Fontos

A korrupció magyarul is öl Romániában

0

Új fejlemény a román, és romániai magyar politikában, hogy egy bukaresti tüntetésre magyarok is beutaznak, csatlakoznak az ország más részéből érkező, illetve fővárosi tiltakozókhoz, és kétnyelvű molinókon, illetve táblácskákon fejezik ki követeléseiket. A „magyar csapat” szervezője Eckstein-Kovács Péter, volt szenátor és kisebbségi miniszter, aki RMDSz-es kollégáival is vitatkozva a jogállamiság megvédéséért száll síkra, nyilvános vitákban, média jelenléttel, illetve, most már utcai megmozduláson való aktív részvétellel fejezi ki egyet nem értését az eddigi és készülő törvénymódosítások ellen. A hétvégi igen jelentős tüntetés előzményeiről és az ott szerzett tapasztalatairól, élményeiről kérdeztük a hosszú politikai tapasztalattal rendelkező kolozsvári ügyvédet. Az interjút Magyari Nándor László készítette.

 

Ügyvéd úr, összefoglalná nagyon röviden, hogy miért tiltakoztak, illetve hogyan látja egy ilyen megmozdulásnak milyen jelentőség lehet a román politikára, illetve törvényhozásra?

Létezik egy kormányzó pártszövetség, ahol az egyik párt elnöke és egyben alsóházi elnök jogerősen el van ítélve és további ügyekben vádemelés történt ellene, ahol a másik pártelnök és egyben a felsőház elnöke ellen büntetőper van folyamatban és mindezek mellett akarják módosítani a jogszabályokat, oly módon, hogy ne essék bántódásuk. Hát ezt sokunk gyomra nem veszi be. Olyan sokunk gyomra, hogy azt már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az RMDSZ lavírozik a kérdésben, amit rosszul tesz, igy hát ki kellett menni az utcára, hogy legyen világos: az erdélyi magyarok többsége, miként a románok többsége is, nem szereti az igazságtalanságot és a korrupciót.

Többről van szó, mint arról, hogy az emberek a Btk. módosítás valamely javasolt szakasza vagy cikkelye ellen tüntetnének, és ezért igen leegyszerűsítő az a bírálat, amit ellenük megfogalmaznak, hogy tudatlanok. Én úgy látom, hogy az emberek józan esze és jóérzése viszi ki őket az utcára, akkor is, ha nem tudják hogy a Btk. melyik szakasza jogsértő. A tavaly januártól kezdődő sorozatos kísérletek arra, hogy megkönnyítsék a korruptak helyzetét, mely a mostani szigorú – még ha néha rosszul alkalmazott, vagy zavaros – törvénykezést megengedőbbé tegyék, illetve olyan módon törvénykezzenek, mint ahogy azt a hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendelettel megpróbálták, egyszerűen éberré és tudatossá tette az amberek egy részét. Érzékennyé, olyan – látszólag jogi, illetve törvénykezési –, de a valóságban ettől általánosabb politikai/vezetési kérdések iránt, amelyek a mégoly törékeny, de Románia EU-s csatlakozását követően, mégiscsak meglevő jogállamiság elveit sértik. A jelenleg hatalmon levő pártok, és különösen a PSD rovott múltú elnökével szembeni bizalmatlanság, legalább annyit nyom a latban, mint a törvénymódosítási kísérletek, amelyeket nemcsak a jogásztársadalom többsége, az államelnök, de az Európa Tanács, a fejlett nyugati államok képviselete és az USA is, jogállamot sértőnek, vagy veszélyeztetőnek lát.

Honnan a tüntetésen való részvétel ötlete, az, hogy magyarok, méghozzá kétnyelvű táblákkal tüntessenek Bukarestben?

Tapasztalatom, hogy az egy éve folyó tüntetéssorozatban, főként Kolozsváron, de más erdélyi nagyvárosokban és bár gyéren, még székelyföldi városokban is, magyarok is részt vettek, nem csekély számban. Főként fiatalok, akik megmártóztak egy-egy ilyen civil társadalmi esemény hangulatában, és ugyanazokat az elveket vallották és vallják, mint a többségi tiltakozók. Ezért egy felhívást fogalmaztam meg és autóbuszt szerveztem Kolozsvárról Bukarestbe, önköltséges alapon, melyhez székelyföldiek is csatlakoztak, és együtt mentünk a szombati tüntetésre.

A közvetlen apropót az adta, hogy az újonnan kijelölt miniszterelnök-asszony nyilatkozatai azt vetítették előre, hogy teljes lendülettel fog folytatódni az igazságügy és a jogállam elleni támadás. Ráadásul az RMDSz együttműködik azzal a PSD-vel, amelyik ezt a támadássorozatot kezdte és folytatja, és eddig a romániai magyarok, vagy a civil szféra részéről kevesen fejezték ki nyilvánosan és hangosan ellenvetésüket e ténykedés kapcsán. Ideje volt és van annak, hogy hangosan kimondjuk, hogy sok, nagyon sok romániai magyar polgár nem ért egyet sem az együttműködéssel, sem pedig a jogállamiság bármilyen fajta csorbításával.

Milyen volt a hangulat, mit tapasztaltak a tüntetésen, hogyan fogadták a tiltakozó-társak a kétnyelvű feliratokat?

Előzőleg lefordítottuk, kicsit szabadon, az egyik románul megfogalmazott jelszót: a kis stoppot intő kézen jelent meg az „Igazságért” felirat, mely szerintem érthetőbb mint az, hogy küzdünk az igazságszolgáltatás szabadságáért, ami, amúgy szintén igaz. A nagyobb molinóra pedig a korrupciót elítélő szöveg került fel Kolozsvár jelszóval és ezekkel vonultunk, a nagyon ronda időjárás ellenére, vidáman.  Jó volt megtapasztalni a szimpátiát a román tüntetők részéről, akik nemhogy haragudtak volna a kétnyelvű feliratokért, hanem fotózkodtak is vele, mi több két román srác végig segített cipelni a dögnehéz molinót, a „Kolozsvár NEMet mond a korrupciónak” felirattal.

Tervez-e, terveznek-e folytatást?

Korántsem vagyok hivatásos forradalmár. De ha nagy a veszély, megyünk Bukarestbe, Brüsszelbe, ahová kell. Őszintén mondom, szeretnék Kolozsváron maradni, a kandalló mellett.

Még hosszú az út Brüsszelbe

Míg a város iskolái és éttermei most már több mint két hónapos lezárás után nyitottak, az Európai Bizottság és a Tanács továbbra is a legtöbb ülést online tartja, a sajtókonferenciák virtuálisak maradnak, és a legtöbb alkalmazott otthonról dolgozik. 

Az Európai Parlament ezen a héten tartja a plenáris ülését. Pénteken az EU állam- és kormányfői ismét csak videokonferencia útján tartanak csúcstalálkozót. Ebből rögtön le lehet vonni a következtetést: még mindig nem biztonságos személyesen találkozni, nagy létszámú tanácskozásokat egy légtérben folytatni. Ennek demonstrálása, hogy a vezetők továbbra se mennek Brüsszelbe.

A EU parlament számos tisztviselője elismeri, hogy eddig nem játszottak jelentős szerepet a döntéshozatalban a koronavírus-válság idején, mert a világjárvány mindenütt rontott a demokratikus intézmények hatékonyságán. A rendkívüli helyzetben a vezetők annak érdekében, hogy az online és a  személyes munka kombinálásán keresztül a Parlament működését megőrizhessék, létrehoztak egy kétsebességű intézményt amelyet nehéz hatékonyan működtetni. A társadalmi távolságtartás fenntartása nehézkessé válik, amikor az európai parlamenti képviselők megvitatják, módosítják és szavaznak az EU gazdasági fellendülési tervéhez kapcsolódó intézkedésekről.

Miközben a Tanács különleges döntéshozatali eljárásokat fogadott el, amelyeket most július 10-ig meghosszabbítottak, és a Bizottság arra számít, hogy köztisztviselők nagy része folytatja a távmunkát annak ellenére, hogy a Parlament nyomást gyakorol a rendes munkamenet folytatására.

Gyakorlati szempontból a „normális munkamenet” még sokáig nem valósítható meg.

„Ideje visszatérnünk a normalitáshoz” – mondta a Politiconak Vangelis Meimarakis, görög EP-képviselő és az Európai Néppárt alelnöke, az EU parlamentjének legnagyobb frakciója nevében.

Hiába bizonyult hatékonynak az online munkavégzés a „fizikai jelenlét, a politikában szükséges és pótolhatatlan.”

Trócsányi perel

Az Európai Parlament jogi bizottságának mai meghallgatásán elbukott biztos-jelölt a Facebookon reagált a történtekre.

A mai napon az Európai Parlament Jogi Bizottsága 11 igen, 9 nem és 2 tartózkodás mellett összeférhetetlenséget állapított meg személyemmel szemben.

A nyilvánosságnak helyet nem adó zárt ülésen a hozzám feltett minden kérdésre transzparens választ adtam, összhangban a már korábban benyújtott dokumentumokkal.

A magyar biztosjelölt ügyében minden tényalapot nélkülöző politikai döntés született, amellyel szemben a szükséges jogi lépéseket meg kívánom tenni.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik támogattak abban, hogy a Magyarország számára történelmi jelentőségű portfólióra megfelelően készülhessek fel.

Prof. Dr. Trócsányi László
az Európai Parlament képviselője

Antwerpen zsidó közösségének saját biztonsági szolgálata van

0

„A 20 ezres zsidó közösség 60 intézményét védelmezzük” – nyilatkozta a biztonsági szolgálat parancsnoka, aki csak T-nek nevezi magát. Ragaszkodott hozzá, hogy az izraeli Yedioth Ahronot se a nevét se a fényképet ne közölje!

A biztonsági szolgálatnak körülbelül 150 önkéntes tagja van, akik katonai kiképzést kapnak. 16 éves korban lehet jelentkezni. „Évente körülbelül 35 új jelentkezőnk” – mondta a parancsnok, aki hangsúlyozta: a szolgálat teljesen önkéntes, senki nem kap semmilyen fizetséget ezért! Ennek részben morális okai vannak, de legalább ilyen fontos ok az, hogy a 20 ezres zsidó közösségnek nincsen elég pénze ehhez! Bár az antwerpeni zsidókat dúsgazdagnak tartják a gyémánt üzlet miatt, de a többség az átlagos belga életszínvonalon éldegél Antwerpenben, amely drága város.

Miért alakult meg a zsidó biztonsági szolgálat?

1980 fekete júliust jelentett a zsidó közösség életében: hosszú idő után bombamerénylet történt egy zsidó iskola közelében. Egy fiú meghalt. 1981-ben újabb merénylet következett – ezúttal egy zsinagóga volt a célpont: akkor öten haltak meg és több mint százan megsebesültek Antwerpenben. Ezek után határozta el a zsidó közösség a saját biztonsági szolgálat megalakítását. Maximálisan együttműködnek a belga rendőrséggel. Együtt biztosították például az európai rabbik konferenciáját múlt májusban. A fő feladat azonban az iskolák és a zsinagógák biztosítása: 41 zsinagógát és 19 iskolát védenek.

Újabban gondot jelentenek azok a muzulmánok, akik Belgiumban születtek, de visszatértek a Közel Keletre, ahol harcoltak az Iszlám állam soraiban. Miután az Iszlám állam összeomlott újra felbukkantak Belgiumban. Brüsszelben a Zsidó múzeum előtt egy ilyen belga dzsihád harcos kezdett el lövöldözni. Négy ember meghalt. Belgiumban jelentős muzulmán közösség él, számuk meghaladja a zsidókét. Nincsenek közöttük konfliktusok, de a muzulmán közösség 1-2%-a „nyitott az iszlamista propagandára”. Ő ellenük is védelmezi a zsinagógákat és az iskolákat a zsidó biztonsági szolgálat Antwerpen városában – hangoztatta a szervezet vezetője, aki a Yedioth Ahronot című izraeli lapnak nyilatkozott.

Gazdasági szempontból is előnyös a multikulturális társadalom

0

Tudományos kutatások is bizonyítják, hogy ha nő egy társadalom sokszínűsége, az jót tesz a gazdaságnak. Erről is beszélt egy budapesti előadásában Isabelle Poupart kanadai nagykövet.

Isabelle Poupart, Kanada Magyarországra, Szlovéniába és Bosznia-Hercegovinába delegált nagykövete tartotta A kanadai álom címen az első előadást a Közép-Európai Egyetem új, Álmok a politikában nevet kapó sorozatában.

A nagykövet arról beszélt, hogy az amerikai és európai álom támadás alatt áll, és ezzel talán eljöhet a kanadai álom ideje, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy

figyelnek az egyenjogúságra.

Például, amikor Justin Trudeau kormánya megalakult 2015-ben, ugyanannyi női miniszter volt benne, mint férfi. Amikor Trudeau-t megkérdezték, hogy miért, annyit válaszolt: „azért, mert 2015 van”.

A sokszínűségre a nagykövet szerint minden szempontból figyelnek. A diszkriminációmentességet garantálják a törvények és a demokratikus intézményrendszer, amelyben meg is lehet bízni. Ahogy fogalmazott: Kanada a lehetőségek hazája, ugyanúgy, mint az USA, csak itt „nagyobb a társadalmi igazságosság, van általános egészségbiztosítás és szigorúbbak a fegyvertartási szabályok”.

Beszélt arról is, hogy

nagyon fontosnak tartják, hogy multikulturális legyen a társadalom.

A világnak ezen a részén mostanában ez szinte panasznak hangzik, Kanadában viszont hivatalosan is szerepel a mindenkori kormányok céljai között, és ez nem csak a liberálisokra, hanem a konzervatívokra is igaz. Ugyanis már 1988-ban törvényt hoztak arról, hogy erre kell törekedni.

Isabelle Poupart azt mondta: a sokszínűség erő, a kreativitás forrása és egyben integrációs eszköz is. Külön kiemelte, hogy

tudományos kutatások is készültek arról, hogy a multikulturális társadalom jó a gazdaságnak is,

hiszen százalékokban lehet mérni, mennyivel nő a termelékenység, ha nő a sokszínűség. Vagyis, ahogy a nagykövet fogalmazott:

„a sokszínűségre törekedni nem csak helyes dolog, hanem okos is”.

Ezzel kapcsolatban természetesen beszélt a migrációról is. Elmondta, hogy meg kell különböztetni a bevándorlókat, a menedékkérőket és a menekülteket, de gyakran összekeverik őket.

Kanadába 150 év alatt 17 millió bevándorló érkezett. 2013 volt a rekord év, akkor 400 ezer embert fogadtak be. Az ország sokszínűségét az is bizonyítja, hogy most már minden ötödik kanadai külföldön született.

Isabelle Poupart nem hallgatta el azt sem, hogy Kanadában is megjelenik a rasszizmus, az idegengyűlölet és a gyűlöletbűncselekmények, de minden ilyen esetben rengetegen kiállnak a megtámadott közösségek mellett.

A bevándorlás társadalmi támogatottsága pedig nagyon nagy,

ezt egy példával érzékeltette: Kanadában lehetőség van arra, hogy önkéntesek jelentkezzenek, hogy egy évig támogatnak egy menekültet az odaérkezése után. Két éve bejelentették, hogy Kanada befogad több tízezer szíriai menekültet. Most ott tartanak, hogy többen jelentkeztek támogatónak, mint ahány menekült érkezett.

Von der Leyen megválasztása: német-lengyel-magyar háttéralku?

Az utolsó pillanatban stikában lezajlott német-lengyel-alku lehet a magyarázata annak, hogy az Európai Bizottság következő elnöke mélyen hallgatott az EP-ben a jogállamisági kérdésekről. Ursula von der Leyen azóta is váratlanul megértően nyilatkozik a magyar és lengyel helyzetről.

Erős Európa párti beszédet tartott a hét elején az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölt német politikus, aki a baloldalnak tetsző programelemeket sorolt fel, például az európai minimálbért – írtuk tudósításunkban. Már akkor megjegyeztük, hogy von der Leyen feltűnően kerülte a jogállamisági normák megsértőivel kapcsolatos kérdést. Akkor is, amikor az EP-beli vitában sorra kapta ez erre vonatkozó kérdéseket, sőt, felszólításokat az állásfoglalásra.

A szavazatok Bermuda-háromszöge

Az EP-ben 383 vokssal épphogy átment a szavazáson von der Leyen. A kilenc fős különbség szokatlan a korábbi szavazatokkal összevetve is, de főleg ahhoz képest, hogy az előzetes számítások alapján bő 400-as támogatásra lehetett számítani.

A titkos szavazás miatt először találgatások voltak arról, hol veszett el a néppárti-szocialista-liberális Bermuda-háromszögben a meggyőző többség. A rezgő léc láttán a Fidesz részéről elhangzottak azok a nyilatkozatok, hogy

voltaképpen az ő 13 képviselőjük billentette át a mérleg nyelvét.

Azóta azonban kiderült, hogy a plenáris vitában jelzettektől eltérően a szélsőjobb oldalról váratlanul sok támogató szavazatot adtak le von der Leyenre, vagyis a hárompárti (plusz Zöldek) koalícióban még nagyobb volt a megosztottság.

Az elmúlt napokban aztán von der Leyen több nyilatkozatban váratlannak tetszően retirált a jogállamisági kérdésben. Meg kell hallgatni a keleti országok érveit, például a lengyelekét az Ukrajnából befogadott menekültek miatt – ilyeneket mondott a The Guradianben. A német Süddeutsche Zietungban pedig arról beszélt, hogy nem folytatható tovább az a vita a keleti tagállamokban a jogállamisági ügyben, ahogyan eddig történt, mert ez nem mindegyiküket érinti, hanem csak bizonyos hiányosságokat bírálnak. A cél persze a jogállamiság

„de senki sem tökéletes”

– kente el a kérdést von der Leyen.

Merkel bevetette magát: szavazatok széljobbig?

A meglehetősen feltűnő engedékenység magyarázata lehet az, amire – német és lengyel nyilatkozatok alapján – az azonnali.hu hívta fel a figyelmet. Eszerint az EP-szavazás előtt német offenzíva indult a lengyelekhez. Mindenekelőtt Angela Merkel vette rá Tadeusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt (akinek pártja, a PiS az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek – ECR – frakciójában van) von der Leyen támogatására. Az ő 26 képviselőjükkel a Fidesszel együtt aztán legalább 39 szavazat lendítette a trónra von der Leyent.

Meg nem erősített hírek szerint

még az ECR-től is jobbra álló Identitás és Demokrácia

(a Matteo Salvini Ligájából, a Marine Le Pen Nemzeti Gyűléséből és például a neonáci német AfD-ből alakult frakció) sok képviselője is von der Leyenre szavazott.

A közvetlen lengyel-német-megállapodás alapján a PiS megszavazza von der Leyent és bukni hagyja az EP-bizottsági elnökségről Beata Szydłót (akit kétszer is leszavaztak az EP foglalkoztatási bizottságának elnökségéről), cserébe a leendő lengyel EU-biztos fontos területet kap a következő bizottságban.

Balról vissza jobbra

EP-beli beszédében Ursula Von der Leyen sokak meglepetésére beszélt ki balra, sok néppártit is kiakasztva. Akit azért is ünnepeltek, hogy az Európai Egyesült Államok híve. Most ebből is visszalépett, a magukat szuverenistának nevező jobboldalnak tetszően, amikor a Süddeutsche Zeitungban azt is fejtegette, hogy

a föderatív Európáról ma már érettebben és realistábban gondolkodik,

az egység a sokszínűségben rejlik. Ez pedig más, mint a föderalizmus – mondta most a német politikus.

A német politikus EP-beli szavai és mostani nyilatkozatai közti ellentmondásra hívta fel a figyelmet Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő azzal, hogy nem a migrációhoz való viszony a töréspont a Fidesszel szemben, hanem a jogállam legyalulása. Szerinte von der Leyen „megértő” megnyilatkozása utólag is igazolja az döntését, hogy nem szavazza meg őt az EP-ben.

A populisták foglya lesz-e?

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez a támogatási arány a továbbiakban is fennmarad. Az azonban figyelmeztető jel, hogy elvileg „saját” kibővített táborában (a három frakcióban) is mennyire sok szavazatot vesztett már az első pillanatban.

Erre utalt Ujhelyi is, amikor azt írta, hogy von der Leyen néhány hét múlva, szeptemberben újra az Európai Parlament elé áll, hogy bemutassa az általa vezetett Bizottság leendő tagjait és részletesebb programját.

Ha így halad, kicsi lesz az a kilenc fős többség,

amelyet legutóbb még támogatóként maga mögött tudhatott – így Ujhelyi.

Az viszont kérdés, hogy mennyire rombolja a jövendő bizottsági elnök pozícióját az, hogy ennyire szűk körű, két-három fő által tető alá hozott sub rosa egyezség emelte pajzsra őt. A három frakcióban – ezek szerint tényleges – lázadás éppen amiatt történt, hogy az előre lefektetett szabályok szerinti csúcsjelölti rendszer helyett ismét a „füstös hátsó szobák mutyija” érvényesült Merkellel a centrumban.

Több értékelés szerint emiatt megválasztása érdekében Ursula von der Leyen magára húzta a populista jobboldalt. Ha pedig ez így marad, akkor minden idők leggyengébb európai bizottsági elnöke lesz, saját szövetségesei által nem eléggé támogatva, kitéve az EP-ben az ellenzék jóindulatának.

Szexpartik a szélsőjobboldalon

Még a tartományi parlamentben is tartottak szexpartikat prostituáltak részvételével az Alternative für Deutschland helyi vezetői Schwerinben – írta meg a Nordkurier névtelen forrásokra hivatkozva. Mecklenburg – Elő Pomeránia tartomány az egykori NDK-ban van, ahol a szélsőjobboldal különösen erős.

Az Alternative für Deutschland korábban az ellenzék legerősebb pártja volt a Bundestagban, de a legutóbbi választáson leszerepelt. Emiatt erős viták voltak a pártvezetésben, ahol mindenki a másikat okolta a kudarcért.

Lehet, hogy a szexorgiákról írogató névtelenek célja épp a lejáratás – hangsúlyozza a Nordkurier.

Merkel kontra Orbán

A német kancellár asszony és a magyar miniszterelnök útja akkor vált ketté amikor Orbán Viktor nyitást javasolt az Európai Néppártnak a szélsőjobboldali mozgalmak irányában. Merkel kancellár viszont ragaszkodott a centrumhoz, és a szélsőjobboldali pártok távoltartásához a hatalomtól. A kancellár asszony politikája bevált: Európában nem tört át a szélsőjobboldal, de Merkel politikai pályafutása végetért és pártja, a CDU is leszerepelt a legutóbbi választáson.

Nyugat Európa nem a szélsőjobb hanem a baloldal irányában mozdult el: Németország következő kancellárját valószínűleg a szociáldemokraták adják majd.

Keleten a helyzet egyelőre változatlan bár Orbán cseh és szlovák barátja már megbukott. A magyar miniszterelnök új barátokat szerzett Szlovéniában és Szerbiában.

Viták a csúcson

Nyugat-keleti szembenállás alakulhat ki az Európai Unió csütörtökön kezdődő csúcsértekezletén, ahol Orbán Viktor több témában is neki akar menni Brüsszelnek.

Az előzetes meglehetősen drámaira sikeredett: Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Parlament előtt védelmezte az alkotmány bírósági döntést, amely a hazai jogot az uniós fölé helyezi. Mire Ursula von der Leyen emlékeztette őt arra, hogy Lengyelország ezt felvállalta amikor belépett az Európai Unióba.

Erdogan rendszere részben maffia kormányzás

Maffia kormányzás. Felkaphatjuk fejünket, mintha ezt már hallottuk volna valahol… Nem akárki mondja ezt: Erdogan elnök egykori jobbkeze, Ahmet Davutoglu ex miniszterelnök, aki a Der Spiegelnek úgy nyilatkozott, hogy padlóra küldi Törökországot a szinte teljhatalmú elnök.

A hatalom korrumpál. (*szerk.: Már megint áthallásom van)

Amikor Erdogan hatalomra került 2003-ban, akkor még küzdeni akart a korrupció ellen.

Manapság a korrupció sokkal nagyobb mint akkor volt. Küzdeni akartam az ellen, hogy rokonokkal töltsék be a fontos állásokat, de az erőfeszítéseim hiábavalónak bizonyultak. Miután távoztam a hivatalomból Erdogan veje lett a rendszer második legfontosabb embere. Ha elfogadtam volna a korrupciót, a nepotizmust, a rossz menedzselését Törökország problémáinak, akkor még mindig a hatalom részese lennék – nyilatkozta dél törökországi birtokán az ellenzéki politikus, aki szerint Erdogan rendszere hamarosan összeomlik. Ő pedig szeretne fontos szerepet játszani a következő kormányban.

Kicsoda Ahmet Davutoglu?

A most 62 éves politikus 2009 és 2014 között Törökország külügyminisztere volt, korábban pedig Erdogan külügyi tanácsadója. 2014 és 2016 között ő volt Törökország miniszterelnöke. 2016-ban volt az állítólagos puccskísérlet, melynek nyomán Erdogan tömegesen csukatta le ellenfeleit és az ellenzéki sajtó munkatársait.

Miért alakult így a helyzet Törökországban?

2010-ben Erdogan olyan reform programot hirdetett meg, melyet az ellenzék nagyrésze is elfogadott. A FETÖ – Fetullah Gülen iszlám szónok mozgalma – egyre inkább hatalomra tört, és erre Erdogan egyre inkább autokrata módon reagált. (Ez az állítólagos puccskísérlet leírása. Erdogan az USA-t vádolta a puccskísérlet megszervezésével és kérte az iszlám prédikátor kiadatását, de ezt Washington megtagadta. Erdogannak nagyon rossz kapcsolata volt a demokrata vezetéssel az USA-ban. Orbán Viktor miniszterelnök viszont még a fiát is elvitte Erdogan beiktatására, melyet sok nyugati vezető bojkottált.)

Miért van az, hogy öntől eltérően, a kormánypárt oly kevés vezetője lázad fel Erdogannal szemben?

Amikor engem kizártak a vezetésből, akkor Erdogan aláíratott erről egy okmányt, melyet szinte mindenki aláírt. Azután odajöttek hozzám és bocsánatot kértek: mester, tudjuk, hogy neked volt igazad, de nem tehettünk másként.

Sokan félnek Erdogantól, de sokan nagyonis profitálnak a rendszerből.

A vezetők általában akkor a leggyengébbek amikor a legerősebbnek képzelik magukat. Erdogan csupa talpnyalóval vétette körül magát. Ő már nem ismeri az ország reális helyzetét. Senki sincs a mai kormányzatban, aki kezelni tudna egy olyan súlyos válságot mint a mostani. Jelenleg ugyanis nemcsak a gazdaság, de az állam is válságban van. Szerintem 2022-ben választások lesznek Törökországban.

Elfogadna egy választási vereséget Erdogan elnök?

Igen. A választásoknak már régi hagyománya van Törökországban. Lehet, hogy Erdogan megkísérelné azt, hogy kérdésessé tegye a választások eredményét, de nem járna sikerrel. Nekem nem az a célom, hogy megbuktassam Erdogant hanem az, hogy helyreállítsam a demokráciát Törökországban.

Sedat Peker maffia vezér a You Tube-on videókat tett közzé, melyek azt igazolják, hogy Erdogan kormányzata kapcsolatban állt a maffiával. Igaz ez?

Azt hiszem, hogy ez legalábbis részben igaz. Az igazságszolgáltatásnak már réges régen meg kellett volna kezdenie a vizsgálatot ezekben az ügyekben.

Törökország maffia állam lenne?

– tudakozódik a Der Spiegel. – Nem egész Törökország, de a kormányzat egy része igen.

Bíróság elé kellene ezért állítani Erdogant a bukás után?

Nem szeretném elkövetni ugyanazt a hibát mint Erdogan vagyis a hatalmi ágak összekeverését, a beavatkozást az igazságügy menetébe. Azt gondolom, hogy mind a korrupciót mind a hatalmi visszaéléseket független bíróságoknak kell kivizsgálniuk – mondta Ahmet Davutoglu ex kormányfő a Der Spiegel tudósítójának.

FIFA büntetés az oroszoknak neonáci zászló miatt

0

10 ezer svájci frankos büntetést kell fizetnie az Orosz Labdarúgó Szövetségnek, mert az Uruguay-Oroszország mérkőzésen neonáci zászlót vettek észre a FIFA ellenőrei. A meccset az oroszok 3-0-ra elveszítették Szamarában.

Az orosz szurkolótábor kemény magja hírhedt arról, hogy sokan közülük náci szimpatizánsok, annak ellenére, hogy a második világháború idején Hitler hadserege borzalmas pusztítást végzett a Szovjetunió területén.

A második világháború emléke egy másik futballmérkőzésen is kísértett az oroszországi labdarúgó világbajnokságon. Szerbia futballszövetségét 20 ezer svájci frankra büntette meg a FIFA, mert a szerb szurkolók ismét csetnik zászlót lobogtattak a Brazília elleni meccsen. A mérkőzést Szerbia 2-0-ra elveszítette és kiesett. (A csetnikek a második világháború idején a nácik oldalán küzdöttek a Tito-vezette kommunista partizánok ellen Jugoszláviában.)

A csetnik zászló a szerb nacionalizmus egyik szimbóluma. A délszláv háború idején a szerb nacionalista milíciák ezerszám gyilkoltak a fronton és a hátországban is. Vezetőiket Hágában a nemzetközi bíróság ítélte el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szigorúan utasította a rendőrséget, hogy akadályozzanak meg minden rendbontást a futball világbajnokság idején.

A rendszer eddig jól működött: a duhaj magatartásukról ismert orosz szurkolók nem törtek és zúztak, ahogy ezt sokszor külföldön és odahaza is megteszik. Persze egyelőre Oroszország továbbjutott. Senki sem tudja, hogy miképp reagál az alkoholtól túlfűtött orosz szurkolótábor arra, ha csapata netán kiesik.

Lavrov Pekingben

Kínai-orosz együttműködésre van szükség, hogy megakadályozzuk az USA törekvését a világméretű hegemóniára – ezzel a címmel kommentálta az orosz külügyminiszter pekingi látogatását a Global Times, amely általában hűen tükrözi a kínai vezetés álláspontját. Szergej Lavrov nem sokkal azután érkezett a kínai fővárosba, hogy az USA és Kína külügyi vezetői kissé viharos eszmecserét folytattak Alaszkában.

A nagy háromszögnek nevezték régebben Washington-Moszkva-Peking kapcsolatrendszerét. Kissinger mindmáig úgy tartja, hogy azért sikerült megnyerni a hidegháborút a Szovjetunióval szemben, mert 1972-ben Nixon és Mao szövetséget kötött Moszkvával szemben.

Ez már régen volt, de a hálás kínaiak minden évben meghívják a csaknem 100 éves Henry Kissingert Pekingbe. Az elmúlt év természetesen kivételt jelentett a járvány miatt.

A háromszög sem a régi már, mert Kína 1972 óta mérhetetlenül megerősödött míg Oroszország lehanyatlott. Ma már csak katonai értelemben számít nagyhatalomnak, gazdaságilag nem. Oroszország GDP-je alig nagyobb mint a 25 milliós Ausztráliáé!

A Quadra

Washingtonban is tisztában vannak az erőviszonyok megváltozásával, ezért igen erős új szövetséget hoztak létre Peking ellen. Ez a Quadra.

Az Egyesült Államokon kívül az 1,3 milliárd lakosú India vesz benne részt valamint a világ harmadik gazdasági nagyhatalma, Japán. És végül Ausztrália, amely stratégiai helyzete miatt fontos Kína bekerítése szempontjából.

A Quadra nyomasztja Pekinget is, ezért üdvözlik örömmel Lavrov külügyminisztert. Oroszország ugyanis katonai téren továbbra is világhatalom.

Hszi Csinping elnök nemrég Észak Koreát is megemlítette mint fontos szövetségest. Vagyis visszaállni látszik az a szövetség , melyet Sztálin hozott létre az USA-val és Japánnal szemben 1950-ben. Akkor tört ki a koreai háború, melynek megnyerésére McArthur tábornok az atombomba bevetését kérte Truman elnöktől. Aki azt szerencsére megtagadta…

Most távolról sem ilyen drámai a helyzet, de mindkét fél új hidegháború lehetőségére utal.

Ez pedig feladja a leckét a magyar diplomáciának, amely úgy akar Washington szövetségese maradni, hogy közben kiváló kapcsolatokat ápol Pekinggel és Moszkvával egyaránt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK