Az amerikai szankciók nem változtatnak azon, hogy vásárolunk olajat Irántól – nyilatkozott Törökország majd mindenható elnöke azon a repülőgépen, mely hazafele szállította őt New Yorkból, ahol részt vett az ENSZ közgyűlésén.
Trump elnök nemrég újabb szankciókat jelentett be Irán ellen, mert Washington szerint ők hajtottak végre drón támadást Szaúd Arábiában a világ legnagyobb olajfeldolgozója ellen. Az irániak ezt tagadják. Törökország Irán szövetségese a Közel Keleten. Törökország, Irán és Oroszország fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen találkoznak egymással, hogy egyeztessék katonai terveiket.
Az USA és Törökország között amúgy is feszült a viszony, mert a törökök orosz rakétavédelmi rendszert vásároltak annak ellenére, hogy Törökország NATO tagállam. Trump emiatt szankciókkal fenyegette meg Törökországot, de egyelőre ebből nem lett semmi. Washingtonban ugyanis úgy látják: az amerikai szankciók padlóra küldhetik Erdogan elnököt, mert összeomolhatna Törökország gazdasága. Ezt a válságot pedig mindenképp igyekeznek elkerülni az Egyesült Államokban, ahol Törökország mindennek ellenére stratégiai szövetségesnek tekintik.
Naponta csaknem 500-an halnak bele a járványba, de az oltásellenesség nem csökken. Ha minden így megy tovább, akkor Románia vírusrekorder lehet Európában a fertőzöttek és a halálos áldozatok tekintetében.
Szerdán több mint 17 ezer új fertőzöttet regisztráltak. A Covid halottak száma egyetlen napon 414! Az intenzív osztályok mindenütt megteltek Romániában. románia segítséget kért, ezért néhány Covid beteget Magyarországra szállítottak a szegedi illetve a debreceni klinikára.
A Székelyföldön sajnos nagy az oltás ellenesség, és emiatt óriási a veszélye annak, hogy sokan válnak a negyedik hullám áldozatává.
A hivatalos jelentések szerint a halálos áldozatok száma átlépte a 43 ezret. Ez relatíve még mindig kisebb mint Magyarországon, ahol több mint 30 ezren váltak a járvány áldozatává. Románia népessége körülbelül a kétszerese Magyarországénak.
Erdélyi buszok a békemenetre
Az október 23-i tüntetésre a magyar kormány Erdélyből is szállítani akar résztvevőket, hogy ezzel is növelje a létszámot.
A tömegdemonstráció már eleve veszélyes a vírus terjedése szempontjából, de egy több órán át tartó autóbusz út szinte ideális körülményeket kínál a Covid 19 vírus terjedésének.
Ebben az esetben a politikai cél nyilvánvalóan felülírja a józan ész szabályait hiszen a vírus terjedése Magyarországon is felgyorsult.
A Semmelweis egyetem, melynek rektora, Merkely Béla professzor – a vírus elleni küzdelem arca – teljes kórház látogatási tilalmat rendelt el.
Mindeközben a foter.ro portál azt írja, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint még akár egymillióra is növekedhet a Covid 19 vírus halálos áldozatainak a száma Romániában.
80 éve 9000 francia rendőr és csendőr tartóztatott le és adott át a náciknak 13 ezer zsidót, köztük 4115 gyereket. Emlékeztetett Emmanuel Macron elnök a francia hatóságok felelősségét hangsúlyozva.
“Bizony a mi törvényeink voltak melyek alapján a francia rendőrök többezer családot összeszedtek és idehoztak”
– mondta azon a pályaudvaron, ahol összegyűjtötték a zsidókat, hogy azután haláltáborokba szállítsák őket.
A 90 ezer zsidó döntő többsége ott is halt meg, mindössze 10 ezren tértek vissza Franciaországba. Ezt a helyet emlékmúzeummá alakították.
“Most is ébereknek kell lennünk az antiszemitizmussal szemben, amely fokozódik Franciaországban”
– hangoztatta a köztársasági elnök.
“A negyvenes években beindult mechanizmus régi gyűlöletre épített. Ma is megtalálhatjuk ezt a régi gyűlöletet. Még nem végeztünk az antiszemitizmussal” – jelentette ki Macron elnök.
Antiszemita elnökjelölt
Eric Zemmour szélsőjobboldali jelölt a legutóbbi elnökválasztáson, mentegetni próbálta Pétain marsallt, aki kiadta a parancsot a francia rendőröknek és csendőröknek a zsidók begyűjtésére. Eric Zemmour, aki magát berber zsidónak nevezi, azzal mentegette Pétain marsallt, akit háborús bűneiért életfogytiglanra ítéltek, hogy zsidókat mentett annak idején. Erről Macron elnök most azt mondta: “Sem Pétain sem Laval (egyikük az államfő másikuk pedig miniszterelnök volt a nácibarát rendszer idején. Lavalt mint háborús bűnöst kivégezték.) nem akarta menteni a zsidókat. Ez történelemhamisítás!”
Majd hozzátette anélkül, hogy megnevezte volna Eric Zemmourt: “ez televíziós kommentátor azok közé tartozik, akik összetévesztik a szólásszabadságot az antiszemitizmussal. Sohasem engedhetünk ennek. Ezt el kell nyomnunk és meg kell büntetnünk. Emlékeznünk kell és tanítani kell a múltat!” – hangsúlyozta Macron.
A francia elnökválasztási kampány előtt Orbán Viktor miniszterelnök találkozott Budapesten Eric Zemmourral éppúgy, mint a másik szélsőjobboldali jelölttel, Marine Le Pen asszonnyal. Az utóbbinak még egy több mint 10 millió eurós bank kölcsönt is elintézett Mészáros Lőrinc bankjánál.
Nemcsak a szélsőjobboldali, de az iszlamista antiszemitizmus is aktív Franciaországban
Erről is beszélt elnök, aki emlékeztetett rá, hogy Franciaországban él Európa legnépesebb zsidó és muzulmán közössége egyaránt. Az iszlamista terrorista akciók megmutatták, hogy a muzulmán közösség egy csekély kisebbsége akár erőszakosan is képviseli az antiszemitizmust. Velük szemben a francia állam fellép és megvédi a zsidó közösséget – hangsúlyozta.
Párizsban nemrég ítélték el a nagy iszlamista terrorakció egyetlen terrorista túlélőjét. Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök a terrorakciók hírére Párizsba sietett, és arra buzdította a zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe. Az akkori francia államfő, Francois Hollande ezt elutasította mondván: a francia állam megvédi a zsidókat. Bár nőtt az aliját választó francia zsidók száma, de nem jelentősen, így továbbra is Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó közössége.
A jövő heti uniós csúcstalálkozóra készülődve Draghi miniszterelnök azzal az elképzeléssel állt elő, hogy Brüsszelnek azonnali tűzszünetre kellene felszólítania a feleket Ukrajnában. Az olasz elképzelést támogatja Magyarország és Ciprus is.
Az uniós tagállamok többsége – az amerikai elképzelésekhez igazodva – az ukrán kormány maximális támogatása mellett van. Zelenszkij elnöknek az az álláspontja, hogy csakis azután lehet tárgyalni, ha az oroszok kivonultak a megszállt területekről. Morawiecki lengyel miniszterelnök a CNN televíziónak ezért úgy nyilatkozott, hogy a háború sokáig el fog húzódni, de az Európai Uniónak és a NATO-nak kötelessége támogatnia Ukrajnát a végsőkig. Ugyanezt a véleményt fejtette ki Zelenszkij ukrán elnök a davosi világkonferencia előtt.
Morawiecki lengyel miniszterelnököt megkérdezték arról is, hogy jó barátja Orbán Viktor akadályozza az orosz olajembargót. Ezt a lengyel kormányfő elismerte, de hozzátette, hogy sok uniós tagállam örül Orbán szembeszegülésének, mert maga sem akar olajembargót. Földgáz embargót még kevésbé.
Két irány
Soros György Davosban már a harmadik világháborúról beszélt. Kifejtette az amerikai demokrata adminisztráció álláspontját, mely szerint a falhoz kell szorítani Putyint, és a lehetőség szerint végezni vele. Soros György éppúgy mint Morawiecki lengyel miniszterelnök Hitlerhez hasonlították Putyint, akit minden áron meg kell állítani.
Teljesen más álláspontot fejtett ki Davosban Kissinger egykori amerikai külügyminiszter. A veterán diplomata szerint az USA-nak mielőbb tűzszünetre kellene rávennie Zelenszkij ukrán elnök – azon az áron is, ha ez területi engedményeket jelent Putyinnak. A republikánus Kissinger szerint Oroszországra szüksége van az európai békerendszernek, ezért alkut kell kötni Putyinnal. Meg kell akadályozni egy kínai-orosz szövetséget. Lényegében ugyanez a véleménye Draghi olasz miniszterelnöknek, Macron francia elnöknek és Scholz német kancellárnak is. Ehhez az állásponthoz csatlakozik most Orbán Viktor, aki megpróbálja megőrizni kapcsolatait Oroszországgal a háború ellenére is. A két vonal összecsapása várható a jövő heti uniós csúcson. Ursula von der Leyen asszony jelezte: az olajembargót nem vitatják meg, mert nincs konszenzus.
Megtárgyalják viszont azt a brüsszeli javaslatot, mely szerint el kell kobozni az orosz oligarchák mintegy 10 milliárd eurós befagyasztott vagyonát az Európai Unióban. Brüsszel szerint ebből lehetne részben finanszírozni Ukrajna újjáépítését.
Putyin elnök egy északi büntető táborba küldte legfőbb ellenfelét a tél kellős közepén. Navalnij ügyvédei sem találták egy ideig az ügyfelüket a világ végén, de végül a karácsonyi készülődés idején csak ráakadtak miután az amerikai és más nyugati nagykövetségek Moszkvában tudatták Putyinnal: a sztálini módszerek alkalmazása politikai ellenfelével szemben végképp tárgyalóképtelenné tenné az orosz diktátort a Nyugat szemében.
Moszkvában ugyanis elterjedt a hír: Putyin azért küldi isten háta mögötti helyre politikai ellenfelét, hogy megtörje őt, és aztán Navalnij a nyilvánosság előtt kérjen bocsánatot minden oroszok urától. Putyin jövőre választásra készül, és a megnyerhetetlen ukrajnai háború az életszínvonal csökkenésével együtt kikezdte a népszerűségét. Putyin tárgyalni szeretne a Nyugattal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött – ahogy erről a New York Times is beszámolt. Washingtonban erre egyelőre nemet mondanak, de a háttérben folynak a tárgyalások a CIA és az orosz hírszerzés között Törökországban.
Az orosz karácsony Vizkeresztkor van, ilyenkor a Mikulást ünneplik: Moszkvában például Mikulás futást rendeztek. Ezért jelentkezett be úgy Twitteren Navalnij, hogy “jó a kedvem ahogy egy Mikuláshoz illik. Jól vagyok, örülök, hogy végre sikerült az átszállítás, ami húsz napig tartott. Még egyszer köszönöm mindenkinek a támogatást. Boldog ünnepeket mindenkinek. Mivel én vagyok a Mikulás, ezért valószínűleg kíváncsiak vagytok az ajándékokra. Én mint Mikulás különleges rendszerben élek, ezért ajándékra csakis azok számíthatnak, akik különösen rosszak voltak.”
Az orosz ellenzék e vezérét Novicsok méreggel akarta eltenni láb alól a titkosrendőrség Putyin parancsára 2020-ban, de az orvosok megmentették. Németországban lábadozott, majd hazatért, hogy folytassa a harcot Putyin nemzeti együttműködési rendszere ellen. Hazatérése után újra lecsukták, és egyre újabb vádakkal tartják börtönben – jelenleg a sarkvidéken.
Putyin szóvivője egyébként megdicsérte Orbán Viktort, mert megvétózta az uniós segélycsomagot Ukrajnának a legutóbbi csúcstalálkozón.
Orbán – Zelenszkij csúcs
Az ukrán államfő meghívta a magyar miniszterelnököt, aki az egyetlen olyan vezető az Európai Unióban, aki még nem járt Kijevben. Az ukrán sajtó szerint Orbán Viktor a meghívást elfogadta, és a két fél már meg is kezdte a csúcstalálkozó előkészítését. Mind Washington mind Brüsszel ösztönzi mind a két felet a találkozóra, mert Orbán külpolitikája Putyin kezére játszik, és ez mind jobban zavarja mind a NATO-t mind pedig az Európai Uniót. Jelenleg Zelenszkij és Orbán Viktor áll az előtérben, de valójában a nagyhatalmak az ukrajnai rendezésen gondolkodnak. A háború Ukrajnában már csaknem két éve tart, és csaknem mindenki belátja már, hogy megnyerhetetlen. Csakhogy a tűzszünethez valamiféle politikai alku kellene, amelyet azután Zelenszkij elnöknek vagy az utódának kellene majd elfogadtatnia Ukrajna népével. Orbán Viktor utalhat a trianoni békére, melyet a magyar közvélemény sohasem fogadott el, de a magyar társadalom mégiscsak ezek között a határok között él már több mint száz éve. A nagyhatalmak számára a kis országok nemzeti közvéleménye sohasem számított túlságosan sokat. Ezt Zelenszkij elnök pontosan tudja, és ezért nem véletlenül halogatja az elnökválasztást, mert attól tart, hogy az USA esetleg Zaluzsnij tábornokot, a vezérkar főnökét tekinti a jövő emberének, aki képes lesz elfogadtatni a hazai közvéleménnyel a realitásokat, azt, hogy a tűzszünet és még inkább a béke érdekében Ukrajnának területi engedményeket kell tennie.
A New York-i Bloomberg szerint Magyarország és Lengyelország vabankot játszik, mert Donald Trump veresége megváltoztatta az erőviszonyokat a világban.
Mind a magyar mind a magyar vezetés azt állítja, hogy a pénznél fontosabbak az elvek, de erről szó sincsen. Mind Magyarország mind pedig Lengyelország a legnagyobb haszonélvezője az uniós pénzeknek, és ezekről egyáltalán nem kívánnak lemondani. Pusztán arról van szó, hogy nem akarják elfogadni: az EU ellenőrizhesse azt, hogy mire is költik az uniós pénzeket!
A populisták rossz passzban vannak
A Covid-19 vírus válság kezelésében leszerepeltek: Trump vereségének egyik fő oka is épp ez volt. Az Egyesült Államokban van a legtöbb halálos áldozat, a második helyen Brazília áll – élén a populista Jair Bolsonaroval. Európában a legtöbb halott – több mint 50 ezer – Nagy Britanniában van, ahol Boris Johnson miniszterelnök populista húrokat pengetett amíg Trump meg nem bukott. Azóta viszont menesztette főtanácsadóját, a Brexit kampány vezérét. Trump ugyanis azt ígérte Boris Johnsonnak, hogy miután kilép az EU-ból pompás szabadkereskedelmi egyezmény várja majd az USA-val. Az ígéretből semmi se lett. Joe Biden pedig nem is ígér semmi hasonlót. Nagy Britannia az elmúlt 300 év legsúlyosabb válsága előtt áll – mondta a brit pénzügyminiszter.
Budapest és Varsó is rosszul áll
Míg a Covid-19 járvány első hullámát a magyar és a lengyel kormányzat jól kezelte addig a második hullám kezd átcsapni rajtuk. Mindkét ország sikeres volt a járvány előtt: az EU legdinamikusabban fejlődő gazdaságai közé tartoztak. Ennek a világnak vége: mindkét populista rendszer komoly elégedetlenséggel számolhat. Lengyelországban ez már meg is mutatkozik az abortusz tüntetéseken. Orbán Viktor is számol ezzel, ezért bespájzolt: szépen csendben 2,5 milliárd eurós kölcsönt vett fel a nemzetközi pénzpiacon holott korábban elítélte a baloldalt ugyanezért. De mindez kevés lesz, ha meg akarja nyerni a választásokat 2022-ben, mert az életszínvonal csökkenést nemigen bocsátják meg a választók sehol a világon.
Putyin elnök és Erdogan államfő legutóbbi moszkvai tárgyalásain állapodtak meg közös orosz-török őrjáratokról Szíria azon területein ahol még iszlamista milíciák találhatók.
Oroszország és Törökország szembekerült egymással Szíriában miután az oroszok Asszad elnököt támogatják míg a törökök a szír államfő ellenfeleit.
Az orosz-török közös őrjárat a stratégiai fontosságú 4-es autóúton haladt, amely Aleppo szinte földig rombolt városát köti össze Latakiaval a tengerparton. Az orosz-török őrjárat csaknem beleütközött egy civil csoportba az autóúton, ahova iszlamista terroristák tereltek békés polgári lakosokat, akiket emberi pajzsként használnak fel.
A konfliktus elkerülése céljából a közös őrjárat idő előtt befejezte a küldetését – közölte a hadügyminisztérium Moszkvában.
Mi lesz az iszlamista milíciákkal?
Az Asszad elnökkel szemben álló iszlamista milíciákat a törökökön kívül a legtöbb nyugati állam is támogatja. Az oroszok szerint viszont ezek a milíciák terroristák, akiket meg kell semmisíteni! A moszkvai hadügyminisztérium szerint a törökök vállalták, hogy megrendszabályozzák az iszlamista milíciákat Szíriában.
Mindettől függetlenül a feszültség fennmarad, a civilek tömegesen menekülnek a harcok helyszínéről. A törökök ezeket a polgári csoportokat igyekeznek áttenni a görög határon, ahol viszont semmilyen fogadókészség sincsen. Az Európai Unió határvédelmi alakulata, a Frontex újabb egységet küldött a görög határra, hogy megakadályozza a szír migránsok bejutását az Európai Unió területére.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a washingtoni külügy államtitkára, aki Európával és az eurázsiai térséggel foglalkozik kijelentette: ez nem az USA és Oroszország háborúja – ez utóbbi a volt Szovjetuniót jelzi.
Karen Donfried, aki a valasz.hu portálnak nyilatkozott, kijelentette, hogy az Egyesült Államok az igazságos békét támogatja Ukrajnában. Ez mit jelent?
“Ez nem Amerika és Oroszország háborúja. Nem a NATO és Oroszország háborúja. Ez egy olyan háború, melyet Oroszország választott. Ahogy a főnököm, Blinken külügyminiszter szokta mondogatni:
“Ha az oroszok leállnak, akkor vége a háborúnak, ha az ukránok állnak le, akkor vége Ukrajnának.”
Vagyis Ukrajna dolga eldönteni, hogy végződik ez a háború” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár.
Magyarország szerepéről mi a véleménye?
“Magyarországnak megvan a sajátos nézőpontja, de támogatja a NATO konszenzust. Ugyanez látszik az uniós szankciós csomagokon – Magyarország annak a konszenzusnak is részese” – hangsúlyozta az amerikai külügyi államtitkár.
Képmutatás és kettős beszéd
Az Európai Unió elfogadta a tizedik szankciós csomagot is Oroszország ellen. Ezt pontosan Putyin agressziójának első évfordulójára időzítették. A magyar diplomácia követelésére kivették ebből a szankciós csomagból az orosz nukleáris energiát, amely Paks miatt igen érzékeny kérdés. Szijjártó Péter külügyminiszter a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy azért fogadta el a magyar diplomácia a tizedik uniós szankciós csomagot, mert sikerült a neki fontos témát kivenni abból.
Szijjártó Péter röviddel a szankciós viták előtt Párizsban járt, ahol szintén nem szeretnének szankciókat az orosz nukleáris ipar ellen.
Az USA továbbra is importál nukleáris fűtőelemeket Oroszországból.
Orbán régi taktikája az, hogy mást mond Brüsszelben és mást itthon. Nem ő találta ezt ki, de ilyen nagyságrendben ő alkalmazza először a képmutatást. Ilyen erőteljes kampányt csakis Orbán indított az Európai Unió ellen. A NATO-t ritkábban bírálja, de az amerikai diplomáciát egyre gyakrabban. Évértékelő beszédében a budapesti nagykövetek nevéből csinált szóviccet. Kifejezte azt a reményét, hogy nem Puccini lesz az USA következő nagykövete, értsd: akinek puccsot kell szerveznie Orbán Viktor megbuktatására.
Az amerikai diplomácia éppoly képmutató mint a magyar csakhogy Washington erejéhez képest Orbán Viktor valóságos törpe vagy zsebcirkáló. Ez behatárolja a magyar diplomácia lehetőségeit éppúgy mint képmutatási képességét is. Orbán Viktor nemegyszer a nevetségesség határán jár amikor azt akarja elhitetni híveivel, hogy részt vehet a világpolitika irányításában.
Különösen kínos lehet Orbánnak, hogy “lengyel barátainak” sikerült beverekedniük magukat a döntéshozók közé. Nemrég például Németországgal és Franciaországgal együtt ítélték el hármasban Putyin Ukrajna elleni agresszióját.
Orbán Viktor különvéleménye nem oszt és nem szoroz ebben a mezőnyben.
Ettől persze még lehet sikeres a béke propaganda itthon annál is inkább, mert mást nemigen tud adni választóinak, akik nem gazdasági pangásra és életszínvonal csökkenésre szavaztak amikor tavaly újra kétharmaddal megválasztották Orbán Viktort.
Ioana Basescu-t és Elenda Udrea egykori turisztikai minisztert börtönbüntetésre ítélték, mert meg nem engedett módszerekkel szereztek pénz Traian Basescu elnök választási kampányához.
A miniszterasszony több vállalkozót is arra kényszerített, hogy százezer eurós nagyságrendben utaljanak át pénzeket az elnöki kampányhoz még 2009-ben. Az elnök lánya pedig – közjegyzőként – arra akarta rávenni az egyik nagy állami vállalat vezetőjét, hogy százezer euróval csökkentse Basescu elnök kampány adósságait. A korrupció ellenes ügyészség szerint az állami vállalat igazgatója csak a kért összeg egynegyedét utalta át a megjelölt számlára. Ezt a pénzt azután Ioana Basescu és élettársa arra fordította, hogy luxus útra mentek Kubába.
Basescu elnök a romániai elnökválasztás második fordulójában 2009-ben minimális különbséggel győzött: alig fél százalékkal kapott többet mint az ellenfele.
Ioana Basescun és Elenda Udrea ex miniszteren kivül mások is 3-6 éves börtönbüntetést kaptak. Az ítélet ellen a Legfelső Bíróságon lehet fellebbezni, így az ex elnök lányának aligha kell börtönbe vonulnia Romániában.
A hatóságok megfigyelés alatt tartják, zaklatják és üldözik a tüntetőket Lengyelországban, hogy feloszlassák, illetve megelőzzék a tömegtüntetéseket – ez áll az Amnesty International friss jelentésében.
Tüntetés Poznanban a bírósági reform ellen Fotó: MTI/EPA/Jakub Kaczmarczyk
2016 óta rendszeresek a tüntetések Lengyelországban, alkalmanként több ezer, van, hogy több tízezer ember vonult az utcára, hogy békésen tiltakozzon az elnyomó jogszabályok, többek között a nők jogaival kapcsolatos törvények és a jogállamiságot veszélyeztető törvényjavaslatok, például a bírósági reform ellen. Az ENSZ és az EU is elismerte, hogy a tömegtüntetéseknek volt köszönhető, hogy utóbbit az elnök végül nem írta alá.
Az Amnesty International friss jelentése szerint egyre nő a kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza a tüntetéseket.
„A rendőrség megfigyeli, zaklatja, sőt, üldözi a tüntetőket pusztán azért, mert kimondják, amit gondolnak”
– mondta Barbora Černušáková, az Amnesty International Lengyelország-szakértője.
Tüntetés 2017 júliusában Fotó: Pixabay
A jelentés szerint, amikor júliusban több mint 50 lengyel városban tüntettek az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető kormányjavaslatok ellen, akkor a kormány rendőri intézkedésekkel sértette meg a tüntetők szólásszabadságát és a gyülekezési jogukat.
Fémkerítéseket emeltek, hogy a parlamenttől távol tartsák a tüntetőket, és több száz rendőr járőrözött, hogy fizikailag is megakadályozzák a gyülekezést.
Kordonnal zárták le utcákat, fizikailag és verbálisan fenyegették a tüntetőket,
valamint körülvették, vagy más módon kordában tartották őket – áll a jelentésben. Egy nőt állítása szerint meg is vertek, amikor a tüntetéseket fényképezte.
„Én csak álltam ott, amikor
az egyik rendőr bármiféle előzetes figyelmeztetés nélkül megragadott, és nekilökött egy közlekedési lámpa oszlopának. Arcon vágott.
Nem álltam ellen” – mondta. A rendőrök később azt mondták: erre nincs semmi bizonyíték.
Gyertyás virrasztás a bírósági reform ellen Fotó: MTI/EPA/Jakub Kaczmarczyk
Új törvényekkel is szigorítják a gyülekezési jogot. 2016 decemberében fogadta el a lengyel parlament a jogszabályt, amely a „ciklikus tüntetéseket” részesíti előnyben, vagyis azokat, amelyeket ugyanazok az emberek ugyanazon a helyen, évente többször szerveznek.
Ilyenek pedig általában a kormánypárti menetek, amelyek más tüntetések rovására élveznek előnyöket.
Az ezek ellen valló tüntetések tilalma ellenére rendszeresen tartottak ellendemonstrációkat. Több tucat ellentüntetőt állítottak bíróság elé kisebb vádakkal, mint például „a jogos gyülekezés akadályozása”, illetve bűncselekmény, például „egyházi törvény rosszindulatú akadályozása” vádjával, mivel a havonta megrendezett kormánypárti felvonulást vallási menetnek nevezték.
Forrás: Wikimedia Commons
A békés tüntetések fizikai megakadályozása mellett a hatóságok a tüntetőket intenzív felügyelet és megfigyelés alá vonja, többek között követik őket, felmennek a lakásukra. Sokukat meg is vádolták, és bírósági eljárást indítottak ellenük. Barbora Černušáková szerint
„a lengyel kormány megpróbálja megfélemlíteni azokat, akik békésen szeretnének tüntetni.”
Azt mondta: „Az, hogy a békés tüntetőket kriminalizálhatják pusztán azért, mert a szólásszabadsághoz és a békés gyülekezéshez való jogukat gyakorolják, sötét képet fest a mai Lengyelországról. Ezek a kisstílű és bosszúvágyó vádak híven tükrözik a civil társadalom számára biztosított zsugorodó teret, és azonnal ejteni kell őket.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
