Fontos

Meddig tarthat a háború a gázai övezetben?

0

Hosszú háborúra kell felkészülnünk – hangsúlyozza Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Az USA gyors megoldást szeretne kevés polgári áldozattal. Erről tárgyalt Blinken külügyminiszter a helyszínen sikertelenül.

Charles Brown tábornok az USA fegyveres erőinek új vezérkari főnöke óvatosságra intette Izraelt mondván

“túlságosan is nagy feladat a Hamász megsemmisítése. A Hamász vezetők levadászása sokkal reálisabb elképzelés.”

Majd megfogalmazta az amerikai hadvezetés rémálmát: ”Minél tovább tart a konfliktus a gázai övezetben annál jobban elmérgesedhet a háború, és annál nehezebb lesz egyezségre jutni.”

Irán azzal fenyegetőzik, hogy lezárja a hormuzi szorost, mely döntő fontosságú átkelőhely az olaj és földgáz export szempontjából. Ezt az Egyesült Államok mindenképp megakadályozná, de akkor szembekerülhetne Iránnal, és a Biden kormányzat ezt mindenképp kerülni kívánja.

“A palesztin hatóság akadályozza a Hamász párti tüntetéseket“

Erre hívta fel a figyelmet az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, aki már korábban is gyakran utalt arra, hogy valamiféle egyezségre kellene jutni a mérsékelt palesztinokkal, gazdasági lehetőséget biztosítva a lakosság életszínvonalának felemelkedésére. Herzl Halevi tábornok korábban a katonai titkosszolgálatot vezette tehát nagyon is tisztában van a térség társadalmi – politikai sőt lélektani problémáival.

“A terroristák halott emberek“ – hangsúlyozta a vezérkari főnök nem sokkal a Hamász október hetediki terrortámadása után, melynek az áldozatai jórészt civilek voltak. Az ortodox Herzl Halevi tábornok, aki üres óráiban a háború előtt szívesen foglalkozott vallási- filozófiai kérdésekkel, tisztában van vele, hogy

“a háború nem oldja meg a helyzetet csak hosszabb időt biztosít egy újabb háborúig.”

A 75 éve fennálló Izrael eddig minden háborúját megnyerte, de békét sohasem sikerült kötnie a palesztinokkal, akiknek a létszáma immár nagyobb Nagy Izraelben mint a zsidóké. Izrael társadalma rendkívüli mértékben megosztott a palesztin kérdésben: az egyik fele híve a megegyezésnek, a másik viszont elutasítja azt mondván “azok mind terroristák”. Ezt a jobboldali-szélsőjobboldali tömböt vezeti Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki már csak azért is érdekelt egy elhúzódó háborúban, mert menetközben nem kérdezi meg senki: miért volt oly felkészületlen Izrael a Hamász terrortámadására október hetedikén? Golda Meir annak idején belebukott abba, hogy Izrael nem volt felkészülve ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur-i háborúra. Benjamin Netanjahu számára a bukás azt is jelentheti, hogy újrakezdődhetnek a vizsgálatok a korrupciós ügyekben, és a 74 éves miniszterelnök akár börtönbe is kerülhetne.

A Palesztin hatóság átvehetné az irányítást a gázai övezetben

Erről tárgyalt a szervezet vezetőjével Blinken amerikai külügyminiszter Ramallahban. Mahmud Abbasz régóta szembeáll a Hamász-szal hiszen az iszlamista terrorista szervezet úgy szerezte meg a teljhatalmat a gázai övezetben, hogy eltette láb alól mérsékelt vetélytársait. A Hamászt az arab országok közül egyedül Katar támogatta. Az október hetediki terrortámadás után az amerikai nagykövet rábeszélte Katar emírjét, aki egyébként augusztus huszadikán Orbán Viktor vendége volt a Karmelita kolostorban, hogy “helyezze más alapokra viszonyát a Hamász-szal. A háború előtt Katar havi 30 millió dollárt utalt át a Hamásznak a közalkalmazottak fizetésére a gázai övezetben. Katar, amely már 1996-ban elismerte Izraelt, fontos szövetségese az USA-nak: itt van a legnagyobb amerikai támaszpont a térségben. Jelenleg a katari diplomácia közvetít Izrael és a Hamász között a túszok ügyében. Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetője személyesen utazott Katarba, hogy felgyorsítsa a túsztárgyalásokat. Az USA javaslata az, melyet Benjamin Netanjahu miniszterelnök egyelőre elutasít, hogy a túszok szabadon engedése fejében Izrael hirdessen tűzszünetet a gázai övezetben.

“A kelet-ázsiai régió kritikus térség az USA számára“

Tud-e figyelni az Egyesült Államok az ázsiai-csendes óceáni térségre, ha közben foglalkoznia kell Ukrajna és Oroszország konfliktusával és a gázai övezettel?

Blinken amerikai külügyminiszternek szegezték Japánban a jogosnak tűnő kérdést elbír a sokfrontos figyelemmegosztással az Egyesült Államok? A külügyminiszter villámlátogatást tett a hadügyminiszter és a vezérkari főnök társaságában. A válasz:

”képesek vagyunk egyszerre futni és rágózni. Számunkra kritikus térség a csendes óceáni és az indiai óceáni térség, Kelet Ázsia”

– válaszolta az amerikai diplomácia vezetője.

Japánban ezt régóta tudják hiszen a második világháború az USA számára Pearl Harbourban kezdődött meg nem pedig Európában. Csakhogy Japánban és másutt Kelet Ázsiában azt is észrevették, hogy ötvenegy évvel ezelőtt Nixon és Kissinger lepaktált kommunista Kínával. 2021-ben azután a Biden kormányzat deklarálta: Kína és Oroszország a stratégiai ellenfelünk. Nem sok ez egy kicsit – kérdi az idén 100 éves Kissinger ex külügyminiszter, aki amellett van, hogy együtt kellene működni továbbra is Kínával. Emiatt az amerikai diplomácia nagy öregje el is utazott Pekingbe, ahol fogadta őt Hszi Csin ping elnök is.

USA – Kína csúcs lesz San Franciscóban

“Készen állunk az együttműködés javítására az Egyesült Államokkal” – hangsúlyozta Kína alelnöke Szingapúrban, ahol részt vett a New York-i Bloomberg által szervezett biztonsági fórumon. Han Zseng alelnök kijelentette:

„a stabil és egészséges kapcsolatok mind Kínának mind pedig az Egyesült Államoknak érdeke.”

Az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen már Trump elnöksége óta, Biden ezt tovább fokozta. Ugyanakkor a két nagy és megoldhatatlan konfliktus – az ukrajnai és a gázai háború – rendkívüli mértékben próbára teszi az Egyesült Államok katonai és pénzügyi erejét. Mindezt mérlegelnie kell Biden elnöknek amikor november 14-én San Franciscóba utazik, hogy ott vendégül lássa 21 ázsiai és csendes-óceáni állam vezetőit – köztük Hszi Csin ping elnököt Kínából. Mind Pekingben mind Washingtonban megerősítették: a csúcstalálkozó alkalmat ad arra, hogy Biden és Hszi Csin ping tárgyaljon egymással.

A kínai elnök fejmosást kapott otthon

Kínában régi szokás, hogy az országot vaskézzel vezető kommunista párt vezetői augusztusban összeülnek Pejtahoban, hogy kötetlen eszmecsere keretében megvitassák a világ második számú nagyhatalmának helyzetét. Idén meglepő esemény következett be: a találkozón résztvevő kommunista veteránok egy csoportja – Teng Hsziao ping egykori közeli munkatársai – nekiestek Hszi Csin ping elnöknek mondván: a pekingi diplomácia is felelős azért, hogy megromlottak a kapcsolatok az Egyesült Államokkal.

Míg csaknem ötven éven át Kína sokat profitált ebből az együttműködésből most a szembenállás lefékezte a kínai gazdaságot, és elszigetelte Kínát, mert az USA megszervezte a kelet-ázsiai államok katonai együttműködését Pekinggel szemben.

Hszi Csin ping elnök megfogadhatta a veteránok kritikáját, mert kirúgta a külügy, a hadügy és a pénzügyminisztert. Békeidőben ilyesmi nemigen fordult elő ily villámgyorsan Kínában. Ráadásul a bukott külügyminisztert, Hszi Csin ping kedvencét megvádolták azzal, hogy a szeretője amerikai kém volt! Hszi Csin ping kénytelen volt visszahozni a régi külügyminisztert, Vang Jit, aki az együttműködés híve. A régi-új külügyminiszter két béketervet is kidolgozott: az egyik Ukrajnát érinti, a másik a Közel Keletet. Peking mindkét stratégiai fontosságú régióban játszhat közvetítő szerepet hiszen nyomást képes gyakorolni azokra a szereplőkre, akik szembeállnak Washingtonnal: Oroszországra és Iránra. Mindkét pária államnak Kína a legfontosabb gazdasági partnere, és minthogy a Nyugat bojkottálja őket nagyon is rá vannak utalva Peking jóindulatára.

“Az enyhülés megindult az USA és Kína között” – közölte a G7 csúcstalálkozón Joe Biden Jokohamában  azt követően, hogy Blinken külügyminiszter tárgyalt Pekingben.

A jövő héten San Franciscóban kiderülhet, hogy mire is gondolt az USA elnöke, akinek a választási kampány kellős közepén gondolnia kell a hazai közvéleményre is. Elődjét és jelenlegi vetélytársát, Donald Trumpot a kínai a pekingi Tiltott Városban is fogadták, és ez különleges kegynek számít Kínában. Trump cserébe azzal kedveskedett kínai vendéglátóinak, hogy elhozta unokája videóját: a nyolcéves kislány ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin ping elnököt és nejét. Pár éve még itt tartott a két szuperhatalom kapcsolata, amely idén mélypontra jutott. Bidennek és Hszi Csin pingnek talán sikerül ezen változtatnia San Franciscóban.

Dollármilliárdosok a Hamász vezérei

0

Miközben a 2,3 millió lakosú gázai övezet népe nyomorog és az ENSZ élelmezési segélyéből él már a háború előtt is, sokan dollár milliomosok, hárman pedig már dollármilliárdosok a Hamász vezetői közül.

3-3 milliárd dolláros vagyona van Musza Abu Marzuknak, Kaled Masalnak és Iszmail Hanijehnek – írja a londoni Daily Mail az izraeli nagykövetség információira támaszkodva. Nemcsak a vezérek gazdagok, de a szervezet sem szűkölködik: egymilliárd dollár körül alakul az éves bevétele. Ez azt jelenti, hogy a második leggazdagabb terrorista szervezet a világon az Iszlám Állam után.

A Hamász, melyet 2006-ban megválasztottak a gázai övezetben, félretette mérsékelt palesztin vetélytársait, és azóta egyeduralkodó a területen. A Hamász a Muzulmán Testvériség helyi szervezete, nem ismeri el Izraelt. Fegyveres erőinek létszámát 40 ezerre becsülik, ők hajtották végre az október hetediki terrortámadást, melynek több mint 1400 halálos áldozata volt javarészt gyerekek és nők. A katonai szárny most azt állítja, hogy a politikai vezetés rendelte el a brutális terrorakciót a polgári lakosság ellen, ők csak az izraeli hadsereget akarták támadni. A katonai szárny vezetői bent élnek a gázai övezetben miközben Iszmail Hanijeh, a Hamász vezére Katarban tölti napjait egy márvány palotában.

A 61 éves Hanijehnek a hírek szerint négy felesége és tizenhárom gyereke van. Családjának egyik része Katarban, a másik pedig Törökországban él.

Erdogan török elnök nemrégiben szabadságharcosoknak nevezte a Hamász terroristáit, és tűzszünetre szólította fel Izraelt. A német Bild magazin azt írta a Hamász vezérről, hogy magángépen repdes Katarból Törökországba, Iránba vagy épp Moszkvába. Nemrég Putyin elnök meghívására magasrangú Hamász küldöttség tárgyalt az orosz fővárosban. Maga az elnök állítólag nem fogadta őket, de közel-keleti tanácsadója, Bogdanov hosszú ideig tárgyalt velük. Később bekapcsolódott a tárgyalásokba Irán külügyminisztere is.

Iszmail Haniyeh két fia is szépen gazdagodik, egyikük, Maaz a gázai övezet ingatlan királya. Természetesen ő maga nem lakik a gázai övezetben hanem Törökországban, ahol gyakran látni csinos szőke orosz lányok társaságában különböző luxus szállodákban, ahol vígan fogyaszt alkoholt, noha a Korán ezt tiltja. Testvére, Abdel Szalam lebukott, mert meglopta a Hamászt, melynek ő a sport nagykövete. Az i24 portál a Haniyeh család vagyonát 5 milliárd dollárra becsüli.

A 67 éves Kaled Masal vagyonát izraeli források 4 milliárd dollárra teszik, ő is Katarban él luxus körülmények között. Ő a Hamász pénzügyminisztere. A 72 éves Abu Marzuk a Hamász külügyminisztere. Ő 14 éven keresztül az Egyesült Államokban élt, de 1995-ben letartóztatták és kiutasították a terrorizmus támogatása miatt. 2022-ben az USA pénzügyminisztériuma szankciókkal sújtotta a Hamászt. Akkor megállapították, hogy

“a Hamász 500 millió dolláros beruházási alapja számos céget birtokol és irányít Algériában, az Egyesült Arab Emirségekben, Szaúd Arábiában, Szudánban és Törökországban.”

A Welt am Sonntag szerint a Hamász külföldi beruházási alapjának jelenleg több mint 750 millió dollárja van.

Kik a Hamász fő szponzorai?

Irán, amely éppúgy nem ismeri el Izrael létét mint a Hamász, évente legkevesebb 100 millió dollárt ad a terrorista szervezetnek. Legalább ugyanennyit kap a Hezbollah síita milícia is Libanonban, amely szintén fenyegeti Izraelt.

Törökország is a Hamász támogatói közé tartozik bár Ankara azt állítja, hogy csak a politikai szárnynak adnak pénzt, de a fegyveres erőket nem támogatják a gázai övezetben.

Katar, mely az Egyesült Államok stabil szövetségese a térségben-itt van a legnagyobb amerikai támaszpont – a Hamász fő pénzügyi támogatója. Katar emírje fizette a közszolgálati dolgozókat a gázai övezetben a háború előtt. A Reuters szerint Katar havi 30 millió dollárt utalt át erre a célra a Hamásznak. A Washington Post értesülései szerint az USA és Katar megállapodott abban, hogy az emírség

“átértékeli kapcsolatait a Hamász-szal az október hetediki terror támadás után.”

Katarban lakik a legtöbb Hamász vezető, és ez megkönnyíti a közvetítő  szerepet  Izrael és a Hamász között: a túszok egy része ilyen módon szabadult ki az elmúlt napok során. Katar már 1996-ban felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel, és ezzel megelőzte a térség legtöbb államát.

David Barnea, az izraeli titkosszolgálat, a Moszad  vezetője személyesen is ellátogatott Katarba – írja a CNN.

“Jelenleg Katar diplomáciai szerepe döntő fontosságú”

– írta a Twitter utódán, az X-en Tzachi Hanegbi az izraeli kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója.

Izrael nem ért egyet az USA katonai tanácsadóival

A jelentés azt állítja, hogy az amerikai tisztviselők azt akarják, hogy az IDF kisebb bombákat telepítsen, jobb információkat használjon, és kommandós csapatokat küldjön városi övezetekbe, és az iraki háború leghalálosabb éveiben alkalmazott taktikát javasolja.

Egy szombati jelentés szerint amerikai tisztviselők azt tanácsolták Izraelnek, hogy tegyen több lépést a tűzerő csökkentésére a Gázai övezetben, és szigorúbb megközelítést alkalmazzon a Hamász terrorcsoport elleni háborújában, rámutatva saját, két évtizeddel ezelőtti iraki tapasztalataira.

Az izraeli tisztviselők azonban a tanácsok nagy részét irrelevánsnak tartják, és az Izraeli Védelmi Erők vezetője elutasította a tanácsot, mivel az még több áldozatot okozhat – derül ki egy külön izraeli szombati jelentésből.

Az amerikai tisztviselők azt mondják, hogy számos megbeszélést folytattak izraeliekkel, amelyek során intézkedéseket javasoltak a polgári áldozatok számának csökkentésére

írja a The New York Times, amely névtelenül nyilatkozó tisztviselőkre hivatkozott.

Az amerikai tanácsadók által javasolt lépések között szerepelt, hogy több hírszerzést gyűjtsenek össze a Hamász parancsnoki központjairól, mielőtt csapásokat mérnének rájuk, javítsák a Hamász-vezérek célpontjait, kisebb bombákat alkalmazzanak a terrorcsoport földalatti erődítményei ellen, és pontos kommandós osztagokat vezessenek be a harcosok kiöblítésére.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken izraeli vezetőkkel és szombaton arab diplomatákkal tartott megbeszélésein azt mondta, lépéseket javasolt Izraelnek a polgári áldozatok számának csökkentése érdekében Gázában, ahol a hadsereg offenzívát indított a Hamász terrorcsoport felszámolására.

„Izraelnek minden lehetséges intézkedést meg kell tennie a polgári áldozatok megelőzése érdekében” – mondta Blinken Sameh Shoukry egyiptomi külügyminiszterrel és Ajman Szafadi jordán külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján Ammánban. 

„Az izraeli tisztviselőkkel folytatott tegnapi találkozóim során további lépéseket tettem, amelyeket megtehetnek és meg kell tenniük ennek érdekében. A civilek védelme segít megakadályozni, hogy a Hamász tovább használja ki a helyzetet. De ami a legfontosabb, egyszerűen ez a helyes és erkölcsös dolog.”

Az izraeli 13-as csatorna hírei szerint azonban a Blinkennel folytatott pénteki megbeszélésen Herzi Halevi, az IDF vezérkari főnöke szembehelyezkedett azzal, hogy még több áldozat lesz, ha a katonaság megfogadja azoknak az amerikai tábornoknak a tanácsát, akiket Izrael tanácsára küldtek a gázai hadművelettel kapcsolatban.

Az izraeli védelmi tisztviselők szerint a Hamász harcosai mélyen beépültek Gáza polgári szövetébe, alagutak és parancsnoki bunkerek futnak a lakónegyedek alatt. Izrael azzal vádolja a terrorcsoportot, hogy civileket használnak emberi pajzsként, és még egy parancsnoki központot is elrejtettek a Gázai övezet legnagyobb Shifa kórháza alatt. Az IDF többször is felszólította a civileket, hogy vonuljanak délre, távol a harcok nagy részétől, és azt állítja, hogy óvintézkedéseket tesz a polgári áldozatok elkerülése érdekében, ugyanakkor megfogadja, hogy felszámolja az övezetet uraló Hamászt.

Október 7-én tört ki a háború, miután a Hamász vezette terroristák ezrei rohamozták át Izrael határát, közösségeket támadva meg, embereket mészároltak le otthonaikban, másokat pedig túszul ejtettek. A támadásban mintegy 1400 ember vesztette életét, és legalább 242 ember maradt túszként, mindkét csoport túlnyomó többsége civil.

A Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium az övezetben azt állítja, hogy közel 9500 gázai halt meg az izraeli hadjáratban, ez az adat nem ellenőrizhető. Bár a csoport azt állítja, hogy az elhunytak többsége civil, halálos áldozatainak száma, amely Izrael és az Egyesült Államok állítása szerint megnövekedett, nem tesz különbséget harcosok és nem harcolók között, és valószínűleg sok embert öltek meg a gázai terrorcsoportok által izraeli közösségekre lőtt rakéták. alulmarad a csíkban.

Mindazonáltal az állítólagos magas halálos áldozatok száma, valamint a lebombázott épületekből kirántott véres gyerekeket ábrázoló közvetített képek felemésztették a nyugat toleranciáját Izrael támadásával szemben, az Egyesült Államok pedig állítólag figyelmeztette Izraelt, hogy hamarosan nem lesz más választása, mint csatlakozni a felhívásokhoz a tűzszünetre.

A 13-as csatorna szerint, amely két, a találkozót ismerő forrásra hivatkozott, Blinken azt mondta Halevynek, hogy az Egyesült Államok Izraelt támogatja „faltól falig”, de a „közvélemény” megnehezíti az adminisztráció számára az ilyen támogatás kiterjesztését.

„Ha hosszú kampányt akarsz, be kell engedned a humanitárius segítségnyújtás széles elemeit”

– idézték az amerikai diplomatát.

A The New York Times által idézett amerikai tisztviselők azt mondták, hogy úgy vélik, Izrael szándékosan akar széleskörű pusztítást vetni Gázában, hogy példát mutasson rá, hogy elrettentse másokat a kihívástól.

A Hezbollah iráni meghatalmazottja északról fenyegetőzésével Izrael szinte legyőzhetetlen katonai hatalomként szeretné visszaállítani hírnevét a Hamász-támadások után, amelyek során a terrorcsoport könnyedén lerohanta a katonai bázisokat, és órákkal azelőtt gyilkosan átvette a civil közösségek irányítását. az IDF hatékony választ adhatna.

A Times szerint azonban Izrael rámutatott arra, hogy kis kommandóscsapatokat küldeni olyan alagutakba, ahol a vezetőkről úgy gondolják, hogy rejtőzködnek, „öngyilkos küldetés” lenne, és hogy Gáza város rendkívül sűrű városi környezete nagyobb kihívást jelent, mint az amerikaiak számára a csapatok Irakban.

Egy széles körben idézett számok szerint 2006 és 2008 között mintegy 66 000 civilt öltek meg Irakban, így ezek az Egyesült Államok ottani harcának legvéresebb évei. Más becslések szerint ezekben az években 30-40 ezerre tehető a halottak száma.

Kuleba az EU-ba nevezi országát

Ukrajna „előny és nem teher” lesz, amint az Európai Unió teljes jogú tagjává válik – mondta Dmytro Kuleba külügyminiszter az Euractivnak az Európai Bizottság várhatóan pozitív ajánlása előtt a Kijevvel folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.

„Ukrajna nem teher, hanem eszköz. Ha teher lennénk, senki sem beszélne komolyan Ukrajna EU-tagságáról – ne felejtsük el, hogy 44 milliós nemzet vagyunk, nagyon nagy piac vagyunk” – mondta Kuleba karrierdiplomata, aki kulcsszerepet játszott Ukrajna EU-pályázatának újjáélesztésében.

Gazdasági szempontból pedig az EU jelenlegi jólétének forrása a közös piac.

Ukrajna csatlakozásával a közös piac exponenciálisan bővülni fog, és ez előnyökkel fog járni.”

Azt mondta, hogy az ukránokat évek óta frusztrálja, hogy „az EU képtelen megígérni az ukrajnai tagság lehetőségét. A nyugat-balkáni népeket is évek óta frusztrálja, hogy az EU nem tudja teljesíteni a tagságra tett ígéretét.”

„Felelőtlenség lenne, ha az EU elszalasztaná ezt a történelmi lehetőséget, hogy lépést tegyen a bővítés felé, nemcsak Ukrajnával, hanem az összes többi érintett országgal is” – tette hozzá.

Amikor Ukrajna a 2022-es teljes körű orosz inváziót követő hetekben elindította az EU részévé válására irányuló pályázatát, Brüsszelben kevesen számítottak arra, hogy a csökkenő bővítési folyamat olyan ugrást tesz, mint azóta.

Miután az Európai Bizottság ítéletet hoz arról, hogy Kijev végrehajtotta-e a kezdeti reformokat, az EU vezetőinek decemberben dönteniük kell arról, hogy megkezdik-e a tárgyalásokat. De még a Kijevet erősen támogató uniós diplomaták is elismerik, hogy a vita durva lesz.

Kemény csatára számítanak az uniós költségvetés javasolt felülvizsgálata miatt is, amely magában foglalja a Kijevnek nyújtott 50 milliárd eurós új segélyt, különösen azért, mert Magyarország és Szlovákia jelezte, hogy fenntartásai vannak.

Kuleba azt mondta, hogy „mindig számíthatunk akadályra, de elég ügyesek vagyunk bármilyen akadály leküzdésében”, és hangsúlyozta, hogy „bátorító látni, hogy a jelenlegi vezetők megértik ezt, és meg akarják ragadni ezt a lehetőséget”.

„Magyarországnak és Szlovákiának is az az érdeke, hogy Ukrajna is tagja legyen” – mondta Kuleba

„De az is igaz, hogy az európai uniós tagság felé vezető úton a különböző tagok megpróbálnak minél többet kihozni magukból a csatlakozási folyamat során, mert ezek diplomáciai tárgyalások” – tette hozzá.

Vita az uniós reformról

De világos egyetértés van abban, hogy ha Ukrajna rábólint, akkor még mindig csak az elején lesz egy aprólékos reform- és csatlakozási folyamatnak, amely évekig is eltarthat.

Az EU tagállamai azzal érveltek, hogy a blokknak először meg kell reformálnia magát, mielőtt további tagok felvételén gondolkodna, ami félelmet kelt, hogy ez felhasználható arra, hogy késleltesse az Ukrajna és mások közötti közeledést.

„Most, hogy Ukrajna kilábaltatta az EU-t a bővítési kómából, az EU érdeke, hogy elkerülje a frusztráció egy másik típusát, az elhúzódó reformot. A reform nem ok a bővítés késleltetésére” – mondta Kuleba.

„Ukrajna és más tagjelölt országok számos reformot vezettek be az EU ajánlásait követve. Tudjuk, hogy ez milyen nehéz, de az EU-nak sokkal nehezebb lesz megreformálnia magát – és ezt mindannyian megértjük” – mondta Kuleba.

Az Euractiv által az év elején látott belső feljegyzés kiemelte, hogy a bővítésnek kézzelfogható hatása lehet az uniós költségvetés két legnagyobb területére – a közös agrárpolitikára (KAP) és a kohéziós politikára.

Kuleba elutasította ezeket az aggodalmakat, de elismerte, hogy nagyon valószínű, hogy a mezőgazdaságról – egy olyan területről, ahol Ukrajna európai erőmű – nehéz lesz tárgyalni.

„De ha mind Ukrajnát, mind az EU-t a közös jólét és biztonság víziója vezérli, akkor válaszokat fogunk találni a kérdésekre, és meg fogjuk találni a megfelelő egyensúlyt.”

Az interjú során Kuleba átváltott a „mi”-re, ami erős jelzés arra, hogy Ukrajna a blokk részének tekinti magát. Amikor a beszélgetés átterelődött az Ukrajnának nyújtott uniós katonai segélyre, ez különösen nyilvánvalóvá vált.

Az EU-nak fel kell lendítenie a védelmi ipart

Az év elején kidolgozott tervek szerint az EU ígéretet tett arra, hogy 12 hónap alatt egymillió tüzérségi lőszert biztosít Ukrajnának, először a meglévő készletek feltöltésével, majd közös beszerzési szerződésekkel és az ipari kapacitás növelésével.

Brüsszel azonban elmarad ígéretétől, ami növeli annak kockázatát, hogy az orosz erők fölénybe kerülnek az Észak-Koreából Moszkvába irányuló hatalmas lőszerszállítmányok miatt.

„Fel kell tennünk magunknak a kérdést, és itt nem ukrán külügyminiszterként, hanem európaiként beszélek, hogyan fogunk győzni a világban, amikor azok, akik ellenünk állnak, egyszerűen hatékonyabbak katonai ügyekben?”

– mondta Kuleba.

„Nem ítélem el és nem kérdőjelezem meg az EU elkötelezettségét és politikai segíteni akarását, nagyon hálásak vagyunk ezért az akaratért” – mondta. „De valami nincs rendben az európai védelmi ipar működésével.”

Az EU-nak „a védelmi ipar erős piacára van szüksége, amely a közös biztonság- és védelempolitika egyik kulcsfontosságú pillére”.

„A termelés növelésének egyetlen módja egy olyan piac létrehozása, amely zökkenőmentesen működik, és Ukrajnát és más tagjelölt országokat már a piac szerves részének kell tekinteni” – mondta Kuleba.

„Mert sajnos a biztonsági vagy védelmi igények Európában csak növekedni fognak a változékony világ miatt, amelyben élünk.”

“Az USA akadályozta meg az orosz-ukrán békekötést”

Gerhard Schröder egykori német kancellár, aki közvetített a tárgyalásokon Törökországban egy hónappal azt követően, hogy Putyin agressziót hajtott végre Ukrajna ellen – 2022 február  24. -, hogy az USA akadályozta meg a békekötést a harcoló felek között. Nem az időzítés a legfurcsább ebben a bejelentésben. Cui prodest? 

“2022 márciusában a béketárgyalásokon Isztambulban már megszületett a megállapodás az oroszok és az ukránok között amikor az ukrán delegáció nevében Rusztem Umerov, aki ma Ukrajna hadügyminisztere, közölte: mielőtt elfogadnák a békeegyezményt azelőtt egyeztetniük kell az Egyesült Államokkal!”

Így aztán az egészből nem lett semmi – állítja Schröder, aki német kancellárból Putyin bizalmasává vált, és zsíros állást kapott a Gazprom élén. Ezenkívül az Északi Áramlat gázvezeték építkezésének is az egyik legfőbb politikai támogatója és szervezője volt. A két gázvezeték, mely a tenger alatt köti össze Oroszországot és Németországot Putyin agresszióját követően elveszítette a jelentőségét. Tavaly szeptemberben felrobbantották a két gázvezetéket: a német rendőrség egy ukrán kommandót gyanúsít, Moszkva szerint a brit hírszerzés hajtotta végre az akciót az USA megbízásából.

Gerhard Schröder a Berliner Zeitungnak arról nyilatkozott, hogy az ukránok elfogadták azt, hogy a Krímről csak később döntenek, a donyecki és a luhanszki tartomány pedig széleskörű autonómiát kapna Ukrajnán belül. Ebbe az oroszok is belementek, mert rájöttek arra, hogy súlyos hiba volt Ukrajna megtámadása.

“Oroszország legyen kicsi!”

Ez az USA célja az ukrajnai háborúval, és ezért nem fogadták el a tervezett békeegyezményt – állítja Gerhard Schröder. Tény, hogy Biden elnök már 2021-ben az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. 2022-ben Boris Johnson akkori brit miniszterelnök vitte az amerikai üzenetet Zelenszkij elnöknek Kijevbe:

“ha elfogadjátok az orosz békeegyezményt, akkor megszűnik a nyugati támogatás Ukrajnának.”

Az egy főre jutó GDP 2021-ben tehát a háború előtt nem érte el a 30 év előtti szintet Ukrajnában amikor az ország elnyerte függetlenségét a Szovjetunió megszűnése után. Ukrajna pénzügyminisztere egy ideig egy USA-ban élő ukrán származású szakértő volt, de sok sikert nem ért el: az IMF pénzügyi támogatása tartotta a víz színe fölött Ukrajnát. Amióta a háború megkezdődött az Egyesült Államok és az Európai Unió pénzeli Ukrajnát, de egyre nehezebb összeszedni a pénzt erre a célra különösen azután, hogy a közel-keleti háború elvonja a figyelmet Ukrajna és Oroszország konfliktusáról. Emiatt amerikai és uniós diplomaták most már rábeszélik Zelenszkij elnököt arra, hogy fogadja el a területért békét elvet, melyet Ukrajna hivatalosan elutasít.

Az amerikai hadvezetés szerint az ukrán hadsereg hamarosan kifogy a hadra fogható emberekből, ezért az amerikai diplomácia csendben azt tanácsolja Zelenszkij elnöknek, hogy kezdjen tárgyalásokat az oroszokkal még az év vége előtt vagy a legkésőbb a jövő elején.

Donald Trump csalási pere

Donald Trump ismételten összetűzésbe került a bíróval, és megvédte családja vállalkozását, amikor egy New York-i polgári csalási perben tett vallomást.

A volt elnök csaknem négy órán át a tanúk padján vitatta azokat az állításokat, amelyek szerint megtévesztette a bankokat, és sérelmezte tanuk padjára idézését az üggyel kapcsolatban.

A bíró már kimondta, hogy a Trump Szervezet csalást követett el, és ez a tárgyalás határozza meg a büntetéseket.

Az ügyészek 250 millió dollár pénzbírságot és szigorú üzleti korlátozásokat követelnek.

Hétfőn egy manhattani szövetségi bíróságon kellett megjelennnie az ex elnöknek. Ennek során a 77 éves Trumpot különféle ingatlanok értékéről kérdezték, köztük floridai Mar-a-Lago birtokát, a New York-i Trump Towert és a skóciai golfpályáját. Ezek az ingatlanok azok között vannak, amelyeket az ügyészek szerint szándékosan túlértékeltek a cégnyilatkozatokban, hogy jobb hiteleket és biztosítási kötvényeket kaphassanak.

Ebben a mérföldkőnek számító csalási eljárásban is éppúgy tette meg vallomását, mint ingatlanüzleti és politikai pályafutása során: figyelmen kívül hagyta a szabályokat és a technikai részleteket.

Vallomásában Trump, aki a 2024-es republikánus elnökjelöltség jelenlegi esélyese, kitartott az értékelések mellett, miközben az ügyészek faggatták, hogyan jutottak el hozzájuk, és milyen pénzügyi kimutatások állnak a tárgyalás középpontjában.

„Dollalmilliárdokkal többet érek, mint a pénzügyi kimutatások” – mondta Trump, mielőtt az ingatlanértékelést „nagyon konzervatívnak” minősítette. Azt mondta, hogy az értékelést személyes márkája erősítette meg, nem pedig az, hogy a Fehér Házba került. Állítása szerint ez soha nem játszott szerepet a pénzügyi kimutatásokban.

A volt elnök többször is feldühítette Arthur Engoron bírót azzal, hogy nem volt hajlandó közvetlenül válaszolni a főügyészség által feltett kérdésekre.

Ez nem politikai tüntetés.

– figyelmeztette a bíró az ex elnököt.

Gázai övezet: több milliárd dollár kellene a gazdaság fellendítéséhez

0

Jelentést tett közzé  az UNCTAD. Az ENSZ kereskedelmi szervezete rámutat arra, hogy már a háború előtt is rossz állapotban volt a gazdaság és az infrastruktúra a gázai övezetben. A háború befejezését követően több milliárd dollárra lesz szükség a gazdaság fellendítéséhez.

45%-os a munkanélküliség a gázai övezetben – állapítja meg a UNCTAD jelentése, mely szerint a gázai övezet népessége jelenleg 2,3 millió.

“Nagyon nehéz megállapítani, hogy a gázai övezetnek mekkora gazdasági támogatásra lesz szüksége a háború után, de

az biztos, hogy több milliárd dollárról van szó”

– hangsúlyozta a jelentés egyik készítője Genfben. Richard Kozul-Wright elmondta: a gázai övezet GDP-je a háború előtt sem érte el a pandémia előtti szintet: 11,7%-kal volt kisebb mint 2019-ben. A létfontosságú támogatás összege is csökkent: 2008-ban még 2 milliárd dollár volt, tavaly már csak 500 millió. Ez utóbbi a GDP 3%-át sem éri el.

Ezek után nem csoda, hogy az UNCTAD jelentése azt állapítja meg, hogy a lakosság fele szegénységben él a gázai övezetben.

Izrael beengedte a gázai munkavállalókat

Sokan éltek ezzel a lehetőséggel, amely jóval magasabb béreket biztosítottak a gázai munkavállalóknak, de Izrael korlátozta az engedélyek számát nemzetbiztonsági okból. A vizsgálat utóbb kiderítette, hogy nem volt alaptalan a gyanakvás, mert a gázai övezetből érkezett munkások közül jónéhányan a Hamász kémei voltak, akik tájékoztatták a terrorista szervezetet a kibucok működéséről. Ezeket az információkat a Hamász felhasználta október hetediki terrortámadása során – írja a Haaretz.

Az UNCTAD jelentés hangsúlyozza, hogy Izrael korlátozta a gázai övezet fejlődését, a munkaerő mindössze egy százaléka kapott munkavállalási engedélyt Izraelen belül.

Az ENSZ főtitkára erre a jelentésre hivatkozva mondta azt kedden, hogy “nem vákuumban történt a Hamász támadása”. Guterres főtitkár szerint a palesztinok évtizedes sérelmei nagy szerepet játszottak a Hamász terrorakciójában bár

“semmiképp sem indokolhatják a szörnyű cselekedeteket.”

Izrael ENSZ nagykövete tiltakozott mire szerdán Guterres főtitkár sietett közölni: “félreértették” szavait. Izrael külügyminisztere közölte: ezekután nem kíván találkozni az ENSZ főtitkárával.

Guterres ENSZ főtitkár további segélyeket sürgetett a gázai övezetnek és általában a palesztinoknak

“nehogy a konfliktus kiterjedjen más területekre is.”

Biden amerikai elnök legutóbbi sajtóértekezletén a Fehér Házban azt mondta, hogy “minden érdekelt félnek – izraelieknek, palesztinoknak, a térség államainak, a globális vezetőknek – koncentrált erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megtaláljuk a békéhez vezető utat.”

“A TASSZ feladata nem a hírek közlése hanem a Kreml álláspontjának ismertetése”

A Prigozsin lázadás miatt rúgták ki az orosz állami hírügynökség főnökét – írta meg most némi késéssel a Moscow Times. A TASSZ vezérigazgatója még a nyáron távozott, nem sokkal azután, hogy kurtán – furcsán véget ért a Prigozsin puccs Oroszországban.

Prigozsin és vezérkara a túlvilágra távozott, mert repülőgépüket titokzatos kezek felrobbantották. A lázadás idején azonban igen sokan nemcsak passzívan szemlélték az eseményeket, de aktívan támogatták azt, mint például Szurovikin tábornok, az Ukrajnában harcoló orosz csapatok egykori parancsnoka, és a TASSZ vezérigazgatója. Szergej Mihajlov július 10-én “saját kérésére” távozott tisztségéből, amelyet rögtön át is vett Putyin elnök egy másik bizalmasa: Andrej Kondrasov, aki a választások idején volt az elnökjelölt szóvivője.

“Azok ott a TASSZ-nál teljesen megbolondultak a Prigozsin lázadás idején: elkezdtek híreket és képeket  közölni méghozzá meglehetősen frissen az eseményekről. Megfeledkeztek arról, hogy nekik egyáltalán nem ez a feladatuk hanem az, hogy a Kreml álláspontját tudassák az orosz közvéleménnyel.

A narratíva a fontos, nem az, ami történik”

– közölte egy magát megnevezni nemkívánó illetékes magasrangú kormány tisztviselő Moszkvában. Még sokan emlékeznek arra, hogy a Wagner hadsereg akadály nélkül masírozott Moszkva felé, és senki sem igyekezett megállítani a menetet. Putyin elnök pedig közben eltűnt a Kremlből, és senki sem tudta, hogy hol lapul. Csak akkor bújt elő amikor leállt a lázadás az amnesztia reményében. Miért vette elő újra a Moscow Times a Prigozsin lázadás lefutott ügyét?

A Wagner hadsereg újra fontos szerepben

Putyin emberei újjászervezték a zsoldos csapatot, amelynek ismét harci feladatot szánnak Ukrajnában. Az ukrán hírszerzés jelezte is, hogy ismét felbukkantak a fronton a Wagner zsoldosok, akik igen jól képzett veteránok leszámítva azokat, akiket a börtönökben verbuváltak, de ők golyófogónak kiválóak. Oroszországnak minden jól képzett katonára szüksége van a fronton, ahol a szaktudás nagyon felértékelődött hiszen az ukránok egyre korszerűbb fegyverekkel harcolnak.

Még inkább felértékelődött a Wagner hadsereg szerepe a Közel Keleten és Afrikában. Szíriában a Wagner hadsereg fontos szerepet játszott abban, hogy Szurovikin tábornok irányításával megvédjék az Asszad rendszert az iszlamista lázadókkal szemben, akiket a Nyugat és Törökország  diszkréten támogatott. A Hamász gázai terrortámadása óta – október 7 – az izraeli légierő rendszeresen támadja Szíria két legnagyobb repülőterét, Damaszkuszt és Aleppot, mert azokon keresztül érkeznek a fegyerszállítmányok Iránból a Hezbollahnak Libanonba. A Hezbollah síita milícia nemcsak onnan kap támogatást hanem Oroszországból is: Putyin a Wagner hadseregen keresztül szállít nekik légvédelmi rendszert. Naszrallah sejk, a Hezbollah vezére úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem érdekük megtámadni Izraelt, de mindenki tudja, hogy ez bármikor megváltozhat.

Afrikában Maliból, Nigerből és a Közép Afrikai Köztársaságból szorította ki a Wagner hadsereg a franciákat, most pedig Gabont célozták meg. Válaszul Macron elnök Putyin egykori hátországában: Kazahsztánban és Üzbegisztánban keres uránt és más ásványi kincseket.

Mi okozta a pogrom kísérletet Mahacskalában?

A moszkvai külügy szóvivője és a TASSZ Ukrajnát vádolta az iszlamista tömeg megszervezésével, de korántsem erről volt szó – írja a Moscow Times. Dagesztánban feldühödött szakállas iszlamista csoportok rendszeresen támadtak rá az elmúlt években európai módon öltözködő és viselkedő lányokra és asszonyokra. A rendőrség nemcsak, hogy nem védte meg a szerencsétlen nőket, de sokszor még segített is az iszlamista fanatikusoknak a szebbik nem megfélemlítésében. Mit tett Moszkva? Hallgatott.

Közben pedig általánossá váltak a gyerek esküvők, ahol a menyasszony életkora a 14 évet sem érte el. Gyakori a becsületbeli gyilkosság amikor az apa azért öli meg lányát, mert nem muzulmán fiúkkal randevúzik. Miért hallgatott Moszkva éveken át erről? Mert alkut kötött a helyi elitekkel az Észak Kaukázusban: ti azt csináltok, amit akartok mindaddig amíg elismeritek Putyin uralmát. Október 29-én Mahacskalában azután az iszlamista csőcselék túllépte a határt, és Moszkva megálljt parancsolt.

A Hamász támadásig nem volt Izrael ellenesség Dagesztánban – írja a Moscow Times hangsúlyozva, hogy az úgynevezett Hegyi Zsidókat mindmáig nem érte semmilyen bántódás. Izrael válaszcsapása aktivizálta az iszlamista erőket Dagesztánban, ahol betiltották a tüntetést a palesztinok mellett. Közben viszont mindenki láthatta az állami televízióban, hogy a Hamász küldöttsége Moszkvában tárgyal. Putyin elnök egyáltalán nem sietett elítélni a Hamász támadását Izrael ellen, a kormánypárti sajtó pedig párhuzamot von Zelenszkij ukrán elnök és Netanjahu izraeli miniszterelnök között. Az iszlamista erők hihették azt Dagesztánban és másutt Oroszországban, hogy Putyin mellettük áll. A Kreml pedig zavarban van, mert a katasztrofális ukrajnai háborús döntés óta az orosz diplomácia összeomlott, és kétségbeesetten improvizál.

A szigorúan ellenőrzött orosz sajtó is közzétette a főrabbi intelmét:

“ne engedjünk teret a gyűlöletnek!”

Egy Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló prominens rabbi felszólított, hogy fejezze be az ország Ukrajna elleni háborúját, és felajánlotta, hogy segít közvetíteni a két fél között.

“Mindenképp tiltani kell a vallási gyűlölet terjesztését Oroszországban”

– hangsúlyozta a főrabbi, akit a többi vallási vezetővel együtt nemrég fogadott Putyin elnök is a Kremlben.

“Nem mi hanem a politikai vezetők rendelték el a terrortámadást civilek ellen Izraelben”

Több mint ezernégyszáz  embert – köztük sok nőt és gyereket – gyilkolt le  a Hamász palesztin terrorista szervezet október hetedikén Izraelben, és ezzel maga ellen fordította a közvéleményt a világ jelentős részén.

”Én részt vettem a támadás tervezésében, de akkor még szó sem volt arról, hogy a polgári lakosságot is célpontnak tekintjük. Csakis arról volt szó, hogy izraeli katonákat ejtünk foglyul, hogy azután kicserélhessük őket a mi bebörtönzött embereinkre” – nyilatkozta a brit Mail on Sunday című lapnak a Hamász katonai szervezetének egyik vezetője, aki Abu Mohamednek nevezte magát. Elmondta a brit lap tudósítójának, hogy a politikai szervezet egyik vezére, Jahja Szinvar rendelte el a polgári lakosság elleni terrortámadást az utolsó pillanatban.

“A mi Gázai övezetünk most bombázás alatt, és ezért a Hamász vezetőség a felelős!”

– fogalmazta meg vádját a katonai parancsnok. Aki szerint a katonai vezetés el van vágva a politikaitól, mert Izrael megszüntette az internet kapcsolatot a világ és a gázai övezet között. Hanije, a Hamász politikai vezetője Katarban él egy luxus villában , melynek költségeit a katari emír fizeti.

“A világhoz fordulok, hogy tisztázzam: nem mi vagyunk a felelősek a polgári személyek elleni terrorakciókért hanem a politikai vezetés. Mi most nem tudjuk, hogy melyik utat válasszuk?”

– nyilatkozta Abu Mohamed a Mail on Sunday tudósítójának a hétvégén.

Obama: ”Senkinek a keze sem tiszta”

Az Egyesült Államok ex elnöke elítélte a Hamász brutális terrorakcióját, de rámutatott arra is, hogy “a palesztinok szenvedése elviselhetetlen.”

Az elnök, aki annak idején meghirdette az arab tavaszt, nem sietett visszaemlékezni arra, hogy a Muzulmán Testvériség épp annak eredményeképp jutott hatalomra Egyiptomban.

A Hamász pedig nem más mint a Muzulmán Testvériség helyi szervezete a gázai övezetben.

A Hamász leszámolt a mérsékelt palesztinokkal a gázai övezetben, ahol teljhatalmat gyakorolt. Obama annyit viszont elismert, hogy

“Mindnyájan egy kicsit bűnrészesek vagyunk a véres folyamatban. Évtizedeken keresztül kudarcot vallott minden megegyezési kísérlet Izrael és a palesztinok között. Mit kellett volna tennem annak érdekében, hogy előmozdítsam a békefolyamatot Izrael és a palesztinok között? Két fontos feltételhez ragaszkodtam: az egyik az, hogy Izraelnek joga van a biztonságos létezéshez, más oldalról pedig a palesztinok számára is meg kell teremteni valamiféle önrendelkezést, államot.”

Elnöksége idején amikor Izrael és a Hamász szembekerült egymással, akkor Obama kezdetben a zsidó államot támogatta, de amint Izrael kemény csapást mért a gázai övezetre, és sok lett a polgári áldozat, akkor mérsékletre intette az izraeli kormányt. Obama személyes kapcsolata pokolian rossz volt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, akit hivatásos hazudozónak nevezett. Az USA elnökének pechére bekapcsolva maradt a mikrofon amikor elhangzott a kínos megjegyzés a 74 éves Benjamin Netanjahura, aki Izrael legtovább hatalmon levő miniszterelnöke. Netanjahu Trump elnökkel épített ki jó kapcsolatot, de az USA republikánus ex elnöke, keményen nekitámadt egykori “barátjának” mondván súlyos felelősség terheli azért, hogy Izraelt meglepetésként érhette a Hamász terror támadása október hetedikén.

Orbán – Netanjahu – Trump

Érdemes megemlíteni, hogy annak idején a magyar miniszterelnök úgy jutott be a Fehér Házba, hogy Netanjahu izraeli miniszterelnök pártfogolta őt. Netanjahu Budapestre is elutazott, hogy az antiszemitizmus vádja alól tisztázza “barátját, Orbán Viktort.” Min alapszik Netanjahu és Orbán barátsága? Mindketten szembenállnak Soros Györggyel, aki az amerikai demokraták legfőbb szponzorai közé tartozik. A magyar zsidó milliárdos elítéli Netanjahu politikáját, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegyen bármiféle palesztin államot. A Haaretz című baloldali lap egyenesen azzal vádolja Izrael miniszterelnökét, hogy 15 éven keresztül támogatta indirekt módon a Hamászt abban, hogy brutálisan leszámoljon mérsékelt palesztin vetélytársaival. Benjamin Netanjahu a Nagy Izrael gondolat szélsőjobboldali pártjaival kötött szövetséget, és ezek hallani sem akarnak semmiféle palesztin államról.

Blinken amerikai külügyminiszter a hétvégén Ramallahban tárgyalt Mahmud Abbasz-szal, a Palesztin Hatóság mérsékelt vezetőjével, aki elvállalta a gázai övezet irányítását a háború utáni időkre.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK