Fontos

Mit keresnek a magyar katonák Maliban?

A magyar honvédség külföldi missziói gyakran életveszélyesek ugyanakkor az eredményességük ugyancsak kérdéses. Afganisztánból például 20 év után vonultak ki a külföldi békefenntartó erők, hogy utánuk visszajöjjenek a tálibok.

A magyar honvédség Maliban vállalt szerepet: a katonák a harcokban nem vesznek részt, a kiképzésben viszont igen. Benkő Tibor honvédelmi miniszter erről így nyilatkozott a minisztérium portálján:

„Akárcsak Afganisztánban vagy a Balkánon, a kulturális és vallási különbségek ebben a térségben is sok feszültséget eredményeznek. Minden problémát a keletkezési helyén kell orvosolni, hogy aztán később ne Európában kelljen kezelni ezeket a nehézségeket.”

Maliban az Európai Unió fegyveres erőinek keretében vesznek részt a helyi csapatok kiképzésében a magyar honvédség tisztjei és katonái. Korábban francia csapatok tartották fenn a rendet, akik az iszlamista rendszert megdöntötték.

Líbiai hatás

2011-ben Kadhafit, Líbia diktátorát 42 éves uralom után, saját népe darabokra tépte – nyugati világ lelkes támogatásától kísérve. Kadhafi tuareg segéd csapatai kivonultak Líbiából Maliba, ahol az ország északi részén szintén tuaregek élnek. Ők az úgynevezett kék emberek. Algériából megérkezett az Al Kaida helyi fegyveres ereje, amely a tuaregekkel együtt megteremtette az iszlám államot Mali északi részén. Őket győzték le a francia csapatok, akiket Mali kormánya hívott be.

Wagner hadsereg

Mali új vezetése összetűzésbe keveredett a franciákkal, és ezért az oroszokhoz fordult. Putyin kapva kapott az alkalmon, és Maliba küldte a Wagner hadsereg katonáit. Ez a magán hadsereg az orosz fegyveres erők elit alakulatainak kiszolgált veteránjaiból áll. Putyin parancsait követik, de ezért kiemelt zsoldot kapnak. Jelen pillanatban ők a Maliban működő hadsereg hivatalos kiképzői. Párizs emiatt többszöris tiltakozott, de az orosz diplomácia erről nemigen vett tudomást mondván, hogy magánhadseregről van szó.

A Wagner hadsereg nemcsak Maliban, de Libiában és a Közép Afrikai Köztársaságban is igen aktív. Ennek azért van nagy jelentősége, mert ez az afrikai kivándorlók egyik legfőbb útvonala Európa irányában.

Kadhafi diktatúrája a migráció elleni küzdelem védőbástyája volt. Az embercsempészeket Kadhafi idejében elevenen megnyúzták az oázis közepén.

Putyin azért akarja kontrollálni a migráció útvonalait, hogy ezzel is zsarolni tudja az Európai Uniót. Belarusz és Lengyelország határán próbálták ki ezt a módszert.

Kérdés, hogy az Európai Unió fegyveres ereje – benne 80 magyar katona – mit tehet ez ellen Maliban?

Moderna: Évekig tarthat a harc a Covid-19 mutációk ellen

Egy konferencián az amerikai Moderna gyógyszergyár főnöke arról beszélt, hogy az ő vakcinájuk védelmet nyújt a brit és a dél-afrikai mutáns vírus ellen is.

„A vírus változik miközben fertőz” – mondta a CNN-nek dr.Stephen Hoge. „A legfontosabb az, hogy megakadályozzuk a fertőzést. Meg kell törnünk a fertőzési láncot és másodsorban azt, hogy a fertőzés sokáig tartson.”

Mindenképp hosszú évekig tartó folyamatra kell számítani, mert

„ha a vakcinák hatékonyságát vizsgáljuk, akkor abban kell reménykednünk, hogy megteszik azt, amire szántuk őket, de ezt újra meg újra ellenőriznünk kell!”

Más ugyanis a helyzet a laboratóriumban mint a való világban: „mi általában azt mérjük, hogy a vakcina ellenanyagot hoz létre a vérben, de időről időre meg kell vizsgálnunk azt is, hogy a gyakorlatban valóban védelmet nyújt-e a védőoltás a fertőzés ellen?”

A Moderna elnöke hozzátette:

„Amíg nem ellenőrizzük teljes mértékben a folyamatot, nem oltottuk be az emberek nagyrészét illetve sokan nem lettek szeropozitívak a fertőzés után addig tovább folyik a harc a Covid-19 vírus ellen. Ez akár évekig is eltarthat.”

A mutáns vírusok kétségeket ébresztettek a vakcinák hatékonyságát illetően

A Moderna, amelynek védőoltását másodikként engedélyezték az USA-ban, Nagy Britanniában és az Európai Unióban jelezte, hogy vakcinája hatékony védelmet nyújt a brit mutáns vírus ellen.

A dél-afrikai vírus mutáció ellen nem olyan hatékony a Moderna vakcina, de a gyógyszergyár szerint, ha mindkét védőoltást megkapja a páciens, akkor elegendő védelmet nyújt.

A Moderna most egy új vakcinán dolgozik, mely teljes védelmet jelenthet a dél-afrikai Covid-19 mutáns vírussal szemben.

„A vírus állandóan változik, ezért nekünk is állandóan ébereknek kell lennünk, hogy megfelelő eszközöket fejlesszünk ki a védelemre” – hangsúlyozta dr. Stephen Hoge, a Moderna gyógyszergyár elnöke egy konferencián, melyről a CNN számolt be.

A Moderna egyidejűleg azt is közölte, hogy a jelenlegi vakcina egy évig biztosan védelmet nyújt a Covid-19 fertőzéssel szemben.

Putyin: a kínai elnök Moszkvába látogat

A kínai-orosz csúcstalálkozót  a kínai diplomácia vezetője, Vang Ji készítette elő  Moszkvában. Vang Ji államtanácsos, akit nemrég Budapesten fogadott Orbán Viktor miniszterelnök is, európai körútjának végén Moszkvában tárgyalt, ahol előkészítette Hszi Csin-ping és Putyin találkozóját.

Peking szeretne véget vetni az ukrajnai háborúnak, és elkerülni a hidegháborút az Egyesült Államokkal.

“Kína attól tart, hogy az ukrajnai háború kicsúszik az ellenőrzés alól. Ezért szükség van a kínai bölcsességre a rendezéshez”

– ajánlgatta Peking ukrajnai béketervét Csin Gang külügyminiszter egy biztonságpolitikai konferencián a kínai fővárosban. A kínai béketervről először Vang Ji államtanácsos beszélt Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián. Kettőjük közül Vang Ji a magasabb rangú, ő tagja a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt politikai bizottságának is. A kínai béketervet pozitívan értékelte Macron francia elnök, akivel Vang Ji Párizsban tárgyalt.

Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO központban arról beszélt, hogy “a kínai béketerv homályos, és nem tartalmazza Ukrajna területi integritását. Enélkül pedig Ukrajna nem tárgyal” – mondta az ukrán diplomácia vezetője.

Sok nyugati fővárosban nagy a szkepszis a kínai béketervvel kapcsolatban különösen Biden elnök meglepetésszerű kijevi látogatása után. Blinken amerikai külügyminiszter szabályosan megfenyegette Kínát Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián: amennyiben fegyvert szállítanak Oroszországnak, akkor ellenük is szankciókat hoz az Egyesült Államok.

Miről van szó?

Kínai drónokról! Korábban az orosz hadsereg Iránból importált drónokat, de fogytán a készlet. Ezért Pekingtől kértek utánpótlást. A kínaiak minden bizonnyal szívesen kipróbálnák tankelhárító drónjaikat azok ellen a modern amerikai és német tankok ellen, melyeket Ukrajnának szállítanak a NATO tagállamok. Blinken figyelmeztetése preventív:

”olyan információink vannak, hogy Pekingben fegyverek szállítását fontolgatják Oroszországba. Világosan megmondtuk nekik, hogy ezt nagyon komolyan vesszük, mert ronthatja kapcsolatainkat”

– mondta a CBS amerikai televíziónak adott interjúban.

A CNN-nek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Kína fegyvereket szállított volna Oroszországnak. Az USA külügyminisztere nem mondta le pekingi látogatását a léggömb botrány miatt csak elhalasztotta. Washington mindenképp szeretné elkerülni azt, hogy stratégiai kínai-orosz szövetség jöjjön létre vele szemben.

A nagy háromszög

Kissinger, az USA ex külügyminisztere, aki idén már százéves, hirdette meg azt a washingtoni doktrínát, hogy az USA-nak jobb kapcsolatot kell ápolni a Kínával és Oroszországgal mint a másik két nagyhatalomnak egymással. Ezért hozta létre az első amerikai-kínai csúcstalálkozót Pekingben Nixon és Mao Ce-tung között 1972-ben. Kissinger jelenleg bírálja a Biden adminisztráció diplomáciáját, mert az egyaránt ellenfélnek tekinti Kínát és Oroszországot, és emiatt Peking és Moszkva közeledhet egymáshoz.

Hszi Csin-ping elnök figyelmeztette Putyin elnököt Szamarkandban, hogy ne fenyegetőzzön nukleáris fegyverekkel. Ehhez képest az orosz elnök bejelentette: felfüggeszti a START egyezményt, amely a stratégiai fegyverrendszereket szabályozza.

“A stratégiai partnerség Kínával számunkra abszolút prioritás” – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz védelmi tanács titkára miután tárgyalt Vang Ji államtanácsossal. Csakhogy Kína számára az USA sokkal fontosabb mint Oroszország. A kínai vezetés angol nyelvű lapja, a Global Times diadalittasan jelentette pár nappal ezelőtt, hogy az amerikai szankciók ellenére tavaly megdöntötte a rekordot az amerikai-kínai kereskedelem, mely meghaladta a 690 milliárd dollárt. Ehhez képest Putyin csak a reményét fejezhette ki, hogy a kínai-orosz kereskedelem hamarosan elérheti a 200 milliárd dollárt. A kínaiak kihasználják Oroszország szorult helyzetét: olcsón megveszik az olajat és a földgázt, majd felárral árusítják azt Európában. A kínaiak mindenképp szeretnék fenntartani a globalizáció rendszerét, amely igen előnyös a számukra.

A Global Times Pekingben rendszeresen arról írt, hogy az olcsó kínai áruk lejjebb vihetik az inflációt az USA-ban és Európában. Yellen asszony ugyanezzel érvel Washingtonban, ezért a Global Times azt  írta, hogyha nem jön Kínába Blinken külügyminiszter, akkor szívesen látják Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter asszonyt, aki a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy szívesen látogatna Pekingbe ilyen nehéz időkben is. Igaz, hogy dátumot Yellen pénzügyminiszter nem említett.

Erdogan nagy napjai

Sok minden forrhat most Ankara konyháján, az meg még szebb, hogy lehet Erdogan a szakács, de Trump hozta a lakoma hozzávalóit, ő vásárolt be a bazárban – sokaknak megfekszi még ez a trakta a gyomrát, és hogy mi lesz a végén a feketeleves, egyelőre el sem képzelhető.

Hát akkor lássuk, mi a pillanatnyi helyzet, azért írok pillanatnyit, mert úgy zuhognak a hírek egymás után, mintha géppuskából jönnének és a cső még nem tüzesedett volna át. A legfrissebb mindenképpen az, hogy hivatalosan is bejelentette a török védelmi minisztérium: elkészült a Kelet-Eufrátesz hadművelet terve, napokon belül indulnak a csapatok.

Rojavának és a független Kurdisztán álmának annyi.

Tehetik, könnyen tehetik, hiszen pár napja Trump elnök bejelentette, miszerint az Egyesült Államok kivonja Szíriában állomásozó csapatait. A Reuters szerint a csapatok kivonása 60-100 nap alatt végbe fog menni. Hivatalosan azért, mert az Egyesült Államok Szíriában legyőzte az Iszlám Államot, további jelenléte nem indokolt. Másnap az elnök azonban – erős szenátusi vita után – kijelentette: Irán, Oroszország, Szíria és még sokan mások nem örülnek az amerikaiak távozásának, „mert így egyedül kell harcolniuk az Iszlám Állam ellen”.

Akiket már egyszer az Egyesült Államok legyőzött.

Vagy nem győzött le.

Vagy december 18-án még le voltak győzve, de 19-ére úgy összeszedték magukat, hogy világpolitikai tényezőt jelentenek. Erős dzsinnek szolgálhatják őket, annyit mondok. A legyőzött Iszlám Állam időközben megtámadta a kivonuló amerikai alakulatokat.

Mindenesetre ez a független Kurdisztán eszméjének végét jelenti és új világpolitikai helyzet kialakulását:

nem is lehet csodálkozni, hogy tegnap Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője üdvözölte a csapatkivonást, míg Erdogan török elnök továbbment: egyenesen meghívta Trumpot vendégségbe magához a jövő évre. Nyebenzja nyilatkozatában volt egy érdekes rész, eszerint Donald Trump amerikai elnök „világosan érti, hogy jobb együttműködni”.

És ha nem értené, megértetik vele. Eszébe juttatják.

Az Al-Kaida is mozgolódni kezdett

Ugyancsak közel-keleti hír, hogy a távolról sem legyőzött Iszlám Állam mellett az öreg Al-Kaida is mozgolódni kezdett, legalábbis Ben Wallace, a brit belügyminisztérium belbiztonsági kérdésekért felelős államtitkára szerint. Ő úgy tudja, az al-Kaida és társult szervezetei ma már ismét aktívak Szíriában, Afganisztánban, Jemenben, Líbiában és a térség több más országában, mi több, repülőgépek megsemmisítésére alkalmas technológia kifejlesztésén dolgozik, miniatűr pokolgépeken vagy dróntechnikán.

Igen, sok értelme volt a csapatkivonásoknak.

Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfő hétfőn bejelentette: az amerikai csapatkivonás Szíriából kedvezőtlenül érintené a szomszédos Irakot. Ha biztonsági problémák lépnek fel az amerikai csapatkivonás következtében, migrációs hullám fog keletkezni, amelynek egyik első célországa Irak lesz. Elképzelhető, hogy a Szíriában lévő terroristák megpróbálnak majd Irakba jutni, ami súlyos következménnyel jár a közel-keleti államra nézve – figyelmeztetett Mahdi. Iraknak fel kell készülnie erre az eshetőségre, hogy elkerülje a negatív következményeket. Mahdi cáfolta azon értesüléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok megkérte Bagdadot, hogy Irakban állomásoztathassa a Szíriából kivonuló csapatokat. Hozzátette: arra irányuló kérést sem kaptak, hogy az iraki hadsereg bevonuljon Szíriába.

Közben azonban török földön béke honol, legalábbis a hivatalos vélemény békének hívja ezt: még Max Zirngast politológiahallgatót is szabadlábra helyezték (tárgyalásáig, melyre áprilisban kerül sor). A német diáknak az volt a bűne, hogy tanulmányt írt a svájci Re:volt című baloldali lapnak a török kormányzat és a Törökországban terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) közötti konfliktusról. Nem tárgyalt a PKK-val, nem volt tagja, nem is találkozott velük – csak írt. Ezt a török hatóságok gyanúoknak tekintették arra nézvést, hogy mégis PKK-tag lehet.

Hát, ha belegondolok, mi mindenről írtam én már életemben és ezek szerint mi mindennek néznének engem Ankarában, elborzadok.

Fetullah Gülen kiadatása pedig bizony hamarosan várható

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter egy hete bejelentette: Washington azon dolgozik, hogy kiadja a 2016-os törökországi puccskísérletért Ankara által felelőssé tett, jelenleg az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónokot – ezt állítólag Donald Trump amerikai elnök mondta volna Recep Tayyip Erdogan török államfőnek, a külügyminiszter szavai idézve: „Argentínában Trump azt mondta Erdogannak, hogy dolgoznak Gülen és mások kiadatásán”.

Ha a számadatokat nézzük, az utóbbi két és fél évben a török fegyveres erőknél több mint 8500 embert menesztettek tisztségéből, köztük 150 tábornokot, összesen pedig csaknem 220 ezer személyt – köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat – vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen hálózatához. Mintegy 17 ezer személyt már elítéltek, nagyjából 14 ezren pedig előzetes letartóztatásban ülnek. Ha Gülen is Erdogan kezébe kerül, elszabadul a pokol Törökországban.

És mindezt a Trump elnök csapatkivonása idézte elő. Az a csapatkivonás, melynek következtében James Mattis védelmi miniszter le is mondott, főleg, hogy az Afganisztánban állomásozó csapatok felét is hazarendelte a POTUS (President of the United States).

A legszebb ez ügyben az volt, amit az amerikai elnök tegnap tett közzé a Twitteren.

„A szövetséges országok többé nem húzhatnak hasznot az Egyesült Államok által biztosított katonai védelemből!”

Hát, akkor az ellenségesek fognak.

Mindenképpen, pillanatnyilag Erdogan tűnik a Közel-Kelet nagy nyertesének, bár a játszma még messze nem ért véget.

Washington közeledik Ankarához és Moszkvához, valamint távolodik szövetségeseitől.

A világ egyre kisebb, torzabb és forróbb hely kezd lenni.

A Fehér Ház elítéli az amerikai muszlim vezető „sokkoló, antiszemita” kijelentéseit

A Fehér Ház „a leghatározottabban” elítéli a „sokkoló, antiszemita” kijelentéseket, amelyek a tegnapi napon az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsának (CAIR) alapítójának és ügyvezető igazgatójának a Hamász október 7-i Izrael elleni sokkoló támadásait követően napvilágra kerültek.

Nihad Awad a múlt hónapban Chicagóban az Amerikai Muzulmánok Palesztináért (AMP) kongresszusán mondott beszédében, hogy

„örül, hogy az emberek megtörik az ostromot és ledobják saját földjük bilincseit, és szabadon sétálnak be a földjükre, amelyet nem járhattak be”

– utalva a két hónappal ezelőtti példátlan támadásra, amikor a Hamász vezette terroristák ezrei törtek át az enklávé izraeli határán, és 1200 embert mészároltak le, és mintegy 240-et túszul ejtettek.

„És igen, Gáza lakosságának joga van az önvédelemhez, joga van megvédeni magát, és igen, Izraelnek, mint megszálló hatalomnak nincs joga az önvédelemhez.

Andrew Bates, a Fehér Ház szóvivője szerint „A Hamász által október 7-én elkövetett szörnyű, brutális terrortámadások – ahogy Biden elnök mondta – „gyűlöletesek” voltak, és „hamisítatlan gonoszságot” képviselnek. Október 7-e volt a leghalálosabb nap a zsidó nép számára a holokauszt óta.”

„Az aznapi atrocitások megdöbbentik a lelkiismeretet, ezért soha nem felejthetjük el azt a fájdalmat, amelyet a Hamász oly sok ártatlan embernek okozott. Ártatlan családok szenvednek, és gyászolják szeretteiket, és vannak olyan családok is, akik azóta is gyötrelmes szenvedésben mindent megtesznek, hogy túszul ejtett szeretteiket visszakapják” – áll Bates közleményében.

„Minden vezető felelőssége, hogy az antiszemitizmust felhívja, bárhol is felkapja gyűlöletes fejét” – mondja.

Német radarok Szaúd-Arábiának

0

Jemenben a harcoló felek semmiféle szabályt sem tartanak be, ezért Németország nem szállíthat nekik fegyvert. Erről határozott a kormánykoalíció Berlinben – a szociáldemokraták ugyanis ragaszkodtak ahhoz, hogy a háborús bűnöket elkövető felek ne német fegyverekkel öljék egymást.

 

Most mégiscsak olyan harci eszközöket kap Szaúd-Arábia, melyek alkalmasak a gyilkolásra. A németek radarjai ugyanis pontosan bemérik azt, hogy honnan tüzelnek, majd precízen meghatározzák a célpontot az ellenség megsemmisítésére.

Hogy kik a szembenálló felek? Jemenben a szunnita koalíciót Szaúd-Arábia vezeti, a síitát pedig Irán. Mindkét fél megszeg minden háborús szabályt. Általános a foglyok kínzása és kivégzése, a polgári lakosság vegzálása.

A lakosság egyötöde, mintegy 5 millió ember kényszerült eddig lakóhelye elhagyására.

Aligha valószínű, hogy Peter Altmaier gazdasági miniszter Merkel kancellár akarata ellenére cselekedett volna, amikor engedélyezte a radarok szállítását Szaúd-Arábiának, minden valószínűség szerint az amerikaiak sürgették a németeket a radarok leszállítására.

Az USA és Izrael ugyanis támogatja Szaúd-Arábiát ebben a háborúban, Altmaier gazdasági miniszter pedig hivatkozhat arra, hogy a szaúdiak már régebben megrendelték a radarokat. A régi rendelésekre a koalíciós megállapodás nem vonatkozik Berlinben, így a kecske is jól lakhat és a káposzta is megmarad.

Két napon belül ez már a második olyan ügy, mely megmutatja a kormánykoalíció törékenységét.

Korábban a belső elhárítás főnökének ügye csapta ki a biztosítékot a szociáldemokratáknál, akik Hans-Georg Maassen leváltását követelték arra hivatkozva, hogy együttműködik a szélsőjobboldallal. Furcsa döntés született: az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökét felfelé buktatták, államtitkár lett a belügyben. Mely minisztérium élén az a Horst Seehofer áll, aki a pokolba kívánja a szociáldemokratákat. (Ők hasonlóképp rajonganak érte.)

Merkel kancellárnak összehozni sem volt könnyű a koaliciót, de megtartani még nehezebb lesz, mert szinte minden nap kiderül, hogy a szélsőjobb felé kacsingató CSU és a szociáldemokraták nem tudják elviselni egymást. És akkor még ott van Amerika, a nagy szövetséges, amely arra kérte a németeket, hogy  szállítsanak fegyvereket annak a Szaúd-Arábiának, mely nyilvánvalóan háborús bűnöket követ el Jemenben.

„A Nyugat Navalnijjal akarja destabilizálni Oroszországot”

Putyin biztonsági főnöke azt állítja, aki korábban a titkosszolgálatot (FSZB-t) irányította, most pedig a majd mindenható Védelmi Tanács titkára (az elnök maga Putyin), hogy a nyugat Navalnijjal akarja detsabilizáni Oroszországot.

Nyikolaj Patrusev Ukrajnával vont párhuzamot: „a Nyugat új Majdant akar, erre használja fel Navalnijt. Ukrajna így veszítette el a függetlenségét.” A Majdanon Kijevben tüntettek az oroszbarát Janukovics elnök ellen, aki aztán elmenekült. Azóta nyugatbarát rendszerek vannak hatalmon Kijevben.

Janukovics elnök palotáját sokáig mutogatták a bukás után, mert kiderült: az államfő hatalmas összegeket költött rá miközben Ukrajna népének életszínvonala a szovjet időket idézte.

Putyin palotája

Több mint 80 millióan látták azt a videót, mely bemutatja az orosz elnök méregdrága palotáját a Fekete tenger mellett. Megemlékezve szeretőiről és eltitkolt gyerekeiről, akik az amerikai szuper gazdagokat megszégyenítő luxusban élnek.

Miközben Oroszországban az életszínvonal évek óta stagnál.

Ráadásul még sokan emlékeznek Medvegyev ex miniszterelnök sorsára. Putyin egykori kedvencének palotáját bemutatták a közvéleménynek – valószínűleg a titkosszolgálat jóváhagyásával, mert ott nemigen kedvelték a reformista hírben álló Medvegyevet. Putyin erre látványosan megvonta bizalmát, és az egykori második számú vezető eltűnt az élvonalból.

Nyikolaj Patrusev szerint Alekszej Navalnij „illegális aktivitást folytatott, és ezért került börtönbe.” Azt nem részletezte, hogy mit ért ezen. Putyin cáfolta , hogy a palota az övé lenne.

Biden-Putyin

A két elnök telefon beszélgetést folytatott, melyben szó esett Navalnijról is. Biden állítólag utalt rá, hogy az USA-t zavarná, ha az ellenzéki vezér a börtönben „ismeretlen okból életét veszítené”. Navalnijt megpróbálta megmérgezni az orosz titkosszolgálat, de nem sikerült. Merkel kancellár személyesen alkudta ki az életét Putyin elnöknél.

Navalnij miatt a mélypontra kerültek a németek és az oroszok kapcsolatai pedig korábban Merkel és Putyin lelkesen társalgott egymással hol németül hol pedig oroszul. Berlinben viszont úgy látják: az olaj és a földgáz jelentőségének csökkenésével Oroszország maradék dicsőségének is bealkonyult. Ezért a németek sokkal inkább Kínával keresik a kapcsolatot, ahol a gazdasági fellendülés komoly esélyeket kínál a németek exportjának is.

A háború 47. napja – (folyamatosan frissített hírfolyam)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

09:50 – Vlagyimir Putyin volt gazdasági főtanácsadója, Andrej Illarionov azt sugallja, hogy a nyugati országok orosz energiájára vonatkozó „valódi embargó” megállíthatja az ukrajnai háborút – olvasható a BBC-n.

09:15 – Ausztria kancellárja személyesen találkozik Putyinnal, az első európai vezetővel a háború óta.

08:20 – Ukrán védők leromboltak egy raktárt orosz csapatok lőszereivel a luhanszki régióban, a megszállt Novoajdar közelében.

07:50 –  „Szlovákia kategorikusan tagadja az orosz propagandát, miszerint Ukrajnában megsemmisült az S-300-as védelmi rendszer. Ez egy álhír. Ukrajna hivatalosan is megerősítette” – írta Eduard Geger Szlovákia miniszterelnöke.

05:35 – A luhanszki regionális katonai adminisztráció vezetője elmondta, hogy az orosz csapatok lerohanták Zolotye környékét, de az ukrán hadsereg visszaverte a támadást.

04:30 – A brit védelmi minisztérium hírszerzési adatok alapján ukránok tömegsírjáról számolt be a Kijev melletti Buzova faluban.

1239868163

02:00 – Amerikai tisztviselők szerint Oroszország „nagy stratégiai hibát” követett el, mivel Finnország és Svédország készen áll a NATO-csatlakozásra ezen a nyáron.

00:45 – Vitalij Klicsko Kijev polgármestere nem zárja ki, hogy az orosz csapatok ismét megpróbálják bevenni a fővárost.

00:20 – Az amerikai védelmi minisztérium tisztviselői azt feltételezik, hogy az orosz megszálló erők offenzívát indíthatnak Izyumból a Dnyeper felé, hogy megpróbálják elfoglalni a regionális központot.

23:55 – Mariupol polgármestere elmondta, mikor és miért hagyta el a várost. Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere elmondta, hogy a katonai adminisztráció tanácsára a városon kívülre ment éjszakázni, de egy nap nem tudott visszatérni, mert az orosz megszállók blokáddal lezárták Mariupolt.

A pénz beszél

A kompromisszum a magyar és a lengyel kormánnyal újra azt bizonyítja: csakis a pénz az, amellyel komoly hatást lehet elérni – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A magyar és lengyel vétó fenyegetés azzal gyengült meg végzetesen, hogy Brüsszelben elkezdték kidolgozni a tervet, amely csak 25 tagállamnak juttatna a válságkezelő alapból. Bár mind Varsóban mind pedig Budapesten azt állították, hogy el lesznek ők anélkül is, de ez egyáltalán nem igaz! Mindkét gazdaságnak nagy szüksége van arra, hogy újabb euró milliárdokat kapjon – méghozzá meglehetősen gyorsan.

Mind Magyarországot mind pedig Lengyelországot megviseli az a gazdasági válság, mely a Covid-19 járvány miatt alakult ki.

Lengyelországban a gazdasági érdekcsoportok nyíltan megzsarolták a legnagyobb kormánypártot, hogyha fenntartja a vétót, akkor megbuktatják a kormányt!

Magyarországon ez csak azért nem történt meg, mert ott nincs jelentős nemzeti tőke, amely független lenne a kormánytól. Ráadásul ezt a nemzeti tőkét épp az uniós pénzekből hizlalták fel.

Mindkét kormány népszerűsége az uniós pénzekre alapul

Orbán Viktor már a 2022-es választásokra készül. Addig meg kell őriznie az életszínvonalat, sőt javítani kellene rajta. Ezt csakis európai forrásból lehet megtenni.

Az uniós költségvetési vitában az a kompromisszumos javaslat, amelyről a kormányfők a csütörtök délutáni csúcstalálkozón tárgyalnak, Orbán Viktor miniszterelnök „győzelme” a magyar kormány és a hozzá közel álló hazai sajtó számára. A jogállamisági mechanizmusról szóló, egyrészről egyrészről az EU Tanácsának német elnöksége, másrészről Magyarország és Lengyelország között megtárgyalt nyilatkozatról van szó, amely az 1,8 trillió uniós költségvetési csomaggal együtt lép hatályba.

A két ország korábban elutasította a mechanizmust mint állítólag ellenük irányuló „politikai eszközt”, és a költségvetés megvétózásával fenyegetett. A nyilatkozat tisztázza, mi is szerepel már a jogállamisági mechanizmusban, hogy csak az Unió pénzügyi érdekeinek csalással, korrupcióval vagy összeférhetetlenséggel szembeni védelméről szól. Ezenkívül csak azután kellene hatályba lépnie, hogy az Európai Bíróság erről döntött. Magyarország számára ez utóbbi pont azért fontos, mert azt jelentheti, hogy ez nem így lesz a 2022 tavaszi parlamenti választások előtt.

Németország kritikája

A kormányhoz közeli magyar média átvette a „nagy győzelem” értelmezését (az Origo online portál szerint). Azonban még a Fidesz ellen kritikus médiában is érvényesül az a vélemény, hogy Orbán akarata érvényesült. Ha a kompromisszumos javaslatot elfogadják, a miniszterelnöknek szabad kezei lesznek a 2022-es választási évig – írta a Népszava című újság, amely közel áll a szocialista párthoz. A 444 baloldali portál azt is kimondta, hogy Magyarország és Lengyelország megkapta, amit akart, míg az Európai Parlament szinte mindent elveszített, amit „belefért” a jogállamisági mechanizmusba. A 24.hu online portál azt írja, hogy ismét úgy tűnik,

Németországot csak addig érdekli a jogállamiság, amíg a gazdaság veszélybe nem kerül. Orbán számára csak az volt a fontos, hogy 2022-ig egyetlen uniós pénzt se veszítsen el.

Az ellenzéki politikusok viszont Orbán kudarcát látják. A baloldali liberális DK politikusa, Dobrev Klara rámutatott, hogy Orbán kijelentette, hogy csak a jogállamiság mechanizmusával szembeni jogi garanciákban hisz, de ezeket nem kapta meg. A szocialista MSZP összehasonlítást vett Orbán kedvenc sportágától, a futballtól: a miniszterelnök csupán „kapufát rúgott”. A jobboldali Jobbik párt azt is megkérdezte, hogy Orbán becsapja-e magát: „Milyen követeléseket tudna teljesíteni, amelyeket a kormány győzelemként ítélhet meg?”

Varga igazságügyi miniszter egyrészt azzal indokolta a jogállamiság mechanizmusával szembeni magyar ellenállást – egyebek mellett az FAZ-nak adott interjúban –, hogy a többségi döntés megkötése megsértette az európai szerződéseket, amelyek egyöntetűséget igényeltek az ilyen alapvető változásokhoz. Másrészt a budapesti kormány feltételezte, hogy a mechanizmusnak arra kell szolgálnia, hogy megtörje a nagyvonalúbb bevándorlási politikával szembeni magyar ellenállást. Nincs szó a migrációról a jogállamiság mechanizmusában, sem a családpolitikáról és a homoszexuálisok jogairól, ami volt a fő ok, ami miatt a lengyel kormány igazolta ellenállását.

Lengyelországban az abortusz szigorítás miatt mélyponton a kormánypártok népszerűsége. Ezért tartanak a választásoktól, és csakis az uniós pénzek révén tudják feledtetni a kudarcos időszakot.

Németország mindkét állam szempontjából meghatározó tényező, ezért számukra az unión kívül nincsen hely.

Az Európai Uniónak pedig távolról sem Magyarország vagy Lengyelország a legnagyobb problémája hanem az, hogy folyamatosan veszít a versenyképességéből az ázsiai és észak-amerikai vetélytársakkal szemben.

Pompeo a Huawei ellen mozgósítja szövetségeseit

0

Gondokat okozhat az USA és európai partnereinek kapcsolatában, ha Európában a Huawei technológiáját alkalmazzák – hangoztatta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Budapesten.

Ugyanezt az álláspontot akarja képviselni Pozsonyban és Varsóban is az amerikai diplomácia vezetője. Trump elnök szerint a Huawei nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért a NATO tagállamoknak sem kellene alkalmazniuk a kínaiak technológiáját saját G5-ös rendszerük kiépítése során.

Mindez nemcsak Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában jelent gondot, ahova most Mike Pompeo külügyminiszter ellátogat hanem Európa leghatalmasabb országában, Németországban is. Berlinben komoly viták folynak arról, hogy az USA nyomására elálljanak-e attól, hogy a Huawei technológiát használják saját G5-ös rendszerük kiépítése során. Közben Pekingben egyértelműen jelezték: amennyiben az európaiak kizárják a Huaweit az 5G tenderekből – amerikai nyomásra -, akkor ennek hatása lehet az EU illetve Kína kapcsolataira is.

Az Egyesült Államok kémelhárítása szerint egyes Huawei chipekben kém programok rejtőzhetnek. Ez pedig problémát jelenthet a NATO államok katonai együttműködésében. Európában viszont sokan úgy vélik: az USA a nemzetbiztonságra hivatkozva akarja kiszorítani a kínaiakat a piacról, akik jobb technológiát kínálnak olcsóbban. Ebben a nem épp könnyű helyzetben kell dönteniük az európai kormányoknak a Huawei G5-ös technológiájának alkalmazásáról.

Az USA vissza akarja szorítani a kínaiakat és az oroszokat Európában – mondta egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú külügyi tisztviselő Washingtonban a londoni Guardian tudósítójának. “Az elmúlt 15 évben elhanyagoltuk ezt a térséget. Ezért nyomulhattak be az oroszok és a kínaiak. Most robosztusabb amerikai jelenlétet akarunk!” – hangsúlyozta a magasrangú amerikai külügyi tisztviselő, aki a londoni Guardian tudósítójának beszélt erről Washingtonban Mike Pompeo külügyminiszter közép európai látogatása kapcsán.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK