Fontos

Az EU pénzügyi érdekeinek védelméről

0

Az EU-ról szokás azt mondani, hogy ha állathoz hasonlítanák, vagy a fejőstehén, vagy a bűnbak kerülne szóba először. Előbbi azt is jelenti, hogy keveseknek jut eszébe, hogy az ő saját pénzét is költi az EU, és ezért épp olyan fontos ezt a pénzt jól, mint amilyen fontos belőle minél többet és minél gyorsabban elkölteni. Ugyanakkor az EU strukturális alapjainak elköltését 80%-ban a tagállami hatóságok bonyolítják le és ellenőrzik, akik utóbbiban érdekeltebbek.

A csalás és a szabálytalan felhasználás nyomán ugyan vissza kell fizetni a helytelenül elköltött összegeket, de ezek az adott országban újra felhasználhatóak. Ez logikus egyrészről, mert az ország nem veszít azon, ha hatóságai csalást vagy szabálytalanságot fedeznek fel, de ha ugyanezek a hatóságok fedezik a szabálytalankodókat vagy csalókat, azon sem veszítenek. Végül pedig, jelenleg csak a tagállamoknak van módja bűnügyi vizsgálatot lefolytatni és csak a tagállami vádhatóságok citálhatják bíróság elé az elkövetőket. Ezeknek a hatóságoknak pedig nem mindig prioritás az uniós pénzekkel elkövetett csalások vizsgálata és elítéltetése. Az OLAF ezirányú ajánlásainak kevesebb mint fele nyomán indulnak vizsgálatok. Ahol pedig a bíróságok erős állami befolyás alatt állnak, ott nagy annak a kockázata, hogy végül nem ítélik el a vétkeseket.

Az EU pénzügyi érdekeinek védelme nagyrészt az EU intézményeire hárul, pedig a tagállamok adófizetőinek pénzéről van szó. A Bizottság ellenőrzési mechanizmusai, az Európai Számvevőszék és az EU Csalás elleni hivatala, az OLAF mellett most két további megoldás van kialakulóban.

Az Európai Ügyészségről sokat lehet mostanában hallani

Végül önkéntes, úgynevezett „megerősített együttműködés” formájában alakul meg 2020-ig, és az egyes országokban végzett tevékenységének végrehajtói az adott országból delegált szakemberek lesznek az ország bűnüldöző hatóságainak támogatásával. Az Európai Ügyészség tehát már elkövetett cselekmények szankcionálását hivatott megerősíteni, olyan mértékben, ahogy a létrehozó tagállamok hajlandóak voltak megengedni.

A másik folyamatban lévő kezdeményezés az ú.n. Jogállamisági mechanizmus, amelynek szempontunkból érdekes eleme a bíróságok, illetve általában az igazságügyi rendszer függetlensége. A szankció itt akár előzetesnek is nevezhető: amennyiben egy tagállam igazságügyi rendszere nem alkalmas az EU-pénzek elcsalóinak hatékony szankcionálására, akkor csökkentik a strukturális alapoknak az adott ország rendelkezésére álló összegét. Itt csak egy kockázatra hívnám fel a figyelmet: az EU az országot bünteti a vétkesek helyett, és ezáltal mind imázsa, mind a felzárkóztatás célja csorbát szenved.

Sokkal hatékonyabb lehetne a megelőzés

Az EU saját költései területén már létezik az előzetes ellenőrzés. Az előzetesen ellenőrzendő tranzakciókat kockázatelemzés alapján választják ki, ez az ellenőrzésre fordított többletforrások hatékony felhasználását biztosítja. Miután ehhez jogosultságok is szükségesek a források mellett, csak állampolgári nyomás kényszerítheti ezt ki. Ennek többféle módja van, nem a legkönnyebb, de a legkomolyabb jogi következményekkel járó az Európai Állampolgári Kezdeményezés. Nemrég indult is egy, amely erre irányul.

Ha egy kezdeményezés eléri a legalább 1 millió aláírást (ebből legalább hét országban egy, az ország méretétől függő minimumot), a szervezőknek lehetőségük nyílik arra, hogy az Európai Parlamentben, közmeghallgatás keretében ismertessék a kezdeményezésüket, az Európai Bizottság pedig megfogalmazza és megindokolja, hogy az “Állítsuk meg az EU-s pénzek elcsalását” polgári kezdeményezésre válaszul milyen intézkedésekre fog javaslatot tenni.

Az aláírások gyűjtéséhez az Európai Bizottság egy biztonságos (a hoszting országának információbiztonsági hatósága által tanúsított) onlájn rendszert bocsát rendelkezésre. Az oldal itt található. A rendszer előnye, hogy lakóhelytől függetlenül minden európai állampolgár alá tudja írni, ki kell választani azt az országot, ahol élnek vagy amelynek állampolgárai (a szabályok országonként eltérőek) megadni az adatokat, és ez egy újabb szavazat az erős Unió mellett.

Szabó S. László

COVID-19 teszt: megbízható eredmény 5 perc alatt

Egy kaliforniai kutatócsoport olyan tesztet fejlesztett ki, amely öt perc alatt képes felismerni a koronavírust. Mindezt génszerkesztő technológiával és egy módosított mobiltelefon kamerával érik el. Ez a felfedezés megoldhatja a járvány sújtotta országokban az alultesztelés kérdését.

A Kaliforniai Berkeley Egyetemen Dr. Jennifer Doudna vezetésével, aki a közös nyertese
az idei kémiai Nobel-díjnak, a teszt sikeres kifejlesztését egy szeptember 30-án megjelent tanulmányban jelentette be. A tanulmány még mindig előnyomtatásban van, vagyis nem került sor szakértői értékelésre.

Mivel a Covid-19 esetek továbbra is felfelé ívelő pályán mozognak méghozzá a világ legnagyobb országaiban, például az Egyesült Államokban, Indiában és Brazíliában, a tesztek hatalmas lemaradása megterhelte a közegészségügyi rendszereket. A legtöbb Covid-19 teszt jelenleg legalább 24 órát vesz igénybe, de néha a lemaradás több napos késéseket eredményezhet.

Egy nemrégiben az Egyesült Államokban végzett felmérés azt mutatta, hogy a vizsgálati eredmények átlagos várakozási ideje – több mint
19000-es minta alapján – 4,1 nap volt, tíz százalékuk 10 vagy több napot vett igénybe.

A megbízhatósággal is felmerült probléma. Szakmai tanulmányok szerint a PCR-tesztek  30 százaléka pontatlan.

A teszt mobiltelefonos kamera és olcsó lézer megvilágítással és gyűjtőoptikával ellátott hordozható eszköz segítségével képes felismerni a vírust, elkerülve a világszerte jelenleg használt terjedelmes laboratóriumi felszerelést.

A Nobel-díjas Doudna által feltárt CRISPR génszerkesztő eszközt alkalmazták a Covid-19 okozó vírus mintáira. Az eszköz megkönnyíti a vírusanyagok detektálását anélkül, hogy a DNS-t amplifikálni kellene, ami nagyobb pontosságot tesz lehetővé.

Számos tudós CRISPR-alapú teszteket fejlesztett ki az elmúlt hónapokban, köztük Kínában született tudós Feng Zhang, akiről sokan azt gondolták, hogy megosztják Doudnával a Nobel-díjat, miután megmutatta, hogy a CRISPR az emlős sejtjeiben dolgozik, hat hónappal azután, hogy Doudna 2012-ben felfedezte a genomszerkesztőt. De a Feng CRISPR alapú tesztje, amelyet május óta használnak az Egyesült Államokban, egy óra alatt eredményezi a vizsgálati eredményeket, és még mindig megköveteli, hogy a DNS-minták komplex laboratóriumi berendezésekkel amplifikálódjanak.

Doudna csapata sikeresen kombinálta több CRISPR szálat tandemben, növelve a teszt érzékenységét és feleslegessé téve az amplifikációt. Ez volt a kulcsa a tesztidő drasztikus csökkentésének, egy óráról öt percre.

Ezenkívül a teszt érzékenysége nemcsak azt képes felismerni, hogy a minta pozitív vagy negatív-e a koronavírusra, hanem azt is, hogy mennyi vírusanyag van a mintában!

„A jelenlegi gyorstesztelési lehetőségek egyike sem szolgáltat mennyiségi eredményeket, amelyek segíthetnek az egyén fertőzésének és a betegség előrehaladásának értékelésében” – áll a cikkben.

Kilencvenháromezer euró egyetlen napért

Türingiában Thomas Kemmerich, a liberális FDP helyi vezetője a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland szavazataival került kormányra. Egyetlen nap után lemondott miután Berlinben egyetlen pártközpont sem vállalta az együttműködést az Alternative für Deutschland párttal, melynek neonáci tagjai is vannak.

Szép pénzt kap Türingia miniszterelnöke, aki egyetlen napig volt igazán hivatalban. Ennek megfelelően féléves juttatásra van jogosultsága. Ez pedig nem kevés. A közszolgálati Deutsche Welle szerint

16 ezer 617 euró havonta

jár a miniszterelnöknek. Ezenkívül elszámolhat havonta 766 eurót személyes költségeire. Minthogy házas, ezért családi pótlékra is jogosult. Ez 153 eurót jelent havonta. Ez összesen 17 ezer 536 euró havonta. Türingiában a törvény kimondja, hogy a miniszterelnök minimum féléves juttatásra jogosult függetlenül attól, hogy hány hónapot töltött valójában a kormányfői székben. Ez 93 ezer 004 eurót jelent. Csinos összeg egyetlen napért!

Mi lesz most Türingiában?

Thomas Kemmerich lemondása ellenére ügyvezető miniszterelnök marad. Az egykori NDK-ban igen erős az Alternative für Deutschland befolyása. A szélsőjobboldali párt olyan áttörésre számít, amely meghozza neki a hatalmi posztokat. A liberális FDP, mely az egynapos miniszterelnököt adta, új választást akar. A többi párt még habozik, mert fél az Altetnative für Deutschland előretörésétől. Türingiában a helyi parlament kétharmadának kell megszavaznia az új választást .

Az új-zélandi lövöldöző kapcsolatban az osztrák szélsőjobboldallal?

0

Nagy összegű pénzügyi támogatást kapott a szélsőjobboldali Osztrák Identitási Mozgalom egy bizonyos Tarrant-tól, aki valószínűleg azonos azzal az ausztrál Brenton Tarrant-tal, aki Christchurch városában két mecsetet is megtámadott. A halottak száma ötven volt!

Az ausztrál szélsőjobboldali fiatalembert letartóztatták és megvizsgálták korábbi aktivitását is. Nem sokkal a merényletek előtt járt Európában, sokáig élt Franciaországban és járt Ausztriában is. Grazban az ügyészség figyelemmel kíséri az Osztrák Identitási Mozgalmat, mely közel áll a szélsőjobboldali Szabadságpárthoz és amely nem titkolja muzulmán ellenességét.

Az ügyészségnek feltűnt egy nagy adomány. Ezért kérte a bécsi rendőrséget, hogy kutassa át az Osztrák Identitási Mozgalom vezérének lakását. Ezek után a rendőrség lerohanta Martin Sellner bécsi lakását. Erről maga az érintett számolt be Facebook-on. Tagadja, hogy bármilyen kapcsolata is lett volna az új-zélandi lövöldözővel.

Kurz kancellár Twitteren üdvözölte a rendőrség gyors és határozott akcióját. Követelte, hogy alaposan vizsgálják ki a lehetséges kapcsolatot az új-zélandi lövöldöző és az osztrák szélsőjobboldal között. Álláspontjához csatlakozott az alkancellár is: Heinz-Christian Strache is azt hangsúlyozta, hogy nincs helye a szélsőségeknek Ausztriában. A Szabadságpárt vezére igyekezett elhatárolni magát az Osztrák Identitási Mozgalomtól, melyet azzal gyanúsítanak, hogy jelentős adományt kapott attól az ausztrál fiatalembertől, aki ötven muzulmán ölt meg két mecsetben Új Zélandon.

Öt hónapos csúcson az olaj, de meddig?

Csökkentek a benzin készletek az Egyesült Államokban és lefelé tart a dollár árfolyama – ezzel magyarázzák a szakértők azt, hogy a koronavírus pandémia óta először jutott 45 dollár fölé a Brent index.

A vírus járvány betett az olajnak is hiszen leállt a közlekedés nagy része és a gyárak többsége is visszafogta vagy épp leállította a termelést az elmúlt hónapokban. A nyitás azzal a reménnyel kecsegteti az olajtermelőket és kereskedőket, hogy újra megindulhatnak az árak fölfelé.

7,4 millió hordóval csökkentek az USA olaj tartalékai. Ez a bizakodás fő oka a tőzsdén. A szakértők csak 3 millió hordós csökkenéssel számoltak.

A másik ok: egyre olcsóbb a dollár. Aki nem amerikai pénzzel vásárol, az jól jár.

Covid-19 kontra olaj

A nyitás, amely világszerte bekövetkezett, nemcsak az olaj iránti igényt fokozta, de növelte a vírus fertőzés kockázatát. A világon már több mint 700 ezren meghaltak. Az amerikai kontinensen különösen rosszak a fertőzési mutatók: az USA-ban a halálos áldozatok száma meghaladta a 150 ezret, Brazíliában pedig közelíti a 100 ezret!

Nem áll vissza a tavalyi olaj fogyasztás

„A benzin iránti kereslet 7%-kal kisebb lesz a harmadik negyedévben mint tavaly. Ha együtt vesszük a benzint és a gázolajat, akkor 4%-kal kevesebb várható”- jósolja JBC Energies. Amely ezután megállapítja: nagyon is kétséges, hogy 2020-ban el lehetne érni a tavalyi szintet az olajfogyasztás terén. Különösen, hogy a repülőbenzin fogyasztás csak az 50%-a tavalyinak! – írja a Reuters.

Még mindig bőségesek a készletek

38 éve nem volt ilyen sok finomított olaj a raktárakban az Egyesült Államokban. Most, hogy közeleg az ősz amikor az emberek kevesebbet autóznak viszont többet költenek fűtőolajra változik a kereslet. De végső soron minden vírusfüggő ezen a piacon is, ahol csak nehezen tudja magát a csúcson tartani az öt hónapja legmagasabb olajár.

Orbán azt hiszi, akinek többsége van, az azt csinál, mit akar

Donald Tusk néppárti vezető a német Spiegelnek adott interjújában azon a véleményének adott hangot, hogy az Unió akár fel is bomolhat a járvány okozta gazdasági válság miatt. Ennek elkerülése érdekében radikális ellenlépéseket sürget. 

Donald Tusk az Európai Néppárt (EPP) vezetője, aki korábban az EU Tanácsának elnöke volt úgy véli, hogy a Németországhoz hasonló országokat még inkább be kell vonni a koronavírus okozta válság utáni újjáépítés finanszírozásába. A SPIEGEL interjúban „blitzkrieg” -re, villámháborúra hív fel a gazdasággal kapcsolatban.

Tuskot hangsúlyozza az EU a koronavírus válság miatt akár kudarcot is vallhat.  A világjárvány mindenkit érint, és nem lehet elővenni bűnösöket. Ez nem az első válság az Európai Unió történetében, volt saját tapasztalata is a Tanács elnökeként, gondoljunk csak Görögországra és az euróra. Megszokta a válságokat.

„Néha az a benyomásom, hogy az EU csak a válságok leküzdésére van.”

Igaz azonban, hogy a világjárvány olyan kihívás amivel még sosem álltunk szemben.

Tusk az újságíró kérdésére elmondja, hogy ebben az évben dűlőre akarja vinni Orbán Viktor magyar miniszterelnök Fidesz pártjának az EPP-ből való kizárását. Még nem tudja mikor tárgyalja a gyűlés a kizárást, de szerinte eljött az idő a döntéshozatalra.

Orbán azt hiszi, akinek többsége van, az azt csinál, mit akar. A magyar kormányfő szeretné átalakítani a Néppártot, vagy annak egy részét a nemzeti-konzervatív, autoriter erők szövetségévé.

„Sajnos jelenleg nem az a helyzet, hogy ebben a politikai családban száz ellenfél jutna Orbánra.” – mondja.  A brexit és Trump időszakában élünk, a demokráciáért vívott harc globális. Ezért ébernek kell lennünk” – utalt Tusk a néppárti erőviszonyokra.

Orbán a vírustól való félelemmel bővíti erejét – mondja Tusk. Véleménye szerint az EU sorsa bizonyos mértékben függ Orbán féle autoriter vezetők ellen tett lépésektől.

Orbán Viktor a menekültválság kezdete óta vészhelyzeti eszközökkel kormányoz, az emberek félelmét pedig – legyen szó a migrációról, vagy a vírusról – a saját hatalma kiépítésére használja. Néhány intézkedés nyilvánvalóan jogos és jogszerű is, azonban a demokrácia szellemiségével ez már összeegyeztethetetlen.

„A történelem során sokszor láthattuk, hogy a politikusok a hatalmuk kiterjesztésére törvényeket használnak. Németországban ismerős lehet ez. Abban pedig biztos vagyok, hogy Carl Schmitt, aki például az antiszemita Nürnbergi Törvényeket a „Szabadság Alkotmányának” nevezte büszke lenne Orbán Viktorra” – fejtetteki véleményét Donald Tusk.

Hevesen kritizálja Lengyelország azon tervét, hogy a koronavírus válság ellenére megtartja akarja tartani az elnökválasztást.

Jarosław Kaczyński, a PiS párt vezetője veszélyesebb, mint Orbán – mondta Tusk.

Arra a kérdésre, hogy az olasz és a spanyol polgárok is mélyen csalódottak az EU-ban, és elfordulnak az uniótól azt benyomást keltik, hogy Brüsszel túl későn és túl habozóan reagált a koronavírusra Tusk elmondja, hogy ezt a két katasztrófa sújtotta országot az Európai Uniónak kötelessége megmenteni a gazdasági csődtől.

Mennyire fenyegető az orosz medve?

0

Az Európai Unió sem egységes Oroszország szerepének megítélésében, s ez meghatározhatja az EU jövőjét is. Hiszen az Unióban vezető szerepet vivő német-francia tandem békülni kíván Moszkvával, míg Lengyelország és a balti államok – az USA támogatásával – fegyverkeznek az általuk fenyegetőnek vélt Oroszországgal szemben.

 

A NATO és az EU exkluzív szervezet, mindkettő ki akarja zárni Oroszországot Európából, Oroszország azonban Európa – hangsúlyozta Konsztantyin Kozacsev, a moszkvai parlament külügyi bizottságának elnöke. Az orosz politikus egy müncheni biztonságpolitikai konferencián azt fejtegette, hogy a Nyugat nem tartja be a hidegháború utáni európai helyzetet szabályozni hivatott 1990-es párizsi egyezményt.

Az Eurasia csoport rendezte a vitanapot Münchenben, mégpedig azoknak a kis egykori szocialista államoknak, amelyek Oroszország és az EU között keresik a helyüket Európában.

Ezzel ellentétes véleményt fejtett ki Johannes Hahn, az EU bővítési biztosa. Egyrészt utalt arra, hogy mind a NATO, mind pedig az Európai Unió tett korábban ajánlatot Moszkvának  a kapcsolataik rendezésére. Akkor az oroszok ezt elutasították, mert nem felelt meg a nagyhatalmi céljaiknak. Most pedig kívülről próbálják meg bomlasztani a NATO-t és az Európai Uniót.

Ebből a vetélkedésből semmi jó sem sül ki – hangsúlyozta az örmény elnöke. Szerzs Szargiszjan szerint csakis az együttműködés lehet a megoldás.

Meg kell nézni, hogy milyen területen esnek egybe az érdekek, és meg kell ragadni az alkalmat az együttműködésre.

Moldova miniszterelnöke ennél konkrétabb volt. Pavel Filip azt ecsetelte, hogy jó kapcsolatokra törekszenek Moszkvával, de ennek az az előfeltétele, hogy az oroszok vonják ki a fegyveres erőiket a Dnyeszteren túli területekről.

Persze az Európai Unió sem egységes Oroszország szerepének megítélésében –  ez kiderült akkor is, amikor Angela Merkel német kancellár Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel tárgyalt.

Varsó – a balti államokhoz és az Egyesült Államokhoz hasonlóan – komolynak ítéli az orosz fenyegetést, míg Németország, Franciaország, Olaszország vagy Magyarország nem tart Moszkvától. Oroszország természetesen igyekszik kihasználni ezt a véleménykülönbséget a maga javára.

Mindez meghatározhatja az EU jövőjét is hiszen az Unióban vezető szerepet vivő német-francia tandem békülni kíván Moszkvával, míg Lengyelország és a balti államok – az USA támogatásával – fegyverkeznek az általuk fenyegetőnek vélt Oroszországgal szemben.

Bundeswehr: új nemzetközi egyezmény kell a közepes hatótávolságú rakétákról

0

Trump felmondta és az oroszok is kiszálltak az INF egyezményből, mely szabályozta a közepes hatótávolságú rakéták telepítési lehetőségeit. Az egyezményt még Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár írta alá 1987-ben, és komoly előrelépést jelentett a leszerelés felé.

Az 500-5500 kilométer hatótávolságú rakéták, melyek nukleáris fegyvert is hordozhatnak meghatározóak Európa biztonsága szempontjából. Washington úgy ítélte meg, hogy az oroszok új rakétatelepítései közel a nyugati határokhoz fenyegetik Európát és ezért az egyezmény megsértését jelentik. Putyin ezt nem ismerte el, de az egyezmény így is megsemmisült.

A legnagyobb vesztes Európa – hangsúlyozta Eberhard Zorn tábornok, aki a Redaktionsnetze Deutschland médiának nyilatkozott. A Bundeswehr főfelügyelője szerint mindenképp szükség van egy új INF egyezményre. Ebben Zorn tábornok szerint már Kínának is benne kellene lennie. A Bundeswehr főfelügyelője az interjúban hangoztatta: Oroszország fokozódó fenyegetést jelent az Európai Unió és általában a nyugati világ számára. Ezt mutatja a Krím annektálása éppúgy mint a beavatkozási kísérletek a nyugati választásokba illetve az informatikai hadviselés a NATO tagállamokkal szemben.

Európa továbbra is rá van utalva a NATO-ra és ezen belül az Egyesült Államokra biztonságának védelmében. Trump elnök arra akarja rászorítani vonakodó szövetségeseit, hogy növeljék katonai kiadásaikat mindenekelőtt úgy, hogy amerikai fegyvereket vásárolnak. A NATO előírása az, hogy a GDP 2%-át kell erre költeni, de ezt a tagállamok döntő többsége – így Németország vagy Magyarország – nem teljesíti. Lengyelország viszont az élen jár és egyre jobban fejleszti hadseregét. Varsó kétmilliárd dollárt ajánlott az Egyesült Államoknak azért, hogy katonáit állandóan állomásoztassa az ország keleti részén. A lengyelek megígérték Trumpnak: az új óriás támaszpontot róla fogják elnevezni…

A pápa a családon belüli erőszak áldozataiért imádkozott

Húsvét hétfőn a katolikus egyházfő „az anyákért és nővérekért” mondott imát magánkönyvtárából.

Ferenc pápa azt hangsúlyozta, hogy amikor össze van zárva a család, akkor megnövekedhet az erőszak. Olaszországban a kormány külön telefon vonalat biztosít a családon belüli erőszak áldozatainak. Párizsban külön szállásokat tartanak fenn azoknak a nőknek, akiket a családon belül erőszak ért.

Ferenc pápa húsvét vasárnapi miséjét a Szent Péter bazilika tartotta meg. A katedrális csaknem teljesen üres volt. Itáliában csökken a korona vírus járvány hatása, de a halottak száma immár meghaladta a 20 ezret. Sokan féltik Ferenc pápa egészségét is, mert a katolikus egyház feje 83 éves és több krónikus betegséggel is küszködik.

A bolgár elnök azt mondta, hogy Ukrajna „ragaszkodik a háborúhoz”, és Európa „mindent fizet”

Az orosz invázió kezdete óta Rumen Radev a Kreml álláspontjához közel álló álláspontokat képvisel. Gyakran használja a „konfliktus” szót a „háború” helyett, kijelenti, hogy ellenzi a fegyverek biztosítását Ukrajna védelmében, sőt még a szankciók megszavazása ellen is felemelte hangját – olvasható a z ukrán pravda.ua honlapon. 

Az eddig a „semlegesség” álláspontjára helyezkedő Rumen Radev bolgár elnök kijelentette,

„Ukrajna ragaszkodik a háború folytatásához, de egész Európa fizeti a számlákat.”

Mintha ezt már hallottam volna valahol. Ja, egy másik oroszbarát „békepártitól” valami Orbán nevű diktátor címre pályázó, de sokkal inkább maffiavezérré avanzsált miniszterelnöktől. Ő aztán igazán azonnal békét akar. Kerül amibe kerül! Mármint nem neki, hanem Ukrajnának!
Azért ebből a szempontból Bulgária szerencsésebb, mint mi ott a hatalommal nem rendelkező elnök „orosz békepárti”, míg nálunk ugyan köztársasági elnöknőnk egyívású a miniszterelnökkel, akkor is, ha most Kijevbe is ellátogat.

Radev tárgyalásokat kér Kijev és Moszkva között, valamint a háború békés megoldását. Legutóbb Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szófiai látogatása során igyekezett Kijev álláspontját megértetni az elnökkel. Zelenszkij  megindokolta az ukrán álláspontot álláspontot, miszerint a háborúnak egyetlen békés megoldása lehetséges, ha Ukrajnát minden orosz haderő elhagyja. Szóval Radev jobban teszi, ha orosz barátait próbálja meggyőzni.

Bulgária a NATO és az Európai Unió tagja már kétszer küldött katonai segélyt Ukrajnának. Az első tételt az ideiglenes kormány küldte, amelyet a parlament határozata kötelezett erre. Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök Radev legutóbbi kijelentéseit kommentálva kijelentette:

„Az Orosz Föderáció jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak biztonságára, valamint az euro-atlanti térség békéjére és stabilitására. Bulgária nemzeti érdeke, hogy véget vessen a háborúnak, hogy Oroszország vonja ki csapatait Ukrajnából, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, mi pedig a NATO által Vilniusban elfogadott regionális tervekkel teljes összhangban építsük ki védelmi képességeinket.”

Ukrajna szófiai nagykövetsége is visszautasította Radev szavait. A diplomaták hangsúlyozták, hogy Ukrajna békére törekszik, és mindent megtesz ennek elérése érdekében.

„A megtámadott Ukrajna hibáztatása a folyamatban lévő háborúért az egyik leggyakoribb tézis, amely az orosz propagandát és a hibrid hadviselést támogatja Európában”

– áll a közleményben.

A nagykövetség hangsúlyozta, hogy Ukrajna védelmi felszerelésekkel való ellátása nem vezet az áldozatok számának növekedéséhez és pusztításhoz, hanem éppen ellenkezőleg, több hétköznapi állampolgár életének megmentését teszi lehetővé.

A bolgár miniszterelnök mindezt megértette, vajon a miénk mikor fogja?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK