Fontos

Financial Times: Trump elárulná Ukrajnát

A londoni lap egyik vezető újságírója, Martin Wolf arról ír, hogy Trump republikánus barátai akadályozzák Washingtonban az ukrán segélyt – 60 milliárd dollár – noha az eltörpül a koreai, a vietnami, az afganisztáni háború kiadásai mellett.

Oroszország hatalmas összeget költ az ukrajnai háborúra, a költségvetése 40%-át! Ukrajna, amely hősiesen ellenáll Putyinnak miközben csekély összegbe kerül a Nyugatnak – hangsúlyozza a Financial Times publicistája, aki azt is megírja, hogy az Európai Unió sokkal többet költ az ukrajnai háborúra mint az Egyesült Államok. Az ukrajnai háború következménye az is, hogy a NATO tagállamok egyre többet költenek katonai célokra, és mind többen teljesítik a 2%-os normát. Magyarország is ide tartozik, amely korábban csak a GDP 0,9%-át költötte katonai célokra, most viszont már túljutott a 2,4%-on annak ellenére, hogy 2023-ban a GDP csökkent.

Hosszú háborúra számíthatunk

Ebben a Nyugatnak támogatnia kell Ukrajnát – hangsúlyozza a Financial Times, amely siet hozzátenni, hogy a támogatás csak fegyverre és pénzre vonatkozik, emberekre nem. Ez azért érdekes, mert Macron francia elnök már arról beszél, hogy 10 ezer NATO katonát kell küldeni Ukrajnába különben összeomolhat a front. Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter, aki nemrég Kijevben járt, arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg Ukrajnában mindenből hiány van: katonából, fegyverből és pénzből is.

Ha most az USA abbahagyná Ukrajna támogatását, akkor sokan arra gondolnának, hogy megkezdődött az Egyesült Államok hanyatlása – írja a Financial Times.

Donald Trump, ha hatalomra kerül, tárgyalna Putyinnal és gyorsan véget vetne az ukrajnai háborúnak. Orbán Viktor miniszterelnök, aki nemrég találkozott Trumppal Floridában, közölte: az USA ex elnöke, ha visszakerülne a Fehér Házba, akkor egy centet sem adna Ukrajnának, mely ily módon kénytelen lenne feladni a háborút. Trump pedig Kijev feje fölött tárgyalna Putyinnal.

Megér-e Ukrajna egy harmadik világháborút?

Ferenc pápa elsőként hívta fel arra a figyelmet, hogy mindenképp el kell kerülni a közvetlen konfliktust a NATO és Oroszország között. Nem szégyen a fehér zászló felmutatása – hangsúlyozta a szentatya, aki mindenképp a béke fontosságát tekinti prioritásnak. A pápa korábban arról beszélt, hogy az ukrajnai háborúból elsősorban az amerikai fegyvergyárak húznak hasznot. Jefferson elnök az alapító atyák egyike már a XIX-ik század eleji török – orosz háború idején arról írt Adamsnek:

“csak öljék egymást Európában a tehén szarváért és farkáért, mi pedig eközben fejjük a tehenet.”

A Biden kormányzat már 2021-ben stratégiai ellenfélnek jelölte meg Oroszországot amikor még szó sem volt Putyin Ukrajna elleni agressziójáról. Most viszont az orosz elnök már arról beszél Macron elnök szavai kapcsán, hogy

“A NATO katonák küldése Ukrajnába közelebb hozhatja a háborút Oroszország és a NATO között.”

Zelenszkij ukrán elnök Ferenc pápa békejavaslatát bírálva már nyíltan a harmadik világháborúról beszélt. Ki akar meghalni Európában Ukrajnáért? Jóformán senki.

Trump meg akar állapodni Putyinnal Ukrajna feje fölött, ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a fegyverszüneti vonal nagyjából a jelenlegi fronton húzódna vagyis Putyin megtarthatná Ukrajna egy részét, ahol a lakosság többsége orosz anyanyelvű.

A világháborúhoz képest egy fegyverszünet mindenképp jó megoldásnak tűnik. Különösen, hogy senki sem hiheti ezentúl, hogy Putyin hadserege egész Európát fenyegeti hiszen Ukrajnát sem tudja legyőzni.

A német társadalom a legnagyobb életszínvonal csökkenést éli át 1950 óta

0

Két német közgazdász szerint, ha minden így megy tovább, akkor a húszas évek elvesztegetett évtizedet jelentenek majd Németország számára, amely a világ harmadik legerősebb gazdasága, de az ukrajnai háború miatt egész gazdasági modellje a feje tetejére állt.

“Az Alternative für Deutschland előretörése ébresztő kell, hogy legyen mindenki számára. Ennek nem kizárólag gazdasági okai vannak, de nagyon jelentős tényező, hogy a németek jelentős részének összeomlott az életszínvonala oly mértékben amire 1950 óta nem volt példa” – nyilatkozta Isabella Weber, a University of Massachusetts közgazdasági karának docense, akit korábban a német kormány azzal bízott meg, hogy dolgozzon ki egy bizottságban megfelelő rezsi kompenzációt az energiaárak növekedésére Németországban. Isabella Weber mostani tanulmányának társszerzője Tom Kreps professzor, aki a berlini pénzügyminisztérium tanácsadója volt amikor a miniszter nem volt más mint a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz. A német tanulmány idézi az IMF előrejelzését, mely szerint a G20 államok közül csak Argentina szerepel majd gyengébben a 2024-es és 25-ös évben mint Németország.

A német tanulmány emlékeztet arra, hogy a reálbérek egyetlen év alatt 4%-kal csökkentek 2022 áprilisa és 2023 márciusa között. Ugyanebben az időszakban a GDP 4,1%-kal esett vissza. 2023 végén 10%-kal volt kisebb a lakosság reáljövedelme mint a válság előtt.

A földgáz árának óriási emelkedése felhozta az Alternative für Deutschlandot annak ellenére, hogy a Scholz kormányzat megpróbálta enyhíteni annak hatását a lakosságra.

A német fiatalok boldogtalanok

Németország éppúgy mint Magyarország vagy az USA visszaesett a boldogság indexben, ahol szokás szerint a skandináv államok vezetnek, az első helyen Finnország végzett. Németország a 24-ik, ez nem oly rossz helyezés, de a harminc év alatti fiatalok esetében már dúl a pesszimizmus: ők csak a 47-ik helyen végeztek.

Miért ilyen pesszimisták a német fiatalok? Elsősorban az ukrajnai háború miatt. Ez nemcsak a német gazdasági modellt tette tönkre amint a német közgazdászok bebizonyították mondván, hogy a német ipar az olcsó orosz nyersanyagokra épült – mindenekelőtt a kőolajra és a földgázra.

“A német közvélemény sokkal érzékenyebben reagál a háborúra mint sok más társadalom. Elsősorban a történelmi múlt miatt. A két elveszített világháború benne van a németek génjeiben”- mondta a közszolgálati Deutsche Wellenek Hilke Brockmann, a Brémai Egyetem szociológusa. Aki sietett hozzátenni, hogy a gazdasági helyzet legalább ilyen nagy szerepet játszik a német fiatalok pesszimizmusában: ”a német kormány jelenleg megszorító gazdaságpolitikát folytat, nem különösebben nagylelkű a polgárokkal. Ráadásul a nagy közszolgálati rendszerek eléggé gyatra teljesítményt mutatnak.”

Skandináviában jobb a helyzet:

“Azokban az országokban nagyobb a társadalmi szolidaritás, a polgárok sokkal többet kapnak az államtól. A konzervatívabb Németországban ennél kevesebbre számíthatnak.”

Mindenesetre érdekes, hogy Németországban, Norvégiában, Svédországban, Franciaországban, Spanyolországban és Nagy Britanniában az idősebb generációk sokkal boldogabbak mint a fiatalok. Ezzel ellentétes tendenciát csak három kis ország mutat Európában: Magyarország, Görögország és Portugália.

A vetélkedésben Magyarország lefelé csúszott, és már csak az 56-ik a boldogság indexben, de a fiatalok optimisták: azon a listán Magyarország a 36-ik helyet szerezte meg. Az idősebb generáció viszont csak a hetvenediket, ez nem is csoda hiszen egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében.

Épül a NATO legnagyobb támaszpontja Romániában

A NATO bővítésével  az egyes tagállamok biztonsága jelentősen megnőtt, ezzel egyidejűleg a tagállamok egysége határozottabbá vált, ezért került válaszút elé Orbán Viktor, aki teljesen egyedül maradt kétkulacsos politikájával.

Konstanca mellett a Mihai Kogalniceanu repülőtér környékén már most is működik egy NATO támaszpont, de ezt olyan nagyra bővítik, hogy be tudjon fogadni 10 ezer NATO katonát valamint a családtagokat is. Vagyis egész kis város épül Románia legfontosabb tengeri kikötője mellett, ahol régen a római birodalom határa húzódott. Ide száműzte Augustus császár Ovidiust, aki gúny verseket írt róla Rómában.

Románia Lengyelország mellett az USA számára legfontosabb állam ebben a térségben. Az ukrajnai háború miatt Románia jelentősége fel is értékelődött. A román elit – ellentétben a magyar kormány politikájával – elítélte Putyin Ukrajna elleni agresszióját. A román államfő a NATO főtitkára szeretne lenni, de erre vajmi kevés esélye van, mert fiatalabb korában a Securitate tisztje volt.

A NATO figyelmeztette Orbánt

A Reuters beszámolt arról, hogy a magyar miniszterelnök figyelmét felhívták arra, hogy egy NATO szövetséges számára az ukrajnai háború idején veszélyes az a jó viszony, melyet Orbán Viktor Putyinnal ápol. A Reuters idézi ezzel kapcsolatban David Pressman amerikai nagykövetet, aki szerint :

”Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a veszélyeket, melyek a magyar kormány viselkedése miatt kialakultak.”

A budapesti NATO nagykövetek már figyelmeztették Orbán Viktort azt követően, hogy a magyar miniszterelnök vígan parolázott Putyin orosz elnökkel Pekingben az ukrajnai háború kellős közepén.

Mit akar elérni Putyin Ukrajnában?

Az újjáválasztott elnök azt hangsúlyozta:

“A győzelem” után, hogy a következő hatéves periódusának fő célja az ukrajnai “különleges hadművelet” céljainak elérése.

Kezdetben Putyin háromnapos villámháborúval el akarta foglalni egész Ukrajnát, de ez a próbálkozása szánalmasan megbukott. Kiderült, hogy sem az orosz hírszerzés sem a hadsereg nem képes ilyen akcióra. Azóta Putyin rögtönöz, és a NATO tagállamok szintúgy. Oroszország átállította gazdaságát, már a GDP több mint 7%-át fordítják katonai célokra. A NATO-ban 2% a norma, de sok tagállam például Németország és Franciaország ezt sem tartják be. Ettől függetlenül Macron elnök azt javasolja, hogy a NATO küldjön csapatokat Ukrajnába. Ezt Moszkva világháborús fenyegetésnek tekinthetné, ezért Németország és az Egyesült Államok is elutasítja.

Mi a NATO álláspontja Ukrajnával kapcsolatban?

Mindaddig támogatni Ukrajnát amíg az ki nem űzi az orosz csapatokat a saját területéről. Ukrajna erre képtelen: sem elég katonája sem elég fegyvere sincs ehhez, ráadásul akadozik a nyugati pénzügyi támogatás is. Donald Trump hívei – köztük Orbán Viktor – mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy Ukrajna ne jusson kellő támogatáshoz. Ugyanakkor a két éve tartó háború bebizonyította, hogy Ukrajna nyugati támogatással sem képes legyőzni Oroszországot. Csakis diplomáciai megoldás lehetséges, de erre jelenleg egyik fél sem áll készen.

Orbán Viktor veje után Trump veje is az ingatlanszektorban nyomul Belgrádban

Jared Kushner, aki 2009 óta a férje Ivanka Trumpnak, és nejével együtt az elnök tanácsadói voltak 2017 és 2020 között, X-en jelentette be nagyszabású ingatlan terveit, melyben az első helyen Belgrád áll, de szerepel rajta Albánia és Montenegro is.

Belgrádban a jugoszláv néphadsereg egykori központja Jared Kushner célpontja. Ezt az amerikai légierő szétbombázta, de most Trump veje akarja újjáépíteni. Lehet, hogy Trump toronyépül Belgrádban a jugoszláv dicsőség egykori helyszínén? Hivatalosan egyelőre cáfolják a szerb fővárosban, hogy befejezett tényről lenne szó, de azt elismerték, hogy folynak a tárgyalások Donald Trump vejével, aki minden bizonnyal vissza akar térni a hatalomba Washingtonban, ha híres apósa megnyeri az elnökválasztást idén novemberben.

Tiborcz nyomában

Orbán Viktor veje is több fontos ingatlan tulajdonosa Belgrád belvárosában. Milyen pénzből vásárolta ezt meg a 37 éves törekvő fiatalember? Minden bizonnyal bankhitelből hiszen ki ne hitelezne szívesen a majd mindenható miniszterelnök vejének Magyarországon? Persze a legutóbbi választás előtt kissé megrendült a bizalom: akkor Tiborcz István és Orbán Ráhel Orbán Viktor három unokájával együtt Marbellán, a hírhedt gengszter korzón kezdett új életet 2021 őszén. Ám 2022-ben Orbán Viktor újra nagy fölénnyel nyert, és a vitéz vő családostól visszatért. A Balkán Orbán Viktor nyomulásának kedvenc útvonala, ezért is érte el, hogy a térség uniós belépéséért felelős brüsszeli biztosa magyar legyen. Orbán menekülő útja Szerbia felé vezet. Ha minden kötél szakad, és az USA budapesti nagykövete nemigen hagyott kétséget afelől, hogy megpróbálják levadászni  Orbán Viktort, ha megnyerik a választást novemberben. Ezért is teszi minden tétjét Trumpra a magyar miniszterelnök, aki nemrég készített családi fotót Floridában Donald Trumppal.

Szerbia azért jó menekülő út a magyar miniszterelnöknek, mert közel van. Ráadásul jó kapcsolat fűzi Oroszországhoz vagyis nem akarja elveszejteni Putyin “kedves magyar barátját”.

Orbánt és Tiborczot tehát lehet érteni, de mi haszna van ebből a magyar választópolgárnak? Orbán, ha őszinte lenne egy pillanatra, akkor így válaszolna: kit érdekel?!…

Kínai békegalamb Ukrajna fölött?

0

Li Huj kínai diplomata, Hszi Csin-ping elnök különmegbízottja körutat tett a két háborúskodó országban, Brüsszelben és néhány uniós állam fővárosában, hogy felmérje egy fegyverszünet esélyeit, és nem sok jót tapasztalt.

A politikai megoldás egyre távolodni látszik miközben Macron francia elnök már azt javasolta, hogy a NATO tagállamok küldjenek csapatokat Ukrajnába. Ettől Biden amerikai elnök és Scholz német kancellár ugyan elhatárolta magát, de Putyin szóvivője, Peszkov szerint ez háborút jelenthetne Oroszország és a NATO között. Putyin közölte: bevetné az atomfegyvert is “Oroszország védelmében”. Az orosz elnök Oroszország részének tekinti a meghódított ukrán tartományokat is.

Weimari háromszög: ne hagyjuk Oroszországot győzni!

Berlinben a német kancellár, a francia elnök és a lengyel miniszterelnök vitatta meg Ukrajna helyzetét, amely mind drámaibb hiszen egyre nagyobb a hiány katonákban és fegyverekben, és a külföldi segítség is akadozik. Scholz kancellár hangsúlyozta: hogyha kell, akkor a világpiacról vásárolnak fegyvereket Ukrajna támogatására. Csehország már közölte: 800 ezer tüzérségi lövedéket vásárol a világpiacon, hogy ily módon támogassa Ukrajnát.

Olaszország viszont attól tart, hogy a NATO csapatok jelenléte a harmadik világháborúhoz vezethetne:

“Segíteni kell Ukrajnát abban, hogy védekezzen az orosz agresszió ellen, de a NATO belépése az Oroszország elleni háborúba a harmadik világháborúval fenyeget”

– hangsúlyozta Antonio Tajani olasz külügyminiszter.

Zelenszkij ukrán elnök szerint

“Már folyamatban is van a harmadik világháború, és Putyin nem áll le addig ameddig le nem győzik.”

Csakhogy Ukrajna katonai győzelmét Oroszország fölött egyre kevesebb katonai szakértő tekinti realitásnak hiszen az erőviszonyok Putyinnak kedveznek.

Ferenc pápa ezért is jelentette ki néhány nappal ezelőtt, hogy “nem szégyen felmutatni a fehér zászlót”, és hogy “mindenképp tárgyalni kellene a béke érdekében.”

Jelenleg erre Ukrajna vezetői és az Európai Unió nem áll készen, de a döntést az Egyesült Államokban hozzák meg. Biden elnök leváltotta Victoria Nulandot, azt a külügyi államtitkárt, aki a háborús politikát képviselte Ukrajnában. Victoria Nuland volt az, aki egy gyenge pillanatában elárulta, hogy az Egyesült Államok 5 milliárd dollárt költött arra, hogy megbuktassa az oroszbarát rendszert Kijevben.

“Trump egy centet sem adna Ukrajnának”

Ezt mondta Orbán Viktor, aki Floridában tárgyalt az Egyesült Államok ex elnökével. Trump az ukránok feje fölött tárgyalna Putyinnal, és ily módon vetne véget a háborúnak. John Bolton Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az ex elnök hogyha visszakerülne a Fehér Házba, akkor közvetlenül tárgyalna az USA ellenfeleivel: Putyin orosz elnökkel, Hszi Csin- ping kínai államfővel, az iráni vezetőkkel és Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral.

Az USA 2021-ben nyilvánította stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot, Biden kezdettől fogva hidegháborús politikát folytat.

Ezt a republikánusok elvetik, és megpróbálnak valamiféle modus vivendit találni Kínával és Oroszországgal. Kissinger ex külügyminiszter, aki tető alá hozta az USA – kínai együttműködést 1972-ben, még százéves korában is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja helyrehozni az amerikai-kínai kapcsolatokat. Az együttműködésnek hála Kína a világ második számú nagyhatalma lett, és Hszi Csin-ping elnök emiatt jelentette be, hogy Peking G2- es világot akar vagyis olyat, melyet az Egyesült Államok és Kína együtt irányít. Washingtonban erről egyelőre hallani sem akarnak, de az 1,4 milliárd lakosú Kína GDP-je még mindig kétszer olyan gyorsan növekszik mint a 330 milliós Egyesült Államoké.

ENSZ: Az oroszok a hadifoglyokat szadista módon megkínozzák

Az ukrán katonákat hónapok óta kínozzák orosz fogságban – derül ki az ENSZ ma közzétett jelentéséből, amely rendkívüli szintű szenvedést ír le.

A visszaélés „szörnyű”, rendszerszintű és széles körben elterjedt – jelentette az ENSZ Ukrajnával foglalkozó Emberi Jogi Tanácsa Genfben.

Állítólag a hadifoglyokat rendszeresen erősen verték és áramütéssel kínozták, néha a nemi szervükön is. A jelentésben egy férfi leírása szerepelt, akinek a fogságban eltört a farkcsontja, a kulcscsontja és a fogai. Azt is elmondta az ENSZ-tisztviselőknek, hogy olyan súlyosan megverték, hogy vérzett a végbélnyílásából.

A férfi kétségbeesésében megpróbált öngyilkos lenni. Mióta szabadult, 36 műtéten kellett átesnie. A jelentés szerint a hadifoglyokat 9-15 hónapig tartották fogva Oroszországban és Ukrajna területén.

„Az áldozatok jelentései kíméletlen, brutális bánásmódot tárnak fel, amely súlyos fájdalmat és szenvedést okozott nekik a fogva tartás szinte teljes időtartama alatt, az emberi méltóság nyilvánvaló figyelmen kívül hagyásával, ami hosszú távú testi és lelki traumát okozott”

– áll a közleményben.

A jelentés szerint az áldozatok szenvedtek az éhségtől, férgeket, szappant, papírt és kutyaeledel-maradványokat fogyasztottak, ami a jelentés szerint hirtelen testsúlycsökkenést okozott. A bizottság szerint az orosz katonaság tagjai és börtöntisztviselők által végrehajtott kínzás háborús bűnnek minősül.

A jelentések leírják az ukrán civilek elleni kínzást és szexuális bűncselekményeket is. Egy esetben egy 42 éves terhes nőt és fia 17 éves barátnőjét erőszakolta meg két orosz katona.

Betilthatják a kínai TikTokot az USA-ban

Nem zárható ki, hogy Kína befolyásolni akarja az amerikai választásokat a TikTokkal” – mondta a washingtoni képviselőház titkosszolgálati bizottsága előtt Avril Haines, a National Intelligence főnöke.

Szerdán szavazott erről a képviselőház, ahol kétharmados többség kellett ahhoz, hogy kitiltsák a TikTokot az Egyesült Államokból. Hátravan még a szenátus, Biden elnök közölte, hogy aláírja a törvényt, ha a Kongresszus megszavazza azt.

Több mint 170 millió amerikai használja a TikTokot, ezért a betiltása egy választási évben nem menne könnyen – hangzott el a CNBC gazdasági televízióban. Az amerikai titkosszolgálat viszont hétfőn közzétett egy jelentést arról, hogy 2022-ben az időközi választások idején a TikTok megpróbálta befolyásolni mindkét nagy párt egyes jelöltjeinek a megválasztását. A TikTok vezetői letették a nagyesküt, hogy nem osztják meg amerikai felhasználóik adatait a kínai titkosszolgálattal, de kevesen hisznek nekik az Egyesült Államokban.

Nemcsak Avril Haines, a titkosszolgálatokat felügyelő National Intelligence főnöke tartja problematikusnak a TikTok szereplését az amerikai politikában, de az FBI vezetője is úgy nyilatkozott, hogy

“a kínai cég nemzetbiztonsági problémát jelent.”

Christopher Wray kijelentette:

”az amerikai polgároknak el kell dönteniük, hogy akarják-e azt, hogy adataik a kínai kormányzat kezébe kerüljenek?!”

A Biden kormányzat 2021-ben Kínát az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfelévé nyilvánította.

Mit szólnak mindehhez a kínaiak?

Peking: meggyengült az USA vezető szerepe

A kínai kommunista párt angol nyelvű lapjában szakértők bírálták azt az amerikai nemzetbiztonsági jelentést, mely a többi között a TikTokot is azzal gyanúsítja, hogy befolyásolni próbálta a 2022-es választásokat az Egyesült Államokban.

Lü Hsziang, kínai Amerika szakértő így nyilatkozott a pekingi Global Timesnak:

”Kettős szerepe van a titkosszolgálatnak az Egyesült Államokban, az egyik az, hogy információkat gyűjtsenek, a másik pedig az, hogy dezinformációkat terjesszenek. Maga Biden elnök áll amögött a kampány mögött, hogy tiltsák ki a TikTokot az Egyesült Államokból.”

A kínai szakértő szerint a titkosszolgálati jelentés nem más mint Biden politikájának támogatása a választási évben miközben meggyengült az USA vezető szerepe a világban ahogy azt az ukrajnai háború és a gázai konfliktus is bizonyítja.

Majd pedig idézte Vang Ji külügyminisztert, aki nemrég feltette a kérdést:

“Ha az Egyesült Államok csak maga akar prosperálni, és megtagadja ezt másoktól, akkor ezzel kérdésessé teszi a fair playt a nemzetközi kapcsolatokban.”

Az izraeli Gynica megkezdte az endometriózis gyógyításának klinikai vizsgálatát

Az izraeli biotechnológiai startup, a Gynica bejelentette, hogy elindította az endometriózis kezelésének klinikai vizsgálatát, ami reményt ébreszt a betegség gyógyításában, amely a világon minden tizedik reproduktív korú nőt és lányt érint – írja Times of Israel.

Yotam Hod vezérigazgató elmondta, hogy Gynica az elmúlt négy évben végzett preklinikai kutatást és fejlesztést „e hatalmas kielégítetlen szükséglet érdekében”.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az endometriózis, amelynek nincs ismert gyógymódja, körülbelül 190 millió reproduktív korú nőt érint világszerte.

A betegség a méh nyálkahártyájához hasonló szövet növekedését okozza azon kívül, ami súlyos fájdalmat okozhat a medencében, vagy megnehezíti a teherbeesést.

„Ez a kísérlet jelentős előrelépést jelent küldetésünkben, hogy forradalmasítsuk az ellátást, és jobb életminőséget biztosítsunk a világszerte endometriózisban szenvedő nők milliói számára” – mondja Hod.

Az első ilyen klinikai vizsgálat az intravaginális gyógyszeradagoló platform és a két szabadalmaztatott gyógyszerjelölt, az S-301 és az S-302 biztonságosságát, tolerálhatóságát és interakcióját értékelné a vállalat szerint. A Careggi Egyetemi Kórházban, Firenzében, Olaszországban végzik majd.

Az 1. fázis pozitív eredményére várva a vállalat azt mondja, hogy azonnal megkezdi a 2. fázis hatékonysági vizsgálatait.

A Gynica célja, hogy új megoldásait regisztrálja az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA) és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságánál (FDA).

5 milliárd eurós  uniós fegyverzettámogatás Ukrajnának

A brüsszeli Politico szerint az Európai Unió tagállamai hiába állítják azt, hogy az új 5 milliárd eurós alap Ukrajna fegyverzet ellátását segíti, mert valójában jórészt arról van szó, hogy a nemzeti alapon nyújtott támogatásokat ezentúl uniós segélynek tüntetik fel.

Németország, amely közölte, hogy a rá jutó 1,2 eurót esze ágában sincsen befizetni az uniós Ukrajna támogató alapba hiszen már 2,4 milliárd euró értékben szállított fegyvert az Oroszország által 2022 februárjában megtámadott országnak.

Pedig Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője azt írta az X-en, hogy

“ez az 5 milliárd eurós alap is jól mutatja, hogy az Európai Unió mindent megtesz azért, hogy felülkerekedjen Oroszországgal szemben.”

Németország eredetileg azt akarta, hogy száz százalékban írják le fegyver szállításait Ukrajnába, de végülis belement abba, hogy ez csak 50%-ban történjen meg. A franciák ragaszkodtak ahhoz, hogy csak uniós fegyvereket lehessen vásárolni ebből a pénzből, de kiderült: az Európai Unió gyárai nem tudnak elég lőszert előállítani. Ezért Csehország 800 ezer tüzérségi lőszert unión kívüli cégektől vásárolt, hogy így segítsen Ukrajnának. Magyarország nem küld fegyvert, de az ukrán tankok Magyarországon finomított orosz dizel olajjal harcolnak a fronton Ukrajnában.

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn döntenek az 5 milliárd eurós fegyverzettámogatási alapról. A magyar diplomácia blokkol egy 600 millió eurós támogatási alapot Ukrajnának, és kérdés, hogy miképp szavaz Szijjártó Péter hétfőn. Február elsején az uniós csúcson Orbán Viktor kapitulált az ukrán segély csomag ügyében, de kérdés, hogy hosszú távon mit változtat ez a magyar diplomácia magatartásán Brüsszelben.

Putyin: készen állunk az atomháborúra

A választások előtt álló orosz elnök ezt nyilatkozta válaszul Macron elnöknek arra az ötletére, hogy NATO csapatokat lehetne küldeni Ukrajnába. Putyin hangsúlyozta, hogy csakis Oroszország védelmében vetne be atomfegyvert, de Ukrajna néhány tartományát ő már orosz területnek tekinti.

Putyin ugyanakkor azt állította, hogy “készen állunk a béketárgyalásokra”.

Mit mondott erről William Burns, a CIA igazgatója, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában?

“Putyin csak színházat játszik” – jelentette ki a szenátus előtt.

“Ha viszont Ukrajna megkapná az amerikai támogatást, akkor ellen tudna állni Oroszországnak, és erősebb pozícióból tárgyalhatna az oroszokkal.”

Biden elnök 60 milliárd dollárt szeretne eljuttatni Ukrajnának, de Trump republikánus barátai ezt blokkolják.

Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette: Trump egy centet sem adna Ukrajna támogatására. A magyar miniszterelnök Floridában tárgyalt az USA ex elnökével, aki vissza szeretne kerülni a Fehér Házba.

Patyomkin herceg nyomában

Nagy Katalin kegyence Ukrajnában mutatta be kifestett világát a cárnőnek, és a hazugság ma is jól jellemzi mindkét felet a konfliktusban. Mind Moszkva mind pedig Kijev messze eltúlozza a másik fél veszteségeit, és elhallgatja a sajátját. Katonai szakértők szerint eddig mindkét fél körülbelül félmillió katonát veszített halottakban és sebesültekben – mondta Resperger István katonai szakértő az ATV Ostrom című műsorában.

William Burns CIA igazgató ugyan arról beszélt a szenátorok előtt, hogy Ukrajna képes kitartani 2024- ben, és azután támadni 2025-ben, de az amerikai katonai szakértők többsége nem osztja ezt a kincstári optimizmust. Szinte mindenki kizárja Ukrajna katonai győzelmének lehetőségét az orosz túlerővel szemben.

“Az orosz offenzíva következtében összeomolhat az ukrán front”

– írja Ben Barry katonai szakértő az International Institute for Strategic Studies oldalon, ahol kifejti, hogy “az oroszok a nagy emberáldozattal nem törődve előre akarnak nyomulni a fronton miközben az ukránoknak hiányuk van elsősorban tüzérségi lőszerből.”

A szakértő hozzáfűzi:

”az oroszok sok szerződéses katonát toboroztak, és felfuttatták a tankok termelését úgyhogy legkevesebb két évig pótolni tudják a jelentős veszteségeket.”

Mi a helyzet az ukrán oldalon?

“Az ukránok defenzívába szorultak, és ha nem kapják meg a kért korszerű fegyvereket a Nyugattól, akkor nehezen tarthatják magukat. Különösen nagyok a létszám gondok. A fronton harcoló katonák átlagos életkora 43 év. Zaluzsnij vezérkari főnök 500 ezer új katonát kért Zelenszkij elnöktől, aki ehelyett leváltotta őt, de a helyzet így lassan tarthatatlan lesz.”

Konklúzió: “ha nem érkezik meg a jelentős nyugati katonai segély, akkor fennmarad az orosz fölény, és folytatódik a véres háború, melyben egyelőre Oroszország van fölényben” – írja a szakértő az International Institute for Strategic Studies Military Balance+ oldalán.

A háború két éve alatt négy Lukoil vezető halt meg furcsa körülmények között

Oroszország második legnagyobb olajvállalatának vezetése nem élvezi Putyin bizalmát: immár a negyedik vezető távozott villámgyorsan az élők sorából.

Holtan találták az 54 éves Vitalij Robertuszt, a Lukoil alelnökét. Hirtelen halállal halt az amúgy egészséges menedzser éppúgy mint Alekszandr Szubbotyin, a Lukoil egy másik vezetője, akiről a bulvárlapok azt írták, hogy saját magát mérgezte meg egy sámánista szertartás közben. Mindez 2022 májusában történt nem sokkal azután, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én. Ezt követően pedig szankciók özöne zúdult az orosz cégekre és olyan oligarchákra, akik közel álltak Putyinhoz. Egyikük, Vlagyimir Nyekraszov, a Lukoil igazgató tanácsának elnöke múlt októberben  adta át lelkét teremtőjének “szívroham” következtében. Elődjét is ily módon akarta eltenni láb alól a KGB utód szervezete, az FSZB, de ő ellenállt mire kidobták egy moszkvai kórház épületének hatodik emeletéről. Ez az orosz Windows program, melyet Putyin előszeretettel alkalmaz olyankor, ha figyelmeztetni kívánja az elit renitens tagjait: eddig és ne tovább! Ravil Maganov esete, mely 2022 szeptemberében történt, az árulóknak szánt figyelmeztetés volt.

Aki nem hallgat, az meghal

Mit követett el Maganov? Ő korábban a Gazprombankban dolgozott, amelynek sok más feladat mellett az a megtisztelő feladat jutott, hogy Putyin rajta keresztül pénzelte külföldi barátait. Voltak, akik ezt nyíltan vállalták az ukrajnai háború előtt mint Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobb vezére, akinek választási kampányait jelentős részben az orosz elnök finanszírozta. Ellenfele, Macron elnök becsukta a kiskaput, a törvény immár csak olyan külső finanszírozást engedélyez, amely uniós államból érkezik. Itt került a képbe Orbán Viktor, akinek utasítására egy kormányhű bank 10 millió eurós kölcsönt nyújtott Marine Le Pen asszonynak, aki ezzel együtt elbukta az elnökválasztási kampányt. Lehet, hogy Orbán Viktor Putyintól kapott pénzt erre? A kérdés jogos, mert a kórház ablakából kiesett Maganov kicsempészett egy listát a Gazprombanktól a brit hírszerzésnek. Ezért kellett meghalnia.

A listán Putyin külföldi barátai voltak, akiknek neve mellett csinos összegek szerepeltek – rendszeres átutalásként.

A Gazprombank listáját a brit hírszerzés eljuttatta a CIA-nak is. Ott érdeklődtek a kissé ideges magyar diplomaták arról, hogy vannak-e magyar nevek a listán? Mosolyogva azt közölték velük Washingtonban, hogy “egyelőre nem találtunk magyar nevet Putyin barátainak listáján”. De hát több lista is lehet, és egyiken szerepelhet Orbán Viktor neve is egy csinos összeggel, amelyet igen nehéz lenne megmagyarázni. Putyin mosolyában ez is benne lehet amikor parolázik Orbán Viktorral. Legutóbb erre Pekingben került sor jóval az ukrajnai háború kirobbanása után. Orbán Viktor az egyetlen olyan vezető a 27 tagú Európai Unióban, aki az Ukrajna elleni agresszió óta nem látogatott el Kijevbe viszont kezet rázott Putyinnal. A magyar miniszterelnöknek erre talán megvolt az anyagi alapja is, mert Magyarország nem sokat profitált Putyin “barátságából”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK