Hasznos Archives » Oldal 2 a 52-ből » Független Hírügynökség

A Huawei és az ötödik generáció – 2019. január

FüHü

-

2019-12-28

A Huawei és az ötödik generáció – 2019. január

Németországban a hírközlési hatóság nem alkalmaz politikai diszkriminációt, de az óceánon túlról épp ezt sürgetik. Trump azt szeretné, ha európai szövetségesei is kizárnák a Huawei-t, melynek az örökösnőjét, aki egyben a pénzügyi igazgatója is a kínai óriásnak, amerikai kérésre fogva tartják Kanadában.

Nicholas Eftimiades, a CIA egykori büszkesége, aki jelenleg a Penn egyetem tanára, így fogalmazta meg az amerikai intést: morálisan helyes-e együttműködni egy diktatúrával, mely a biztonságunkat is fenyegetheti, csak azért, mert ebből sok cégünk üzleti hasznot húz? Az egykori CIA ügynök érvelése meglehetősen képmutató, mivel eddig a technológiai versenyben az USA az élen állt. A 3 és a 4 G technológia esetében a kínaiak kénytelenek voltak átvenni az amerikai normákat. Most viszont önálló fejlesztéssel az élre álltak.

Németország 4G hálózatának 45%-a Huawei technológiával működik

Soha semmi baj nem volt ebből. Senki nem jelzett semmifajta kémkedést ezzel kapcsolatban – állítják azok a szakértők, akiket a közszolgálati Deutsche Welle portál megkérdezett. Az USA pedig épp a nemzetbiztonságra hivatkozva szeretné kiszorítani a Huawei-t a legnagyobb európai piacról, a németről. Csakhogy Németországban nemigen felejtik el, hogy az NSA vígan kémkedett a német vezetők után is. Még Merkel kancellár telefonját is lehallgatták. Snowden leleplezéseit nemigen cáfolták Washingtonban.

Jó ez nekünk?

Teszik fel a kérdést Berlinben amikor az amerikaiak arra akarják rábeszélni őket ne engedjék indulni a Huawei-t az ötödik generációs versenyen! Németországnak ugyanis fontos üzleti érdekei vannak Kínában. Nemcsak a Deutsche Telecom van igen jóban a Huawei-jel, de a Volkswagen már évtizedek óta jelen van Sanghajban és meghatározó szerepet játszik a világ legnagyobb autós piacán. Csakhogy Amerikának igen nagy a zsarolási potenciálja. Csak egyetlen példa: a T Mobile US tervezett egyesülése a Sprinttel. Csekély 26 milliárd dolláros ügyletről van szó. A felügyelet engedélye függhet attól is, hogy a németek hajlandók-e igent mondani az USA Huawei ellenes kampányára.

Fel van adva a lecke a német kémelhárításnak

Németországban nem becsülik alá a kínaiak nyomulásának a kockázatát. A német kémelhárítás öt pontban foglalta össze a kínai nyomulás veszélyeit:

1/ a kínaiak felvásárolják a német cégeket. Kis és közepes vállalatokat teljes egészében. Aztán áttelepítik őket Kínába, ahol már a német technológiával folyik a termelés. Ma már a Mercedes legnagyobb részvényesét Li Sufu elvtársnak hívják. Ő a Geely autó vállalat tulajdonosa és főnöke, aki 9 milliárd dollárért vett Mercedes részvényeket. A Kika robot céget a kínai Medeo vásárolta föl. A kínaiak nem vaktában vásárolnak. Az autóiparban például megállapították, hogy a németekkel nem bírják a versenyt, ezért átálltak az elektromos autókra és akkumulátorokra. Ezenkívül a repülőgép ipart célozták meg. Versenytársai akarnak lenni a Boeing-nek és az Airbus-nak.

2/ Kínának egymillió titkos ügynöke van, akiknek az egyik fő feladata az ipari kémkedés. Ez csak Németországnak évente 20-50 milliárd dolláros kárt okoz! A kínaiak minden eszközt felhasználnak erre. Például a társas oldalakat. A LinkedIn rendszerben 10 ezer hamis nevet fedeztek fel, melyek a pekingi titkosszolgálatokhoz voltak köthetőek.

3/ A Süddeutsche Zeitung írta meg, hogy szorgos kínai hackerek munkálkodnak a Felhőben, hogy minél több információhoz juthassanak a német gazdaságról.

4/ A megvesztegetés ősi módszerével is szívesen kísérleteznek a kínaiak. Egy német honatyának 30 ezer eurót kínált fel titkos információkért egy kínai kém.

5/ Végül pedig itt vannak a tudományos csere programok. A tudósok jelentős része igen hiú és naiv. A kínaiak szívesen csodálják őket miközben számtalan fontos kutatási eredményt szereznek meg ingyen.

A Deutsche Welle hangsúlyozza:

Távolról sem csak magáról Németországról van szó hanem az egész Európai Unióról. A kínaiak szinte mindegyik uniós országban hasonló módszereket alkalmaznak, de mindíg igyekeznek alkalmazkodni a helyi körülményekhez. Athénban Ven Csiapao akkori miniszterelnök a válság mélypontján ígért segítséget. Az athéni parlament felállva tapsolt…

Elsősorban Magyarország és Görögország aggasztja Berlint

A Deutsche Welle szerint ebben a két országban különösen nagy erőkkel nyomulnak a kínaiak, akik a Nyugat Balkánon is törnek előre. Az Új Selyemúton nyomuló kínaiakat Berlinben már többször figyelmeztették: a kapcsolatok rovására mehet, ha Peking megpróbálja kiszorítani a német cégeket Magyarországról, Görögországból és a Nyugat Balkánról.

A kínaiak csodálják Németországot, melynek neve náluk Tö kuó vagyis az Erény országa. Minthogy az Európai Unió legerősebb államáról van szó, ezért Peking nagyon figyel: mi lesz a Huawei-el Németországban. Meghajolnak-e az amerikai nyomás alatt vagy fontosabbnak tartják a virágzó kínai-német kapcsolatokat? Egész Európát érintheti a stratégiai döntés, mely az ötödik generációról születik Németországban …

Elfogy az orosz kőolaj?

Kenderessy Milán

-

2021-09-19

0

A jelenlegi technológiákkal kitermelhető kőolaj kifogyhat Oroszországban, ahol évtizedek óta ez volt a legfőbb exportcikk – nyilatkozta a Bányászati Erőforrások hivatalának vezetője az Rt.com-nak.

„A gazdaságosan kiaknázható kőolaj mezők 20-21 évig tarthatnak ki – kongatta meg a vészharangot Jevgenyij Petrov. Aki gyorsan hozzátette, hogy van még bőven olaj Nyugat Szibériában, de a jelenlegi technológiákkal ezt nem lehet gazdaságosan kitermelni. Ha tehát Putyin hosszú távra tervez, akkor most kellene rubel milliárdokat befektetni az új olaj kitermelési technológiákba, de vajon érdemes-e?

Januárban mélypontra esett vissza az olaj kitermelés Oroszországban, mert a pandémia miatt a világpiac igényei is radikálisan csökkentek. Ennek következtében az olajárak is padlót fogtak. Most más a helyzet, mert a pandémia utáni nyitást követően a világgazdaság gyorsabban állt helyre mint ahogy azt jósolták.

Csökken az olaj és a gáz szerepe az orosz gazdaságban

Az első félévben az energia szektor mindössze a 15%-át adta a GDP-nek míg korábban jóval magasabb volt a részesedése. A csökkentés meglehetősen gyors hiszen tavaly még csaknem 20%-os volt az energia szektor részesedése. Jelentős részben a vegyipar és a nehézipar vette át az olaj és a földgáz kitermelés szerepét – írja az Rt.com.

Áttérés a zöld energiára

Alighogy kijöttek a féléves számok, az orosz kormány több munkacsoportot állított fel, melyek mind azt tanulmányozzák, hogy miképp lehet gyorsan és gazdaságosan áttérni a hagyományos energia hordozókról a zöld energiára. Arról nem ír, a Putyin kormányzathoz közelálló Rt.com, hogy miért csak akkor vették észre a zöld energiát amikor kezdett elfogyni az olaj, hiszen a párizsi klímavédelmi egyezményt Oroszország is aláírta.

Andrej Belouszov miniszterelnök-helyettes vezeti ezt a programot, amely azt mutatja, hogy a legfelső vezetés milyen nagy figyelmet fordít most már erre. Nem könnyű problémát kell megoldania ugyanis Oroszországnak: eddig a hagyományos energia hordozók exportja volt az egyik legfőbb alapja a gazdaság fejlődésének, ezentúl viszont a világ áttérése a zöld energiára egyre inkább fenyegetést jelent – különösen, hogy a gazdaságosan kitermelhető olaj és gázmezők erősen csökkenőben vannak orosz földön.

Iráni csúcs

FüHü

-

2020-08-17

0

Orosz és amerikai külügyminiszterek arról folytattak telefonon eszmecserét, hogy „valószínűleg” nem tárgyalnak. A hosszúra nyúlt társalgás végeztével – melynek során nem hallgatták meg egymás érveit – elégedetten tették le a telefont.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Mike Pompeoval vitatta meg azt, hogy rendezzenek videó konferenciát azoknak az államoknak a részvételével, melyek aláírták a 2015-ös nukleáris egyezményt Iránnal. Az USA kilépett az egyezményből, de a többi aláíró állam tartja magát hozzá (Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország, Németország). A kínaiak máris jelezték: örömmel vennének részt egy ilyen csúcstalálkozón. Trump viszont úgy nyilatkozott: nagy valószínűséggel nem venne részt rajta. Előtte ugyanis az ENSZ-ben leszavazták az Irán elleni amerikai javaslatot.

Trump mindent a választások alapján mérlegel

Az amerikai elnök azért lépett ki az iráni nukleáris egyezményből, mert Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő erre ösztönözte. Trump mindenképp meg kívánja szerezni az amerikai zsidók szavazatainak jelentős részét. Ezért ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Bár a muzulmán államok jelentős része ezt elítélte, de az Egyesült Arab Emirségek szerződést kötött Izraellel vagyis a zsidó állam elszigeteltsége a Közel Keleten oldódni látszik. Annak ellenére, hogy Izrael korábbi szövetségese, Erdogan török elnök élesen elítélte a szerződést.

Az olaj jelentőségének a csökkenése leértékeli a térséget

A huszadik században a Közel Kelet felértékelődött, mert az olaj stratégiai fontosságú nyersanyaggá vált. A második világháború végén a Jaltából hazatérő Roosewelt amerikai elnök ezért kötött stratégiai szerződést Szaúd királlyal hiszen ebben az országban termelték ki legolcsóbban nagy mennyiségben a kőolajat. Mindez ma már a múlt: a klímaváltozás és a koronavírus járvány következtében az olaj jelentősége csökkent. Óriási túlkínálat keletkezett a globális piacon, amely árcsökkenést eredményezett. Mindez nagyon komoly pénzügyi gondot okozott az olajtermelő államok többségének. Oroszország azért is javasol csúcstalálkozót Iránról, hogy csökkenjen a feszültség a térségben. Trump viszont a feszültség növelésére játszik: egyrészt, mert így kívánja megszerezni a zsidók többségének támogatását az USA-ban, másrészt pedig megnehezíteni a kőolaj exportot a Közel Keletről, hogy ily módon helyzetbe hozza az USA olajtermelőit, akiket padlóra küldött a koronavírus válság.

Levált az EU-ról a magyar gazdaság – egyelőre

Bak Mihály

-

2019-08-15

0

Levált az EU-ról a magyar gazdaság – egyelőre

Legalábbis átmenetileg az unió élére ugrott a magyar gazdaság a friss 5,1 százalékos növekedéssel, amit csak a románok közelítettek meg. Rossz hír viszont, hogy a német gazdaság erősen lassul, már fél százalék alatti a gyarapodás, az előző három hónaphoz képest pedig mínuszban vannak.

A magyar gazdaság meglepetést okozott a ma közölt hazai statisztikai adattal. Az előző negyedévi 5,2 százalék után csak kis mértékben ettől elmaradóan, de a várakozásokon túlteljesítve 5,1 százalékkal nőtt a második három hónapban. Mint írtuk, a kiugró adathoz nagy mértékben járult hozzá a feldolgozóipar jelentős külföldi rendelésállománya, a bérek húzta belső fogyasztás és a költségvetési eszközökkel folyamatosan stimulált építőipar és uniós támogatású beruházások.

Jelentős előnnyel az élen

Az Eurostat is közzétette adatsorát, amelynek élén Magyarország áll (az uniós átlag 1,3 százalék). Nem csak az éves alapú negyedéves, hanem az előző három hónaphoz mért 1,1 százalékos élénküléssel is (az EU-átlag 0,2). Mögöttünk Románia következik 4,6 százalék (a tavalyi második negyedévhez mérve), majd Lengyelország (4,1) és Litvánia (4 százalék) jön.

A nagy EU-gazdaságok erősen felemásan teljesítenek.

A spanyolok egy éve stabilan a 2,5 százalék körüli teljesítménnyel kimászni látszanak a nagy córeszből, a franciák épp a 28-ak átlagát hozták, de harmadik negyedéve javulva. A kormányválsággal és a populista Liga előretörésével küszködő Olaszország beásta magát a nulla növekedésbe, a makacsul erőltetett adóelengedés könnyen süllyedésbe taszíthatja őket. A Brexit árnyékában vergődő brit gazdaság rohamosan gyengül, az előző negyedévhez képest már visszaesésben van.

A németek nem állnak jól

Ami az igazán rossz hír, az Németországból jött. A visszaeső ipari termelési szám után a növekedés is arról tanúskodik, hogy legnagyobb felvevőpiacunk irányt vett a stagnálás felé, sőt, a recesszió sem kizárt. A tavalyi második negyedévhez mérten már csak 0,4 százalékkal bővült a teljesítmény,

az előző három hónaphoz képest pedig már visszaesésben (-0,1 százalék) vannak.

Ezzel a teljesítménnyel Németország a 28-ak alsó dobogójára lépett le. Sőt, ha a szintén ma megismert júniusi ipari termelési számokat nézzük, azt láthatjuk, hogy májushoz képest szinte az egész EU elkeserítő képet fest.

Csak időleges helyezés

A magyar elsőség alighanem pünkösdi királyság. Írország még nem közölte legújabb adatát, az előző negyedévi 6,3 százalék után meglepő lenne, ha nem a legjobb értéket produkálta volna most is. Ami azonban ennél fontosabb, az az, hogy a magyar gazdaság – jelenlegi tudásunk szerint – némi spéttel követi az EU-t, főleg pedig Németországot, és belátható időn belül elsősorban a külpiaci konjunktúra leülése miatt menthetetlenül jelentős tempóvesztést fog elszenvedni. Az egyre jelentősebb mesterséges eszközökkel (csok, lakásszerzési ösztönzés, a termelékenységet messze meghaladó béremelkedés) stimulált belső fogyasztás nem lesz képes ellenállni a termelési oldali visszaesésnek. Vagy csak súlyos egyensúly-megbillenés árán.

Megnyugoghatunk: Tovább épül a TSC Labdarúgó Akadémia

FüHü

-

2018-12-26

0

Megnyugoghatunk: Tovább épül a TSC Labdarúgó Akadémia

Több mint négyezer férőhelyes lelátó, fűthető, modern pálya és egyéb kísérő tartalmak, például szálloda is helyet kap majd a topolyai TSC Labdarúgó Akadémia központi pályájának a létesítményében.

Amint az időjárási viszonyok lehetővé teszik, elkezdik a topolyai TSC Labdarúgó Akadémia centerpályájának építését.

A régi városi stadion helyén, a leendő fedett medencés wellness központ szomszédságában épül majd a TSC Labdarúgó Akadémia központi pályája Topolyán. Vera Bogojević, építészmérnök, a munkálatok vezetője: „A négyezer férőhelyes tizenhatezer nettó négyzetméter területű stadion építését elkezdjük, amint az időjárás engedi. A szerződést aláírták a Tončev és a Banković építési társaságokkal, akik a munkálatok kivitelezői, és megpróbáljuk majd tartani a határidőt.”

Fűthető labdarúgópálya, modern berendezés, megvilágítás, szálloda és egyéb tartalmak is helyt kapnak az új létesítményben. A centerpálya kiépítése több mint tízmillió euró, létrehozását a magyar kormány a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül támogatja.

Álljon itt egy „hálás” Facebook bejegyzés (Úgy látszik van aki gondolkodik is):

„Nagyon szép lesz és előre is köszönöm magyar és EU-s adófizető polgárok, hogy ennyi pénzt képesek vagytok nélkülözni, hogy az én (a mi) iparilag sehol sem levő városkánknak stadionja lehessen.

Tudom én vagyok az ostoba, mert arra gondolok ennyi pénzből hány gyárat és munkahelyet lehetne létrehozni, hogy aztán a megtermelt profitból stadiont építsünk és a fenntartási költségeket is mi tudjuk biztosítani.”

Visszaszólt az EU Trumpnak – durvul a kereskedelmi háború

FüHü

-

2018-07-02

0

Visszaszólt az EU Trumpnak – durvul a kereskedelmi háború

Brutális védővámokkal fenyegetőzik az Európai Bizottság, amennyiben Donald Trump extra vámot vet ki az európai autóimportra.

„Az Európai Unió valószínűleg ugyanolyan rossz, mint Kína, csak kisebb nála” – ezt mondta Donald Trump amerikai elnök a Fox Newsnak adott interjújában a Kínával az EU-val folytatott kereskedelmi háborúról. Szerinte nem elég, hogy Amerikának kereskedelmi deficitje van az EU-val szemben, még „egy rakás pénzt is fizetnek” a NATO-ba, hogy megvédjék őket

Az interjúban Trump olyan képet festett, mintha az EU-val sokkal nagyobb problémája lenne, mint a kínaiakkal. Beszélt ugyanis arról, hogy

jó a viszonya Hszi Csin-ping kínai elnökkel,

és ismeri Kínát, tudja, hogy „a kínaiak milyen okosak”, és ha csak rájuk összpontosítana a védővámokkal, akkor más országokban pótolnák a kiesett exportot és csökkenő külföldi beruházásokat, ezért fontos globálisan megközelíteni a problémát. Szerinte a kínaiak meg akarnak állapodni.

Ezt már az Európai Unió sem hagyta válasz nélkül. Trump ugyanis korábban azzal is fenyegetőzött, hogy

védővámokkal sújtaná az autók és autóalkatrészek importját.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium május vége óta vizsgálja, hogy nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a nagymértékű autó- és alkatrészimport. Az Európai Bizottság most küldte el ezzel kapcsolatban észrevételeit, amelyek szerint a vizsgálat nem legitim, nem tényeken alapul és sérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, akárcsak azon eljárás, amelynek nyomán az USA nemrégiben védővámokat vetett ki az acél és az alumínium importjára.

A Bizottság szerint az uniós autóexport nem fenyegeti az amerikai ipar és gazdaság életképességét, nem jelent veszélyt a nemzetbiztonságra, sőt épp ellenkezőleg:

szakértők szerint a korlátozások bevezetése akár 13-14 milliárd dolláros kárt is okozhatna az amerikai gazdaságnak.

A Bizottság azt is kiemelte, hogy az európai autógyártók jelentősen hozzájárulnak a foglalkoztatottsághoz, az innovációhoz, a munkaerő képzéséhez és a jóléthez az Egyesült Államokban, közvetve és közvetlenül mintegy félmillió munkahelyet teremtettek az országban, ráadásul jelentős részben exportra termelnek, ami javítja az amerikai külkereskedelmi mérleget.

Az Európai Bizottság szerint, ha Trump beváltja fenyegetését, és valóban vámot vet ki az európai autóimportra, akkor

összehangolt nemzetközi válaszcsapásra számíthat,

ami a Financial Times szerint közel 300 milliárd dollárnyi amerikai terméket érinthet – ez az ország teljes kivitelének mintegy 20 százaléka. A lap szerint a gazdaság több szektorát is érintené a válaszcsapás.

Elemzők szerint ugyanakkor egy ilyen lépésnek nem csak gazdasági következményei lennének, hanem általánosságban komoly negatív hatása lenne a transzatlanti kapcsolatokra. Éppen ezért, a hírek szerint Jean-Claude Juncker,

az Európai Bizottság elnöke Washingtonba utazik,

hogy személyes tárgyaljon Donald Trumppal.

Az biztos, hogy nem lesz könnyű dolga. Ahogy ugyanis Inotai András közgazdászprofesszor nemrég a Független Hírügynökségnek elmondta, Trump elnökválasztási szlogenjét, az „Amerika az első”-t hangsúlyozza a protekcionista lépésekkel. Még akkor is, ha ezzel az USA is sokat veszíthet.

Trump a napokban már azt is felvetette, hogy Amerikának ki kellene lépnie a Kereskedelmi Világszervezetből, a WTO-ból – ennek a lépésnek már az egész világkereskedelemre nézve drasztikus hatása lehetne.

A Guardian elemzője, Larry Elliott szerint a piacok eddig azért nem reagáltak komolyabban a kereskedelmi háborúra, mert sokan nem hiszik el, hogy Trump komolyan gondolja, amiket mond; ha mégis, akkor bíznak abban, hogy Washingtonban is a józanul gondolkodók kerülnek fölénybe; ha pedig ez sem jön be, akkor az ilyen lépések katasztrofális következménye annyira egyértelmű lesz, hogy visszakoznia kell.

Mindenesetre az elemző szerint Trump hamarosan rájön majd, hogy

egy kereskedelmi háborút nem is olyan egyszerű megnyerni.

Az EU korábban már válaszolt az amerikai védővámokra, azzal, hogy uniós védővámokat vetett ki bizonyos termékekre. Hogy melyekre, arról itt írtunk korábban.

Soros György receptje

FüHü

-

2020-12-01

0

Mivel Magyarország és Lengyelország megvétózta az Európai Unió költségvetését és a COVID-19 helyreállítási alapját, az örökös kötvények kibocsátásának ügye soha nem volt erősebb. Bár az EU jelenleg nem tudja megtenni, tekintettel a jövőjével kapcsolatos bizonytalanságra, számos tagállama képes és kell is.

Sokat írtam a múltban arról, hogy kívánatos-e, hogy az Európai Unió örökös kötvényeket bocsásson ki. De ma azt javaslom, hogy az egyes tagállamok tegyék ezt meg.

Jelenleg lehetetlen lenne, hogy az EU örökös kötvényeket bocsásson ki, mert a tagállamok túlságosan megosztottak. Lengyelország és Magyarország megvétózta a következő uniós költségvetést és a COVID-19 helyreállítási alapot, és az úgynevezett Frugal Five (Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország) jobban érdekelt a pénzmegtakarításban, mint a közjóhoz való hozzájárulásban. A befektetők örökös kötvényeket csak olyan entitástól vásárolnak, amely véleményük szerint a belátható jövőben is fennáll. Ez igaz Nagy-Britanniára a XVIII. Században (amikor kiadta a Consolst) és az Egyesült Államokra a XIX. Században (amikor az egyes államok adósságát konszolidálta).

Sajnos ez ma nem igaz az EU-ra.

Az EU nagyon nehéz helyzetbe kerül. A COVID-19 második hullámát éli, amely azzal fenyeget, hogy még az elsőnél is pusztítóbb. A tagállamok pénzügyi forrásaik nagy részét felhasználták az első hullám elleni védekezéshez. Az egészségügyi ellátás biztosításához és a gazdaság újraélesztéséhez sokkal többre lesz szükség, mint az 1,8 billió euróra (2,2 billió dollár) az új költségvetési és helyreállítási alapban, az úgynevezett Next Generation EU-ban. Mindenesetre ezen források rendelkezésre bocsátását Magyarország és Lengyelország vétója késleltette.

Orbán Viktor magyar miniszterelnököt aggasztja, hogy az EU új jogállamisági rendelkezése gyakorlati korlátokat szabna személyes és politikai korrupciójának.

Annyira aggódik, hogy kötelező érvényű együttműködési megállapodást kötött Lengyelországgal, magával rángatva ezt az országot.

Kiderült, hogy van egy egyszerű módja a vétó leküzdésének: alkalmazzuk az úgynevezett megerősített együttműködési eljárást. A Lisszaboni Szerződés formalizálta azzal a kifejezett céllal, hogy jogalapot teremtsen az euróövezet további integrációjához, de soha nem használták fel erre a célra. Nagy érdeme, hogy fiskális célokra felhasználható. A tagállamok egy alcsoportja költségvetést határozhat meg, és megállapodhat a finanszírozás módjáról – mondjuk közös kötvény útján.

Ezen a ponton az örök kötvények nagyon hasznosak lehetnek. Ezeket olyan tagállamok bocsátanák ki, amelyek folyamatos fennmaradását hosszú távú befektetők, például életbiztosító társaságok könnyen elfogadják.

Az örökös kötvények nagy előnyt nyújtanak, mivel a tőkét soha nem kell visszafizetni; csak az éves kamat jár. A jövőbeli kamatfizetések diszkontált jelenértéke idővel csökken – megközelíti, de soha nem éri el a nullát. Bizonyos mennyiségű pénzügyi forrás – mondjuk, a jelenleg tervezett 1,8 billió euró – többszörösen tovább menne, ha a hagyományos kötvények helyett örökös kötvényeket bocsátanának ki. Ez nagyrészt megoldaná Európa pénzügyi problémáit.

Ha egy ország örökös kötvényeket bocsátana ki, akkor annak további előnye lenne, hogy más európai országok ezt követendő példának találnák. A takarékos ötösnek különösen vonzónak kell lennie az örök kötvényeknek. Végül is szeretnek pénzt megtakarítani.

Európában nagyon sok a kielégítetlen kereslet a biztosítótársaságok és más hosszú lejáratú befektetők részéről a hosszú lejáratú kötvényekre. Eleinte prémiumot követelhetnek az örök kötvényekért, mert nem ismerik a hangszert. De a prémium valószínűleg eltűnik, amikor megismerkednek vele.

Olaszország nem tartozik azon szerencsés országok közé, hogy örökös kötvényeket bocsáthassanak ki saját nevükre; mégis jobban szüksége van az előnyökre, mint mások. Olaszország az EU harmadik legnagyobb gazdasága – mi lenne az EU nélküle?

Csodálatos szolidaritási gesztus lenne, ha azok az országok, amelyek az örök kötvényeket saját nevükben adják el, garantálnák Olaszország kibocsátását is.

Ez megerősítené az EU-t, és így közvetett előnyökkel járna számukra. Végül az EU elég erős lehet ahhoz, hogy örökös kötvényeket is kibocsáthasson a saját nevében. Ez a cél, amelyre érdemes törekedni.

Az Amazon 100 ezer embert vesz fel

Polonius

-

2020-03-19

0

A világ járvánnyá vált koronavírus súlyos csapást mér a hagyományos kereskedésre, de nagyon felértékeli az internetet, ahol nincsen személyes kontaktus. Kínában is rekordokat döntöget az Alibaba, az Amazon pedig jelezte 100 ezer új munkavállalót alkalmaz, hogy eleget tudjon tenni a megnövekedett keresletnek.

17 dollár lesz az órabér az USA-ban

A Forbes értesülései szerint 2 dollárral megemelik a jelenlegi 15 dolláros átlagos órabért. Korábban Jeff Bezost, az Amazon alapító atyját sok bírálat érte azért, hogy keveset fizet a munkatársainak miközben ő maga a világ leggazdagabb embere lett. Ezért Jeff Bezos emelte a munkabéreket, mert az Egyesült Államokban rekord mélységbe csökkent a munkanélküliség a járvány előtt vagyis elfogyott az olcsó munkaerő a piacon.

25 milliós járvány enyhítő csomag

Az Amazon jelenleg mintegy 250 ezer embert foglalkoztat 110 munkahelyen az Egyesült Államokban. A CNBC már a múlt héten jelezte, hogy az Amazon felszólította munkatársait New York és New Jersey államban: végezzenek távmunkát, ha ez lehetséges! Most egy 25 millió dolláros csomaggal akarják megkönnyíteni a járvány áldozatainak helyzetét. Azok az Amazon alkalmazottak, akiket koronavírussal diagnosztizáltak kétheti fizetésüket kapják meg a cégtől. Mi lesz velük azután? Az Egyesült Államokban ezt nemigen kérdezik…

Trump szerint nyáron jöhet a csúcs

Az USA elnöke, aki kezdetben egyáltalán nem vette komolyan a korona vírus járványt, most már arra szólított fel minden amerikait, hogy kerüljék az olyan helyeket, ahol tíznél több ember van. Trump szerint a koronavírus járvány nyáron tetőzik majd az Egyesült Államokban vagyis az internetes kereskedésnek hosszú távra is át kell vennie a hagyományos eladási hálózat szerepét – nemcsak Amerikában.

Nem a gazdaság dönt a V4 jövőjéről

N. Vadász Zsuzsa

-

2017-08-23

0

Gazdaságilag nem fogja megsínyleni a V4 gyengülését, de akár annak szétesését sem a négy tagország, ám a politikai hatások visszacsatolása révén komoly(abb) károkat is tudna okozni. Csehország, Szlovákia Lengyelország és Magyarország gazdasági helyzetét is érdemes megvizsgálni.

A V4 tagországai gazdaságilag igazán soha nem alkottak és ma már pláne nem alkotnak különálló egységet, pedig amikor 1991-ben a négy – akkor még csak három – ország, Csehszlovákia (később Csehország és Szlovákia), Lengyelország és Magyarország vezetői, Václav Havel, Lech Wałęsa elnök, valamint Antall József miniszterelnök útjára indította a modernkori Visegrádi Négyek együttműködését, a kiadott deklarációban az egyik fő célnak a három ország összefogását nevezték a gazdasági fejlődés érdekében. Egy évre rá jött a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, azaz CEFTA alapítása, amikor a szabadkereskedelemhez vezető közös út megtalálását, a gazdasági integráció mélyítését tűzték a zászlajukra.

A következő lépés pedig az Európai Unióhoz való egyidejű csatlakozás volt 2004-ben, ami után igazán különálló egységként már csak a közös lobbierő miatt, politikai okokból látszott igazán célszerűnek szorosabbra fűzni a kapcsolatokat. Ez pedig mindig az aktuális érdekeket tükrözi, s ma – minden jel szerint – ezek az érdekek igencsak eltérőek a V4-ek országai számára.

Motivációk

A V4-et megalapító 1991-es deklaráció aláírása óta sok víz lefolyt a Moldván, a Dunán, Visztulán, s nagyot változott gazdasági szempontból is a tagországok pozíciója, ereje és lehetősége. A kezdetekben vitathatatlan volt a magyar „élenjárás”, majd Csehszlovákia kettéválása után – hogy úgy mondjuk – „kétsebességűvé” vált a kvartett: a csehek és a magyarok sok-sok megtorpanással és problémával, de mégis csak biztosan meneteltek előre, a lengyelek és a szlovákok felzárkózása problematikusabb volt.

Mára már alaposan megváltozott ez a helyzet – sajnos, nem a magyarok javára.

A négy ország közül eddig az euróövezethez egyedüliként csatlakozott Szlovákiai miniszterelnökével nehezen tudunk vitatkozni abban, hogy

„Szlovákia minden feltételnek megfelel ahhoz, hogy az EU központi magjához tartozzon”.

S habár – ha csak a gazdasági mutatókat vesszük – a csehek mindenképpen a napirendre tűzhetnénk (de nem igazán ambicionálják) a csatlakozást az eurózónához. S már mi is gondolkodhatnánk benne, hiszen – ahogy az Európai Bizottság tavaly megállapította –, hazánk az euróövezethez való csatlakozás négy gazdasági feltételéből háromnak már most eleget tesz. De a kérdés – nálunk is – egyértelműen politikai.

Lehangoló különbségek

A csehek és a szlovákok persze közvetlenül nem gazdasági, hanem elsősorban politikai érdekekből igyekeznek távolságot tartani, pontosabban inkább növelni a magyarokkal/magyaroktól és a lengyelekkel/lengyelektől, az vitathatatlan, hogy gazdasági eredményeikre és kilátásaikra támaszkodva magabiztosan tehetik ezt meg.

Elég, ha alaposan tanulmányozzuk a FüHü által összegyűjtött adatokat tartalmazó táblázatokat, hogy kapjunk egy gyorsfényképet a négy ország gazdaságának fontos elemeiről, hogy lássuk, melyik ország, hol áll, s az összehasonlításban hogyan állja meg a helyét.

Magyarország számára igen lehangoló a kép:

a legtöbb mutatóban igencsak hátul kullogunk a sorban. Például nálunk a legalacsonyabbak az átlagkeresetek, nálunk volt a legkevésbé dinamikus az éves gazdasági növekedés 2016-ban (igaz, az idén némileg felpörögtünk, összehasonlításban is), nálunk a legmagasabb az államadósság, illetve éppen hogy megelőzzük Csehországot a minimálbér összegben, s még a kormány által sikertörténetként kommunikált munkanélküliségi ráta is csak a harmadik a négy ország közül (pedig a közmunkások és a külföldi munkavállalók is javítják a magyar adatot).

Íme egy trendet mutató grafikon, ami szintén szépen demonstrálja, hol állunk a V4-ek között.

Forrás: Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Ez is mutatja, hogy gazdasági megfontolásokból legalábbis nem áll érdekükben sem a cseheknek, sem pedig a szlovákoknak a közös uniós léten belül még szorosabbra fűzni a kapcsolataikat, együttműködésüket a magyarokkal és a lengyelekkel.

Átlépte a 335-öt az euró

FüHü

-

2019-09-23

0

Újabb lélektani határt áttörve délelőtt 335,29-re gyengült a forint az euróval szemben. Ez egy forinttal több a pénteki, előző mélypontnál. Most Németországból érkeztek aggodalmat keltő adatok, de egész Európa rossz bőrben van.

Hétfő délelőtt áttörte a 335-ös határt a forint az euróval szemben, egészen pontosan 335,29-et adtak egy egység közös pénzért. A legutóbbi, az elmúlt hetekben immáron sokadik mélypont pénteken állott be, amikor 334,28-ra süllyedt a magyar fizetőeszköz értéke.

Jelenleg

elsősorban Németországból érkeztek igen csak borút keltő adatok,

amelyek nyomán általános esések indultak a tőzsdéken is, s ami alighanem elsődleges oka a forint újabb mélypontjának. Az úgynevezett beszerzési menedzserindex (BMI) több országban komolyan romlott, minket persze elsősorban a német gazdaság kilátásai izgatnak.

A német feldolgozóipari és szolgáltató szektorbéli várakozások mélyen alulmúlták azelemzői várakozásokat. Ezek nyomban újabb árnyat vetnek a német és a kontinens gazdasági közeljövőjére. Felerősödtek a recessziós félelmek.

A helyzet azonban ennél sokkal rosszabb. Szinte teljesen leállt az euróövezeti magánszektor növekedése szeptemberben,

a feldolgozóipar az utóbbi közel hét év leggyengébb hónapját tudhatja maga mögött

– derült ki az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport BMI-jeinek előzetes adataiból.

Azóta a forint enyhén visszatáncolt, de most is csak hajszálnyira van van a 335 alatt.

Hasznos

Németország 4G hálózatának 45%-a Huawei technológiával működik

Jó ez nekünk?

Fel van adva a lecke a német kémelhárításnak

A Deutsche Welle hangsúlyozza:

Elsősorban Magyarország és Görögország aggasztja Berlint

A jelenlegi technológiákkal kitermelhető kőolaj kifogyhat Oroszországban, ahol évtizedek óta ez volt a legfőbb exportcikk – nyilatkozta a Bányászati Erőforrások hivatalának vezetője az Rt.com-nak.

Csökken az olaj és a gáz szerepe az orosz gazdaságban

Áttérés a zöld energiára

Orosz és amerikai külügyminiszterek arról folytattak telefonon eszmecserét, hogy „valószínűleg” nem tárgyalnak. A hosszúra nyúlt társalgás végeztével – melynek során nem hallgatták meg egymás érveit – elégedetten tették le a telefont.

Trump mindent a választások alapján mérlegel

Az olaj jelentőségének a csökkenése leértékeli a térséget

Jelentős előnnyel az élen

A nagy EU-gazdaságok erősen felemásan teljesítenek.

A németek nem állnak jól

az előző három hónaphoz képest pedig már visszaesésben (-0,1 százalék) vannak.

Csak időleges helyezés

Brutális védővámokkal fenyegetőzik az Európai Bizottság, amennyiben Donald Trump extra vámot vet ki az európai autóimportra.

jó a viszonya Hszi Csin-ping kínai elnökkel,

védővámokkal sújtaná az autók és autóalkatrészek importját.

szakértők szerint a korlátozások bevezetése akár 13-14 milliárd dolláros kárt is okozhatna az amerikai gazdaságnak.

összehangolt nemzetközi válaszcsapásra számíthat,

az Európai Bizottság elnöke Washingtonba utazik,

egy kereskedelmi háborút nem is olyan egyszerű megnyerni.

Sajnos ez ma nem igaz az EU-ra.

17 dollár lesz az órabér az USA-ban

25 milliós járvány enyhítő csomag

Trump szerint nyáron jöhet a csúcs

Motivációk

Mára már alaposan megváltozott ez a helyzet – sajnos, nem a magyarok javára.

Lehangoló különbségek

Magyarország számára igen lehangoló a kép:

elsősorban Németországból érkeztek igen csak borút keltő adatok,

a feldolgozóipar az utóbbi közel hét év leggyengébb hónapját tudhatja maga mögött

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA