt az elmúlt 12 hónap. Az elnök szerint az a cél, hogy az MTA a hiteles tudomány központja maradjon. Zsoldos Attila akadémikus arról is beszélt, hogy az innováció csak álca a tudomány szabadsága elleni kormányzati támadásra.
A tömeg ezután elindult az ELTE felé, s az úton egyre gyarapodott. A CEU előtt a színész és rapper, Molnár Áron a noÁr Tanulni akarunk című dalát adta elő. Az idővel mintegy ötezresre duzzadt sokaság visszatért az MTA épülete elé ért. Felszólalt az 1956-os Intézet vezetője, Rainer M. János. Az intézetet a napokban kelt kormányhatározattal beolvasztják a kormányzati Veritasba. Rainer M. János szerint ez a véget jelenti számukra.
Az Európai Bizottság nem hagyta szó nélkül az MTA-val szembeni terveket. A hvg.hu kérdésére küldött válasza szerint szorosan követi a fejleményeket a magyar állami kutatási rendszert illetően, különösen az akadémiai és kutatási szabadság megőrzésének jelentőségére figyelemmel. Az Európai Bizottság kiáll a kutatási szabadság és az intézmények autonómiája mellett, mind a finanszírozás, mind az önkormányzás tekintetében. A Bizottság továbbra is figyeli az eseményeket, fejleményeket, és arra ösztönzi a kormányt, tartózkodjon mindenféle olyan döntéstől, ami szűkíti a tudományos és akadémiai szabadságot az országban.
