Mojtaba Khameneit, a meggyilkolt Ali Khamenei ajatollah régóta befolyásos és rejtőzködő fiát hétfő reggel hivatalosan is Irán új Legfelsőbb Vezetőjévé nevezték ki. A bejelentésre az ország háborús helyzetben került sor, ráadásul Izrael nyíltan kilátásba helyezte, hogy az elhunyt vezető utódait célba fogja venni.
A döntést az Irán Szakértői Gyűlése hozta nyilvánosságra, alig öt nappal azután, hogy az Iran International arról számolt be: a testület a Forradalmi Gárda intenzív nyomására őt választotta. Mojtaba Khamenei eddig szinte teljes egészében a nyilvánosságon kívül tevékenykedett, miközben mélyen beágyazódott az Iszlám Köztársaság politikai, vallási és biztonsági apparátusába. Mostani felemelkedése annak hivatalos elismerése, amit sokan évtizedek óta tudni véltek: szerepe az iráni vezetés kulisszái mögött már rég meghaladta a formális pozíciók hiányát.
Családi háttér és tanulmányok
Mojtaba Khamenei Ali Khamenei második fia, és a családból egyedüliként tulajdonítanak neki egyértelmű politikai ambíciókat. Testvérei közül Masoud adminisztratív feladatokkal foglalkozott apjuk irodájában, míg a többiek nem vállaltak közéleti szerepet.
1969-ben született Mashhadban. A teheráni Alavi Középiskola diákja volt, amely az Iszlám Köztársaság elitjének fontos utánpótlási intézménye. Az iskola egykori vezetője, Kamal Kharrazi később Ali Khamenei egyik legfontosabb tanácsadójává vált. Középiskolai évei után Mojtaba vallási tanulmányokat folytatott Teheránban, majd Qomba költözött, ahol a legmagasabb szintű jogtudományi képzés, a dars-e kharij oktatójaként is tevékenykedett.
Felesége Zahra Haddad-Adel volt, Gholam-Ali Haddad-Adel egykori parlamenti elnök lánya. Zahra és egyik gyermekük életét vesztette a február 28-i támadásban, amely Ali Khamenei rezidenciája ellen irányult. A házaspárnak három gyermeke született.
Politikai irányvonal és ideológiai hátország
Mojtaba Khamenei politikai nézeteit leginkább az ultrakonzervatív Mesbah-Yazdi gondolkodása formálta. Hívei az „egységes állam” koncepciójának támogatóját látják benne: egy olyan rendszerét, ahol a kinevezett, forradalmi intézmények háttérbe szorítják a választott testületeket.
Nagy szerepet tulajdonítanak neki Mahmoud Ahmadinejad 2005-ös felemelkedésében, valamint abban, hogy a 2009-es vitatott választás után a rendszer fenntartotta hatalmát. Elemzők szerint szintén kulcsfontosságú szerepe volt Ebrahim Raisi elnöksége idején a mérsékelt konzervatívok – köztük Ali Larijani – fokozatos kiszorításában.
Külpolitikában az „ellenállás tengelye” aktív támogatójaként ismert, aki mélyen bizalmatlan a Nyugattal, különösen az Egyesült Államokkal szemben. A kompromisszumot a rendszer gyengülésének tekinti, és támogatja Irán regionális befolyásának kiterjesztését.
Szerepe a tüntetések leverésében
Bár ritkán nyilatkozott nyilvánosan, a politikai elemzések rendre úgy mutatták be Mojtabát, mint a belső rend megszilárdítását célzó keményvonalas fellépés egyik fő támogatóját. A 2009-es Zöld Mozgalom idején a tüntetők személyesen ellene skandáltak, őt tartva a megtorló intézkedések egyik felelősének. A 2022-es tiltakozások során a rezsimhez közel álló sajtó ismét kulcsfiguraként ábrázolta őt.
Támogatói – többek között az IRGC, a Baszidzs, a qomi konzervatív egyházi vezetők és állami intézmények – jámbor, diszkrét és a biztonsági ügyekben jártas személyiségként írják le. Kritikusai viszont örökletes önkényuralom szimbólumát látják benne, akinek befolyása eddig is aránytalan és átláthatatlan volt.
Kapcsolatai az IRGC-vel
Mojtaba fiatal kora óta mélyen kötődik a Forradalmi Gárdához. Az iráni–iraki háború során az IRGC Habib zászlóaljában szolgált, amelyből később számos magas rangú tiszt került ki. Különösen szoros viszonyt ápolt Hossein Taebbel, az IRGC Hírszerző Szervezet egykori vezetőjével. Sok forrás szerint mind a katonai, mind a hírszerzési kinevezésekbe jelentős beleszólása volt.
Mohammad Sarafraz, az állami televízió korábbi vezetője arról írt, hogy Mojtaba és Taeb nyomást gyakoroltak rá a műsorszolgáltató reklámbevételeinek saját hálózataik felé irányítására.
Lehetséges következmények vezetése alatt
Elemzők szerint Mojtaba Khamenei hatalomra kerülése tovább erősítheti a keményvonalas frakciók dominanciáját, és még nagyobb szerepet biztosíthat a biztonsági intézményeknek a politikai döntéshozatalban. Kiterjedt kapcsolatai az IRGC-vel és apja hivatalában betöltött informális, de kulcsfontosságú pozíciói révén már eddig is erős hatalmi bázis állt mögötte.
Most azonban – immár hivatalos pozícióban – Irán politikai rendszerének egyik legbefolyásosabb, de egyben legvitatottabb szereplőjévé vált. Az „árnyékhercegként” ismert Mojtaba Khamenei most valóban a hatalom középpontjába lépett.
