Fontos

Youtuberek kérdezhették Angela Merkelt

0

Négy fiatal youtuber kérdezhette a német kancellárt, a beszélgetést élőben közvetítették a videómegosztón.

Merkel elmondta, hogy jogosnak tartja az Air Berlinnek adott 150 millió eurós állami áthidalókölcsönt. Véleménye szerint az lett volna a rossz döntés, ha „utazók tízezreit hagyják cserben azért, mert már nincs pénz benzinre”. Szerinte a kormány alaposan átgondolta a döntést, és

szinte biztosra ígérheti, hogy nem az adófizetőknek kell majd megfizetniük a cég megmentését.

Arról is beszélt, hogy szeptember 4-ére összehívta a magas kén-dioxid koncentráció miatt érintett tartományok és városok képviselőit, hogy átbeszéljék, hogyan lehetne az elektromos autók terjedéséhez szükséges infrastruktúrát, elsősorban a töltőállomások számát bővíteni. Ez ugyanis, mint mondta, az egyik legfontosabb kitétele annak, hogy az emberek e-autót merjenek  vásárolni. Azt is mondta, hogy

sokat kell még azért dolgozni, hogy 2020-ra egymillió elektromos autó legyen Németországban.

Angela Merkel szerint nem kell tartani a III. világháború kitörésétől az Egyesült Államok és Észak-Korea konfliktusa miatt. Azt is mondta, hogy az éles kijelentések nem vezetnek sehova, és a nézeteltérést békés úton kell megoldani.

A német-török viszonyról azt mondta,

sok a nézeteltérés, de még tárgyalóviszonyban van a török elnökkel,

és mindent megtesznek annak érdekében is, hogy a Törökországban fogvatartott német állampolgárok kiszabaduljanak.

Merkel próbálta arról is meggyőzni a fiatalokat, hogy menjenek el választani, mert igenis számít az ő szavazatuk is.

Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja magát feministának, azt válaszolta,

a férfiak és nők egyenlőségének megteremtésén dolgozik, úgyhogy ebben az értelemben talán feminista.

Hozzátette, hogy amennyiben újraválasztják, igyekszik majd a kormányzati feladatokra egyenlő arányban férfiakat és nőket kijelölni, ebbe azonban a koalíciós partnerének is lesz beleszólása.

Az egyórás beszélgetést több mint 55 ezren nézték élőben. Interjúztatói összesen hárommillió követővel rendelkeznek a Youtube-on, és a legkülönbözőbb témákkal foglalkoznak: van, aki szépségtippeket ad, más politikai és társadalmi témákkal foglalkozik vagy épp a technikai újdonságok iránt érdeklődik.

MTI/FüHü

70 éve független India

0

1947 augusztus 15-én lett független India. Az évforduló alkalmából a budapesti Indiai nagykövetség családias hangulatú ünnepséget rendezett az itt élő indiaiaknak és az ország barátainak.

Az ünnepélyes zászlófelvonás és a himnusz után, Rahul Chhabra nagykövet úr olvasta fel az India Köztársaság elnökének erre a napra írt beszédét.

A hivatalos rész lezajlása után indiai ételek mellett beszélgettek a vendégek a nagyköveti rezidencia kertjében tartott kisebb fogadáson.

Az olaszok egyedül nem tudnak megbirkózni az afrikai bevándorlással

0

Európa magára hagyta Olaszországot migráns ügyben – véli Angelino Alfano olasz külügyminiszter, aki a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozott.

A megoldás Líbiában van- hangsúlyozta a baloldali politikus. Az olasz kormány megállapodást kötött Líbia parti őrségével, hogy ők állítsák meg a migráns áradatot. A megállapodás működik, a migránsok beáramlása Itáliába csökkent. Róma európai segítségre vár: éppen olyan megállapodást szeretne Líbiával mint amilyet Merkel kancellár kötött Erdogan török elnökkel. Némileg problémát jelent persze, hogy Líbiában nincs egységes kormányzat. Amióta Kadhafi 42 éves diktatúrája megbukott 2011-ben, az egykori olasz gyarmaton teljes a káosz. Berlusconi akkori olasz miniszterelnök rendszeresen egyezekedett Kadhafival: állítsa meg az afrikai migránsok beáramlását Európába! Kadhafi a maga brutális módszerével ezt meg is tette: több embercsempészt elevenen megnyúztak az oázis kellős közepén, hogy lebeszéljék a törzseket a pénzszerzésnek erről a módjáról. Aztán Kadhafi megbukott: elevenen széttépték feldühödött ellenségei. Azóta teljes a káosz, a törzsek jelentős része jelenleg újra az embercsempészetből él.

