Hasznos

TikTok Stop!

Donald Trump elnök aláírt két rendeletet, amelyek megtiltják az amerikai lakosok számára, hogy üzletet kezdeményezzenek a kínai tulajdonban lévő TikTok és a WeChat alkalmazásokkal. Az elnök nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozik.

Az amerikai választások közeledtével Trump elnök választási kampányának központi témájává teszi Kína kihívását. A közvélemény-kutatások szerint Trump a demokrata Joe Biden mögött jelentős hátrányban van.

A most aláírt rendeletek  hatálybalépésüket követően szankciókkal fenyegetnek minden olyan amerikai lakost vagy vállalatot, amelyek tranzakciókat folytatnak a TikTokkal, a WeChat-tal vagy tulajdonosukkal .

„Nemzetünk védelme érdekében lépéseket tettem az egyik mobilalkalmazás, a TikTok jelentette fenyegetés kezelésére. További fellépésre van szükség egy másik mobil alkalmazás, a WeChat által fenyegetett fenyegetés kezelése érdekében.”

– mondta a Trump a WeThat elleni rendeletben, amelyet a TikTok elleni intézkedés után néhány perccel kiadtak.

Noha a WeChat-et nem széles körben alkalmazták az Egyesült Államokban, a tilalomnak továbbra is széles körű következményei lennének, mivel több mint egy milliárd ember használja, és központi jelentőségű az üzleti és társadalmi kommunikációban Kínával. Az intézkedés blokkolja az összes, a WeChatet érintő tranzakciót, de nem jelenti a Tencenttel folytatott kapcsolatok szélesebb körű tilalmát, mondja egy amerikai tisztviselő. A TikTok elleni végzés blokkolja az összes olyan ügyletet, amelyben a tulajdonos, a ByteDance vagy a leányvállalatok érdekeltek, mondta a tisztviselő.

A hét elején Trump azzal fenyegetőzött, hogy bezárja a TikTokot, ha tulajdonosai szeptember 15-ig nem adják el az üzletet egy amerikai vállalatnak. A Microsoft Corp. tárgyalásokat folytatott a TikTok működésének lehetséges megvásárlásáról az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában és Kanadában és Új Zélandon.

A TikTok egy blogbejegyzésében azt mondta, hogy „megdöbbentette” a végzés, és minden rendelkezésre álló jogorvoslatot igénybe vesz, beleértve az amerikai bíróságokat is.

encent azt mondta, hogy felülvizsgálja a végrehajtási rendeletet.

Kína pénteken kijelentette, hogy az Egyesült Államok „az önző érdekeit a piaci elvek és a nemzetközi szabályok fölé helyezi”, és „politikai manipulációt és elnyomást” folytat.

„Az érintett vállalkozások a piaci elveket és a nemzetközi szabályokat követik az Egyesült Államokban folytatott üzleti tevékenység során” – mondta a kínai külügyminisztérium szóvivője, Wang Wenbin pénteki napi tájékoztatóján Pekingben a tiltásokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva.

A WeChat tulajdonosának, a kínai Tencent Holdings Ltd.-nek a részvényei a reggeli kereskedésben 10% -ot estek, vagyis majdnem 70 milliárd dollárt veszített piaci értékéből. Az offshore jüan 0,45% -kal gyengült az utóbbi két hét alatt.

„Ez egy újabb vízválasztó pillanat az USA-Kína technológiai hidegháborúban, ahol az amerikai kormány ezt a két nagyon népszerű kínai alkalmazást célozza meg, és alapvetően azt állítja, hogy nemzetbiztonsági problémáik vannak” – mondta Paul Triolo, az Eurasia Group globális technológiai politikájának vezetője . „Ez az amerikai aggodalom mélységét mutatja.”

Miért fogadta Boris Johnson Orbánt?

Boris Johnson olyan európai vezetővel akart találkozni, aki egyetért vele. Ez volt az egyik érve a Downing Street 10-nek. A másik az, hogy Orbán Viktor már régen kérte a találkozót. Mert neki is fontos, hogy olyan európai vezetővel találkozzon, akivel többé kevésbé egyetérthet.

 

Trump európai árnya

Mind Boris Johnson, mind Orbán Viktor lelkes híve volt a választásokon elbukott amerikai elnöknek. Trump bukása után azonban ellentétes utat választottak. Boris Johnson kirúgta főtanácsadóját, aki az amerikai elnök vonalának követését javasolta. Válaszul Dominic Cummings épp a napokban adott nagy interjút a londoni lapokban, melyben alkalmatlannak nevezte Boris Johnsont a kormányfői posztra.

A brit miniszterelnök ettől függetlenül júniusban vígan tárgyal majd Biden elnökkel, aki szinte teljes mértékben elveti Trump politikáját.

Orbán Viktor egyelőre kitart a trumpi úton. Emiatt Boris Johnson is figyelmeztette őt „a demokratikus normák betartására” és arra, hogy „a jogállami követelmények milyen fontosak”. Finom célzás ez arra, hogy bár Nagy Britannia kilépett az Európai Unióból, de nem kíván olyan partnert Európában, amelyik nem ortodox módon értelmezi a nemzetközi jogot.

Különösen így van ez Oroszország és Kína esetében. Boris Johnson miniszterelnök maximálisan támogatja Biden kemény vonalát Pekinggel és Moszkvával szemben. Figyelmeztette a magyar kormányfőt, hogy kockázatot vállal azzal, hogy a NATO tagok közül egyedül jó kapcsolatot tart fenn Oroszországgal és Kínával akkor amikor az USA mindkettőt stratégiai ellenfélnek tekinti.

Mit ér a szuverenitás?

Nagy Britannia kilépést az unióból Orbán Viktor és csapata megértéssel fogadta – egyedül az EU tagállamai közül. Csakhogy mit ért el Nagy Britannia? A kivételezett kapcsolatból, melyet Trump ígért, nem lett semmi. Épp ellenkezőleg: Kína vált Nagy Britannia legfontosabb kereskedelmi partnerévé a Brexit után.

A brit pénzügyminiszter szinte naponta ismételgeti: az ország az elmúlt két évszázad legnagyobb gazdasági krízisével áll szemben! Évekig tarthat amíg a brit lakosság visszanyeri a 2019-es év életszínvonalát.

Ez tanulságos példa lehet Orbán Viktornak arra, hogy a szuverenitás milyen haszonnal kecsegtet a globális gazdaság nyers érdek viszonyai között. Nagy Britannia kicseppent az EU-ból, és magára maradva nem igazán érdekel senkit sem.

Biden elnök tanácsadói olyan világot képzelnek el, melyet hat hatalmi központ irányít : USA, EU, Kína, India, Oroszország és Japán. Nagy Britannia nincsen sehol…

Alapnyugdíj Németországban

Hosszas viták után megszületett a döntés az alapnyugdíjról Berlinben, ahol a szociáldemokrata párt minden jogosultnak meg akarta adni a lehetőséget míg Angela Merkel pártja a CDU előzetes vizsgálatot követelt mondván: sok lehet visszaélés.

Arra gondoltak, hogy a szegény nyugdíjas élettársa lehet gazdag vagy pedig maga a szegény nyugdíjas nem a nyugdíjából él hanem vannak megtakarításai. Jelenleg a nyugdíjasok 17%-a számít szegénynek Németországban. A közszolgálati Deutsche Welle ellátogatott egy nyugdíjas házaspárhoz, akik immár jogosultak az alapnyugdíjra.

Otthon üldögélnek, mert kimozdulni luxus

“Sosem hittem volna, hogy egy kávéházi beszélgetést sem engedhetek meg magamnak. De ez a helyzet. Csak a legszükségesebbre telik: rezsi, élelmiszerek. Feleségemnek agyműtétje volt, és azóta kevesebbet eszik. Szerencsére én sem eszem sokat. Így kijövünk a kettőnk nyugdíjából. Ha pedig valamit vásárolni akarunk, mondjuk matracokat, akkor az önkormányzathoz fordulunk segélyért vagy a jótékonysági szervezetekhez. Nem akarjuk családot terhelni ezzel” – magyarázta el a helyzetét a 77 éves nyugdíjas Berlinben.

1,4-1,5 millió nyugdíjas lesz jogosult az alap nyugdíjra

Ezt nyilatkozta a Deutsche Wellenek a szociáldemokrata párt ügyvezető elnöke, aki különösen szívén viseli ezt az új törvényt, mert elesett embereken segít. “Elsősorban a nőknek jelent ez nagy segítséget” – mondja Malu Dreyer, a szociáldemokrata párt ügyvezető elnöke. Azért van oly sok nő az alap nyugdíj jogosultak között, mert 35 éves munkaviszony kell Németországban a nyugdíjhoz. Ezt a gyerek szülés miatt vagy más okból sok nő nem teljesíti. A másik ok az, hogy az alacsony fizetésű állásokban is nagyon nagy a nők túlsúlya.

A 77 éves Hans Rudolf W. mindenképp örül az alapnyugdíjnak, mert így nem kell szociális segélyért folyamodnia. Ezt ugyanis megalázónak tartja. Így, ha most nyugdíj kiegészítést kap, akkor első dolga lesz az, hogy a feleségével kimozdul otthonról. “Végre beülhetünk egy kávéházba! Ez már nem lesz többe luxus a számunkra!” – értékeli helyzetét a szegény nyugdíjas, akit az alapnyugdíj törvény kihúzhat a pácból Németországban.

Huawei főnök : a világ nem lehet meg a mi technológiánk nélkül

0

Az 5G technológiára célzott Ren Zhengfei, a Huawei alapító atyja, aki a BBC-nek nyilatkozott. Most először nyilatkozott külföldi médiának azóta, hogy december elsején lányát Kanadában – amerikai kérésre – letartóztatták.

Meng Vanzsou ellen politikai vádakat emeltek, ez elfogadhatatlan, de hagyjuk, hogy a bíróság tegye a dolgát – hangsúlyozta a Huawei alapító elnöke. Korábban Peking megfenyegette Kanadát: súlyos következményei lehetnek annak, ha a Huawei főnök lányát kiadják az Egyesült Államoknak. Mivel vádolják Meng Vanzsou asszonyt az amerikaiak? Azzal, hogy mint a Huawei pénzügyi igazgatója átvágta őket: titokban kereskedett Iránnal, melyet szankciók sújtottak. Peking szerint a vád nevetséges hiszen régi ügyekről van szó. Valójában az USA azért dühös, mert

az 5G technológiában Kína megelőzte Amerikát

A Huawei főnök joggal büszke erre, és úgy véli Amerika nem zúzhatja szét a céget! Nemrég Új Zéland jelentette be: nem használja a Huawei technológiáját, mert az nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Új Zéland tagja a Five Eyes Only angolszász szövetségnek, amely az USA nyomására kémkedéssel gyanúsítja a Huaweit.

Ha kémkedésre akarnának rávenni, akkor inkább becsuknám a céget.

Így nyilatkozott az alapító elnök a BBC-nek. A Huawei főnöke korábban a hadsereg kutató laboratóriumát vezette, ezért kapcsolatát a kínaiak hírszerzésével túlságosan is szorosnak tekinti az amerikai kémelhárítás.

Pompeo külügyminiszter Budapesten is a Huawei hanyagolását sürgette

Washington véleménye szerint egyetlen NATO államnak sem szabadna Huawei technológiát alkalmaznia a nagy kémkedési kockázat miatt. Pompeo budapesti látogatása után a pekingi sajtó megdicsérte a magyar kormányt amiatt, hogy ellenállt az amerikai kérésnek. A magyar kormány korábban együttműködési szerződést kötött a Huawei-jel, amely a világ egyik legnagyobb okostelefon gyártója és amelynek G5 technológiája jelenleg egyedülálló az egész világon.

Autópiac: vége az aranykornak

Jelentős visszaeséssel számolnak a német autógyártók, ami a munkahelyeken is meglátszik. A technológiaváltással véget érhet az ágazat aranykora. A német gyártók nekimentek az Európai Bizottság „zöld tervének”. A bajok idővel ideérnek.

A globális autópiac visszaesésének folytatódására és Németországban több tízezer ágazati munkahely megszűnésére számít a német autóipari szövetség (VDA) a Die Welt című német lap csütörtöki számában ismertetett előrejelzése szerint. A világszerte értékesített új autók száma a tavalyi 84,2 millióról 80,1 millióra csökkenhet az idén, jövőre pedig a 80 milliós határt is jóval alulmúlhatja, 78,9 millió lehet, ami nagyjából a 2015-ös szintnek felel meg.

Mindenütt visszaesik az eladás

A visszaesés legfőképpen annak tulajdonítható, hogy

a három legnagyobb piacon egyszerre csökken a kereslet az új autók iránt.

Kínában idén a tavalyihoz képest mintegy 10 százalékkal 20,9 millióra, jövőre további 2 százalékkal 20,5 millióra csökkenhet az eladott új kocsik száma. Az Egyesült Államokban idén 2 százalékos csökkenéssel 16,9 millióra, jövőre további 3 százalékos csökkenéssel 16,5 millióra süllyedhet az értékesítési darabszám. Európában – az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagországaiban – idén 15,6 millió darabnál stagnál az értékesítés, jövőre pedig 2 százalékkal 15,3 millióra csökkenhet a VDA előrejelzése szerint.

Németország idén tetőzhet

A német autópiac azonban – legalábbis egyelőre – szebb képet mutat. A 2019-es évben a belföldi piac 4 százalékkal növekszik, 3,57 millió új személygépkocsi regisztrációjával számolnak, ami az évtized legmagasabb értéke – ezt mondta Bernhard Mattes, a a német autóipari szövetség (VDA) elnöke a szervezet éves sajtótájékoztatóján szerdán Berlinben.

Jövőre már csak 3,43 millió új személygépkocsi értékesítésével számolnak, ami 4 százalék visszaesés. A német csoportok márkáinak globális autótermelése ezzel 2019-ben és 2020-ban is 16 millió mozoghat a 2018-as 16,3 millió után.

Nem szabad tévesen értelmezni azt a tényt, hogy a német autóiparban a dolgozók száma a 2018-as 835 300 után viszonylag stabil volt, idén 834 ezerre csökkenhet

– derült ki Mattes szavaiból. Szerinte jövőre ez a tendencia felerősödik.

A német cégeknél a kapacitáskihasználás csökken, a határozott idejű munkaszerződéseket nem hosszabbítják meg – sorolta azokat a tényeket, amelyek a magyarországi cégekről is kiderült.

Több folyamat párhuzamosan

A létszámalakulás – minket is érintően – hármas képet mutat. A motor és a hajtáslánc gyártásában 2030-ig 70 ezerrel csökkenhet a németországi autóipari munkahelyek száma a VDA előrejelzése szerint. Ezzel párhuzamosan zajlik azonban az új technológia, az elektromos hajtás terjedése – sokmilliárd eurós befektetésekkel – megállíthatatlannak tűnik. Ez sokkal kevesebb embert igényel, a költségek lényegesen kisebbek, mint a belsőégésű motorral szerelt kocsiknál. A cégek takarékoskodása tehát arra vezérli a gyártókat, hogy

a hagyományos motorú autók készítését első lépésben az olcsó munkaerejű keleti régióban erősítse.

Ez állhat annak hátterében, hogy Magyarországon nem látszik csillapulni az autós cégek befektetési hulláma. Legutóbb a BMW jelentette be, hogy 2020. tavaszán elkezdődik a debreceni üzem építése. Vannak azonban jelek arra, hogy az elektromos járművek gyártását a szakszervezetek minden erővel megpróbálják otthon tartani.

A VDA éppen távozóban lévő elnöke az éves sajtótájékoztatón keményen nekiment az Európai Bizottságnak. A széndioxid-kibocsátás 2030-ra előirányzott 37,5 százalékos előírása a legszigorúbb a világon – mondta Bernhard Mattes. Cégeinknek hosszú távú tervezési biztonságra van szükségük, amire nincs szükségük, egy újabb „öntet”, az „Európai Green Deal”. A 2030-ra már 40 százalékos csökkentés nagyon komoly, most egy további emelés mérlegelése súlyos gondatlanság – sorolta ellenvetésüket a bizottság új, német, elnöke, Ursula von der Leyen 2050-ig terjedő, 55 százalékos csökkentési zöld tervével szemben a VDA vezetője. Szerinte Brüsszel nem veszélyeztetheti Európa iparának versenyképességét még szigorúbb uniós éghajlati célokkal, ehelyett a meglévő 2030-as célok intelligens iparpolitikát igényelnek.

Miért pénzeli az EU az autokratikus rendszereket?

A Politico című lap európai kiadásában R. Daniel Kelemen (a Rutgers Egyetem politológia és jog professzora) Jacob Soll (filozófia, történelem professzora a Dél-Kaliforniai Egyetemen) élesen kikelt az Európai Unió északi országainak hozzáállása miatt, mert ezek az országok elutasítják a bajba került déli tagállamok támogatását miközben búsás összegekkel támogatnak autokratikus tagállamokat. 

Miközben az Európai Unió a koronavírus-válságra adandó közös válaszadásról próbál  a tagállamokkal megállapodni a szolidaritás teljes hiányát mutatják  a gazdagabb északi államok a dél-európai országok katasztrofális gazdasági helyzetének megsegítésére.

És mégis, ezek az úgynevezett északi államok – ideértve Németországot és Hollandiát is – tökéletesen elégedetteknek tűnnek az autokratikus és antidemokratikus kormányok finanszírozásával Magyarországon és Lengyelországban.

Ez a képmutatás, amely Dél-Európára „erkölcsi kockázatot”-ról  beszél, de továbbra is nagylelkű támogatásokat ad a demokratikus értékeket semmibe vevő kormányok számára, olyan üzeneteket küld, amelyek alááshatják az európai integrációt egy egész generáció számára.

Ha az EU erősebben és egységesebben akar kijönni a világjárvány másik oldaláról, vezetőinek sürgősen vissza kell fordulniuk és nagyobb szolidaritást kell mutatniuk azokkal, akik a leginkább küzdenek a COVID-19 következményeinek kezelésében.

Az autoritarizmus növekedése Európában inkább fenyegeti az EU-t, mint a déli államok pénzügyi hiánya.

Az EU számára a fellendülés első lépése a félrevezető narratívák elhagyása, amelyek ezeket a vitákat éltették.

Az EU fiskális szolidaritásának politikáját túlságosan régóta mérgezi egy olyan narratívum, amely erkölcsi magaslatról ábrázolja azt a helyzetet, amelyben a  szerény „északi szentek” harcolnak a gonosz „déli bűnösök” ellen.

Északon népszerű mítosz, hogy a régió adófizetői fizették a déliek számláját. Éppen ellenkezőleg, az úgynevezett mentő országoknak rendkívül jövedelmező volt a hitelezés.

A hitelező országok, például Németország, sok milliárd kamatot beszedtek a dél-európai adós országok számára nyújtott kölcsönökért az euróövezet válsága alatt.

Általánosabban: az EU egységes piacán és az euróövezetben való tagság jól szolgálta a hitelező országok érdekeit. Az euróövezeten kívüli országok láthatták volna, hogy valutáik drámai módon felértékelődnek, és exportjuk szenved,  az euróövezeti tagság hozzájárult ahhoz, hogy globálisan versenyképesebbé váljanak.

Sőt, a déli kormányok valójában hatalmas költségvetési konszolidációt folytattak az euróövezet válsága óta. Ironikus módon, vagy talán oktató jelleggel,

az EU fiskális szabályainak teljesítésére alkalmazott megszorító intézkedések között szerepelt az egészségügyi rendszerek erőteljes csökkentése, amely felkészületlenül hagyta őket a koronavírus-járvány megfelelő kezelésére.

Ha az északi tagállamok az olyan országokat, mint Olaszország és Spanyolország kezelhetetlen államadóssággal magára fogják hagyni – tovább rontva ezzel versenyképességüket -, az sokkal nagyobb terhet rak majd az északiak vállára is, mint a dél-európai országok által kért segítség.

A demokratikus értékek védelmére olyan országokban, mint Magyarország és Lengyelország, hasonlóan hamis narratívák is érvényesültek. Az EU tétlenségét ezekkel az országokkal szemben azzal indokolják, hogy bár ezek a fejlemények tűrhetetlenek, de  az EU nem szólhat bele a tagállamok belpolitikájába, ehhez nincsenek meg a politikai és jogi eszközei.

Ez a logika különösen érdekes, tekintettel arra, hogy az Európai Tanács egyes kormányai, amelyek azt állítják, hogy az EU nem tud beavatkozni a demokrácia védelme érdekében, ugyanazok, akik évek óta követelik az EU kemény kezével beavatkozást a déli megszorítások bevezetésére!

Az igazság az, hogy az EU-nak rendkívüli érdeke fűződik a demokrácia nemzeti szintű védelméhez, holott valójában jelenleg is rendelkezik hatékony eszközökkel.

Az autoritarizmus növekedése Európában inkább fenyegeti az EU-t, mint a déli deficitek, mivel a magyarországi és lengyelországi autokratikus rezsimek törvényszegése veszélyezteti az uniót együtt tartó jogrendet.

Ezek az országok nemcsak aláássák az EU-t belülről, hanem más szélsőjobboldali, tekintélyelvű pártokat is támogatnak az egész EU-ban – ideértve a Dél-Európát is -, és ösztönzik más államokban törekvő autokratákat arra, hogy őket kövessék.

Az EU hatalmas pénzügyi segítséget nyújt a budapesti és a varsói kormányok számára. Ezt a támogatást bármikor megvonhatná. Lengyelország következetesen a legnagyobb nettó kedvezményezettje az EU költségvetésének. Például, 2018-ban 12 milliárd eurós nettó  összeget kapott. Magyarország éppen Lengyelország mögött helyezkedik el az EU nagyvonalú kedvezményezettjeként, 2018-ban 5 milliárd nettó eurót kapott, amely a GDP több mint 4 százaléka.

Az euróövezet válsága alatt az európai stabilitási mechanizmusból kimentésüket kérő államoknak meg kellett állapodniuk a trojka szoros felügyeletéről. Ezzel szemben a nagylelkű strukturális alapokból részesülő országok, például Lengyelország és Magyarország az EU-tól alig érvényesíthető ellenőrzési lehetőség mellett kapta a hatalmas összegeket, amelyek lehetővé teszik az autokratikus vezetők számára, hogy élve az ellenőrizhetetlenség lehetőségével saját oligarcháikat juttatták előnyökhöz.

Az EU igenis jogosult ideiglenesen felfüggeszteni a jogállamiságot sértő finanszírozási rendszereket. Ehelyett tovább folytatja a pénzek juttatását ezen országokba. Miközben a magyar és a lengyel állampolgárok támogatást érdemelnek, az EU-támogatásoknak a demokrácia és a civil társadalom előmozdítására kell törekedniük, nem pedig az autoritárius rezsimek támogatására és azok vezetői zsebeinek kitömésére.

Márciusban, a lengyel és a magyarországi rendszerek újabb lépéseket tettek a jogállamiság és a demokrácia felszámolására, miközben az EU bejelentette, hogy a kihasználatlan strukturális alapokat átirányítja a koronavírus-járvány elleni küzdelemre, így

Lengyelország 7,4 milliárd euróhoz, Magyarország 5,6 milliárd euróhoz jutott. Közben Olaszország, ahol  sokkal több a fertőzéses beteg és lényegesen nagyobb az elhunytak száma  mindössze 2,3 milliárd eurót kapott!

Ezek az autokratikus rendszerek – Magyarország és Lengyelország – jobban fenyegetik az Európai Uniót mint a déliek fizetési problémái. Mégis miközben Németország és az északi tagállamok nemet mondanak a közös koronavírus kötvényre az ellen nincs kifogásuk, hogy Magyarország és Lengyelország eurómilliókat vegyenek fel miközben megsértik az uniós szabályozást!

A kontrasztból a két professzor levonja a következtetést:

az unió a végzete felé halad, ha a demokráciákat megszorításokra kötelezi miközben vígan pénzeli az autokráciákat.

Magyar katona orvosok a Bundeswehr-ben?

0

530 ezer olyan uniós polgár él Németország területén, aki 18 és 30 év között van. Közülük lehetne toborozni katona orvosokat vagy informatikusokat a Bundeswehr számára. Ezt az ötletet vetette fel a német hadsereg főfelügyelője egy sajtóbeszélgetésen.
Eberhard Zorn főfelügyelő Essenben a Funke média csoport sajtóbeszélgetésén elmondta: a Bundeswehr komoly létszám gondokkal küzd. Ennek egyik oka az, hogy mind kevesebb német fiatal választja a hadsereget. Ahol viszont jelenleg alapkövetelmény a német állampolgárság. A főfelügyelő felvetette: ha az uniós állampolgárok között is toborozhatnának, akkor jelentős mértékben javulnának az esélyek. Nem harci alakulatokba keresnek embereket hanem elsősorban katona orvosokat illetve más egészségügyi dolgozókat szeretnének találni köztük. Ezenkívül a sereg híján van informatikusoknak is. Uniós polgárok itt is jól jönnének a Bundeswehr-nek. Berlinben a kormánypártok nemrég dolgoztak ki egy olyan törvényjavaslatot, mely megkönnyítené a külföldi szakemberek alkalmazását Németországban. Jelenleg alacsony a munkanélküliség Európa legnagyobb gazdaságában, ahol sok ágazatban komoly munkaerőhiány tapasztalható. Ide tartozik az egészségügy és az informatika is. A hadseregnek komoly elvárásai vannak a dolgozókkal szemben, ezért a fiatalok mind kevésbé választják a Bundeswehr-t. Ezen segíthet, ha uniós polgárok is német egyenruhát ölthetnének, és a Bundeswehr-ben lennének orvosok vagy informatikusok.

Magyarország az IQ mérlegén

Japán az első azon a listán, melyet a Forbes közöl annak alapján, hogy a Voucherworld feltérképezte: melyik ország adta a legtöbb Nobel díjast, hol a legmagasabb az IQ és hol tanul a legtöbb tehetséges diák? Ezek alapján Japán a világ legintelligensebb országa, Magyarország a 16-ik.

Japán azért végzett az első helyen, mert mind a három vizsgált esetben jó helyezést ért el. Az USA a negyedik a világ ranglistán, de még a Forbes is megjegyzi, hogy ez elsősorban azért van, mert a Nobel díjasok közül igen sok az amerikai: 368! Több mint háromszor annyian mint a második helyezett britek. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy az amerikai tudósok jelentős része külföldről érkezett, sokan közülük Magyarországról. Amely az igen előkelő 16-ik helyet vívta ki magának a 25-ös listán. Megelőzve például a Nobel díj őshazáját, Svédországot (20-ik hely) és Franciaországot (25-ik hely).

Ázsiáé a jövő

A Nobel díjak tekintetében az USA és Európa vezet, de az IQ versenyben messze lemaradnak az ázsiai vetélytársak mögött. Az első nem ázsiai ország az IQ listán Finnország, de ők is csak a hetedik helyet csípték el. Az USA benne sincsen a legjobb 25-ben, még Mongólia is megelőzi, mely a 12-ik! Ezen a listán Szingapúr az első, Kína a második és a harmadik Hongkong. A két másik ázsiai gazdasági nagyhatalom: Dél Korea a negyedik, Japán pedig a hatodik. Magyarország a 24-ik ezen a IQ listán.

Ezek után nem igazán meglepő, hogy a tehetséges diákok tekintetében is Ázsia vezet: Szingapúr az első, Dél Korea a második, Japán az ötödik és Kína a hetedik. Az viszont talán meglepő, hogy Oroszország a hatodik a listán.

Magyar és amerikai diákok hasonló szinten

Az Egyesült Államok a 13-ik, Magyarország pedig a 14-ik, amely a jövő szempontjából meghatározó lehet. Már persze, ha a tehetséges diákok megmaradnak abban az országban, ahol fiatalon olyan jól teljesítettek.

Észak Korea kemény valutát akar szerezni mindenáron

17 dolláros havi előfizetési díjat számít fel ezentúl az a Japánban megjelenő koreai újság, mely élteti Kim Dzsong un rendszerét. A japán kémelhárítás szerint ez nem más mint pénzgyűjtés a nemzeti kommunista rendszernek, amely olykor háborúval fenyegeti meg Japánt.

150 ezren olvassák a Choson Sinbo nevű lapot Japánban, ahol többmilliós koreai kisebbség él, de csak elenyésző kisebbségük szimpatizál Észak Koreával. Amely mindent feláldoz azért, hogy atomhatalom legyen. Még a rendszert vaskézzel irányító diktátor is elismerte, hogy ezért a lakosságnak óriási áldozatokat kell hoznia. Kim Dzsong un ezért sírva bocsánatot is kért. Ez nagy feltűnést is keltett, mert sem nagyapja, a rendszer alapítója sem pedig apja nemigen gyakorolt nyilvános önkritikát. Dehát, a helyzet valóban rémes, mert az amúgy is gyengén teljesítő észak-koreai gazdaságot sújtják az amerikai szankciók, a Covid-19 járvány és az, hogy a szövetséges Kínának most kisebb gondja is nagyobb annál minthogy segélyezze a megszorult nemzeti kommunista rendszert.

2 milliárd dollár hacker akciókból

Észak Korea villámgyorsan kifejlesztett egy jól képzett hacker csapatot, amelyik igyekszik megcsapolni a bank rendszereket és különös előszeretettel a bitcoin piacot. A legutolsó összesítés tavaly készült ebben az ügyben: az ENSZ szerint meghaladta a 2 milliárd dollárt Észak Korea bevétele a hacker akciókból!

Az észak-koreai titkosszolgálat irányításával működő hacker csapat tagjait Kínában képezték ki, és egyre sikeresebben törik fel a nem megfelelően védett pénzügyi rendszereket. Az amerikai kémelhárítás szerint nem szabad lebecsülni az észak-koreai hackerek szakértelmét. Ráadásul nem is nagyon igyekeznek eltüntetni a nyomokat.

Mind az amerikai mind pedig a japán kémelhárítás megvan győződve arról, hogy az ily módon megszerzett pénz elsősorban a fegyverkezés céljait szolgálja Észak Koreában.

Több százezer észak-koreai „vendégmunkás” Kínában és Oroszországban

Az állam kapja a munkájukért a pénzt, a dolgozóknak meg kell elégedniük az ellátással. Amely viszont jobb mint amihez otthon hozzájuthatnak.

A pénzek átutalását is szankciók akadályozzák, de Kína és Oroszország nem veszi figyelembe ezeket.

Ha tovább romlik az életszínvonal, akkor a rezsim léte is kockán foroghat

Erről nyilatkozott egy japán professzor, aki a tokiói Waseda egyetemen tanít Korea jelenkori viszonyairól. Sigemura professzor a közszolgálati Deutsche Wellenek elmondta, hogy oly mértékben csökken a lakosság életszínvonala, hogy az már kikezdheti a rendszer alapjait is. Különösen miután az elit is elégedetlenkedni kezdett Észak Koreában a japán professzor szerint.

„Kim Dzsong un ezért minden eszközt megragad rendszerének megmentésére!”

Miért oly fukarok a hollandok?

A világ virág piacát is padlóra vitte a Covid-19, mert ki vesz virágot járvány idején? Amszterdam virág tőzsdéjén tonna számra dobják ki az eladhatatlan árut. A Deutsche Welle helyszíni riportjából az is kiderül: miért oly fukarok a hollandok, ha másokat kell segíteni?

Tulipánok milliói kerültek a kukákba – vásárló híján

Káosz a világ legnagyobb virágpiacán, ahol máskor nyüzsögnek a kereskedők Amszterdam külvárosában. Tavaly 5 milliárd eurós profitot produkáltak, most még a veszteség mértékét sem tudták felbecsülni.

„A virágpiac összeomlott, itt korábban több ezer kereskedő jelentkezett vásárlóként, de most egyetlenegy üzletet sem kötöttem. Régebben itt nyüzsögtek a kereskedők, de most sok virágot ki kellett dobnunk a kukákba. Nagyon rossz érzés volt” – panaszkodott egy virágkereskedő a Deutsche Welle riporterének. Elmondta, hogy a járvány előtt naponta 20 millió virágot adtak itt el. A legnagyobb vásárlók a Hollandiához közeli nyugat – európai államok polgárai voltak, de nekik most a Covid-19 járvány idején a kisebb gondjuk is nagyobb annál minthogy virágot vásároljanak. Erre már csak azért sincsen lehetőségük, mert az elzárások a minimálisra csökkentették a találkozások számát.

Miért oly fukarok a hollandok?

Mi szívesen segítünk másoknak, de jelen pillanatban nekünk is elkel a segítség – mondják a virág kereskedők a világ legnagyobb virág tőzsdéjén.

A Deutsche Welle videójában megszólalt Hollandia kormányfője is, aki a fukarok szóvivője szokott lenni az uniós csúcsokon. Mark Rutte miniszterelnök, aki általában számíthat a dánok, a svédek, az osztrákok és a finnek támogatásra az uniós pénzügyi vitákban, ugyanazt mondja mint a virág kereskedők: mi szívesen segítünk a dél-európai uniós tagállamoknak, melyeket különösen nehéz helyzetbe hozott a Covid-19 járvány, de nem feltételek nélkül! Tegyék rendbe a saját ügyeiket: a bérek és a nyugdíjak rendszerét, hogy legközelebb már saját magukon tudjanak segíteni!

Erre rádupláz egy virág kereskedő a videóban: nézze, én sem adom oda a pénztárcámat egy rászorulónak feltétel nélkül.

Mindeközben a kaotikus állapotok tovább tartanak, és még sok millió tulipán végzi a kukákban amíg helyreáll a normális kereskedés Amszterdamban a világ legnagyobb virág tőzsdéjén – állapítja meg a közszolgálati Deutsche Welle.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK