A SARS-CoV-2 típusú új koronavírus2020 eleje óta már több mint 550.047.165 embert fertőzött meg és 6.340.166 életet követelt világszerte. Ma reggelig a Föld lakosságát 11.767.693.326 COVID-19 elleni vakcinával oltották be.
IZRAEL
Az UT Southwestern tudósai sikeresen kidolgoztak egy tesztet, amellyel „sikeresen meg lehet különböztetni a koronavírus összes jelenlegi változatát”.
A krónikus betegségek miatt legyengült immunrendszerű betegek és azok,
akik olyan gyógyszereket szednek, amelyek csökkentik a szervezet védekező- képességét a behatoló kórokozókkal szemben, ki vannak téve a krónikus fertőzés kockázatának, és számos erősen mutált koronavírus-változatot fejlesztenek ki.
USA
Egy tanulmány megállapította, hogy a lámából származó nanotestek felhasználhatók belélegezhető spray kifejlesztésére a COVID-19 és más vírusos betegségek leküzdésére.
Megkezdődik a COVID-19 hatodik hulláma, súlyosabb betegekkel és több halálesettel.
Németország
Eddig nyáron mindig majdnem szünet szünetet tartott a koronavírus járvány, idén nem. A BA.5 omikron altípus, amely ügyesen megkerüli az immunrendszert, a hibás. Valójában közel sem olyan ártalmatlan a vele való fertőzződés, mint azt az enyhének hitt tünetek mutatják.
20 százalékkal több az újonnan fertőzött, 30 százalékkal több az intenzív terápiás beteg: az új BA.5-ös változat következményei észrevehetők Németországban. Ennek jelentős következményei lesznek a koronavírus elleni védőoltási kampányra nézve. A járvány jelenlegi lefolyásának átmeneti állapota ismét nem sok jót ígér.
USA
Egy új kutatás szerint a nőknél 22%-kal nagyobb az esélye annak, hogy a hosszú COVID-t kifejlesszék, mint a férfiaknál. Azt is megállapították, hogy a nemek eltérő tüneteket tapasztalnak.
Kína
Sanghaj a közelmúltban enyhített a súlyos COVID-korlátozásokon, de ragaszkodott a „dinamikus nulla COVID” politikához, amelynek célja az átviteli láncok mielőbbi leállítása.
Németország
Egy német tanulmány megállapította, hogy a magasabb nitrogén-dioxid-szintű megyékben élőknél nagyobb a kockázata annak, hogy intenzív ellátásra és gépi lélegeztetésre van szükségük, ha COVID-19-fertőzöttek.
USA
Megbízhatóbban tudja kimutatni kutyája a COVID-19-et, még a tünetmentes eseteket is, mint egy gyorsteszt?
A Pfizer Paxlovid csökkenti a COVID kockázatát időseknél, függetlenül a vakcina státuszától.
Hszi Csin-ping kínai elnök és pártfőtitkár kinevezte az új közbiztonsági minisztert, akit csaknem negyven éve ismer. Vang Hsziao-hong parancsol ezután a kardnak. Kínában egy régi mondás azt tartja, hogy a császár akkor ülhet biztosan a trónján, ha övé a kard és a puska. A kard jele a rendőrségé, a puska a hadseregé.
Tíz éve került a kommunista párt élére Hszi Csin-ping és azóta tisztogat a hadseregben és a rendőrségnél, hogy azután bizalmi embereivel töltse fel a vezérkarokat. A tisztogatás módszere a korrupció ellenes kampány. Mao elnök idejében a titkosrendőrség volt a párt vasökle, vezetője, Kang Seng a párt hóhéra. Hszi Csin-ping a kommunista párt ellenőrző bizottságát bízta meg azzal, hogy irányítsa a korrupció ellenes tisztogatást. Még a politikai bizottság tagjai is belekerültek a szórásba. Többen közülük még életfogytig tartó börtönbüntetésüket töltik.
Az egykori közbiztonsági miniszter helyettesét Peking az Interpol élére állította – komoly diplomáciai erőfeszítés árán. Aztán hazahívták, bíróság elé állították, és elítélték korrupcióért. Valójában csak arról volt szó, hogy olyan frakció emberének tekintették, aki szembekerült Hszi Csin-pinggel. Aki eredetileg tíz évre kapott megbízást, de egyáltalán nem akar nyugdíjba vonulni. Megszavaztatta a kommunista párt vezető testületeivel, hogy a tíz éves határ immár nem érvényes pedig azt a rendszer nagy építésze, Teng Hsziao-ping találta ki. Mao elnök után ő volt a kommunista párt második teljhatalmú vezetője. Őt követi most Hszi Csin-ping.
Kiben bízik a császár?
Teng Hsziao-ping Szecsuán tartományban született, ezért hatalomra jutása után a “szecsuáni maffia” kormányozta Kínát a reformok útján. Azután a “sanghaji maffia” következett. Csiang Cemin pártfőtitkár innen került a párt és az ország élére éppúgy mint később Hszi Csin-ping.
Az új császár viszont igazában csak azokban bízik, akik már korábban is szolgálták. Hszi Csin-ping 17 éven keresztül tartozott a déli Fucsien tartomány vezetői közé. A most kinevezett közbiztonsági miniszter már akkor is a csapatában volt.
Később Csöcsiang tartomány következett. E két tartományból toborozza ma is munkatársait Kína első embere. A Csöcsiang frakcióból kerül ki három nagyváros vezetője: Peking, Sanghaj és Csungking első számú embere. Ősszel pártkongresszus lesz, a vezetés megújul. Mindenki árgus szemmel figyeli: ki lép előre, ki marad és kitől válik meg a császár, aki be akarja betonozni a hatalmát. A cél világhatalommá tenni Kínát, amely az USA-val együtt egyenrangú erőként kormányozná a világot.
Kilenc gyilkosság a karanténban – Nagy Britannia első bezárkózó hetének ez a szomorú mérlege – állapítja meg a Daily Mail.
Két felnőttet és két gyereket találtak holtan Sussexben egy családi házban. A kutyát is megölték. A rendőrség egyelőre tanácstalan, mert nem tudják, hogy külső tettes volt -e vagy pedig a család egyik tagja megölte a többieket, majd pedig magával is végzett.
Egy 69 éves férfi megölte „csinos” nejét
Walesben áll bíróság előtt Anthony Williams, aki agyba főbe verhette feleségét. Ruth asszony még élt amikor lakossági bejelentése után megérkezett a mentőautó és a rendőrség, de a kórházban meghalt. A pár 45 évig élt együtt. A szomszédok szerint „egymásnak szentelték az életüket”. Valószínűleg a karantén váltotta ki azt a veszekedést, amely azután az asszony halálához vezetett el. A férfi egyelőre mindent tagad. Egyetlen lányuk összeomlott a hír hallatán. Walesnek ez a körzete Londonon kívül az egyik leginkább koronavírus sújtotta területe Nagy Britanniának – írja a Daily Mail.
Az ápolónőt a nyílt utcán szúrta le a férje
A 31 éves ápolónő az NHS, a közegészségügy munkatársa volt, melyre különösen nagy teher nehezedik a koronavírus járvány idején. A három gyerekes családanya házuk előtt szóváltásba keveredett 40 éves férjével, aki több szúrással meggyilkolta! A 40 éves férfi, aki egykor katona volt, jelenleg targoncásként dolgozik. Három gyerekük nem sérült meg – sietett tudatni a brit rendőrség. A szerencsétlen ápolónő a helyszínen meghalt, a férjet letartóztatta a rendőrség.
Gyilkosság – öngyilkosság
Három embert találtak holtan egy házban, ahova lakossági bejelentés alapján szállt ki a rendőrség. A detektívek szerint a családfő megölhette nejét és lányát, majd öngyilkos lett.
Mindezeket az akciókat kapcsolatba lehet hozni a karanténnal, mert a bezárkózó családok gyakran nehezen viselik el a helyzetet. Pedig még csak egy hét óta tart az elzárkózás Nagy Britanniában – írja a Daily Mail…
Nagyobb figyelmet kell fordítani a családon belüli erőszakra
A Women’s Aid szervezet azt kéri az északír miniszterektől, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a családon belüli erőszaknak, mert „az egy járványon belüli járvány lehet”.
A brit belügyminiszter Priti Pratel azt ígérte: a családon belüli erőszak áldozatait nem hagyják magukra a karantén idején sem! Az északír rendőrség adatai szerint a bűncselekmények száma csökkent, de a családon belüli erőszak viszont növekedett a karantén első hetében Észak Írországban.
Pavla Holcová a barátnőjével együtt kivégzett szlovák Ján Kuciakkal dolgozott együtt. Most őt hallgatták ki a rendőrök, és még a telefonját is elkobozták.
A fiatal Ján Kuciakot februárban végezték ki, miután a maffia és a legfelsőbb szlovák politikai körök összefonódásait vizsgálta. Kuciak többek között annak az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, nemzetközi újságíró szervezetnek dolgozott, amelynek a magyar Átlátszó és a Direkt36 is a tagja.
Kuciak együtt dolgozott a Prágában élő Pavla Holcovával, akit a szlovák rendőrség „baráti beszélgetésre” hívott Pozsonyba. Csakhogy
a baráti beszélgetésből nyolcórás kihallgatás lett.
A rendőrök leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy meddig jutottak el a tények feltárásában az újságírók – sokkal kevésbé érdekelte őket, hogy kik lehettek a gyilkosok és a megbízóik.
Leginkább Holcová mobiltelefonjának információira voltak kíváncsiak. Ő ezt megtagadta, hiába fenyegették 1650 eurós büntetéssel a nyomozás akadályozása miatt. Csakhogy az ügyészség kiadott egy felhatalmazást, ami alapján
a rendőrök elkobozták az újságírónő telefonját.
A nyolcórás kihallgatás végén Holcovát elengedték, de a telefonját nem kapta vissza. Ahogy az OCCRP közleménye fogalmaz: az ilyen viselkedésnek nincs helye Európában, ilyet csak autokratikus rezsimekben lehetett korábban látni.
Auschwitz közelében halt meg Mózes Éva, aki túlélte Mengele doktor iker kísérleteit. 85 éves korában Krakkóban egy szállodában hunyt el Eva Kor, aki minden évben ellátogatott Auschwitzba, hogy tanúságot tegyen arról , hogy mi is történt a haláltáborban a magyar zsidókkal 1944-ben.
Mózes Éva ikertestvérével együtt Erdélyben született, mely a bécsi döntés értelmében részben visszakerült Magyarországhoz. A Mózes családot azonnal gettóba terelték 1940-ben, majd pedig Auschwitzba deportálták őket 1944-ben. Az őrök már a pályaudvaron megkérdezték az édesanyját, hogy a lányai ikrek-e? Amikor igennel válaszolt, akkor a két lányt kiválasztották Mengele doktor iker kísérleteihez. Mindketten túlélték a lágert, de Miriam viszonylag fiatalon meghalt – valószínűleg a kísérletek következtében. Mózes Éva, aki férjhez ment a lágerben megismert Korhoz, akinek a nevét fel is vette, megírta emlékeit ezzel a címmel: Aki túlélte a halál angyalát – így hívták Mengele doktort, aki foglyokon, köztük gyerekeken kísérletezett Auschwitzban.
A szabadulás után Mózes Éva – Eva Kor az Egyesült Államokban és Izraelben élt. 1984-ben megalapította a CANDLES (gyertyák) alapítványt azoknak a gyerekeknek az emlékére, akik átestek Mengele doktor kísérletein Auschwitzban.
Idős kora ellenére Mózes Éva – Eva Kor rendszeresen visszatért a náci holokauszt legszörnyűbb táborába tanúságot tenni arról, hogy mi is történt az oda deportált foglyokkal, akiknek mindössze annyi „bűnük” volt, hogy zsidónak születtek …
Carles Puigdemont elnök és a vele együtt Brüsszelben tartózkodó négy másik leváltott katalán kormánytag feladta magát a belga rendőrségen – tájékoztatott a belga ügyészség.
Az elnökön kívül Meritxell Serret korábbi földművelésügyi, Antoni Comín egészségügyi, Lluís Puig kulturális és Clara Ponsatí oktatási miniszter adta fel magát a belga szövetségi rendőrségnek reggel 9 óra után. A politikusok ügyvédeik kíséretében érkeztek.
A BBC információi szerint egy nyomozóbíró fogja kihallgatni a katalán elnököt és társait. A bírónak 24 órája van eldönteni, hogy előzetes letartóztatásba helyezteti őket, esetleg óvadék ellenében szabadon távozhatnak. De egyes hírek szerint akár már vasárnap este kiderülhet, hogy mi lesz a menesztett katalán kormánytagok sorsa.
Puigdemont és társai ellen november 3-án adott ki európai elfogatóparancsot a bíróság Spanyolországban, amiért a katalán parlament októberben, a spanyol kormány által ellenzett népszavazásra hivatkozva egyoldalúan kinyilvánította Katalónia függetlenségét. Puigdemont és négy volt kormánytag Brüsszelbe távozott, miután a válaszlépésként a spanyol kormány feloszlatta a katalánt, és előrehozott választásokat írt ki Katalóniában.
José Manuel Maza spanyol állami főügyész hétfőn kezdeményezte büntetőeljárás megindítását a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. A spanyol központi büntetőbíróság csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezte a leváltott katalán kormány nyolc tagját, akik ellen lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanújával indítottak eljárást. Puigdemont és a Brüsszelbe menekült kormánytagok nem jelentek meg a bíróságon, ezért pénteken körözést adtak ki ellenük.
Az európai elfogatóparancs szabályainak értelmében az elfogás után legfeljebb 60 napja van az adott tagállamnak visszajuttatni az érintettet oda, ahol az elfogatóparancsot kibocsátották ellene. Ha hozzájárul az átadáshoz, úgy az átadási határozatot tíz napon belül meg kell hozni.
Soha ennyi újságíró nem volt még bebörtönözve, és az ellenük elkövetett gyilkosságok száma is egyre csak növekszik.
Sok újságírót meg is öltek azért, amit írtak – közölte a Committee to Protect Journalists nonprofit szervezet, melynek jelentését a londoni Guardian ismertette.
293 újságíró volt börtönben december elsején a világon. Idén 24 jórészt oknyomozó újságírót gyilkoltak meg. További 18 haláleset gyanús körülmények között történt. A bebörtönzött újságírók száma 15%-al emelkedett tavalyhoz képest. Ezek a tények azt mutatják, hogy a világon növekszik az intolerancia a független sajtóval szemben.
„Ez már a hatodik olyan év amikor újra arról kell beszámoljunk, hogy rekord számú újságírót börtönöztek be a világon” – hangsúlyozta Joel Simon a nonprofit szervezet vezetője. Aki hozzátette:
„A kormányok el vannak szánva arra, hogy ellenőrizzék és manipulálják az információkat, és ezt arcátlanul meg is teszik.”
Újságíró halál a Fülöp szigeteken
Szerdán egy bolt előtt a város kellős közepén lőttek le egy 58 éves helyi tudósítót a Fülöp szigeteken, hogy példát statuáljanak. A gyilkos páros motoron érkezett, egyikük fejbelőtte az újságírót, majd elszáguldottak. Az áldozat a mentőautóban halt meg.
Két másik gyilkosságra is emlékeztet a Guardian: júliusban egy fotóriporter halt meg Afganisztánban a tálibok kezéből míg egy rádiós újságírót Veracruz városában öltek meg Mexikóban augusztusban. Mexikó a legveszélyesebb ország az újságírók számára az amerikai kontinensen.
A bebörtönzés terén Kína az első, ahol 50 újságírót tartanak börtönben. A jelentés kiemeli, hogy Hongkongban is mind több újságírót tartóztatnak le a tavaly Pekingben elfogadott nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva. Mianmar áll a börtön lista második helyén 26 újságíróval. Ebben az országban a hadsereg puccsot hajtott végre, és ennek keretében lecsaptak a független sajtóra is. A listán három másik rendőrállam következik: Egyiptom 25, Vietnam 23 és Belarusz 19 újságíróval – írja a londoni Guardian.
„Felhívjuk a figyelmet, hogy a Maldív-szigetek fővárosa, Malé, a „II. fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek” kategóriába tartozik” – olvasható a Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján. A magyar turisták által is gyakran látogatott szigetországban ugyanis több mint egy hete belpolitikai válság tombol, amely egyszerre szól egy kiépülő diktatúra elleni harcról és a regionális nagyhatalmak közötti rivalizálásról.
Mohamed Nasíd. A kép forrása: Wikimedia Commons.
A mostani válság azzal kezdődött, hogy a Maldív-szigetek Legfelső Bírósága február 1-jén az alábbi döntést hozta: Mohamed Nasíd, az ország első demokratikusan megválasztott elnöke ellen három évvel ezelőtt indított eljárás teljesen alkotmányellenesnek számított. Már eleve a hatalomból való eltávolítása egészen puccsszerűen zajlott le 2012-ben, amikor a rendőrség letartóztatta és 2015-ben tizenhárom évnyi börtönre ítélte. Az ügy kapcsán a nemzetközi közösség és a civil szerveztek egyaránt felszólaltak, és kihasználva a gyógykezelését, Nasíd végül Nagy-Britanniában kapott menedékjogot.
Ezzel párhuzamosan a maldívi LB elrendelte a teljes, börtönben ülő politikai ellenzék szabadon engedését. Csakhogy ez egyáltalán nem tetszett a szigetországot 2013 óta irányító Jamín Gajúm elnöknek, aki ebben „nemzetbiztonsági kockázatot” látott. Valójában viszont arról volt szó, hogy a szabadon engedett 12 ellenzéki politikussal, a Maldív Demokrata Párt (MDP) képviselőivel, felborulhat a korábbi politikai status quó: a kormánypárt kisebbségbe kerülhet a helyi parlamentben. Ez pedig akadályozná az autoriter politikát folytató Gajúmot, aki már eddig is kezében tartotta a médiát, a rendőrséget és a bíróságokat (legalábbis eddig azt hitte, hogy így van). Ráadásul augusztusban választások tartanak Maldívon, s az ellenzéknek így sokkal nagyobb esélye (lett volna) a győzelemre.
Szabadítsátok ki Nasídot. Világszintű kampányt indítottak az egykori elnökért. Népszerűségét a klímaváltozás elleni harcnak köszönhette, többek közt azzal vált ismertté, hogy a tenger alatt tartott egy kormányülést. A kép forrása: Link
Ezért Gajúm nem hagyta annyiban a dolgot: február 5-én egy tizenöt napra szóló szükségállapotot rendelt el. Ezt úgy vezették be, hogy ne érintse túlságosan a Maldív-szigetek legfőbb bevételi forrásának számító turizmust: vagyis az üzletek és a turisztikai szolgáltatások zavartalanul működtek, s egyelőre csak a főváros, Malé, számít az események fő helyszínének. Így az éppen turistaszezonban lévő többi szigetet és tengerpartot nem érintik a történések, bár sokan tartanak attól, hogy a válság elhúzódásával jelentős kieséseket szenvedhetne el a bevételek.
Az elnök, érzékelve az egyre növekvő elégedetlenséget és a főváros utcáin szerveződő demonstrációkat, az utcára rendelte a katonaságot. A biztonsági erők tagjai betörtek a Legfelsőbb Bíróság épületébe és letartóztatták annak elnökét és bíróit. Közben a parlament felfüggesztette a működését. Az intézkedések még egyes kormánytagok tetszését sem nyerte el, az egészségügyi és az igazságügyi miniszter lemondott. A letartóztatottak között volt Jamín féltestvére és egykori elnök Maumún Abdul, aki nyíltan az ellenzék mellé állt. A düh pedig napról napra nő az autoriter rendszert kiépítő elnökkel szemben, ami nem meglepő, mivel a Maldív-szigeteken 2008-ban tartottak először szabad választásokat és vezettek be új, demokratikus alkotmányt.
Tiltakozó demonstráció Maléban. A kép forrása: Twitter.
A fojtogató „gyöngysor”
Az ellenzék azt kérte az Egyesült Államoktól és a nemzetközi közösségtől, hogy pénzügyi szankciókkal gyakoroljanak nyomást a kormányra. Egyelőre úgy tűnik, hogy Washingtonban vagy Brüsszelben egyelőre kevés figyelmet szentelnek a történéseknek, mindössze annyit közöltek a hivatalos nyilatkozataikban, hogy „a maldív emberekkel vannak” és Gajúm tartsa tiszteletben a jogállamiságot, meg a szólásszabadságot. Csakhogy a válság megoldása nem az Egyesült Államok vagy az Európai Unió kezében van, hanem két másik regionális nagyhataloméban: Indiáéban és Kínáéban. Habár viszonylag kevés figyelem hárul az Indiai-óceánon fekvő szigetországokra, mint Srí Lanka vagy Seychelle-szigetek, valójában ezekért az államokért már évek óta kiélezett verseny folyik Peking és Új-Delhi között.
Kína számára a térség ugyanis azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ezen keresztül húzódna az Egy Övezet, Egy Út (OBOR), vagy ismertebb nevén az Új Selyemút tengeri útvonala. Ezért dollármilliárdokat fektetett be Srí Lankába, ahol a tavalyi év végén egy 99 éves lízingszerződést kötött a Hambantota üzemeltetésére és fejlesztésére. Természetesen Kínának nemcsak a kereskedelmi forgalom miatt fontos a térség: az Indiai-óceánon már egy ideje gyakran járőröznek a kínai hadihajók és tengeralattjárók, ami nem kevés aggodalmat szült az indiai vezetésben. Lényegében Peking a Ceylon szigetén lévő Hambantota és a pakisztáni Gvadar-kikötővel együtt képes „körbezárni” Indiát és szükség esetén katonai nyomás alatt tartani.
Az Indiai-óceánon igencsak sűrű a katonai forgalom.
Ezt India korántsem tűri csendben, ahol a 2014-ben megválasztott Narendra Modi sokkal konfrontatív politikát folytat elődjeinél, mint ahogyan a tavalyi Doklam fennsík hovatartozása körül kialakult bhutáni-kínai határviszály során kiderült, amelybe Új-Delhi szintén „belefolyt”. Miközben a kínaiak a „Gyöngysor-politika” keretében kikötőket „gyűjtenek”, addig az indiaiak szerte a térségben radarokat (Coastal Surveillance Networks, azaz Tengerparti Megfigyelő Hálózat) állítanak fel. Modi 2015-ben még egy körútat is tett, amelynek keretében az Indiával való együttműködés előnyeit ecsetelte, és fegyverszállítmányokról, illetve az indiai haditengerészettel történő közös járőrözésekről állapodott meg. Tehát India korántsem fogja hagyni, hogy Kína pont délen és az India-óceán felől „zárja őt karanténba”.
Harc a szigetekért
Pont ezért aligha meglepő, hogy mind Új-Delhiben, mind Pekingben elég nagy figyelmet szenteltek a Maldívra. Az 1192 szigetből álló ország tökéletesen alkalmas arra, hogy újabb bázisokat, repülőtereket és CSR-állomásokat építsenek ki, hiszen közel fekszenek az indiai partokhoz (de mégsem annyira, mint Ceylon), és innen ellenőrizhető a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala.
A Maldív-szigetekért folytatott versenyben 2018 elején Kína állt nyerésre. Ugyanis Gajúm a nyugati országokkal való ellentét miatt elsősorban Pekinghez fordult pénzért és támogatásért, de valójában már a hatalomra kerülése előtt szorosabbra fűződtek a kínai-maldívi kapcsolatok. 2009-ben nagykövetséget nyitottak egymás országában és megjelentek az első nagyobb kínai befektetések. 2014-ben Hszi Csin-ping kínai elnök volt az első kínai államfő, aki a diplomáciai kapcsolatok felvétele (1972) óta a Maldív-szigetekre látogatott.
Hszi Csin-ping kezet fog Jamín Gajúmmal, amikor 2014-ben megérkezett Maléba.
Ez az esemény pedig rendkívül felgyorsította a kínai befolyás növekedését. A kínai turisták száma már meghaladja az európaiakét; nagyszabású projekteket jelentettek be, mint a Malé és Hulhule szigeteket összekötő „Barátság-híd” megépítése vagy az 1000 apartman, valamint több tucat szálloda létrehozása. Elterjedt annak is a híre, hogy a kínaiak egy tengeralattjáró-bázist akarnak építeni Marao szigetén és egy katonai repteret az Akil Atollon, ami közel fekszik India és Srí Lanka partjaihoz. Habár ez nem történt meg, tavaly nyáron három kínai hadihajó kötött ki a fővárosnál, ami nem kevés nyugtalansággal töltötte el az indiai vezetést.
Egyes elemzők rámutatnak arra, hogy korántsem véletlen a válság kitörésének időpontja: 2017. december 8-án Malé és Peking szabadkereskedelmi egyezményt kötött, amikor Gajúm egy négy napos kelet-ázsiai körúton vett részt. Ez azért fontos, mert a Maldív-szigetek lett a második ország a régióban (Pakisztán után), amely ilyen jellegű megállapodást kötött Kínával. Ez, azonkívül, hogy eltörölte a vámok 95 százalékát, valójában kiszolgáltatja és kínai adósságba hajtja a szigetországot, amelynek törlesztéséért cserébe Kína előbb vagy utóbb egy „kikötőt” fog kérni.
Ez a szabadkereskedelmi szerződés pedig minden jel szerint megszólaltatta a vészcsengőket az indiai vezetés fejében. Új-Delhi favoritja Nasíd volt, aki széleskörben ismert az India iránti szimpátiájáról. Igazából már 1965, vagyis a Maldív-szigetek brit gyarmaturalom alól való felszabadulása óta, Malé leginkább Indiára hagyatkozott és őt tartotta a legfontosabb külföldi szövetségesének. Nasíd alatt ez a barátság rendkívül sokrétűvé és erőssé vált: a maldív haditengerészet közös járőrözést tartott az indiaiakkal, az indiai kormány jelentős pénzeket öltött a szigetország biztonsági erőinek felszerelésébe, maldív katonatisztek és rendőrök ösztöndíjakat kaptak az indiai egyetemeken.
Csakhogy Nasíd bukásával egy csapásra megromlott a viszony Indiával, és azóta az ellentét csak növekedett Gajúm és Modi között. Már eleve azzal komoly ellenszenvet vívott ki a maldív elnök az indiaiak körében, hogy törölte a főváros repülőtérének felújítására kötött korábbi megállapodást, és a fejlesztést egy kínai cégnek adták oda. A februári válság kirobbanása után Nasíd azonnal felszólította Új-Delhit, hogy adjon „katonai erőkkel megerősített diplomáciai segélynyújtást”. Az indiai vezetés már eddig is „aggodalmasnak” nevezte a Maldív-szigeteken uralkodó állapotokat (és a Kína-oreintációt), de a szükségállapot bevezetése óta állandóan bírálja a Gajúm-kormányt. Sőt, az indiai lapok értesülései szerint az indiai hadsereg egyes egységeit mozgósították és felkészültek egy esetleges katonai offenzívára is, ami nem lenne szokatlan a két ország kapcsolatának történetében.
1988-ban, a Kaktusz-hadművelet során az indiai hadsereg megakadályozta, hogy a Srí Lanka-i Tamil Tigrisek puccsal döntsék meg az akkori maldív vezetést. A kép forrása: Link
Vihar előtt?
Hamarosan lejár a Maldív-szigeteken bevezetett szükségállapot, de ez korántsem jelenti azt, hogy megnyugodnak a kedélyek a szigetországban, hiszen sokan nem szeretnének visszatérni a 2008 előtti autoriter időszakhoz. Ha Gajúmnak nem sikerül a lemondott miniszterek, letartóztatott bírák és az eltávolított rendőrök helyébe a saját embereit ültetni, azzal csak a saját hatalmát gyengíti. A helyzet rendezetlenségével pedig csökkenhet a külföldi turisták száma, amivel viszont Malé kevesebb bevételre tesz szert, így még inkább csökken Gajúm újraválasztásának esélye. Ám bátran állítható, hogy az elnök szempontjai és a helyiek igényei másodlagosak: a válságnak csak akkor lesz vége, ha Pekingben és Új-Delhiben így döntenek.
Li Kocsiang kínai miniszterelnök minden támogatást megígért Venezuela elnökének, de konkrétumokba nem bocsátkozott. A hírek szerint elsősorban arról folyik az alkudozás Pekingben, hogy meghosszabbítsanak egy 5 milliárd dolláros kölcsönt, melynek visszafizetésére Venezuela képtelen.
Nicolas Maduro elnök nagy nővérnek nevezte Kínát. A Tienanmen téren háromszor meghajolt Mao elnök mauzóleuma előtt. Venezuela a vele ellenséges Amerikával szemben Kínában és Oroszországban keres támogatást. Csakhogy ennek ára van. A kínaiak és az oroszok szépen csendben felvásárolják a földeket és az értékes ingatlanokat, legfőképp pedig az olajipart, mely Venezuela legfontosabb gazdasági ágazata.
Venezuela mélyrepülése akkor kezdődött, amikor az olaj árfolyama drámai mértékben csökkent.
Trump hatalomra kerülésével végképp kiéleződött a viszony Washington és Venezuela között. Az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára még egy katonai inváziót sem zár ki Venezuelában. Minthogy Kína és Oroszország támogatja Venezuelát, a katonai invázió távolról sem jelent biztos megoldást. Annál is kevésbé, mert senki sem tudja, hogy mi következne utána. A gazdasági csőd ugyanis egyértelmű: az IMF szerint az év végéig az infláció elérheti az egymillió százalékot!
A lakosság tömegesen menekül a szomszédos latin-amerikai államokba, illetve Spanyolországba.
Így érthető, hogy Venezuela elnöke Kínában házal némi támogatásért.
A kínaiak nagyok az ígérgetésben, de pénzt általában csak akkor adnak, ha abból nekik is hasznuk származik. Így várható, hogy Venezuela mélyrepülése Nicolas Maduro elnök pekingi látogatása után is tovább folytatódik.
Zelenszkij ukrán elnök szívesen találkozna Hszi Csin ping-gel. Putyin nemrég jelentette be, hogy a kínai elnök hamarosan Moszkvába utazik. A kínaiak béketervet tettek közzé az ukrajnai háború gyors befejezésére. Putyin máris jelezte, hogy számára elfogadható a kínai béketerv. Biden elnök erre így reagált: ha Putyinnak tetszik, akkor nekünk biztosan nem!
Jól mutatja ez az amerikai diplomácia korlátait: meg akarják buktatni Putyint nem pedig tárgyalni vele. Csakhogy épp ezzel az állásponttal erősítik meg Putyin helyzetét hiszen az orosz elnök hivatkozhat arra, hogy Oroszországot védelmezi, melyet a Nyugat fel akar darabolni.
Az Európai Unió érdeke egy gyors tűzszünet Ukrajnában
“Az Európai Uniónak gyors békekötésre lenne szüksége. Európai szempontból édesmindegy, hogy a Krím kié lesz. Ha távlatilag gondolkodunk, akkor Putyin után jó kapcsolat kell Oroszországgal. Egy olyan Oroszországra gondolok, amely elfogadja a helyét a világban. A Nyugat jelenleg erre nem nagyon figyel oda, mert arra koncentrál, hogy befejezze a háborút, és nem arra, hogy mi lesz utána” – nyilatkozta a Telexnek Mark Galeotti, az USA egyik vezető Oroszország szakértője, a Mayak Intelligence alapító elnöke.
Aki ugyanúgy érvel mint az idén már százéves Kissinger, aki azt hangsúlyozza: Oroszországgal mindenképp számolni kell Európa biztonságával kapcsolatban.
Soros György ezzel ellentétesen azt üzente a müncheni biztonságpolitikai értekezletnek, hogy Putyint meg kell buktatni és Oroszországot fel kell bomlasztani. A Biden diplomáciának is ez lehet a célja. Ezért alakít ki cordon sanitaire-t – egészségügyi kordont – Oroszország nyugati határai mentén Blinken amerikai külügyminiszter. Ez a kordon Skandináviától a Balkánig terjed. Orbán Viktor lóg ki egyedül a sorból hiszen a magyar diplomácia jó kapcsolatban maradt Moszkvával azután is, hogy Putyin agressziót követett el Ukrajna ellen.
A háború még évekig elhúzódhat
Erre utalt Mark Galeotti, de ugyanígy beszél Orbán Viktor is. A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy Trump visszatérhet a Fehér Házba, és azzal megváltozhat az amerikai diplomácia iránya is. Reális ez az elképzelés?
“Trump nem oroszpárti politikus. Ő Trump párti. Elnökségének vége felé keményebb volt az USA orosz politikája mint a Szovjetunió felbomlása óta bármikor. Trump egyáltalán nem akarta megvédeni Oroszországot”
– hangsúlyozta Mark Galeotti.
Az amerikai szakértőnek ebben a valószínűleg igaza van, de a republikánusok álláspontja abban különbözik a Biden diplomáciától, hogy nem akarják egyszerre ellenféllé tenni Oroszországot és Kínát. Mindenképp meg akarnak akadályozni egy szoros orosz-kínai szövetséget márpedig a hidegháborús Biden diplomácia felerősíti ezt a folyamatot, mert egy kalap alá veszi Kínát és Oroszországot.
Orbán Viktor pedig azért tart fenn jó kapcsolatot Moszkvával és Pekinggel, mert attól tart – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy a Biden adminisztráció le akarja őt venni a sakktábláról.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