Olaszország azt szeretné elérni, hogy az EU adjon pénzt Líbiában a gazdaság fejlesztésére, hogy a törzseknek legyen más jövedelmi forrásuk mint az embercsempészet. Az olasz diplomácia vezetője nem bírálta Merkel kancellárt amiatt, hogy 2015-ben szélesre tárta a kapukat a migránsok előtt, de felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg

a bevándorlók zöme nem a Közel Keletről érkezik, ahol háború dúl hanem Afrikából,

ahonnan elsősorban a nyomor elől menekülők jelentik a bevándorlók zömét. Csakhogy, ha egy afrikai bevándorló egyszer eljut Európába, akkor csak nagyon nehezen lehet őt visszaküldeni. Ez komoly probléma Itáliában, ahova a legtöbb afrikai bevándorló érkezik. Ausztria azzal fenyegetőzik, hogy lezárja a határt, mert attól tart, hogy a migránsok hozzá mennek majd. „Ez tiszta választási propaganda”- mondja Olaszország külügyminisztere.

„Olaszországhatárai kiválóan le vannak zárva. Nem fenyeget más országokat migráns invázió Olaszországból!” Ausztriában októberben választásokat tartanak és az egyik legfőbb kampány téma a migráns ügy.

Olaszország azt szeretné, ha az EU egységesen lépne fel az ügyben.

De minthogy ez várat magára, ezért a baloldali kormány tárgyal Líbiával. A különböző fegyveres csoportok betartják amit ígérnek, ha pénzt kapnak. Ezt egyelőre Róma fizeti, de benyújtják a számlát Brüsszelnek. Itália ugyanis úgy érzi, hogy magára hagyták migráns ügyben pedig egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani ezt a problémát- hangsúlyozta Angelino Alfano olasz külügyminiszter, aki a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozott.

A kijevi feketepiacon vehette Észak-Korea az interkontinentális rakéta motorját

0

Immár az Egyesült Államok egész területét el tudjuk érni!- büszkélkedett az ifjú diktátor Észak Koreában miután sikeresen kipróbálták a Hwasong 14 interkontinentális rakétát.

Két év alatt jutott el erre a szintre a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer. Soha senkinek nem sikerült ilyen gyorsan ilyen nagyot ugrania a rakéta technológiában- állítja a kérdés egyik legjobb szakértője, Michael Elleman, aki a londoni International Institute of Strategic Studies munkatársa. Elemzésében kimutatja: ilyen gyors sikerre Észak Korea hadmérnökei sem lehettek képesek még akkor sem, ha korábban éltanulók voltak a nagy Szovjetunió egyetemein. De akkor honnan az eredmény?

Minden valószínűség szerint a kijevi fekete piacról!- állítja a londoni kutató.

Az RD-250-es szovjet rakéta motort használták ugyanis Észak Koreában.

Ennek továbbfejlesztett változatait Dnipro városában gyártja a KB Juzsnoje hadi üzem, mely komoly gondokkal küzd amióta Ukrajnában megbukott Janukovics orosz barát rendszere. Valószínűleg ennek az üzemnek a gyengén fizetett emberei adták el a rakéta motort illetve a szükséges fejlesztési technológiát Észak Korea ügynökeinek a kijevi fekete piacon- írja a brit szakértő. Gyárt ugyan hasonló rakéta motorokat az Energomas nevű orosz cég is, de Oroszországban jobb az ellenőrzés a hadi üzemekben mint a polgárháború sújtotta Ukrajnában.

Mit szól mindehhez Ukrajna, mely nyugat barát húrokat penget az oroszbarát Janukovics bukása óta? Természetesen cáfol. Olekszandr Turcsinov az Országos Védelmi és Nemzetbiztonsági Tanács titkára a meghatározottabban elutasítja annak lehetőséget, hogy ellenőrzés hiányában a rakéta motor Ukrajnából került volna Észak Koreába. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert számtalan ENSZ szankció sújtja tehát ha kiderül, hogy Ukrajna sáros az ügyben az igen kínos lehet az ukrán kormánynak, mely minden tekintetben az Egyesült Államoktól és az Európai Uniótól függ.

A gazdasági káoszba süllyedt országot az IMF tartja lélegeztető gépen.

Ha kiderül, hogy akaratlanul hozzájárult ahhoz, hogy Észak Korea immár olyan rakéta technológiával rendelkezik, mellyel fenyegetheti az Egyesült Államok területét is, akkor Porosenko elnöknek kínos kérdésekre kell válaszolnia. Porosenko, aki az Országos Védelmi és Nemzetbiztonsági Tanács elnöke, nem szólalt meg az ügyben, de a titkár, Olekszandr Turcsinov előadta a hivatalos ukrán álláspontot: az orosz titkosszolgálat újabb akciójáról van szó, melynek célja Ukrajna besározása.

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában megszavazta a szankciókat Észak Korea ellen. Ezeket a szankciókat épp amiatt mondták ki, hogy Észak Korea immár rendelkezik interkontinentális rakétákkal. Melyek a brit szakértő szerint olyan RD 250-es motorokkal vannak felszerelve, melyeket még a nagy Szovjetunióban találtak ki. De ezeket a cseppfolyós üzemanyaggal működő motorokat tökéletesíteni kellett, és ebben lehetett nagy szerepe annak az ukrajnai gyárnak, mely Dnipro városában működik. Korábban Tillerson amerikai külügyminiszter megvádolta mind Oroszországot mind pedig Kínát, hogy fontos szerepet játszottak abban, hogy a koreai rakéta és nukleáris program ilyen gyorsan ilyen sikeres lett. Mind Moszkvában mind Pekingben hűvössé közölték: ők betartották és betartják a szankciókat Észak Koreával szemben. Peking épp most erősítette meg: nem importál fontos nyersanyagokat Észak Koreából! Minthogy Észak Korea külkereskedelmének a 90%-a Kínára jut, ez nagy csapás a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszerre.

Csakhogy eddig a szankciók nem érték el a céljukat: Észak Korea gőzerővel folytatta fegyverkezési programját miközben a lakosság többsége nyomorog. Kim Dzsongun ugyanis kiadta a jelszót a hírszerzés embereinek: szerezzetek külföldi valutát bármi áron, aztán pedig ebből vegyétek meg a szükséges haditechnikát bárhol a világon! Ez a bárhol lehetett akár a fekete piac Kijevben is…

Trump rájött, hogy a rasszizmus csúnya dolog

0

Az Egyesült Államok elnöke kemény szavakkal ítélte el a neonáci merényletet, mely Virginia államban történt Charlottesville városában.

Egy neonáci fiatalembert letartóztattak, mert autójával belehajtott azokba a tüntetőkbe, akik a szélsőjobboldali és fajgyűlölő megmozdulás ellen tiltakoztak Virginia államban. Ez az állam a polgárháború idején a déliek egyik bástyája volt. Ezért Charlottesville-ben még mindig állt Lee tábornok szobra. Lee tábornok a déli haderő főparancsnoka volt, aki végül letette a fegyvert az északiak előtt. A szobrot diszkréten el akarták távolítani. Ez ellen tüntettek a Ku Klux Klan és más szélsőséges csoportok hívei.

Egy fiatal tanárnő meghalt miután a neonáci fiatalember belehajtott az ellentüntetőkbe.

Virginia demokrata kormányzója határozottan elítélte a neonáci fiatalember gyilkos tettét. Washingtonban többen terroristának nevezték a neonáci fiatalembert hiszen ugyanazt a módszert alkalmazta mint az Iszlám állam dzsihád harcosai. A bíróság nem engedélyezte, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezzék. Trump elnök kezdetben csak általában ítélte el az erőszakot. A negatív visszhangot megérezve most váltott, és határozottan elvetette a szélsőséges gyűlölködő szervezetek akcióit. „A rasszizmus maga a gonosz!”- hangsúlyozta az Egyesült Államok elnöke. Aki korábban nem sietett ilyen kemény szavakkal elítélni a fajgyűlöletet miután tudta: szavazóinak jórésze faji előítéletekkel van tele.

Steve Bannon, aki a kampányban főtanácsadó volt és jelenleg is a Fehér Házban üldögél, igen megértőnek mutatkozott korábban azok iránt a csoportok iránt, melyek a fehérek faji felsőbbrendűségét hirdetik. Csakhogy Trumpnak is figyelembe kell vennie: az Egyesült Államokban csakis az elit soraiban őrizte meg domináns szerepét a fehér, angolszász és protestáns közösség.

A népesség többsége már régóta valamilyen faji, nemzeti vagy vallási kisebbséghez tartozik.

És az elit is ebbe az irányba mozdul: Amerika legjobb egyeteme, a Harvard nemrég büszkén közölte, hogy elsőéves diákjainak többsége immár a kisebbségekhez tartozik. Ezek a fiatalok olyan társadalomban fognak fontos szerepet betölteni, amely rendkívül sokszínű, ezért jó, ha már az egyetemen megtapasztalják ezt a multikulturális jelleget- hangsúlyozta a Harvard egyetem szóvivője.

A nukleáris háború egyelőre elmarad

0

Nem áll fenn a nukleáris háború veszélye!- sietett megnyugtatni az amerikai és a világ közvéleményt a CIA főnöke. A szavak háborúja ugyanis immár veszélyes méreteket öltött, mind Trump mind Kim Dzsongun állandóan fenyegetőzik.

Miután Észak Korea immár atomhatalomnak számít, emiatt nagy az idegesség világszerte. A tőzsdék is idegesen reagálnak hiszen nehéz beárazni egy konfliktust az USA és Észak Korea között. Ám szinte végszóra Kim Dzsongun javaslattal állt elő:

Az ifjú diktátor békejavaslata Amerikának 

„Egy ideig még tovább figyeljük a jenkik bolond és buta tetteit mielőtt célba vennénk Guamot, hogy tűzzel árasszuk el!”- jelentette ki Kim Dzsongun. Észak Korea fura ura korábban azt közölte, hogy immár képesek arra, hogy nukleáris támadást intézzenek Guam szigete ellen, mely az Egyesült Államoknak Észak Koreához legközelebb eső része. Kim Dzsongun javaslatának persze feltétele is van: az USA és Dél Korea mondjon le szokásos hadgyakorlatáról, melyet a nyár végén rendeznek meg minden évben. Idén a hadgyakorlat augusztus 21-én kezdődik. Az USA és Dél Korea szerint ez védelmi hadgyakorlat, Észak Korea viszont úgy véli: ellenfelei azt gyakorolják, hogy miképp rohanják le a koreai félsziget északi részét.

Észak Korea már korábban is tett ajánlatot az USA-nak és Dél Koreának: leállítják a rakéta és nukleáris kísérleteket, ha elmaradnak a nagy közös hadgyakorlatok, de ezt eddig mindig visszautasították. Csakhogy eddig a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek nem volt olyan rakétája, mely képes lett volna elérni az Egyesült Államok területét. Ráadásul Észak Korea immár arra is képes, hogy olyan nukleáris szerkezetet állítson elő, mely belefér a rakéták robbanófejébe. Vagyis saját állítása szerint

Észak Korea immár komplett atom hatalom.

Az amerikai szakértők véleménye megoszlik, de abban egyetértenek, hogy Észak Korea haditechnikája rohamosan fejlődik.

Trump elnök többször is katonai megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát. Kína – mint Észak Korea egyetlen szövetségese- mérsékletre intette az Egyesült Államokat. Ugyanakkor Peking azt is közölte: pontosan betartják a szigorú szankciókat Észak Korea ellen. Ez azt jelenti, hogy Kína a jövőben nem importál nyersanyagokat Észak Koreából. Az ENSZ szankciók célja az, hogy Észak Korea 3 milliárd dolláros export bevételét egymilliárd dollárral csökkentsék. A nagyhatalmak abban reménykednek,

hogyha nem lesz pénze Észak Koreának, akkor kénytelen lesz visszafogni rakéta és atom programját.

Eddig a szankciók politikája nem hozott ilyen eredményt. Észak Korea tovább folytatta katonai programjait annak ellenére, hogy lakosságának nagyrésze nyomorog.

Kínának fontos szerep juthat a konfliktus enyhítésében hiszen Észak Korea kereskedelme 90%-ban nagy szövetségesére jut. A kínai vezetők rendszeresen tárgyalnak mindkét féllel, mert mindenképp szeretnének elkerülni egy katonai konfliktust a határaink mellett. Most a világ az USA válaszára vár a szavak háborújában. Mindenki igyekszik az arcát megőrizni, de sem Donald Trump sem pedig Kim Dzsongun nem a visszafogottságáról híres. Az ifjú diktátor álma az, hogy az amerikai elnök fogadja őt a Fehér Házban. Ettől még messze vagyunk, de Kim Dzsongun békejavaslata arra jó lehet, hogy mindkét fél az arcát megmentve kerüljön ki a szavak háborújából Észak Korea és az USA között.

Belharc Palesztinában

0

A Palesztin Hatóság szabadon engedte a múlt héten letartóztatott öt újságírót, akik közül négyen a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamászhoz közeli médiának dolgoztak. Előtte a Hamász is elengedte az állami tévé tudósítóját a Gázai övezetben.

A radikális Hamász médiájának öt munkatársát biztonsági okra hivatkozva fogta le a Palesztin Hatóság (PH), de családtagjaik szerint politikai okok álltak őrizetbe vételük mögött. Hétfői, óvadék ellenében megejtett szabadon bocsájtásuk előtt a Gázai övezetet uraló Hamász is visszaadta szabadságát a hatóság tévécsatornája tudósítójának, akit Gázában vettek őrizetbe – írta a Haarec izraeli újság..

Ügyvédjeik és családtagjaik szerint lecsukásuk valódi oka a PH-t vezető

mérsékelt nacionalista Fatah párt és a Gázai övezetet irányító Hamász közötti hatalmi harc volt.

A PH az egy hónappal ezelőtt kiadott, az internetes médiát szabályozó rendelete alapján fogta el az öt publicistát, akire az új rendelet alapján egy évtől akár életfogytig terjedő börtönbüntetés is kiszabható lett volna. A PH fennállásának eddigi legkeményebb korlátozásait vezette be az újságírók ellen a július 11-én kiadott új szabályozásával, amelynek alapján bírálói szerint gyakorlatilag bárkit letartóztathatnak azzal a váddal, hogy „ártott a nemzeti egységnek”.

MTI/FüHü

Trumpnak 48 óra kellett, hogy végre elitélje a Charlottesville-i erőszak valódi elkövetőit

Az amerikai elnök két nap után mondta ki, hogy „a fajgyűlölet maga az ördög és akik ennek a nevében követnek el erőszakot – bűnözők”.

A virginiai Charlottesville-ben szombaton halálos áldozattal járó szélsőjobbos tüntetés volt. A Ku Klux Klan és a többi fehér felsőbbrendűséget hirdető csoport azért tiltakozott, mert a demokrata városvezetés el akarta távolítani Robert Lee konföderációs tábornok szobrát. A városban összetűztek a szélsőjobbosok és az ellentüntetők. Közben egy gépkocsi szándékosan az ellentüntetők közé hajtott, egy nő meghalt. A rendőrség később őrizetbe vette a szintén szélsőséges elkövetőt. A kormányzó rendkívüli állapotot hirdetett. Később egy rendőrségi helikopter is lezuhant, két személy életét veszítette.

Donald Trump amerikai elnök első nyilatkozásában még minden szembenálló felet elitélt. Ezzel felháborodást váltott ki még a republikánusok között is.

Hétfőig kellett várni arra, hogy kimondja: „A fajgyűlölet maga az ördög és akik ennek a nevében követnek el erőszakot – bűnözők, beleértve a Ku Klux Klant, az újnácikat, a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket és más gyűlöletet szító csoportokat.

Ezek semmibe vesznek mindent, ami számunkra, amerikaiak számára értékes”.

Egyesek szerint Trump még mindig adós maradt azzal, hogy terrorista tettnek minősítse a szombati erőszakot. Ezt Jeff Sessions igazságügy miniszter már megtette.

 

 

Rendőrt szúrt le a dzsihád harcos, aki öngyilkos merényletre készült Isztambulban

Isztambulban az utolsó nagy iszlamista merénylet újévkor volt egy diszkóban, ahol 39 ember megsebesült és sok megsérült. Azóta maximális a készültség Törökországban.

Az Iszlám állam nevében akart öngyilkos merényletet elkövetni egy dzsihád harcos Törökország legnagyobb városában. A rendőrök elfogták, de a dzsihádistának sikerült egyet közülük leszúrnia. Isztambulban az utolsó nagy iszlamista merénylet újévkor volt egy diszkóban, ahol 39 ember megsebesült és sok megsérült. Azóta maximális a készültség Törökországban, ahol a turizmus komolyan megszenvedi az iszlamista merényletek negatív hatását.

Törökország viszonya a múltban meglehetősen kétértelmű volt az Iszlám állammal, mely Szíria és Irak területén működik.

Az Iszlám állam elleni harcban ugyanis kiemelkedő szerepet játszanak a kurd milíciák, melyeket az USA támogat, de Törökország terrorista szervezeteknek tekint. Trump elnök Szaúd-Arábiában az iszlám csúcson háborút hirdetett az Iszlám állam ellen, mely egyre kisebb területre szorul vissza. Katart Szaúd-Arábia, Egyiptom és néhány más közel-keleti állam azzal gyanúsítja, hogy támogatja az iszlamista terroristákat. Ezért megszakították vele a diplomáciai kapcsolatot. Törökország viszont katonákat küldött Katarba, jelezve, hogy szükség esetén megvédi az emírséget.

Törökország Irakban és Szíriában igényt tart bizonyos területekre, melyek jelenleg az Iszlám állam ellenőrzése alatt állnak. Washington jelezte: szó sem lehet a határok módosításáról! Ugyanakkor leállította az elnökválasztási folyamatot Kurdisztánban.

A törökök attól tartanak, hogy a kurdok Irakban, Szíriában és Törökországban összefognak és saját államot követelnek.

Ebben a zűrzavaros helyzetben az iszlamista terrorizmus állandó veszélyt jelent valamennyi érintett országban. Ezért a merénylet után Ankarában megerősítették: továbbra is érvényben van a maximális készültség az iszlamista terrorizmussal szemben.

 

Újabb kínai szigor Észak-Korea ellen

0

Az eddigi szénimport-tilalom után Kína leállítja a vas, ólom és haláruk bevitelét Észa-Koreából – jelentették be Pekingben. Kína az ENSZ-szankciókhoz csatlakozva büntet a koreai rakétakísérletek miatt.

Kína bejelentette, hogy szeptember 5. után nem importál szenet, vasat, vasércet, ólmot és ólomércet, valamint halat és más tengeri ételeket Észak-Koreából. Az ázsiai nagyhatalom az észak-koreai rakétakísérletek miatt kivetett legújabb ENSZ-szankciókat követi ezzel.

Kína, amely Észak-Korea legjelentősebb kereskedelmi partnere, büntetésképpen már februárban leállította a szénimportot Észak-Koreából, de a teljes kereskedelem nőtt azóta a két ország között. Emiatt vádolta meg Donald Trump amerikai elnök Pekinget azzal júliusban, hogy nem használja a gazdasági kényszerítőeszközt az észak-koreai nukleáris és fegyverprogram leállítása érdekében.

Az új szankciók nyomán Phenjan évi egymilliárd dollár

(több mint 255 milliárd forint) exportbevételtől eshet el. A Biztonsági Tanács legutóbb júniusban fokozta a nyomást Észak-Koreán, de Phenjant eddig nem sikerült megfékezni.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK