Érdekes

AIDS világkongresszus Párizsban

0

Trump amerikai elnök bejelentette: az USA költségvetése csökkenti hozzájárulását a nemzetközi programokhoz.

Washingtonban a kongresszus most tárgyalja a részleteket, de hogyha jóváhagyják Trump elképzelését, akkor 1,13 milliárd dollár kiesik az AIDS költségvetésből.

Ezért a világkonferencia résztvevői még a megnyitás előtt nyilatkozatot tettek közzé, amelyben sürgetik, hogy növekedjenek a magán és az állami adományok, mert különben több százezer ember élete kerül veszélybe.

Körülbelül 830 ezer HIV fertőzött beteg nem kaphatja meg a szükséges kezelést, ha az USA csökkenti hozzájárulását- mondta az AIDS társaság főnök asszonya, a dél-afrikai Linda-Gail Bekker asszony. Az Egyesült Államok ugyanis a legnagyobb támogató és félő, hogy a példáját mások is követik majd. Az USA több mint a kétharmadát adja a nemzetközi AIDS programnak, mely nagyon szép eredményeket ért el.

Jelenleg 36,7 millió HIV fertőzött beteget tartanak nyilván a világon

és – hála a kezeléseknek – közülük 19,5 millióan még élnek. 2020-ra az a terv, hogy az ismert HIV fertőzöttek 90 százaléka kapjon kezelést, hogy ennek eredményeképp képesek legyenek együtt élni a betegséggel anélkül, hogy az akár a saját, vagy mások életét veszélyeztetnék.

Amerika tavaly 4,9 milliárd dollárt adott erre a célra, Nagy Britannia 645 milliót, Franciaország 242 milliót. Ha az amerikai csökkentés bekövetkezik és mások is követik a példát, akkor 2020-ig 7 milliárd dollár hiányzik majd a költségvetésből- mondta az AIDS társaság kincstárnoka Párizsban.

Az AIDS elleni küzdelem a világon mindenütt jól alakul kivéve az egykori szocialista országokban. Különösen súlyos a helyzet a Szovjetunió egykori tagállamaiban, ahol a hatóságok nem fordítanak kellő figyelmet és nem adnak elég pénzt az AIDS ellenes harcra. A gyorsan terjedő kábítószer fogyasztás és a prostitúció ezekben az országokban a HIV vírus gyors terjedéséhez vezet. Kelet Európa és Közép Ázsia mellett továbbra is veszélyeztetett az afrikai kontinens, ahol eddig igen szép eredményeket sikerült elérni.

Ez elsősorban a Bill és Melinda Gates alapítvány több milliárd dolláros hozzájárulásának köszönhető. Párizsban az AIDS világkonferencián a résztvevők attól tartanak, hogy Trump divatot csinál és mások is követik majd a visszafogást ezen a téren annak ellenére, hogy az AIDS elleni világ kampány során egyértelműen megmutatkozott: a járvány meg fékezhető és több millió ember életét lehet megmenteni, ha a pénzeket célzottan és hatékonyan költik el.

Tábori rabbik és imámok a Bundeswehrben

Jövőre már keresztény tábori lelkészek mellett zsidó rabbik és muzulmán imámok is segítik a katonák lelki gondozását a német hadseregben. Legalábbis ezt rendelte el Ursula von der Leyen hadügyminiszter asszony. Ám a közszolgálati Deutsche Welle arról számol be, hogy a miniszterasszonynak gondjai támadtak. Miért ?

A német hadseregben mintegy 300 zsidó és körülbelül 3000 muzulmán katona szolgál. Pontos szám nincs, mert nem tartják nyilván a katonák vallási kötődését. Ez adta az ötletet a hadügyminiszter asszonynak, hogy keresztény tábori lelkészek mellett zsidó rabbikat és muzulmán imámokat is toborozzon. A kormány rábólintott a tervre, de kiderült: nem olyan egyszerű a megoldás.

A zsidóknak van egységes szervezetük, de a muzulmánoknak nincsen

A németországi zsidó tanáccsal a hadügyminisztérium könnyen megállapodhatott, de iszlám szövetségből sok van. Nem mindegyiknek tisztázott a háttere. Ezért a tábori lelkészek esetében a Bundeswehr ragaszkodik ahhoz: a rabbi vagy az imám legyen német állampolgár és a diplomája is legyen német! A külföldön képzett imámok ugyanis gyakran szélsőséges nézeteknek is hangot adnak, melyeket semmiképp sem tűrheti el a német hadsereg.

Afganisztánban kiderült: hiányoznak a rabbik és az imámok a Bundeswehr-ből

A németek is sok katonát küldtek Afganisztánba, hogy ott fenntartsák a békét. A zsidó katonáknak nagyon nehéz volt olyan társakat találni, akikkel együtt megülhették volna a vallási ünnepeket. Ezért aztán engedélyt kaptak arra, hogy az amerikai tábori rabbikkal tartsák a kapcsolatot Afganisztánban. A Bundeswehr muzulmán katonái igen hasznosak voltak a helyszínen, mert sokkal jobban megértették a helyi lakosság szokásait és gondolkodásmódját. Ugyanakkor, ha eljártak a mecsetekbe, akkor ott olyan prédikátorokkal is találkozhattak, akik szélsőséges nézeteket vallottak. Ezért tartja szükségesnek a német hadügyminiszter asszony, hogy a jövőben keresztény lelkészek mellett zsidó rabbik és muzulmán imámok is szolgáljanak a Bundeswehr-ben.

Janez Janša, Orbán szlovén klónja

Június elején előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szlovéniában, mert az eddigi liberális kormányfő egy alkotmánybírósági döntés miatt váratlanul lemondott. Előre törőben van a Janez Janša vezette szélsőjobb, amely akár be is kerülhet egy következő szlovén kormányba.

A magyar miniszterelnöknek hosszú éves, baráti kapcsolata van a Szlovén Demokrata Párt (SDS) immár negyedszázados vezetőjével, aki gazdag, igaz kacskaringós politikai karriert tudhat maga mögött. Borut Mekina, a legendás, még a rendszerváltás előtt létesült, változatlanul merészhangú Mladina hetilap szerkesztője írta majd egy évvel ezelőtt a Magyar Narancsban, hogy Szlovéniában politikusok jönnek és mennek, Janša népszerűsége viszont még 2014-ben sem zuhant meg, amikor egy fegyvervásárlási korrupciós ügy miatt börtönbe vonult – a büntetés letöltését aztán megszakították, s az alkotmánybíróság döntése miatt elévült.

Janša önhibáján kívül lett a volt Jugoszlávia kommunista hatalmának „mártírja”, aki miatt szimpátia tüntetések voltak a nyolcvanas évek végén. A már említett Mladina ugyanis 1988-ban megszerezte a Jugoszláv Néphadsereg titkos tervét, amellyel a másként gondolkodókkal akartak leszámolni. A lap forrását, két szerkesztőjét és az itt néha publikáló szerzőt, Janšát letartóztatták.

Az önállósodó Szlovénia idején nem tartozott a vezető politikusok közé, ennek ellenére Janez Drnovšek, minden idők legnépszerűbb, korán elhunyt politikusa megtette védelmi miniszternek, de csakhamar egy botrány miatt leváltotta.

Már minden lényeges lejátszódott Szlovéniában (függetlenség, EU-, NATO tagság), amikor a közvélemény megunta a Drnovšek vezette Liberális Demokrata Pártot és megválasztotta a kommunista ellenes retorikájához ragaszkodó Janšát. Olyan országról, nemzetről van szó, amelynek nagyon erős antifasiszta hagyománya van (például Tito is félig szlovén volt, jobbkeze Edvard Kardelj, a szocialista önigazgatás kiötlője pedig teljes egészében). Kormányfőként kétszer állt az ország élén, először 2004 és 2008 között, másodszor pedig 2012-ben, amikor is idő előtt távoznia kellett a posztról. Egy parlamenti korrupcióellenes vizsgálóbizottság ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy Janša lényegesen több pénzt költ, mint amennyi hivatalos jövedelme van.

Miniszterelnöksége pedig gazdasági értelemben valóságos katasztrófának bizonyult

– írta a már említett Borut Mekina. Az állami vállalatok élére barátait vagy a párt tagjait ültette, akik nemhogy híján voltak minden releváns tapasztalatnak, de a politikában is kudarcot vallottak. Janša és hívei pedig megvonták a vállukat: a kommunisták még rosszabbak voltak.

Az SDS „antikommunizmusa” olyan szólam, amely szükség szerint változik és mindig az időszerű ellenségre ragad rá. A legutóbbi ellenség természetesen a menekültek, akik ellen az SDS „spontán népi megmozdulásokat” és állítólagos civil kezdeményezéseket szervezett. A menekültek előtt Szlovénia fő ellenségei a melegek voltak, kicsivel korábban a szerb és a horvát kisebbség, meg az egykor a volt Jugoszlávia területéről érkezett „migránsok”. Azaz a bosnyákok.

A mostani előre hozott választásokon az SDS-nek arra van esélye, hogy második pártként fusson be a célba. Előtte csak a Marjan Šarec Listája végezhet. A humoristaként és színészként ismert Šarec azzal robbant be az országos politikába, hogy a tavalyi elnökválasztáson, egy kisvárosi polgármesterként (Kamnik) alig maradt alul az addigi és mostani államfő Borut Pahor mögött.

Janša nagy esélye, hogy Šarecék nem zárták ki az együttműködést.

Ezzel megszegnék a szlovén politikai élet íratlan szabályát, miszerint mindenkivel igen csak Janšával nem.

A jó vastag magyar szál

Orbán Viktor igyekezett politikailag is mindig Janša segítségére sietni. Tavaly felszólalt a párt kongresszusán, egy héttel ezelőtt pedig a magyarok által is lakott Lendván vett rész a szlovén demokraták választási gyűlésén,  amelyen az ottani magyarok szavazatára is számíthatnak

A Fideszben és az SDS-ben közös, hogy mindkét pártot az amerikai Nemzetközi Republikánus Intézet (International Republican Instiute, IRI) támogatja és látja el választási tanácsokkal. Az EU-ban az SDS képviselője sietett Orbán segítségére, amikor az új médiatörvény miatt került össztűz alá. A magyar miniszterelnök ezt ljubljanai látogatással viszonozta, amikor Janša korrupciós botrányba keveredett.

2017-ben ajándékozta meg Orbánt Lövészárkok című könyvével. És nincsenek véletlenek: a könyvet a Terror Háza alá tartozó, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány adta ki. 5,3 millió forintjába került a magyar adófizetőknek.

Sőt: Habony és az azóta elhunyt Finkelstein is adott tanácsokat az SDS-nek. Janšaék Fidesz példára hírtelevíziót, hetilapot és és több internetes portált is alapítottak. Ezekbe bevásárolták magukat a magyar kormányhoz közel álló üzletemberek.

Sokak szerint Szlovéniában, függetlenül attól, hogy ki nyeri a választásokat komoly infrastrukturális beruházások várhatók.

Az ideológia barátságot így lehet nagy pénzre váltani.

Horvátországban ítélték el a hírhedt szerb martalócot, Dragan kapitányt

0

A horvátországi háború idején elkövetett háborús bűncselekményekért, nem jogerősen tizenöt év börtönre ítélte egy horvát bíróság kedden Dragan Vasiljkovićot, a szerb félkatonai alakulatok egyik parancsnokát – jelentette az N1 hírcsatorna.

A spliti megyei bíróság ítélete szerint Dragan Vasiljković – aki Dragan kapitány néven vált ismertté a délszláv háborúk idején – a szerb félkatonai alakulatok parancsnokaként az 1991-95-ös horvátországi háború elején horvát katonák, rendőrök és polgári személyek, valamint külföldi újságírók kiűzésére, megkínzására és megölésére adott parancsokat a közép-horvátországi Glinában és Kninben.

Vasiljković a bírósági eljárás során ártatlannak vallotta magát, a vádakat pedig hazugságnak nevezte.

Az egy éve, 2016. szeptember 20-án kezdődött perben a bíróság 60 tanút hallgatott meg, köztük szerb állampolgárokat, a vádirat 40 ezer oldalból áll.

Dragan kapitány ellen először Sibenikben emeltek vádat, majd 2010 szeptemberében a legfelsőbb bíróság döntésének értelmében az ügyet Splitbe helyezték át.

A 62 éves, belgrádi születésű Vasiljković ausztrál állampolgársággal is rendelkezik, korábban Ausztráliában élt, és ott a Daniel Snedden nevet használta. Az ausztrál rendőrség Zágráb követelésére 2006-ban vette őrizetbe. 2009 és 2010 között egyszer szabadlábra helyezték, majd az ausztrál legfelsőbb bíróság újra elfogatóparancsot adott ki ellene. Az ausztrál kormány 2012-ben döntött arról, hogy kiadja Horvátországnak Dragan kapitányt, aki kilenc évig küzdött a kiadatás ellen. Miután minden jogi lehetőséget kimerített, nem volt módja további fellebbezésre, ezért az ausztrál hatóságoknak át kellett adniuk őt Horvátországnak. Dragan kapitány rendőri felügyelet mellett 2015 nyarán érkezett meg Horvátországba, ahol előzetes letartóztatásba helyezték, amelyet háromszor meghosszabbítottak. A bíróság korábban elutasította, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezze. Rövid ideig szívpanaszok miatt a spliti kórházban is kezelték.

MTI/FüHü

 

Újabb álhír: Will Ferrell sem halt meg

0

Autóbalesete volt az amerikai színésznek, ezután terjedt el az interneten az álhír a haláláról. Will Ferrellnek nem most keltették először a halálhírét.

Az interneten a hasonló álhírek persze viharos gyorsasággal terjednek. Sylvester Stallone és Terence Hill ál-halálhírével ellentétben azonban most egy fake news-oldal, a breaking-cnn.com (amelynek semmi köze a valódi CNN honlapjához, az álhíroldalaknak gyakran van ismert portálokhoz hasonló nevük) tette közzé, hogy Will Ferrell meghalt.

Azt írták, hogy egy súlyos autóbaleset után kórházba vitték, ott hunyt el. Hivatkoznak is az egyik legnagyobb amerikai celeboldalra, a TMZ-re. Csakhogy ott azt is leírták, hogy

a színész sérülései nem is súlyosak, a haláláról szó sincs.

A többek között a Zoolander, a Felforgatókönyv és az Austin Powers-filmek miatt Magyarországon is ismert, Amerikában a Saturday Night Live miatt népszerű

Will Ferrell haláláról egyébként nem most először terjedt el álhír.

Az álhírek leleplezésére szakosodott Snopes.com ír arról, hogy még 2006-ban egy másik fake news-oldalon az jelent meg, hogy meghalt egy ejtőernyős balesetben. Természetesen ez sem volt igaz, mint ahogy most sem halt meg. Olyannyira nem, hogy az HBO-n ő kommentálja majd Harry herceg és Meghan Markle esküvőjét.

Nem Harvey volt a legpusztítóbb vihar Amerikában

0

A Harvey trópusi vihar szerdára megerősödött és ismét lecsapott Texasra, de a szomszédos Louisiana államot is teljes erővel sújtotta.

Texas állam legnagyobb városa, Houston környékén a folyók kiöntöttek, a heves esőzések miatt két víztározó a város északi részén túlcsordult, a környéken élők kimenekítése megkezdődött. Texasban tizennyolc főre emelkedett a vihar halálos áldozatainak száma.

Az Egyesült Államok történetében a legsúlyosabb, legtöbb halálos áldozatot követelő hurrikán

1900-ban, Texas államban legalább 8000 embert életét oltotta ki.

Ezt követte 1928-ban egy floridai, 2500 halálos áldozattal járó trópusi szélvihar. A szomorú listában a harmadik a 2005. augusztus 25-29-i, Katrinának keresztelt hurrikán, amely a déli államokban több mint 1800 ember életét követelte. A Katrina okozta áradás következtében New Orleans csaknem teljesen víz alá került, a lakosság zömét kitelepítették. Az anyagi kár elérte a 108 milliárd dollárt.

A Meteorológiai Világszervezet 1953 óta ad nevet a trópusi viharoknak.

Kezdetben kizárólag női nevekkel illették őket, 1978 óta azonban felváltva használják a női és férfineveket. A nevek hatévente ismétlődnek, ám a legnagyobb pusztítást okozó hurrikánok nevét nem használják újra.

Összeállítás az Egyesült Államokban pusztító, emberéleteket követelő hurrikánokról a 2005 augusztusában történt Katrina óta.

  1. szeptember – Az ötös erősségű Rita hurrikán Texas és Louisiana államokban legalább hét ember életét oltotta ki. A szélvihar nyomában áradások, tüzek keletkeztek, több városban napokon keresztül áramkimaradás volt.
  2. október – Floridában a hármas erősségű Vilma trópusi szélvihar öt ember életét követelte.
  3. szeptember – A déli államokban az Ike hurrikán áradásokat okozott, egyes körzetekben egész lakónegyedeket dózerolt le, milliók maradtak áram nélkül. A halálos áldozatok száma megközelítette az ötvenet, a legtöbben Texasban haltak meg.
  4. augusztus – A hármas erősségű, Irén nevű hurrikán vad széllel és szakadó esővel csapott le a keleti partra, Észak-Karolinára és New Yorkra, és több mint 40 ember halálát okozta. New Yorkban leállt a tömegközlekedés is, az alacsonyabban fekvő területekről evakuálták a lakosságot.
  5. augusztus-szeptember – Az egyes erősségű Isaac a déli államokban legalább öt ember életét követelte. Louisianában és Mississippiben súlyos áradás pusztított.
  6. október – Elérte a keleti partokat a Sandy hurrikán, amelyet akkorra poszt-trópusi ciklonná minősítettek át. A szupervihart özönvízszerű eső, hatalmas áradások és jelentős áramkimaradások kísérték. New Yorkban, Washingtonban és Philadelphiában zárva maradtak a hivatalok, üzletek, iskolák, megbénult a közlekedés. Több mint 70 ember halt meg.

A napenergia jövője

0

1954-ben a New York Times a napelemes technológiában elért áttörésről számolt be, amely „a nap majdnem határtalan energiájának” kihasználásához vezethet. Az amerikai kutatók ugyanis felfedezték, hogy a szilícium tranzisztorok, vagyis, a számítógépek építőkövei, napfény hatására áramot generálhatnak.

Ugyanebben az évben azonban Lewis Strauss, az Amerikai Atomenergia Bizottságának elnöke előrejelzést készített arról, hogy az atomenergia hamarosan „nagyon olcsó lesz”. Az 1950-es évek atomos őrületében Amerika hatalmas pénzeket szabadított fel az atomenergia támogatására,

a szilícium-napelem így azután évtizedekig a nukleáris energia árnyékban pihent.

Mostantól viszont számos új könyv ünnepli a szoláris reneszánszot, hiszen kiderült, hogy a szilícium által termelt villamosenergia versenyképes a fosszilis tüzelőanyagokkal, és olcsóbb, mint a nukleáris energia.

Újabban a napelemek költségeinek folyamatos csökkenését Kína tömegtermelése okozta; de ez fokozatos volt, és nem ez jelentette a forradalmi változást.

A megoldás: az új technológiák és üzleti modellek, Az űrkutatásban és néhány más területen mindez még szokatlan lehet, de egyre több, a témával foglalkozó tudós meggyőződése, hogy a jövő a napenergiáé.

Német nemzeti díjat kapott az Auchswitz túlélő csellista

A 94 éves Anita Wallfisch-Lasker hangszerének köszönheti az életét. Amikor 18 éves korában a haláltáborba került, akkor minden bizonnyal rá is halál várt volna mint a szüleire, akiket korábban deportáltak Auschwitzba. Ám kiderült , hogy a fiatal lány jó csellista.

Erre volt szüksége a rabokból álló zenekarnak melyet Alma Rose, Gustav Mahler unokahúga vezetett. A zenekar a hétköznapokon indulókat játszott a munkába induló illetve az onnan visszatérő raboknak. Vasárnap pedig a tábort irányító SS ünnepségeken zenéltek. „Sosem lehettünk biztosak a sorsunkban. Mindennap eltűnt valaki. Én biztos voltam benne – miképp a többiek is a zenekarban -, hogy csak a kéményen át távozunk Auschwitzból!”

De azután nem így történt: az előrenyomuló orosz csapatok miatt a haláltábort kiürítették. A zenekart átszállították Bergen-Belsenbe. Ez nem haláltábor volt. „Itt az embereket nem ölték meg, egyszerűen csak éhenhaltak!”

A zenekar tagjai kiemelt fejadagot kaptak. Így túlélték ezt is. A tábort brit csapatok szabadították fel. Így nem csoda, ha Anita Wallfisch-Lasker Nagy Britanniában csinált zenész karriert. Ott ismerkedett meg zsidó férjével, akivel egy városban, Breslauban születtek  (ez ma Wroclaw Lengyelországban). „50 évig nem akartam emlékezni ” – idézi fel a múltat a csellista, aki aztán mégiscsak megírta az emlékiratait: Örökölni az igazságot címmel. Tavaly a Bundestagban ő beszélt Auschwitz felszabadulásának az évfordulóján. Most pedig megkapta a Német Nemzeti Díjat, mely az erkölcsi elismerésen túl 30 ezer eurót jelent. Rendszeresen előadást tart  a német iskolákban a személyes emlékeiről. „Tudom, hogy világszerte újra fokozódik az antiszemitizmus. Ellene harcolni olyan mint hogyha egy hangya akarna felmászni a Mount Everestre. De én mégiscsak megpróbálom” – mondta a 94 éves csellista, aki Auschwitzban játszott a halálra hajszolt zsidó raboknak…

Próbaúton járt a világ legnagyobb kétéltű repülője

0

Sikeresen tesztelték a világ legnagyobb kétéltű repülőgépét Kínában. Az AG600 típusú repülőgép 37 méter hosszú, szárnyfesztávolsága 38,8 méter.

A kínai állami média élőben közvetítette a nyolc év fejlesztés után először az egekbe magasodó kétéltű repülőt kísérleti repülését.

A kétéltű a dél-kínai Kanton tartomány Csuhaj repülőteréről szállt fel, majd egy óra repülés után vissza is tért.

Az AG600-at elsősorban tengeri mentőműveletekhez és erdőtüzek oltásához tervezték. A dpa német hírügynökség szerint a kétéltűt vélhetően a Dél-kínai-tengeren is bevetik majd, ahol Hszi Csin-ping elnöksége alatt Kína folyamatosan terjeszkedik. A 2012-ben hatalomra került kínai államfő hatalmas kampányt indított a hadsereg fejlesztésére.

A dpa összefüggést lát az AG600-as debütálása és aközött, hogy Kína mennyi pénzt és energiát fektet katonai erejének növelésébe. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a világ legnagyobb hadereje, mintegy 2 millió aktív szolgálatot teljesítő katonával. Ugyanakkor a technológia terén le van maradva az Egyesült Államoktól, s egyes megfigyelők szerint a szomszédos Oroszországéhoz képest is.

Egymillió dollárt ér a máltai útlevél

0

Amar al Sadi családjával két éve érkezett a háború sújtotta Jemenből Máltára. Ma már büszkén mutatta máltai útlevelét a BBC tudósítójának, aki annak akart utána járni, hogy mennyit ér egy útlevél manapság Európában?

880 ezer euró a beugró!- ez a legalacsonyabb ár amiért valaki teljes jogú polgára lehet Máltának és ilyen módon az Európai Uniónak. És minthogy Málta belül van a schengeni övezeten, az útlevél boldog tulajdonosa szabadon mozoghat az Európai Unióban. Meg az egész világon, ahol szívesen elfogadják a máltai útlevelet miközben a jemenitől egyre jobban irtóznak. Azt mondják, hogy Jemenben a kolera pusztít. A háború miatt mindenki retteg. Sokan szeretnének eljönni, de nem tudnak hiszen a jemeni migránsokat sehol sem fogadják szívesen- meséli a fiatal jemeni nő Máltán a BBC tudósítójának.

De hogy lehet valaki migránsból európai polgár két év alatt? Úgy hogy fizet!

Egymillió dollár vagy 880 ezer euró a beugró Máltán.

Ez az Individual Investor program, mely 2014 óta működik Máltán. Más uniós államokban is van ilyen /Ausztria, Magyarország, Ciprus stb./, de állampolgárságot csakis Máltán adnak. Ráadásul gyorsan: átlagosan egy-másfél év után megkapják a kért útlevelet a gazdag bevándorlók. Akiknek a többsége egyáltalán nem vándorol be. Csak épp szüksége van a máltai útlevélre.

Van egy ügyfelem- mondja a Henley and Partners cég főnöke- aki állampolgársága szerint amerikai, de a cégei Olaszországban működnek. A beutazás is macerás, de az igazi probléma a munkavállalási engedély!Minden amerikainak ki kell azt váltania Olaszországban. Ha viszont van máltai útlevél, akkor minden sínen van. Uniós polgárral már nem törődnek a schengeni határokon belül! Ez olyan mint egy biztosítási kötvény- magyarázza az erre a bizniszre szakosodott cég főnöke a BBC munkatársának. A gazdagok közül egyre többen igényelnek új útlevelet.

Mihez kezd a beszedett pénzzel Málta? Háromnegyed része a Nemzeti Fejlesztési Alapba kerül. Ebből fedezik részben az egészségügyi, a szociális és az oktatási hálózat fenntartását. A maradék negyed rész egyik feléből államkötvényt kell vennie annak, aki útlevelet akar Máltán.

A másik rész az ingatlan:

igazolni kell, hogy az illetőnek öt éve háza illetve lakása van a szigetországban.

Lehet bérelni is- a többség ezt a megoldást választja. Olyan sok az új máltai polgár, hogy az ingatlan árak egyre csak mennek felfelé: a házak és a lakások átlagosan 7 százalékkal drágulnak évente míg a bérleti díjak 10 százalékkal mennek fel. Málta bevétele mindebből több mint 220 millió dollár, ez a GDP 2,5 százaléka vagyis az útlevél biznisz nemzetgazdasági tényező.

Ezért nem kétséges, hogy megy tovább a jövőben is. A jemeni migráns család pedig boldog és már öntudatos máltai polgárnak vallja magát. Szép árat fizettek ezért: fejenként 880 ezer eurót…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK