Kezdőlap Keresés

Juncker - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Rendes magyar ember megkéri az árát annak, hogy ő rendes magyar ember

Most, hogy kiderült: Orbán Viktor levelet írt Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben arra kérte, hogy az Európai Unió fizesse ki a magyar határőrizet árának a felét – mintegy 135 milliárd forintot – eszembe jutott az a két évvel ezelőtti írásom, amelyben a rendes magyar emberről írtam. Arról, aki nem menekül, marad ott, ahol van.

Most ezt kiegészíteném azzal: rendes magyar ember megkéri az árát annak, hogy ő rendes magyar ember.

Rendes magyar ember nem menekül. Nem tölti idejét utcán, pályaudvarokon, vonatra, regisztrációra, meleg ételre, hideg vízre várva. Rendes magyar ember jó helyre születik, olyan országban látja meg a napvilágot, ahonnan (egyelőre) nem kell menekülnie.

Rendes magyar ember jövedelemmel rendelkezik, rendezett körülmények között él, nem ismeri a nélkülözést, a kilátástalanságot. Rendes magyar ember nincs életveszélyben, nem kell menekülnie reménytelenségből a bizonytalanságba.

Rendes magyar ember nem zsúfolódik be sokadmagával levegőtlen furgonokba, nem fullad meg. Nem fizet embercsempészeknek, hogy elvigyék oda, ahová nem viszik. Rendes magyar ember marad ott, ahol van.

Rendes magyar embernek nincs baja az idegenekkel, csak azzal nem ért egyet, hogy itt vannak. Ő sem megy sehová, más is miért nem marad ott, ahol van. Rendes magyar ember szerint mindenhol jó, de a legjobb otthon.

Uniós szolidaritást vár a kormány

0

Az eddigi 800 millió euróba kerülő határvédelmi költségek felére tart igényt a kormány az uniótól az európai szolidaritás jegyében: erről ír levelet Orbán Viktor Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek – jelentette be a Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter szerint a gazdasági adatok jók.

Az elmúlt két évben a magyar kormány – nagyrészt egyedül finanszírozva – 800 millió eurót (270 milliárd forintot) költött a határvédelemre. Az európai szolidaritásnak a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia – mondta Lázár János. Orbán Viktor ezért levelet ír az Európai Bizottság elnökének, azt kérve, hogy

a pénz felét, 400 millió eurót kapja meg a közösségi kasszából.

Az illegális határátlépők folyamatosan jönnek, bár kevesebben, mint korábban, augusztus végéig 773-an voltak. Jelenleg 680-an tartózkodnak Magyarországon.

A kancelláriaminiszter beszámolt az új gazdasági adatokról. Eszerint

az első fél évben 140 milliárd forinttal több adóbevétel folyt be,

az államadósság 74 százalék. Eddigi legalacsonyabb szintjén tart a munkanélküliség, már 40 ezerrel kevesebb a közfoglalkoztatott, így 70 százalékhoz közelít a munkaképesek közt az állásban lévők aránya. (Arról nem beszélt Lázár, hogy valószínűleg minden eddig becsültnél többen, 600 ezren dolgoznak külföldön.)

A kormány megerősítette szolidaritását a Németország és az EU által “méltánytalanul és kettős mércét alkalmazva támadott” Lengyelországgal – mondta Lázár János. (Erről itt és itt írtunk legutóbb.)

Fokozódik a helyzet a lengyelek körül

0

Németország nem hagyhatja szó nélkül a jogállamisággal kapcsolatos lengyelországi folyamatokat – jelentette ki Angela Merkel kedden Berlinben. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök keresztül akarja vinni a szavazati jog megfosztását. Ismét előkerülhet a lehetséges megoldás a magyar blokk kivédésére.

Angela Merkel német kancellár hagyományos nyári sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a jogállamiság lengyelországi állapota „komoly téma”, mert az Európai Unión belüli együttműködés alapját a jogállami elvek alkotják. Mint mondta, Németország „nagyon komolyan” veszi az Európai Bizottság erre vonatkozó megállapításait, amelyekről részletesen tárgyal szerdán Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel.

A Spiegel legutóbbi számában azt írta, hogy

Juncker meg akarja fosztani Lengyelországot szavazati jogától az Európai Tanácsban

– az EU vezető testületében, az állam-, illetve kormányfőket, valamint a bizottság elnökét összefogó intézményben -, ha a varsói vezetés nem vonja vissza az unió szerint a jogállamiságot sértő igazságügyi reformot. Ezért Juncker a nyári szünet előtti utolsó bizottsági ülésen arra utasította az uniós biztosokat, hogy igyekezzenek hazájukban támogatást szerezni a szavazati jog megvonására irányuló, úgynevezett hetedik cikkely szerinti eljáráshoz.

Az eljárás megindításához a tagállamok négyötödének támogatása szükséges,

a szavazati jog megvonásához viszont teljes egyetértés.

A szociáldemokrata Sigmar Gabriel külügyminiszter Berlin szerint a németek támogatják ebben az uniót, de Merkel szerint nem lenne helyes tovább mélyíteni a konfliktust. A kancellár Magyarország várható vétójától tart a szavazati jog megvonásáról szóló döntésnél – írta a Spiegel.

Ezzel kapcsolatban határozott véleményt fogalmazott meg a Princeton Egyetem ismert alkotmányjog-professzora, Kim Lane Scheppele, aki szerint a magyar (fordított esetben pedig a lengyel) vétót úgy lehet kivédeni, hogy

a két országgal szemben egyszerre indítják el a 7. cikkely szerinti eljárást.

Ebben az esetben az érintett állam – amelynek képviselője saját ügyében nem szavazhat – egyidejűleg lenne mindkettő, elesve a kölcsönös vétó lehetőségétől.

MTI/FüHü

Kétsebességes helyett „szuper-Európa” és a futottak még?

Az szinte biztos, hogy 2020-tól sokkal kevesebb pénzt fog adni az EU a britek kilépése miatt jelentősen csökkenő költségvetésből. Magyarország számára rossz hír, hogy a döntés előtt álló javaslatokból kiolvashatóan az euróövezethez kötődő „szuper Európa” is kialakulhat, az ebből esetleg kimaradók (magyarok, lengyelek) számára marginális beleszólás és pénz jutna. Az alapjogok követelménnyé tétele és a közös ügyészség létrehozása szinte készpénznek vehető, és felvillantják a csak az euróövezetre készülő költségvetést és bővülő támogatások lehetőségét. Sőt, szó lehet a schengeni határ szűkebbre vonásáról is.

Nem csupán a következő (2020-2026) uniós költségvetési ciklus tervezése indult el már most, amit aztán jövő év közepén terjeszt be az Európai Bizottság tagállami vitára. Mindeközben gőzerővel zajlik

a közösség működését akár felforgatni is képes átalakítás az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről.

Ennek ki nem mondottan három politikai pillére látszik. Az első már megtörtént, Franciaországban a közösség alapos reformját pártoló Emmanuel Macront választották öt évre elnöknek, nemsokára, szeptemberben harmadik hetében szinte bizonyosan Angela Merkel kap újabb négy évre felhatalmazást kormányzásra (csak az a kérdés, hogy egyedül vagy koalícióban, és akkor kivel), a kettő között pedig Jean-Claude Juncker bizottsági elnök tartja meg helyzetértékelését az unióról. (Ekkor kiderülhet, hogy egyként kezelik-e hazánkat és a lengyeleket, vagy nem.)

Ezzel összeállhat a Berlin-Párizs-Brüsszel-hármas. Ennek mindegyik tagja kinyilvánította elszántságát ez EU nagyszabású reformja iránt.

Ezt tükrözi az Európai Bizottság éppen két hónapja közzétett, az eddigi szakanyagokat is összegző vitairata az EU pénzügyeinek jövőjéről. Ez az anyag – ha óvatosan, és csak néhány elrejtett megfogalmazásában is – arra enged következtetni, hogy akár az eddig megismert úgynevezett kétsebességes Európa pályáját is elhagyhatják,

és létrejöhetne egy amolyan szuper-Európa és a kimaradó „futottak még”, jelenleg Magyarország és Lengyelország.

A következő költségvetési ciklus elkerülhetetlen változása lesz, hogy a mostani 1085 milliárdos költségvetésének közel egytizede kiesik a Brexit következtében, és ezt – az eddigi nyilatkozatok alapján – a maradó nettó befizetők nem óhajtják pótolni. Az ennek apropójaként is felfogható bizottsági vitairat nyolc súlypontot emel ki a versenyképes szociális piacgazdaságtól a megnövelt közös védelmen át az erős, hatékony közszolgálatig bezárólag.

Egyik sarokpontja az anyagnak a gazdasági-monetáris (pénzügyi) unió (GMU) mélyebbé tétele. Már itt felsejlik annak ki nem mondott beismerése, hogy nem minden tagállam tartja magát a csatlakozáskor vállalt alapjogi (jogállami) kötelezettségekhez. Ennek előfutára volt (ahogyan a Vasárnapi Hírek írta) a német kormány június eleji javaslata a 2020 utáni kohéziós kifizetések rendjére. Ez azt tartalmazza, hogy egyes országokra külön szabjanak kifizetési feltételeket,

és felveti, hogy a felzárkóztatási támogatásokat összeköthetnék a jogállami elvek betartatásával.

Nos, a bizottság ezt a javaslatot megismételve, és ezen kissé túl is lépve már „egyértelmű kapcsolatot” feltételez a jogállamiság és a költségvetésből támogatott beruházások hatékonysága között. Általánosságban is sürgeti a bizottság, hogy a pénzelosztás felülvizsgálatakor mindenféle kritériumot vegyenek figyelembe.

Egyik leghangsúlyosabb iránya az átalakításnak a bürokratikus akadályok részbeni elbontásával rugalmasabbá és gyorsabbá tenni a programokat, a kifizetéseket. A nagy nyilvánosság előtt a bizottság tagjai is ezt emelték ki eddig, az azonban kiderül a vitairatból, hogy ez korántsem egyirányú utca lenne. A lazább központi (brüsszeli bizottsági) szabályokért cserébe például

minden beruházáshoz és eljáráshoz egységes szabálykönyvet rendelnének,

hogy erősítsék az átláthatóságot.

A kohéziós rendszer reformjának része az is, hogy a bizottság javasolja „a nemzeti társfinanszírozási szintek” növelését a szerep- és felelősségvállalás növelésének jegyében. Ez akár azzal is járhat, hogy ha adnak is pénzt a felzárkózási programokra, nagyobb részt várnának el a tagállamoktól (Magyarország esetében eddig átlagosan nagyjából 85-15 százalék volt a közösségi és a saját erő aránya). A kevesebb, de rugalmasabb eszközök ellensúlyozásához azt javasolja a brüsszeli testület, hogy a fejlesztési célokat (programokat) tematikus vagy regionális szempontok mentén osszák újra.

Marad-e alattunk a pénzszőnyeg? Forrás: Pixabay

A bizottsági tisztviselők szavaiból kiderült, hogy látják azt a feszültséget, ami azért támadt néhány tagállamban (és politikai áramlatok körében), mert sokan eltúlzottnak tartják a centralizált uniós döntést és pénzosztást. A közreadott vitairat azonban ezen nem a kormányok újra-megerősítését javasolja, hanem őket kikerülve egyes kiadásokat regionális és helyi önkormányzati szintekre leszállítását. Mindezt persze azzal párhuzamosan, hogy például a gazdasági-pénzügyi unióval további feladatokat és döntési szinteket venne át a közösség a tagállamoktól. Vagyis a bizottság a jogköröket két irányban szabná át,

a kormányok nem csak „Brüsszel”, hanem a régiók és helyi önkormányzatok rovására esnének el egyes döntésektől.

A támogatási pénzmegosztás (EU-saját erő) szigorúbb kezelését szolgálhatja egységes beruházási alap létrehozása, és ezzel párhuzamosan annak igénye, hogy az uniós költségvetésen kívüli további eszközök igénybe vételét a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék. Mert ezek

„homályossá teszik a költségvetés értelmezését, és kockázatot jelentenek a demokratikus ellenőrzés, az átláthatóság és a megfelelő pénzgazdálkodás szempontjából”.

A vitairatot tanulmányozva úgy tűnik, hogy a sokat emlegetett (és a magyar kormány által már azonnal elutasított) uniós ügyészség létrehozását – és határokon átnyúló határozott tagállamokbeli fellépését – kész tényként kezeli a bizottság. Legalábbis ez olvasható ki abból, ahogyan a „rugalmasság és ésszerűbbé tétel” igényének többedik megismétlésekor akként fogalmaz, hogy

„az európai ügyészség kihasználása hozzájárulhat az uniós költségvetés egyszerűsítéséhez és védelmének hatékonyabbá tételéhez”.

Szinte megbúvik a vitairat egyik legfontosabb és legmesszebbre mutató lehetőséget felvillantó elképzelése. A reformterv stabilizációs funkció pontjában felvázolja a bizottság a magunk mögött hagyott válsághoz hasonló sokkok enyhítésére „rossz napokra” szóló alap létrehozását, esetleg a jelenlegin felüli tagállami befizetésekből. Lehetőségként hozzák szóba, hogy ezt leszűkítsék az euróövezetre. Sőt, a vitairat megemlíti

csak az eurót használó országokra korlátozódó költségvetés elfogadását,

amely „tágabb célokat”, „nagyobb forrásokat” és több saját bevételt eredményezne.

Végezetül a bizottság vitára bocsátott öt forgatókönyvet: minden megy tovább a jelenlegi keretekben; a 27 tag együtt tesz a mostaninál kevesebbet közösen; egy tagállami csoportnak lehetővé teszik, hogy előrelépjenek; gyökeres átalakulással egyszerre tennének többet és kevesebbet egyes területeken; mind a 27 tag közösen fejlesztené a szakpolitikai területeket. Nagyjából a harmadik pont fedné a kétsebességes Európát, de a jogállami követelmények megkövetelése a támogatásokhoz, a közös ügyészség és gazdasági-pénzügyi unió elmélyítése, valamint a döntéshozatal és programok végrehajtásának kétirányú átszabása inkább afféle „szuper-Európát” eredményezne a néhány kimaradó kárára.

Egyetért ezzel az értékeléssel Ujhelyi István (MSZP) európai parlamenti képviselő. Szerinte a vitairat hangsúlyos javaslatai kivétel nélkül ellentétesek a magyar (és a lengyel) kormány törekvéseivel. Orbán Viktor stratégiája a jelenlegi döcögős uniós rendszer fenntartása, nem az erősödő, hanem a gyengülő Európa, a bizottság céljai összeférhetetlenek a NER-rel – mondta Ujhelyi. A jogállamisági követelmény, a közös ügyészség, a pénzügyi unió (közös pénzügyminiszterrel), tehát a nagyobb ellenőrzés a tagállamok pénzköltése felett mind annak belátását tükrözi, hogy Magyarországon az alapjogokat felszámoló maffiaállam épült ki – fogalmaz sarkosan a szocialista politikus.

Az EP-képviselő szerint az öt forgatókönyv sorsáról még idén ősszel dönteni kell, ő úgy véli, hogy a bizottság „eldobja” ezeket. Ha így történne, akkor a „szuper-Európa” szerveződne össze a valódi pénzügyi-gazdasági érdekek mentén,

a kiesők pedig a mostaninál sokkal kevesebb kohéziós támogatáshoz jutnának 2020 után.

Sőt, Ujhelyi szerint, az EU nem csak a vitairatban foglaltakkal lépne túl a kétsebességes közösségen, hanem szó lehet arról is, hogy a schengeni határokat összehúznák az euróövezetbe tartozó országok köré, vagyis a szabad mozgás lehetőségétől elesnének az integrációt elutasító tagországok. Mivel a térségben az eurót használók mellé már bejelentkezett Csehország és Bulgária, és Románia is kinyilvánította integrációs szándékát, „Magyarország és Lengyelország totál egyedül marad” – mondta Újhelyi, úgy vélve, hogy a szuper Európa létrehozásához nem szükséges az alapszerződés módosítása. Szerinte Magyarország – ha jövőre nem lesz váltás a kormányzásban – 2018-19-ben, a következő költségvetés alkuja során a legrosszabbkor lesz a leggyengébb pozícióban.

Ezermilliárdok a tét
Rengeteg pénzről van szó. Amit nem tudunk, mert még idő előtti: mekkora összeget szán az EU felzárkózási támogatásra. Amit tudunk: Magyarország népességarányosan a legtöbbet kapta erre a célra, 2007-13 között mintegy nyolcezer milliárd forintot, a 2014-20-as ciklusban (árfolyamhatást figyelembe véve) hasonló összegre számíthatunk. Az előző hét év utolsó esztendeiben évente a bruttó hazai termék 5,5-7 százaléka áramlott Magyarországra. És ha a közösségi tagság által lehetővé vált tömeges külföldi munkavállalás nyomán hazautalt 3 százaléknyi GDP-arányos összegeket is ideszámoljuk, akkor elmondható: a rendelkezésre álló pénz 8-10 százalékát nem az országban termelték meg. Ha ennek fele-harmada (netán még több) elveszne 2020 után, az azonnali recesszióba lökné a gazdaságot. Pedig a kormány felkérésére készült elemzés szerint 2006-15 között a rengeteg pénz dacára mindössze 4,6 százalékkal nőtt a gazdaság, a külső segítség nélkül 1,8 százalék mínusz lenne a mérleg. Minden adat (lakossági fogyasztás, beruházások) ugyanerről tanúskodik: a tengernyi pénzzel a magyar gazdaság éppen a felszín felett maradt, és most szinte kizárólag az EU pénzéből finanszírozzák a fejlesztéseket; 2020 után ez az egyetlen motor leáll. Sőt, a kifizetések voltaképpen már most állnak, csak sejthető, hogy a súlyos kifogások miatt, így mostanra az odaítélt pályázati támogatások 1100 milliárdját a költségvetés előlegezi meg.

Amerikai vízumkiadási stop

0

Folytatódik az adok-kapok Washington és Moszkva között. Az Egyesült Államok szerdától felfüggeszti a vízumok kiadását Oroszországban, válaszként arra, hogy Moszkva júliusban kiutasított többszáz amerikai diplomatát Oroszországból.

 

Szeptember elsejéig teljesen szünetel majd a vízumkiadás, azt követően pedig igen  visszafogottan adnak ki beutazási engedélyeket az amerikaiak a moszkvai  nagykövetségükön, valamint Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban a konzulátusaikon. További lépésként egy sor – meg nem nevezett számú – leegyeztetett időpontra megbeszélt vízumkérelmi interjút lemondanak, s új időpont igénylésére kérik a vízumért folyamodókat – írta a Reuters.

A mostani amerikai lépést megelőzően Oroszország tudatta az USA-val, hogy szeptember elsejéig 755 fővel csökkentenie kell az egyébként 1200 emberből álló nagykövetségi és három konzuli képviseleti dolgozóinak a számát. Ezt a Moszkvával szemben hozott újabb, Trump által augusztus elején kénytelen-kelletlen aláírt szankciókra válaszként tette. Az akkori indok ugyanis a többi között az volt, hogy Moszkva beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

 

Ezt lehet tudni a barcelonai terrortámadásról – FRISSÍTVE

14-en haltak meg, miután egy terrorista furgonnal a tömegbe hajtott a turistákkal teli La Ramblán. Egy magyar nő is megsérült. Eddig négy embert tartóztattak le, három marokkói és egy spanyol nemzetiségűt, a sofőr elmenekült, a fő gyanúsított a 18 éves Moussa Oukabir. Még nagyobb merényletre készültek. Barcelona közelében újabb támadás volt, ott is teherautóval hajtottak az emberek közé, öt terroristát lelőttek. Egy házrobbanásnak is köze lehet a támadássorozathoz, Barcelonában pedig egy autóban rejtélyes holttestet találtak. Az Iszlám Állam vállalta a merényleteket.

Az újabb támadás a Barcelonától kb. 120 kilométerre lévő üdülővárosban, Cambrilsban történt. Ott is teherautóval hajtottak a tömegbe, hét embert megsebesítettek, kettőt közülük súlyosan. A rendőrök üldözni kezdték a terroristákat, négyet agyonlőttek közülük, egyet megsebesítettek, de később ő is meghalt.

A terroristákon robbanóöv is volt, de azokról később kiderült, hogy nem voltak valódiak. A katalán kormány bejelentette: a merényletnek köze van a barcelonai terrortámadáshoz.

Délután egy terrorista egy furgonnal hajtott be a gyalogosok közé Barcelona legnépszerűbb turistautcáján, a La Ramblán.

600 méteren keresztül gázolt el embereket.

Szemtanúk szerint a sofőr ide-oda rángatta a kormányt, hogy minél több embert elgázoljon.

Magyar sérült is van

A támadásnak eddig 14 halálos áldozata van (egy sérült pénteken, a kórházban halt meg), a legfiatalabb egy hároméves kislány, több mint százan pedig megsérültek. Közülük 15-en súlyos állapotban vannak.

Fotó: MTI/EPA/David Armengou

A katalán belügyminisztérium szerint spanyolokon kívül franciák, németek, hollandok, argentinok, venezuelaiak, belgák, peruiak, írek, kubaiak, görögök, macedónok, britek, osztrákok, pakisztániak, tajvaniak, kanadaiak, ecuadoriak, amerikaiak, kuvaitiak, törökök és kínaiak is vannak az áldozatok között.

Azt nem pontosították, hogy ki halt meg és ki az, aki csak megsebesült közülük. Az áldozatok azonosítása miatt a belügyminisztérium tájékoztatja a feltehetőleg érintett országok barcelonai konzulátusát. A spanyol polgári védelem szóvivője szerint magyar érintett is van.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ezt megerősítette:

egy magyar nő megsérült a terrortámadásban,

eltört a karja, de már kiengedték a kórházból.

A BBC szerint a merényletsorozatnak köze lehetett egy szerda esti házrobbanáshoz Alcanar városában. Ott egy ember meghalt. A rendőrfőnök szerint a házban bombákat gyártottak.

A barcelonai furgon sofőrje elmenekült a helyszínről,

az első hírek még arról szóltak, hogy túszokat ejtett egy étteremben, de később kiderült, hogy ez nem igaz.

Több embert elfogtak

Driss Oukabir
Fotó: MTI/EPA/Spanyol országos rendõrség

Néhány órával később a rendőrség azonosította a férfit, aki bérelte a furgont: a neve Driss Oukabir, marokkói származású francia állampolgár, eredetileg Marseille-ből származik, de a Barcelonától több mint száz kilométerrel északra található Ripollban lakott.

Korábban volt már börtönben, 2012-ben szabadult, szexuális bűncselekmény miatt. A Facebookon az utóbbi időben szélsőséges bejegyzéseket posztolt. Viszont

ő maga ment be a rendőrségre és azt állítja, hogy nincs köze a merénylethez, ellopták az iratait,

valószínűleg az öccse.

Az El Mundo szerint az öccsének valóban köze lehet a merénylethez, ugyanis ő,

a 18 éves Moussa Oukabir most a fő gyanúsított.

Ő vezethette a furgont. Ő, bátyjával ellentétben, Barcelonában lakott.

A La Vanguardia szerint ő már két éve arról posztolt az interneten, hogy ha a világ uralkodója lehetne, akkor megölné az összes “hitetlent”.

Biztos, hogy voltak társai is. Carles Puigdemont, Katalónia elnöke este bejelentette, hogy a rendőrség őrizetbe vett még egy gyanúsítottat (Alcanarban, ahol a ház felrobbant), majd reggel Ripollban még egy embert elfogtak, így

már négy feltételezett terroristát tartóztattak le.

A BBC péntek délutáni jelentése szerint három marokkói és egy spanyol állampolgárságú férfit fogtak el. A katalán rendőrfőnök, Josep Lluis Trapero sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy a 21, 27, 28 és 34 éves támadók közül hármat Ripoll faluban, egyet pedig Alcanarban tartóztattak le. Nagyobb merényletekre készültek, az Alcanarban bekövetkezett robbanásban azonban megsemmisült a haszálni kívánt robbanóanyag.

Az El Pais korábban azt jelentette, hogy Moussa Oukabiron kívül még három embert keresnek. Vagyis a cambrilsi merénylőkkel együtt összesen 12 tagja lehetett a sejtnek. De azt is vizsgálják, hogy Moussa Oukabir nem volt-e esetleg a cambrilsi támadók között, őket még nem azonosították.

Rejtélyes halott a kocsiban

A terrortámadás után nem sokkal a rendőrök rálőttek egy férfira, aki nem volt hajlandó megállni egy ellenőrző pontnál, sőt, nekik hajtott. A kocsit később megtalálták, benne a halott tulajdonosát. A rendőrök szerint nem volt köze a merénylethez. A La Vanguardia ugyanakkor úgy tudja, hogy

a férfi késszúrások miatt halt meg, és nem a vezetőülésben ült.

A terrortámadásért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. Hírügynökségük szerint “katonáik” hajtották végre a támadást, válaszul a szervezet elleni koalíciós légicsapásokra.

Spanyolország szimbolikus célpont az iszlamista terroristák számára. Ez ugyanis az egyetlen nyugat-európai ország, mely évszázadokon át muszlim uralom alatt állt, egészen a 15. századig. A muszlimok elmenekültek, illetve később kiutasították őket, de Észak-Afrikában még évszázadokon keresztül őrizgették a spanyolországi házuk kulcsait.

Dzsihádisták az elmúlt hónapokban többször hajtottak végre hasonló módszerrel terrortámadást Európában:

  • 2016. július 14-én Nizzában 86-an haltak meg, amikor egy kamion a tengerparti sétányon az ünneplő tömegbe hajtott.
  • 2016. december 19-én Berlinben a karácsonyi vásárban gázolt egy kamion halálra 12 embert.
  • 2017. március 22-én Londonban, a Westminster-hídon gyalogosok közé hajtott egy kocsi, majd a sofőr késsel rendőrökre támadt. Öten haltak meg.
  • 2017. április 7-én Stockholmban egy teherautó egy sétálóutcában gázolt el gyalogosokat, majd egy bevásárlóközpontba hajtott. Itt is öten haltak meg.
  • 2017. június 3-án a London hídon gázolt egy furgon gyalogosokat, majd három terrorista késsel támadt az arra járókra. Nyolc embert öltek meg.
A terrortámadásban használt furgon
Fotó: MTI/EPA/Quique García

A merénylet után több uniós vezető, illetve a NATO és az Európa Tanács főtitkára is részvétét fejezte ki az áldozatok. Donald Trump amerikai elnök, aki a charlottesville-i neonáci gázolásos terrortámadással kapcsolatban „mindkét felet” okolta az erőszakért, most a Twitteren ítélte el a merényletet. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közleményt adott ki, miszerint mélységesen lesújtották és elszomorították a történtek. Részvétét fejezte ki Áder János és Orbán Viktor is.

Spanyolországban ez volt a legsúlyosabb terrortámadás 2004. március 11. óta. Akkor az al-Kaida terroristái a madridi Atocha pályaudvarra érkező vonatokon robbantottak. 192-en haltak meg.

Barcelona régóta a dzsihádisták központjának számít Spanyolországban.

A West Point katonai akadémia terrorizmust kutató intézetének két hónapja publikált tanulmánya szerint az elmúlt három évben letartóztatott 178 iszlámista közel negyede itt lakott. Sőt, a 2001. szeptember 11-ei, amerikai terrortámadások egyik merénylője, Mohamed Atta is lakott itt korábban egy ideig – éppen Cambrilsban.

A spanyol kormány péntektől háromnapos nemzeti gyászt hirdetett. Carles Puigdemont katalán elnök azt mondta: Katalónia a merényletek után is a béke és a vendégszeretet földje marad. A La Ramblára egyre többen visznek virágokat és mécseseket.

Barcelona főterén, a Plaza Catalunyán, ahonnan a La Rambla is indul, egyperces csenddel emlékeztek az áldozatokra.

https://twitter.com/rtve/status/898485617104797698

Utána pedig a tömeg azt kiabálta: Nem félünk!

Az FC Barcelona futballcsapata is megemlékezett az áldozatokról.

Trump megköszönte Putyinnak, hogy kiutasította az amerikai diplomatákat

0

Donald Trump azt mondta, így legalább kevesebb embernek kell fizetést adni.

755 amerikai diplomatát utasított ki Oroszország az ott dolgozó 1200-ból, válaszul a szankciókra. Ezt Vlagyimir Putyin még július 30-án rendelte, Trump azóta nem szólalt meg az ügyben.

Most viszont igen.

A Reuters szerint azt mondta:

“Nagyon hálás vagyok, hogy elküldött ennyi embert, mert így legalább kevesebbnek kell fizetést adnunk.”

Azt is mondta, hogy nincs ok arra, hogy ők valaha is visszamenjenek.

Ezzel egyébként Trump ellentmondott saját külügyminisztériumának is, hiszen az ő közleményük szerint a kiutasítás “sajnálatos esemény” volt. Trump mostani kijelentésére nem reagáltak. Nicholas Burns, a Harvard egyetem professzora, aki George W. Bush elnöksége alatt a külügyminisztérium harmadik embere volt, groteszknek nevezte Trump kijelentését.

Putyin és Trump a G20 csúcson
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Mihail Klimentyev

Azt, hogy az oroszok mennyire és hogyan avatkoztak be a tavalyi amerikai elnökválasztásba (ami miatt a szankciókat is hozták), több kongresszusi bizottság és Robert Mueller különleges ügyész is vizsgálja.

Azt is vizsgálják, hogy Trump kampánycsapatának milyen kapcsolatai voltak az oroszokkal.

Volt kampányfőnökénél az FBI már házkutatást is tartott. Trump most erről is beszélt, azt mondta, meglepődött, és szerinte a házkutatás egy “erős jel” volt. Azt is mondta, még nem gondolkodott azon, hogy kirúgja Muellert, ahogy ezt tette James Comey FBI-igazgatóval májusban.

Eugal orosz gázt visz Csehországba és Lengyelországba

Eugal a terv neve, mely azt célozza, hogy 485 kilométeres vezetéket építsenek Németország balti tengerpartjától Csehország és Lengyelország felé.

Tatjana Bernert a Gascade szóvivője a Bloomberg hírügynökségnek elmondta: euró milliárdokba kerülhet a beruházás, de szeretnék a költségeket 10 milliárd euró alatt tartani. Az Eugal tervhez társakat illetve befektetőket keres a Gascade, melynek központja Kasselben van. A vezeték évente 51 milliárd köbméter orosz gázt lesz képes szállítani Csehországba és Lengyelországba. Hogyan?

Úgy, hogy az Északi áramlat II vezeték évente 55 milliárd köbmétert hoz Oroszországból a Balti tenger alatt. Sem a Gazprom sem a BASF, amely az Északi áramlat II vezetéket szeretné 2019-re elkészíteni, nem reagált akkor amikor a Bloomberg hírügynökség megkérdezte őket. Nem véletlenül.

Az Egyesült Államok ugyanis nemrég olyan szankciókat jelentett be Oroszország ellen, melyek az Északi áramlat gázvezetéket is érintik.

Németország Brüsszelhez fordult az ügyben. Jean-Claude Juncker a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozva elmondta: jobban szeretné, ha Amerika mielőtt szankciókat hozna, akkor előtte beszélne meg azokat az érintettekkel, jelen esetben az EU-val. Hozzátette: az EU kész a harcra is az ügyben.

Amerika is: Trump ugyanis amikor Varsóban járt, akkor amerikai cseppfolyós földgázt ígért Lengyelországnak és a többi közép-kelet-európai államnak, melynek gázellátása évtizedek óta Oroszországtól függ. A lengyelek lelkesen reagáltak.

A többiek inkább visszafogottabbak voltak.

Elvben persze a fogyasztóknak kedvezne egy árháború az amerikai és az orosz földgáz között. Ez újabb rezsi csökkentéseket tenne lehetővé. Az amerikai szankciók miatt viszont az egésznek politikai jelentősége is van:lehet, hogy az USA elvárja lojális NATO szövetségeseitől, hogy amerikai földgázt vásároljanak?!…

Fico és a 60 menekült

0

Néhány héten belül 60 menekültet vesz át Szlovákia Olaszországtól és Görögországtól. Lapértesülések szerint Brüsszel titokban egyeztet a szlovák kormánnyal, hogy ha enyhít eddigi menekültpolitikáján, akkor az ország garantáltan része lesz az Európai Unió gyorsabban integrálódó magjának.

A szlovák kabinet ezt cáfolja – tudósít az Új Szó.

A pozsonyi lap hivatkozik Robert Fico kormányfőre, aki azt állítja, a menekültkvóták terén változatlan a kormány álláspontja: egyetlen menekültet sem fogadnak be, a kvótákat nem fogadják el. A Politico brüsszeli hírportál viszont úgy tudja, készül egy titkos egyezség Brüsszel és Szlovákia között, állítólag múlt héten tárgyalt erről a kormányfő az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel. A találkozó hivatalos témája az élelmiszerek kettős minősége volt, Juncker viszont a Politico szerint a menekültkérdést is megnyitotta, mert Fico az egyetlen a visegrádi országok miniszterelnökei közül, akivel tárgyalhat erről. „Fico beleegyezett egy kompromisszumos megoldásba, és az Európai Unió Közép-Európa legfontosabb politikusának fogja tekinteni” – írta a Politico saját hírforrására hivatkozva. Azt, hogy milyen kompromisszumról van szó, nem részletezte a hírportál. A szlovák kormányhivatal cáfolta ezt az értesülést.

„A Politico téves információkat terjeszt. A kormányfő múlt heti sajtótájékoztatóján is kijelentette, hogy a menekültkvótákkal kapcsolatos véleményét soha nem változtatja meg”

– közölte Beatrice Szabóová, a szlovák kormányfő szóvivője.

Az Új Szó emlékeztet arra, hogy néhány nappal a Junckerrel való találkozó után kiderült, hogy Szlovákia Olaszországtól és Görögországtól további 60 menekültet vesz át; eddig 16 kapott menedékjogot az országban. A belügyminisztérium szerint a 60 menekült nem új egyezség keretében érkezik, Szlovákia ezzel egy korábban vállalt kötelezettségének tesz eleget. „Még 2015-ben egyeztünk bele abba, hogy Olaszországtól 60, Görögországtól pedig 40 menekültet veszünk át. Ebből az összesen 100 menekültből érkezik az első 60” – közölte az Új Szóval Michaela Paulenová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa.

Radovan Geist uniós szakértő szerint nyilvánvaló, hogy

Fico számára az unió magja fontosabb, mint a V4-es együttműködés, ezzel magyarázható, hogy míg Budapest, Prága és Varsó egyetlen menekültet sem enged be, Szlovákia időről időre befogad párat,

hogy legalább formálisan eleget tegyen az unió elvárásainak. „Még akkor is, ha ezzel megtöri a V4-ek egységét” – mondta a pozsonyi magyar nyelvű lapnak Geist.

A kötelező kvótarendszer szerint Szlovákiának 1502 menekültet kellett volna befogadnia. A kvóták alapján 16 szíriai érkezett Szlovákiába, további 149 iraki is kapott menedékjogot, az integrációt már a fele sem folytatja, a többiek visszatértek szülőhazájukba.

Ausztriától ideiglenesen 1228 menekültet vettünk át a medvei menekülttáborba a túlzsúfolt osztrák táborokból.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK