Fontos

Különleges vízumot adna a pápa a migránsoknak

0

A katolikus egyházfő üzenetben fejtette ki a nézeteit a migráns kérdésről. Ferenc pápa üzenete hivatalosan a migránsok napján hangzik majd el – jövőre január 14-én -, de a Vatikán sajtóirodája már közzétette a szövegét.

Ferenc pápa legfontosabb javaslata az, hogy a migránsok kapjanak valamiféle különleges vízumot, mely rendezi a jogi helyzetüket addigis amíg elbírálják a menekült kérelmüket. Ha megkapták a menedékjogot a migránsok, akkor jogosulttá válnak minden olyan szociális juttatásra, mely a fogadó állam polgárait megilleti- hangzik a pápa üzenete.

A család egyesítésben is maximálisan a migránsok oldalán áll a pápa,

aki azt szeretné, ha teljes menekült családok élveznék a befogadás előnyeit.

A menedék kérők csoportos kiutasítását igen helytelen megoldásnak nevezi hiszen ennek eredményeképp olyan országokba toloncolják vissza őket, ahol az életük veszélyben lehet. A pápai üzenet nem nevezi meg, hogy melyek azok „a közeli országok” ahonnan a beérkező migránsok ilyen kedvező megítélésre számíthatnak. Hasonlóképp nem tesz említést a pápai üzenet arról sem, hogy a migránsok tömegeinek befogadása nagy terhet ró a fogadó országokra.

Míg az Európai Unió a migrációs folyamat lassítására illetve leállítására tesz kísérletet,

Ferenc pápa humanitárius folyosók létrehozását javasolja

annak érdekében, hogy a migránsok ne kockáztassák az életüket azért, hogy biztonságba jussanak. A migráció kérdésében szinte minden érintett országban nagy viták folynak. Ferenc pápa fontosnak érzi a migránsok ügyének támogatását.

Első pápai látogatása is Lampedusa szigetére vezetett, ahol felkereste Itália legnagyobb migráns táborát. Olaszország baloldali kormánya csökkenteni akarja a migránsok számát. Ezért megállapodott Líbia parti őrségével, és ennek eredményeképp a migránsok száma csökkent is Itáliában, ahol meg kívánják állítani a tömeges bevándorlást Európába.

Kétes hírű tulajdonos az Új Szónál

Szlovákia kétezres évekbeli legnagyobb politikai botrányának főszereplője, a Penta cégcsoport érdekeltsége veszi meg a magyar nyelvű Új Szó és Vasárnap című lapokat. A Penta birtokában már van nagy médiaportfólió és magyarországi húsipari érdekeltség is. „Hírnévre” azonban öt éve tett szert, amikor kipattant a Gorilla-ügy: az állítólagos titkosszolgálati lehallgatások szerint a szlovák politikai élet színe-java, szlovákok, magyarok egyaránt a Penta befolyása alatt álltak.

Hétfőn jelentették be, hogy a szlovákiai magyar nyelvű Új Szó (a Vasárnap nevű lappal együtt) a News and Media Holding tulajdonába kerül még ebben az évben. (Erről részletek itt, a főszerkesztői interjú és az eddigi tulajdonosi szerkezet itt). Ezekből a cikkekből kiderül az is, milyen hatalmas médiaportfóliót épített ki-vásárolt meg magának a Penta Holding, amelynek egyik legértékesebb tagja a Sme című patinás napilap (amelyből többen ki is váltak, amikor 2014-ben megvette az újságot a Penta).

A Penta Holding Szlovákia és a térség egyik legnagyobb befektetési konglomerátuma, amely érdekeltséget szerzett biztosítóban, elektromos művekben és más egyéb ágazatban. A 444.hu cikke szerint a Penta 2011-es nettó nyeresége 127 millió euró, 39,5 milliárd forint volt, az akkori idők egyik magyar sztárvállalatának, Simicska Lajos Közgépének addigi legnagyobb éves profitja 3,3 milliárd forint volt.

A Pentát egy cseh és négy szlovák férfi alapította a 90-es évek elején, mindannyian a szovjet elit egyetemen, az MGIMO-n tanultak, s egyaránt a csehszlovák kommunista titkosszolgálatnál (STB) dolgozó szülők gyerekei.

A csöppet sem unalmas szlovákiai politikai élet legnagyobb földindulását okozó Gorilla-ügy bő öt és fél éve robbant ki, középpontjában a Pentával és két tulajdonosával, szlovák Jaroslav Hascakkal és a cseh Marek Dospivával. Az állítólag a szlovák titkosszolgálattól kikerült lehallgatásokról írott összefoglalók hatására ugyan lényegében megbukott a szlovák kormány, de büntetőjogi felelősségre vonás nem történt.

A lehallgatások egy bizonyos Varga Zoltán lakásán készültek. Varga a Penta biztonsági vezetőjeként teremtette meg a lehetőséget és helyet a találkozókat politikusokkal, és rendőri vezetőkkel. A lakást a 444.hu akkori összefoglalója szerint

„Hascák rendszeresen használta üzleti találkozóira, az akkori gazdasági miniszter Jirko Malchárektől a mostani miniszterelnök Robert Ficóig mindenki megfordult, hogy megvehető politikusokról és zsebbe visszacsorgó pénzekről beszélgessen”.

Az állítólagos lehallgatásokból az derült ki, hogy a megelőző tíz évben a különféle színezetű kormányzó erők vezető politikusai mind a Penta befolyása alatt álltak. A találkozókon képviselők megvásárlásáról, kinevezésekről és természetesen állami vállalatok privatizációjáról esett szó, de még koalíciókötésekről is tárgyaltak. A Gorilla-ügyben érintett volt a Mikulás Dzurinda- és a későbbi Fico-kormány néhány tagja egyaránt, Világi Oszkár volt parlamenti képviselő és a Slovnaft vezérigazgatója (valamint a tulajdonos Mol igazgatósági tagja) is. De megemlítik az akkori és részben mai szlovákiai magyar politikai élet meghatározó szereplőit ugyancsak, például egy állítólagos 3,5 millió dolláros jutalék kapcsán, amely egy állami energetikai vállalat privatizációja során került a Magyar Koalíció Pártjához.

A Penta egyébként kiterjedt érdekeltséggel bír Magyarországon is. A húsiparba vásárolta be magát a Debreceni Hús Zrt., a Sole-Meat Kft., a Csabahús Kft. és a Kaiser Fodd Kft. révén.

Charles Gati: Még Trump sem olyan hülye

Félek, hogy Magyarországon ezt nem mindenki értékeli úgy, mint én, de meg vagyok győződve arról, hogy a világnak óriási szüksége van egy stabil Amerikára és egy mérsékelt, kiszámítható, józan amerikai külpolitikára. Interjú Charles Gatival, a Johns Hopkins Egyetem kutató-tanárával

A charlottesville-i zavargások után, úgy tűnik, mintha még jobban megoszlana az amerikai közvélemény, másrészt Trump elnök ellentmondásos nyilatkozatai mintha összezárnák a republikánusokat (a két Bush közös fellépése). Ön hogyan látja ezt?

A Trumpot támogatók óriási többsége egyelőre mindent elfogad az elnöktől. Éreznek bizonyos zavart és kétségtelenül csalódtak, de nem annyira, hogy szembe forduljanak vele. A kongresszusban más a helyzet. Ott az igazi konzervatívok elfogadhatatlannak tartják az elnök három nyilatkozatát, a benne levő ellentmondásokat, és különösen azt, hogy „mindkét oldalt” kritizálta s mindkét oldalon talált rendes embereket is. Az amerikaiak óriási többsége nem hisz abban, hogy a neonácik vagy rasszisták között vannak rendes emberek is. Én egyébként úgy látom, hogy a Republikánus Párt tagjai számos kérdésben nem értenek egymással egyet; a párt sok csoportba oszlott.

Innen, Magyarországról úgy tűnik, mintha állandósult zűrzavar lenne a Fehér Házban. Meddig tarthat ez?

Teljes a kompetencia hiánya, teljes a zűrzavar. A jobbkéz nem tudja, hogy a szélsőjobbkéz mit tesz. Ez még sokáig eltarthat sajnos, mert bár nő azok száma, akik szeretnék az elnököt idő előtt elmozdítani, ám többen tartózkodnak egy radikális megoldástól. Bár nem mindig konzervatív ez az ország, de mindig nagyon is tartja magát a tradícióihoz. Másoknak nem tetszene az alelnök előléptetése. Tehát ez a zűrzavaros helyzet még évekig is eltarthat, de mindenképpen a 2018-as kongresszusi választásokig, azaz legalább egy évig.

Kissé meglepő és az Egyesült Államokra ez eddig igazán nem volt jellemző, hogy a múltbéli történelmi konfliktusokat (Észak-Dél) ismét felmelegítik. Ön mit gondol erről?

Komplikált kérdés, nincs rá egyszerű válasz. Sajnos, az egyik válasz éppen az, amit eddig pozitívumnak hittünk: Lincoln talán túlságosan nagylelkű volt. Talán nem lett volna szabad olyan úri módon bánni azokkal, akik meg akarták dönteni az Egyesült Államokat és a rabszolgaság rendszerét sem voltak hajlandók megszüntetni. További válasz az, hogy Trump lázító retorikája is felelős a régi konfliktusok felmelegítéséért. E pillanatban az amerikai demokrácia meg nincs veszélyben, de látható az amerikai társadalom válsága.

Észak-Korea, kevésbé Venezuela, valós válsággócok, de mintha a Trump adminisztráció még fel is nagyítaná őket. A belpolitikai káoszt szeretnék ezzel a kommunikációval kissé háttérbe szorítani?

Nincs katonai megoldás. Trump is és az észak-koreai vezetők is blöffölnek. Ha netán az USA megtámadná Észak-Koreát, akkor az északiak órákon belül szétlőnék Dél-Koreát. Többszázezer ember halna meg azonnal. Nem is beszélve a Dél-Koreában levő amerikaiakról és családtagjairól. Még Trump sem olyan hülye, hogy egy ilyen opciót komolyan venne. Komoly emberek is vannak a Fehér Házban és a Pentagonban, akik lefognák a kezét. Ezt tette, illetve erre készült fel Nixon ellenében James Schlesinger, akkori honvédelmi miniszter. Ami Venezuelát illeti, csak egész Dél-Amerika együtt tudna segíteni a rettenetes helyzeten, ez viszont diplomáciai megoldás lenne, amit Trump láthatóan megvet. A State Department szakértői már vagy nincsenek a helyükön, vagy pedig a tanácsaikat nem veszik figyelembe.

A belső feszültségek és a Fehér Ház-beli erőviszonyok mennyire befolyásolják az Egyesült Államok külpolitikáját?

Annyiban, hogy szinte minden naponta változik. Nincs stratégiai terv. Ezt láttuk a NATO-val kapcsolatban, s ez Magyarországot is érinti. Egyszer azt mondta az elnök, hogy az 5. cikkely alkalmazása főleg attól függ, hogy a NATO tagjai megfelelően hozzájárulnak-e a közös védelemhez, de aztán ezt visszavonta. Tehát a NATO-val kapcsolatban minden marad a régiben. Remélem, így is lesz. Félek, hogy Magyarországon ezt nem mindenki értékeli úgy, mint én, de meg vagyok győződve arról, hogy a világnak óriási szüksége van egy stabil Amerikára és egy mérsékelt, kiszámítható, józan amerikai külpolitikára.

Brutális drogháború a Fülöp-szigeteken

0

Legutóbb egy 17 éves fiatallal végzett a rendőrség a Fülöp-szigeteken, ahol 14 hónapja drog háború dúl. Duterte elnök támogatásával a rendőrség mindenki ellen fellép, akit drog fogyasztással vagy terjesztéssel gyanúsít.

Be kell tartani a törvényességet a bűnüldözésben- hangsúlyozta a kábszer kereskedés kapcsán Luis Tagle bíboros, a katolikus egyház feje a Fülöp szigeteken. Eddig visszafogott volt a katolikus egyház, amely nagy tekintélynek örvend a Fülöp szigeteken. Most azonban betelt a pohár : nyíltan bírálják az államfő kampányát, mely

14 hónap alatt több mint 3500 kivégzéshez vezetett.

Duterte elnök viszont úgy véli: bármi áron meg kell és meg is lehet szabadítani a Fülöp szigeteket azoktól a fegyveres bandáktól, melyek a kábítószert árulják.

Alapvető probléma az általános szegénység a Fülöp szigeteken, ahol az elit igen jól él miközben a lakosság többsége nyomorog. A katolikus egyház fellépése Duterte elnök kampánya ellen szimbolikus jelentőségű. Eddig elsősorban külföldről bírálták a Fülöp szigetek elnökét a brutális kampányért, most viszont megszólalt az igen népszerű római katolikus egyház is, melyet a lakosság többsége tisztel és támogat a Fülöp szigeteken. Több érsek is csatlakozott a bíboros felhívásához, hogy

a rendőrség fejezze be kampányát a kábszer kereskedelem ellen.

Miközben a brutális módszerek az egész világon visszatetszést keltenek, Duterte elnök nyíltan azzal dicsekszik, hogy maga is végzett kábszer kereskedőkkel amikor egy város polgármestere volt.

A Fülöp szigetek katolikus egyháza a legnagyobb Ázsiában és igen nagy tekintélynek örvend saját hazájában. A bíboros érsek bírálata a hatalom ellen aligha vált ki gyors változást, de a hatalom rádöbbenhet arra, hogy immár a Fülöp szigetek legtekintélyesebb testülete, a római katolikus egyház sem támogatja. Egy populista elnök számára nem ez a legjobb üzenet, de kifejezi a realitásokat: globalizált rendszerben senki sem sértheti meg a szabályokat következmények nélkül. Erre figyelmeztette az elnököt  a katolikus egyház feje a Fülöp szigeteken, ahol már több mint egy éve kíméletlen háború folyik a drog csempészek ellen. A brutális kampány ellenére a drog fogyasztás nem csökkent a Fülöp szigeteken, ahol több mint 3500 embert tettek el láb alól arra hivatkozva, hogy kábszer kereskedők vagy drog fogyasztók voltak…

Trump: kivonulás helyett újabb csapatokat küldünk Afganisztánba

0

„Az első ösztönös döntésem a kivonulás volt, de a Fehér Házban az ovális irodában jobban átgondolja az ember a dolgot”- mondta az Egyesült Államok elnöke a Fort Myer támaszponton, ahol felvázolta Afganisztán stratégiáját.

Előtte megvitatta a helyzetet a hadügyminiszterrel és a nemzetbiztonsági tanácsadóval valamint a kabinetfőnökkel. Kelly tábornok, a kabinetfőnök nem szolgált Afganisztánban, a fia viszont ott esett el. Az amerikai csapatok 2001 végén vonultak be Afganisztánba, hogy bosszút álljanak szeptember 11-ért. Létszámuk felment 100 ezerre is, de győzni mégsem tudtak a tálibok ellen, akiket korábban ők segítettek uralomra. „Sem győzni nem tudunk sem azt nem engedhetjük meg, hogy veszítsünk!”- így összegezte a helyzetet Barack Obama, aki a csapatok nagy részét kivonta Afganisztánból. Trump, aki korábban bírálta emiatt elődjét, most lényegében folytatja annak politikáját. Miért ?

„Ha kivonnánk a 8000 amerikai katonát, akkor űr keletkezne! Ezt nem engedhetjük meg. Inkább újabb csapatok küldését kell fontolóra vennünk. Azt nem mondom meg, hogy hány katonát, nehogy az ellenség ezt tőlem tudja meg!”- adta elő Trump a katonai támaszponton Virginia államban.

Az amerikai sajtó szerint még 3900 katona megy Afganisztánba,

ahol amerikai támogatás nélkül összeomlana a demokratikus rendszer. Mit szólnak ehhez a tálibok? A fanatikus iszlamista milicisták, akik korábban az USA és Pakisztán támogatását élvezték?

   „Afganisztán egy újabb szuperhatalom temetője lesz!”- üzenték a tálibok Trumpnak még a beszéde előtt. Arra céloztak, hogy a Szovjetunió épp Afganisztánban gyengült meg annyira, hogy végül kivonulásra kényszerült. Majd nem sokkal később össze is omlott /1991/. Most azon melegében a tálibok kevésbé harciasan értékelték Trump beszédét. Szóvivőjük szerint az USA elnöke összevissza beszélt és senki sem tudhatja, hogy végül mi is lesz Trump politikája Afganisztánban.

Pakisztánnak mindenesetre megüzente Trump, hogy hagyjon fel a tálibok támogatásával.

Ezt Iszlamabadban már sokszor megígérték, de sohasem tartották be. Annak ellenére sem, hogy a pakisztáni tálibok immár támadják azt a hadsereget is, amely létrehozta őket.

Ezért mondta azt korábban Trump, hogy az ilyen zavaros helyzetből ki kell hozni az amerikai katonákat, akik 2001 óta állnak harcban Afganisztánban. Aztán jött a pálfordulás: az USA hadserege nemcsak, hogy marad Afganisztánban, de Trump újabb csapatokat is küld nehogy kiderüljön: az elmúlt 16 év kudarc volt az Egyesült Államok számára a térségben sőt az iszlám világ nagy részében.

Feketelistás diplomatát küld Moszkva Washingtonba

0

Az amerikai-orosz kapcsolatok mélypontján olyan diplomatát küld Moszkva Washingtonba, aki szerepel az EU feketelistáján. 

Anatolij Antonov az Európai Unió és Kanada szerint fontos szerepet játszott abban, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet 2014-ben. Emiatt feketelistára tették: nem léphet be az EU-ba! Kanada hasonlóképp döntött. Az USA valamiért nem. Putyin elnök most ezt a 62 éves diplomatát küldi Washingtonba, ahol Oroszország megítélése a mélypontra süllyedt. Épp most jelentette be az USA moszkvai nagykövetsége: egyelőre nem adnak ki vízumot! Az ok: Putyin elnök drasztikusan csökkentette a diplomáciai alkalmazottak számát. Az USA szankciókat alkalmazott Oroszország ellen amiatt, hogy orosz hackerek beavatkoztak a választási kampányba az Egyesült Államokban.

A távozó orosz nagykövetet az amerikai sajtó csak úgy emlegeti, hogy „kémfőnök”.

Mit lehet tudni a kijelölt utódról?

Anatolij Antonov Moszkvában az IMO-n végzett és harminc éves diplomata múltja van. A katonai kérdések szakértőjének számít. Ő vezette az orosz delegációt azon a tárgyalás sorozaton, melyen a konvencionális erők egyensúlyáról folytak Bécsben. Hosszas viták után nem jutottak sehova. Sikeresebbnek bizonyultak a nukleáris tárgyalások: Oroszország és az USA aláírta az új START egyezményt. Ez 1500 nukleáris robbanófejben maximálja az atomfegyvereket mindkét oldalon.

Ezt az egyezményt még nem mondták fel, de Trump többször kijelentette, hogy szerinte nem felel meg az USA nemzeti érdekének. Putyin tavaly felmondta a közös nukleáris együttműködési programot. Anatolij Antonov a külügyből átkerült a hadügybe. Hadügyminiszter helyettesként ő vett részt orosz részről a szíriai válságban. Az orosz légierő intenzíven támadta Asszad elnök ellenségeit. Eközben egy orosz harci gépet a törökök lelőttek – valószínűleg az USA biztatására.

Putyin a legélesebben reagált. Antonov pedig azt a feladatot kapta: járassa le Erdogan elnököt.

Moszkvában egy nemzetközi sajtóértekezleten azzal vádolta meg Erdogan török elnököt és fiát, hogy nagy olaj üzleteket bonyolítanak le az Iszlám állammal! A két ország viszonya a mélypontra került, Oroszország ankarai nagykövetét meggyilkolták. Aztán változott a helyzet: Erdogan elnök bocsánatot kért és a két szomszédos ország kibékült. Ilyen háttérrel érkezik Washingtonba Oroszország új nagykövete. Ha fogadják…

Mit akar Macron Közép- és Kelet-Európában?

0

Bécsbe, Bukarestbe és Szófiába látogat el Franciaország újonnan megválasztott elnöke, hogy támogatókat szerezzen reformjainak külföldön. Bécsben nemcsak az osztrák vezetőkkel találkozik hanem Bohuslav Sobotka cseh kormányfővel és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is.

Ez az austerlitzi (slavkovi) hármas szövetség, amely Prága és Pozsony szemében könnyen pótolhatja a visegrádi együttműködést. A kérdés az, hogy mit akar Macron elnök velük elfogadtatni?

A fiatal francia köztársasági elnök elsősorban azt szeretné megértetni Közép és Kelet Európa uniós tagállamaival, hogy a globalizációs folyamatokhoz jobb együtt alkalmazkodni mint külön-külön.

Macron korábban gazdasági miniszter volt Franciaországban, és akkor tapasztalta, hogy a kínai dömpinggel szemben csakis az EU jelenthet megoldást. Macron a francia-német együttműködéssel akarja újra dinamizálni az EU-t, ezen belül is elsősorban az eurozóna államait. Arra akarja rábeszélni a közép és kelet-európai államokat, hogy lépjenek be az euró övezetbe. Ezenkívül azt szeretné, ha az olcsó munkabérű közép- és kelet-európai államok nem támasztanának konkurenciát a francia munkaerőnek. Elsősorban azt a rendszert akarja megszüntetni, hogy a közép és kelet-európai cégek saját munkatársaikat küldik Franciaországba, ahol jóval olcsóbban dolgoznak mint a hazai munkavállalók. Már Sárközy elnök is nehezményezte ezt. Javasolta: legyen egységes adórendszer az EU-ban, mely megszüntetné a közép és kelet európai tagállamok bérelőnyeit. Ezt valamennyi közép és kelet-európai állam ellenezte. Leginkább Lengyelország és Magyarország áll ellen. Ezt a két államot ki is hagyja Emmanuel Macron francia elnök. Korábban Brüsszelben találkozott a visegrádi négyek vezetőivel és felhívta a figyelmüket: az EU nem szupermarket! Nem válogathat senki sem kedvére! Az előnyök és a kötelezettségek összetartoznak! Ez Macron álláspontja. Közép és Kelet Európában viszont azt hangoztatják: a bérszínvonal az egyik fő vonzereje a régiónak. Erről nem mondanak le cserébe néhány ígéretért. Az EU közép és kelet-európai tagjai a szabad munkavállalást hangsúlyozzák.

Macron nincs könnyű helyzetben hiszen Franciaországban megígérte: harcolni fog a közép és kelet-európai bér dömping ellen.

Így nem várnak könnyű tárgyalások a francia köztársasági elnökre Bécsben, Bukarestben és Szófiában, de az igazán kemény diót Varsó és Budapest jelenti. E két főváros nem véletlenül hiányzik Macron francia elnök eheti utazási programjából …

Amerikai vízumkiadási stop

0

Folytatódik az adok-kapok Washington és Moszkva között. Az Egyesült Államok szerdától felfüggeszti a vízumok kiadását Oroszországban, válaszként arra, hogy Moszkva júliusban kiutasított többszáz amerikai diplomatát Oroszországból.

 

Szeptember elsejéig teljesen szünetel majd a vízumkiadás, azt követően pedig igen  visszafogottan adnak ki beutazási engedélyeket az amerikaiak a moszkvai  nagykövetségükön, valamint Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban a konzulátusaikon. További lépésként egy sor – meg nem nevezett számú – leegyeztetett időpontra megbeszélt vízumkérelmi interjút lemondanak, s új időpont igénylésére kérik a vízumért folyamodókat – írta a Reuters.

A mostani amerikai lépést megelőzően Oroszország tudatta az USA-val, hogy szeptember elsejéig 755 fővel csökkentenie kell az egyébként 1200 emberből álló nagykövetségi és három konzuli képviseleti dolgozóinak a számát. Ezt a Moszkvával szemben hozott újabb, Trump által augusztus elején kénytelen-kelletlen aláírt szankciókra válaszként tette. Az akkori indok ugyanis a többi között az volt, hogy Moszkva beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

 

Buszmegállóba rohant egy autó Marseilleben

0

Legalább egy ember meghalt és egy megsebesült, amikor egy személygépkocsi először egy, majd később egy másik kerületben lévő autóbuszmegállóba hajtott Marseillben. A rendőrség letartóztatta a sofőrt.

Az első – súlyos sebesült okozó – incidens reggel negyed tízkor, a második – amelyben egy negyven év körül nő elhunyt –  nem egészen egy órával később volt.

A francia hatóságok egyelőre nem terrorakcióként kezelik a reggeli incidenseket – jelentette a BBC. Francai sajtójelentések szerint a sofőr ismerős a rendőrség előtt, s vélhetően mentális betegséggel küzd.

Hadgyakorlat éles helyzetben

0

Elkezdődött a szokásos éves amerikai-dél-koreai hadgyakorlat a Koreai félszigeten – ám ezúttal talán az átlagosnál is feszültebb  helyzetben. Az USA és Észak-Korea vezetői még a szokásosnál is élesebb hangú hangú retorikával „készítették elő”.

Donald Trump és Kim Dzsongun ugyanis az elmúlt hetekben kölcsönösen atomcsapással fenyegetőzött azt követően, hogy Észak-Korea júliusban két interkontinentális ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet.

Észak-Korea hagyományosan az országa elleni fenyegetésként állítja be a hadgyakorlatot, amely nagyrészt egyébként számítógépes szimulációval zajlik – emlékeztet az AP. Idézi a phenjani sajtót, amely – a szokásos módon ismét –

azzal fenyegetőzött, hogy kontrolálhatatlan nukleáris csapáshoz vezethet.

A 11 naposra tervezett hadgyakorlat azonban a tervezett időpontban, hétfőn megkezdődött. 17 500 amerikai és 50 000 dél-koreai katona vesz részt rajta.

A tavalyi éves hadgyakorlat alatt Észak-Korea kísérleti kilövést hajtott végre egy tengeralattjáróról indítható, az addigi legnagyobb, 500 kilométer hatósugarú  ballisztikus rakétával, majd pár nappal a gyakorlat vége után végrehajtotta a legnagyobb – s sorrendben az ötödik – nukleáris kísérletét.

Júliusban Phenjan olyan nagy hatósugarú rakétával hajtott végre kísérletet, amely – egyesek szerint – elérheti az USA egyes részeit, Alaszkát, Los Angelest vagy Chicagot. Szakértők úgy vélik, hogy csak idő kérdése, s Észak-Korea birtokába kerülhet az USA bármely területére válaszcsapást mérni képes nukleáris rakéta. Donald Trump sem marad adós a retorikai válasszal,

augusztus elején fogadkozott, hogy éles választ ad.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK