Határidő ide, határidő oda, a Nemzeti Adóhivatal nem hajlandó állásfoglalást kiadni még az érintett civileknek sem. Így hiába lépett hatályba a bevándorlási különadó augusztus 25-én, és kellett volna már fizetni szeptember 15-én, a civilek nem tudják, kinek, mi után kellene adózni. Mi pedig még azt sem tudtuk meg, hány bevándorlási különadó-bevallást érkezett be határidőre.
„Szerdán telt le a harminc napos határidő, de az adóhatóság sem addig, sem azóta nem reagált a bevándorlási különadóval kapcsolatban feltett kérdéseinkre” – mondta a Független Hírügynökségnek Siewert András, a bevándorlási különadó bevezetése miatt adományokat már nem fogadó Migration Aid Alapítvány vezetője. Mint mi is beszámoltunk róla, a civil szervezet írásban kért állásfoglalást a NAV-tól, még a szeptember 15-i bevallási határidő előtt, hogy az adóhatóságnak legyen elegendő ideje tisztázni a feltett kérdésekre az álláspontját.
Siewert András most azt mondta portálunknak, hogy a NAV nem kért hosszabbítást sem, sőt, egyáltalán nem is reagált az írásos állásfoglalás-kérésre. Ő most küld egy e-mailt a NAV-nak ez ügyben.
Olyan kérdésekben kértek állásfoglalást, amely kérdésekre „a jogi szakértők sem tudtak egységes és egyértelmű válaszokat adni a borzasztóan képlékenyen megfogalmazott törvény alapján” – mondta akkor Siewert. Nem lehetett pontosan tudni, hogy kikre, s hogyan vonatkozik maga a törvény, például kérdés, hogy keletkezik-e adókötelezettség az adományok után, illetve, hogy csak a jogi személyiség adományára vonatkozik a különadó vagy a magánszemélyekére is.
Nem csak ők nem kaptak válaszokat, a Független Hírügynökség sem járt jobban, amikor megpróbáltuk megtudni a tisztázó (adó)jogi válaszokat. Amelyeket egyébként a közvéleménynek is joga lenne megtudni.
Először dr. Kis Péter András adószakmai ügyekért felelős szóvivővel beszéltünk, aki a NAV sajtóosztályára irányított minket azzal, hogy írásban tegyük fel kérdéseinket. Ezt megtettük szeptember 19-én, múlt szerdán – erre semmi reakciót nem kaptunk. Hat napig türelemmel vártunk, majd 25-én kedden ismét hívtuk a szóvivőt, aki megint elhajtott minket, egyetlen mondatot ismételve – igaz, azt végtelenül udvariasan –, nevezetesen, hogy forduljunk írásban a sajtóosztályhoz. Ezt ismét megtettük, becsatolva az eredeti megkeresésünket is, s jeleztük, hogy amennyiben szerda esti határidőre nem reagálnak, akkor lehozzuk a kérdéseket azzal, hogy a NAV nem volt hajlandó válaszolni.
Nem mondhatni, hogy nem voltunk türelmesek…e sorok írásakor 28-a van.
Íme a NAV-nak feltett kérdéseink, annak a hatóságnak, amelynek egyik kötelezettsége lenne a tájékoztatás, az adózók felvilágosítása, kiváltképpen az adószakmai ügyekben:
- Hány bevallás érkezett be?
- Mit lehet tudni ezekről? (Szervezetek, magánszemélyek, pénzbeni, természetbeni adomány, stb.)
- Hogyan tudja/tudta pontosan teljesíteni az adományt fogadó a bevallást, ha a különadó fizetésére kötelezett adományozónak és az azt fogadó civil szervezetnek ugyanaz a bevallási határideje?
- Önöktől állásfoglalást kért a Migration Aid, kaptak-e választ szeptember 15-ig, hogy el tudják készíteni a bevallást? Ha nem, akkor miért nem kaptak?
- Mi lett az Önök adószakértőinek állásfoglalása a következő kérdésekben (ld. fent):
- Keletkezik-e adókötelezettség az adományok után?
- Mi a helyzet azokkal az átutalással küldött pénzbeni adományokkal, amelyeket augusztus 26-a előtt indítottak útra, de azután érkezett be az érintett civil szervezetek számlájára?
- Csak a jogi személyiség adományára vonatkozik a különadó vagy a magánszemélyekére is?
A bevándorlási különadó.
A bevándorlási különadót „a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység” vagy a „Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása” után kell fizetni, mértéke 25 százalék.
A törvény szerint bevándorlást segítő tevékenységnek számít a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, médiaszeminárium, hálózat működtetése vagy „a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység”.
Nem kell fizetni pártoknak, valamint olyan szervezeteknek, amelyek adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonossági alap biztosítja.
A törvény szerint egyébként a kötelezettségek betartását, mint bármely más adónál, a bevándorlási különadó esetében is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fogja ellenőrizni.
Felmerül, ha nem tisztázottak alapvető kérdések, akkor hogyan lesz képes ellenőrizni a kötelezettség betartását a NAV?
Ráadásul erős a gyanú, hogy az alapkérdések sem tisztázottak, ellenkező esetben – vélelmezzük – a NAV elküldte volna állásfoglalását az azt kérő szervezetnek, illetve a sajtó számára is adott volna felvilágosítást.
Ha pedig az alapvető kérdésekre a konkrét, pontos válaszok nem világosak, egyértelműek (ld. általunk is feltettek), akkor milyen alapon akarják máris módosítani a törvényt?
Merthogy a héten az Országgyűlés igazságügyi bizottsága keddi ülésén döntés született arról, hogy „felkérik a kormányt, vizsgálja meg a bevándorlási különadó megfizetésére vonatkozó hatályos jogszabályokat, és kezdeményezzen változtatásokat, ha azok lehetőséget biztosítanak az adóelkerülésre” – jelentette az MTI. A testület a Fidesz-frakció kezdeményezésére tárgyalt a kérdésről, majd 10 igen szavazattal, egy nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadott el állásfoglalást, amely az Igazságügyi Minisztériumot kéri, hogy – a pénzügyi és belügyi tárca bevonásával – lépjen fel a bevándorláspárti szervezetek szabályszerű működése érdekében.
Czunyiné Bertalan Judit, a bizottság fideszes alelnöke felháborítónak nevezte, hogy a „bevándorláspárti Migration Aid” nevű civil szervezet azért kíván párttá alakulni, hogy elkerülje a bevándorlási különadó megfizetését.
Völner Pál igazságügyi államtitkár arról biztosította a testületet, hogy az állásfoglalás elfogadása után a kabinet megvizsgálja a jogi kereteket.
