A rágalmak után nagyon nehéz helyzetbe tud kerülni egy polgármester, ezt mondta a Független Hírügynökségnek Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke a józsefvárosi kampánnyal kapcsolatban.
A kormánypártok szerint az ellenzék által támogatott józsefvárosi jelölt, Győri Péter, a Menhely Alapítvány jelenlegi vezetője, a drogosok számára vonzó programokat hozna a kerületbe, hajléktalanok tanyájává változtatná a városrészt, és „az illegális bevándorlással szimpatizál”.
Kocsis Máté a kormánypárt frakcióvezetője, a kerület korábbi polgármestere, Tarlós István társaságában egy tervezett kerületi beruházásról tartott sajtótájékoztatón korteskedett a kormánypárti jelölt mellett. Azzal érvelt, hogy kizárólag Sára Botond lehet az egyedüli garancia arra, hogy a megkezdett kerületi fejlődés ne torpanjon meg. Mindezt azzal indokolta, hogy a „magát függetlennek beállító, egykori SZDSZ-es, liberális jelölt” nem arról beszélt, hogy kiváló együttműködést tudna vagy szeretne kialakítani a fővárossal, hanem
a saját programjához szerette volna megnyerni a választókat.
Győri Péter most magyarázkodhat: nem emlékszik, hogy ilyeneket valaha is mondott volna, szerinte az ellenfelei csak riogatják a bizonytalan szavazókat. Azt elismerte, hogy
megválasztása esetén egy év alatt szeretné csökkenti a hajléktalanságot Józsefvárosban,
de hozzátette azt is, tudja, ez nem egy emberen múlik.
Fotó: Facebook
Lehet a mai Magyarország politikai körülményei között eredményes munkát végeznie egy „nemkívánatos” polgármesternek? – kérdeztük Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökét, Gödöllő polgármesterét.
Az országgyűlési választások idején számos ilyen történettel találkoztunk – mondta a gödöllői polgármester. – Az ilyen befeketítő, igaztalan rágalmakkal terhelt választások után nagyon nehéz helyzetbe kerül a hatalom szemében nem kívánatos települési vagy kerületi önkormányzati elöljáró, hiszen ezek után kell vezetnie az önkormányzatot, együtt kell működnie a kormányzati apparátussal.
Az ilyen kampány nagyon komoly eróziót okoz, s ezt megszenvedi mind az adott politikus tekintélye, mind maga az adott település.
Hiszen éppen azt a bizalmat emészti fel, amivel a választók posztjára emelték az adott polgármestert.
Egyáltalán lehet szó az ilyen településeken a korábbi programok megvalósításáról?
Nagyon nehezen.
A sérelmek beivódnak a lelkekbe, az igaztalan, vagy éppen valós vádakon nehéz átlépni, és ilyenkor pontosan azok a célok merülnek feledésbe, amiről maga a választás szólt.
Ön jól ismeri az ország egyéb településen működő, nem kormánypárti polgármesterek helyzetét. Mekkora mozgásterük van a saját céljaik megvalósítására?
Nagyon kevés, de ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes megpróbálni. A polgármestereknek minden körülmények között vannak jogosítványai, vannak eszközeik, amelyekkel élhetnek. Az önkormányzatot működtetni kell, rendelkezésre áll a költségvetés, és így tovább. A nagyobb gond az, hogy
mennyire akar vele, vagy tud ő maga együttműködni az adott testülettel.
Elfogadják az illetőt, vagy felállnak, és ezzel új választásokat provokálnak ki.
Elképzelhető, hogy a polgármester mondjuk menekülteket telepíthessen a kerületbe a „maga szakállára”?
Ilyen nincs. Ez kizárólag a Bevándorlási Hivatal hatásköre, és nem hiszem, hogy akad olyan választó, aki még az ilyen buta állításokat is elhiszi.
